adozona.hu
32/1972. (XI. 2.) MT rendelet
32/1972. (XI. 2.) MT rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanács a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tsznyt.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
A 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Tsznyr) 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 17. § (1) A Tsznyt 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a termelőszövetkezeti tag akkor jogosult öregs...
32/1972. (XI. 2.) MT rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
A Minisztertanács a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tsznyt.) kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.
Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék
1. §A 30/1966. (XII. 24.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Tsznyr) 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 17. § (1) A Tsznyt 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében említett feltételek fennállása esetén a termelőszövetkezeti tag akkor jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, ha
a) belépésekor a jogszabályban előírt beviteli kötelezettségének eleget tett és
b) az öregségi járadék összegét meghaladó keresete, jövedelme, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő nyugellátása, vagy ehhez hasonló egyéb ellátása nincs, és
c) házastársának a jövedelme nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott összeget.
(2) A házastárs jövedelme a járadékra jogosultságot akkor zárja ki, ha
a) munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból, vagy megbízásból származó munkabére (munkadíja) a havi 1200 forintot,
b) nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát,
c) munkabére (munkadíja) és nyugellátása (egyéb ellátása) az a), illetőleg a b) pontban megjelölt összeget külön-külön nem haladja meg, de ezek együttes összege a havi 1700 forintot meghaladja vagy
d) a házastárs keresőfoglalkozást folytat.
(3) A keresőfoglalkozást folytatók körét a Szakszervezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZOT) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg."
2. §
A Tsznyr 19. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
A termelőszövetkezeti tag halála esetén házastársa özvegyi járadékra a Tsznyt 17. §-ának (3) bekezdése szerint akkor jogosult, ha
"c) az igénylőnek az öregségi járadék összegét meghaladó keresete, jövedelme nincs."
3. §
A Tsznyr a következő 19/A §-sal egészül ki:
"Tsznyr 19/A. § (1) A feleséggel egyenlő feltételek mellett jogosult özvegyi járadékra az a nő (élettárs), aki a meghalt férfivel annak halálakor és ezt közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül
a) legalább tíz éven át együtt élt, vagy
b) legalább egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte vagy azt a bíróság jogerősen megállapította.
(2) Meghalt élettársa jogán nem jogosult özvegyi járadékra az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat (özvegyi járadékot) állapítottak meg és ezt az özvegyi járadékra jogosultsághoz az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint szükséges időtartam, vagy ennek egy része alatt felvette."
4. §
A Tsznyr-nek a 35/1967. (X. 11.) számú kormányrendelet 181. §-a (1) bekezdésével módosított 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 21. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi, valamint az özvegyi járadékra jogosultságot kizáró kereset, jövedelem határösszegének számításánál [Tsznyr 17. § (1) bek. b) pont és 19. § c) pont] figyelmen kívül kell hagyni a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedelem, a háztáji gazdaságból, a földjáradékból, a haszonbérből származó jövedelem, a tagsági kölcsön után járó kamat és törlesztés összegét, a háztáji föld pénzbeni vagy természetbeni megváltását, valamint a termelőszövetkezettől kapott szociális juttatásokat és kedvezményeket, a 66 százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés alapján megállapított baleseti járadékot, az özvegyi nyugellátást, a családi pótlékot, a tartásdíjat és a tartási szerződés alapján járó ellátásokat (életjáradék stb.), továbbá az 1936. évi XII. tv. alapján megállapított járadékot, a "Népművészet Mestere" cím viselésére jogosultak részére megállapított nyugellátást, a hadigondozási pénzellátást, a vakok személyi járadékát, az átmeneti segélyt, a rendszeres szociális járadékot (segélyt) és a központi szociális segélyt.
(2) Jövedelemként kell számításba venni a kártérítés címén megítélt járadékot."
Házastársi pótlék
5. §A Tsznyr 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 23. § (1) Házastársi pótlék az öregségi és a munkaképtelenségi járadékost az után a házastársa (élettársa) után illeti meg, aki
a) a járadékossal együtt él és
b) az öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte vagy munkaképtelen (I. vagy II. csoportba tartozó rokkant) és
c) akinek nyugellátása (egyéb ellátása) keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét nem haladja meg és
d) a járadékos halála esetén özvegyi járadékra lenne jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem jogosult házastársi pótlékra az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékos az után a házastársa (élettársa) után, aki fele összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékban [Tsznyr 44. § (1) bek.] részesül."
A nyugdíjévek figyelembevételének különleges esetei
6. §A Tsznyr 27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 27. § (1) A termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a termelőszövetkezetbe tagként belépett, a termelőszövetkezetbe történt felvételétől számított egy éven belül kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb azonban öt naptári évnek - nyugdíjévként történő beszámítását,
a) amelyekben mint segítő családtag a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetőleg munkanapokat - a közös gazdaságban végzett munkával - teljesítette és
b) amelyekre a termelőszövetkezeti tagot terhelő nyugdíjjárulékot utólag megfizeti.
(2) Az a családtag, aki 1973. január l-e előtt belépett a termelőszövetkezetbe, az (1) bekezdés szerinti beszámítást - 1973. december 31-ig a belépés időpontjára tekintet nélkül - kérheti.
Tsznyr 27/A. § (1) Az öregségi járadékos, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos hetvenedik (nő hatvanötödik) életévét betöltött házastársa kérheti azoknak a naptári éveknek nyugdíjévként történő beszámítását, amelyekben a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, illetőleg munkanapokat teljesítette és a nyugdíjjárulékot utólag megfizeti. Beszámításnak csak akkor van helye, ha a kérelmező a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól történt mentesítéséig legalább öt nyugdíj évet szerzett és a beszámítási kérelem teljesítése esetén öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Azokat a naptári éveket azonban, amelyek figyelembevételével a nyugdíjévek száma a tizet meghaladná, beszámítani nem lehet.
(2) A beszámítást 1973. december 31-ig az is kérheti, aki a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alól történt mentesítéséig öt nyugdíj évet nem szerzett.
Tsznyr 27/B. § A Tsznyr 27. és 27/A. §-a alapján nem kérheti nyugdíjév beszámítását az a termelőszövetkezeti tag, akinek a részére 1972. december 31-ét követően öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot állapítottak meg."
A nyugellátások összegének alapját képező jövedelem
7. §A Tsznyr 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr. 31. § (1) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék összegének megállapításánál figyelembe vehető havi átlagjövedelem 900 forintnál kevesebb és 10 000 forintnál több nem lehet.
(2) A termelőszövetkezeti tagokat - az (1) bekezdésben megjelölt összeghatárok között - naptári évenként az előző naptári évben elért személyi jövedelmük figyelembevételével nyugdíjosztályokba kell sorolni.
(3) Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjban, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő termelőszövetkezeti tagokat nyugdíjosztályba sorolni nem kell."
8. §
A Tsznyr 34. §-ának (1) bekezdése folytatólag a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékának, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjának az összegét a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezését megelőző egy éven belül a termelőszövetkezetben személyesen végzett munka után kapott részesedés havi átlaga, de legalább havi 900 forint, az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos baleseti járadékának, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjának az összegét pedig havi 900 forint jövedelem alapulvételével kell megállapítani."
9. §
A Tsznyr 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Annak a termelőszövetkezeti tagnak az öregségi és a rokkantsági nyugdíja összegét, aki az átlagjövedelem számítása szempontjából irányadó időszak alatt megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tag volt - a Tsznyr 32. és 34. §-ában megjelölt jövedelem helyett - arra a nyugdíj-osztályra (nyugdíjosztályokra) meghatározott jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, amelybe az igénylő a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három - termelőszövetkezeti nyugdíjévnek minősülő - naptári évben be volt sorolva."
10. §
A Tsznyr 36. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki az (1) bekezdésben megjelölt időszak alatt megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tag volt, kérheti, hogy az öregségi és a rokkantsági nyugdíja összegét - a Tsznyr 32. § (1) bekezdésében, 34. §-ában 35. §-ában, illetve az (1) bekezdésben megjelölt jövedelem helyett - arra a nyugdíj osztályra (nyugdíjosztályokra) meghatározott jövedelem havi átlaga alapján állapítsák meg, amelybe az igénylő az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltésének évében az életkor elérését megelőző hónap utolsó napjáig valamint a közvetlenül megelőző öt naptári év közül a számára legkedvezőbb három - termelőszövetkezeti nyugdíjévnek minősülő - naptár évben be volt sorolva. A havi átlagjövedelem megállapításánál a termelőszövetkezeti tagságnak az 1967. évet megelőző tartamára havi 900 Ft-ot kell jövedelemként figyelembe venni.
(3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdésben megjelölt időtartamra eső jövedelem átlagát csak abban az esetben lehet alapul venni, ha az igénylőnek a figyelembe vett időpontban - az üzemi baleseten (foglalkozási betegségen) alapuló nyugellátást is ideértve - legalább tíz nyugdíj éve van."
A nyugellátások összege
11. §A Tsznyr a következő 40/A - 40/D. §-okkal egészül ki:
"Tsznyr 40/A. § (1) A termelőszövetkezeti tag kérheti
a) öregségi nyugdíja folyósításának a szüneteltetését, illetőleg
b) rokkantsági nyugdíja korlátozott összegben történő folyósítását
arra az időre, amíg a termelőszövetkezetben munkát végez.
(2) A szüneteltetés, illetőleg a korlátozott öszszegben történt folyósítás ideje alatt szerzett nyugdíjévek (nyugdíjhónapok) figyelembevételével a Tsznyt szerint megállapított nyugdíj mértékét kérelemre a Tsznyt 22., 23., illetőleg 24. §-ának megfelelően újból meg kell állapítani és ennek alapján - az alapul vett átlagjövedelem változtatása nélkül - a nyugdíj összegét a kérelem előterjesztését követő hónap első napjától módosítani kell.
(3) Ha a szüneteltetett öregségi nyugdíjat, illetőleg a korlátozott összegben folyósított rokkantsági nyugdíjat a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról vagy a kisiparosok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló rendelkezések szerint állapították meg, a szüneteltetés, illetőleg a korlátozott összegben történt folyósítás ideje alatt szerzett minden nyugdíjév után a módosítás időpontjában járó nyugdíjat 1,5-1,5 százalékkal kell felemelni.
Tsznyr 40/B. § (1) Öregségi nyugdíjban részesülő az a termelőszövetkezeti tag, aki 1972. december 31-ét követően a termelőszövetkezetben személyesen végzett munkájával legalább harminchat nyugdíjhónapot szerzett, kérheti öregségi nyugdíjának a Tsznyt szabályai szerint történő újbóli megállapítását, ha ez reá nézve kedvezőbb.
(2) Az öregségi nyugdíjnak az (1) bekezdés szerinti újbóli megállapításánál az utolsó harminchat nyugdíjhónap alatt elért jövedelem átlagát és a nyugdíj korábbi megállapításánál figyelembe vett nyugdíj éveket (szolgálati időt) kell alapul venni. Ha azonban az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt, a szünetelés alatt szerzett nyugdíjhónapokat a nyugdíj korábbi megállapításánál figyelembe vett időhöz hozzá kell számítani és az egybeszámított idő alapján az öregségi nyugdíj mértékét is módosítani kell.
Tsznyr 40/C. § Az az öregségi nyugdíjas, akinek a nyugdíját a Tsznyt szerint állapították meg, öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását akkor is kérheti, ha 1972. december 31-ét követően fennállott munkaviszonya alatt legalább harminchat hónapra munkabért kapott. A nyugdíj összegét az utolsó harminchat hónapi (1095 naptári napi) munkabér átlagának és a már figyelembe vett nyugdíj évek alapulvételével kell megállapítani. Ha azonban az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt, a szünetelés tartama alatt szerzett szolgálati időt a már figyelembe vett nyugdíj évekhez (nyugdíj hónapokhoz) hozzá kell számítani és az egybeszámított idő alapján az öregségi nyugdíj mértékét is módosítani kell.
Tsznyr 40/D. § A hozzátartozókat megillető nyugellátást a 40-40/C. §-ok szerint járó nyugdíj alapulvételével kell megállapítani akkor is, ha a nyugdíjas a nyugdíj újbóli megállapítása iránti jogát még nem érvényesítette."
12. §
A Tsznyr 41. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 41. § (1) A kártalanítási segély öszszegét arra a nyugdíjosztályra meghatározott jövedelem havi átlagának a figyelembevételével kell megállapítani, amelybe a termelőszövetkezeti tag a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezésekor tartozott. Ha azonban a termelőszövetkezeti tag az üzemi baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezésekor öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas, illetőleg öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos, a kártalanítási segély havi öszszegét a baleseti járadék (baleseti rokkantsági nyugdíj) alapját képező havi átlagjövedelem [Tsznyr 34. § (1) bek.], de legalább havi 900 forint figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A kártalanítási segély havi összege az átlagjövedelem hatvanöt, legalább két évi folyamatos termelőszövetkezeti tagság esetében hetvenöt százaléka. Ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi kártalanítási segély egyharmincad részének forintra kerekített összege jár. Kórházi ápolás alatt a kártalanítási segély ötven százaléka, ha eltartásra szoruló családtag van, nyolcvan százaléka jár."
13. §
A Tsznyr 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 44. § (1) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadék összege 1973. január 1-től havi 418 forint. Ha a házastársak mindegyike jogosult öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, a járadék ötven százaléka illeti meg azt a házastársat, aki később terjeszti elő az igényét.
(2) A különélő házastársak mindegyikét az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék teljes összege illeti meg akkor, ha
a) a házastársak az igénybejelentést megelőzően már legalább öt év óta különélnek, vagy
b) különélésük a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában is fennállott és beviteli kötelezettségüknek is külön-külön eleget tettek.
(3) Az özvegyi járadék összege 1973. január 1-től havi 315 forint."
14. §
A Tsznyr 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos részére járó házastársi pótlék összege 1973. január 1-től havi 106 forint."
Jogosultságot kizáró és korlátozó okok
15. §A Tsznyr 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Tsznyr 54. § (1) Öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki egyéb címen is jogosult a Tsznyt alapján járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét el nem érő nyugellátásra vagy egyéb ellátásra, kérheti, hogy e nyugellátását (egyéb ellátását) öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadéka összegével - legfeljebb azonban a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatáráig, 1973-ban legfeljebb 849 forintig - egészítsék ki. Az összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a családi pótlékot, a házastársi pótlékot, a 100%-os hadirokkantnak járó hadigondozási pénzellátást és a vakok személyi járadékát.
(2) Öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az 1938. évi XII. törvény alapján megállapított járadékra, hatvanhat százalékot meg nem haladó munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékra, özvegyi nyugellátásra, hadigondozási pénzellátásra, a "Népművészet Mestere" kitüntető cím alapján megállapított nyugellátásra jogosult, kérheti, hogy e nyugellátását (egyéb ellátását) az (1) bekezdés rendelkezései szerint abban az esetben is egészítsék ki, ha nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege a Tsznyt alapján járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri."
Nyugellátás folyósításának korlátozása
16. §A Tsznyr-nek a 26/1968. (VI. 30.) számú kormányrendelet 6. §-ával módosított 74. §-a helyébe a következő 74-74/A. §-ok lépnek:
"Tsznyr 74. § (1) Munkaviszonyban, kisipari szövetkezeti tagként, bedolgozóként, vagy megbízással foglalkoztatott öregségi, illetőleg munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékos járadékát minden naptári év első napjától mindaddig folyósítani kell, amíg munkabére (munkadíja) a naptári év folyamán a 6000 forintot nem haladja meg. A járadék megállapításának az évében a 6000 forint keretösszeg annyiszor 500 forinttal csökken, ahány naptári hónap a járadék megállapításáig eltelt. Ha a járadék folyósítását a naptári év folyamán keresőfoglalkozás miatt vagy egyéb okból szüneteltetni kellett, a 6000 forint keretösszeg annyiszor 500 forinttal csökken, ahány naptári hónapra a járadék folyósítása szünetelt.
(2) Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítását szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a foglalkoztatott járadékos munkabére (munkadíja) az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeget meghaladja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónapjára, amelyre munkabér (munkadíj) illeti meg.
Tsznyr 74/A. § Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadék folyósítása szünetel arra a naptári hónapra, amelyben a járadékos együtt élő házastársának
a) munkaviszonyból" kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból, vagy megbízásból származó munkabére (munkadíja) a havi 1200 forintot,
b) nyugellátásának (egyéb ellátásának) összege a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát,
c) munkabére (munkadíja) és nyugellátása (egyéb ellátása) az a), illetőleg a b) pontban megjelölt összegeket külön-külön nem haladja meg, de ezek együttes összege a havi 1700 forintot meghaladja, vagy
d) a házastárs keresőfoglalkozást folytat [Tsznyr 17. § (3) bek.]."
17. §
A Tsznyr 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Szüneteltetni kell az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársi pótlékának a folyósítását arra a naptári hónapra, amely alatt a házastárs nyugellátása, keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét meghaladja."
A nyugellátások fedezete
18. §(1) A Tsznyr 83. §-ának az 5/1970. (III. 22.) számú kormányrendelet 3. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"Tsznyr 83. § (1) A termelőszövetkezet - a nyugdíjjárulékot, a baleseti biztosítási díjat és a betegségi biztosítási járulékot is magában foglaló - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék a termelőszövetkezet zárszámadása szerint a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés és a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdaságban végzett állattartási munka címén a tagok javára beszámított munkanapokra eső jövedelem együttes összegének 10 százaléka.
(2) A Tsznyr 83. §-ának a (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(4) bekezdés lép, a (3)-(6) bekezdés pedig (5)-(8) bekezdésre változik.
"(2) A termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjárulékot a nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelem után köteles fizetni. A nyugdíjjárulék mértéke, ha a nyugdíj osztály szerint figyelembe vehető irányadó havi jövedelem
az 1800 forintot nem haladja meg, a jövedelem 3 százaléka,
az 1800 forintot meghaladja, de 2300 forintnál nem több, a jövedelem 4 százaléka,
a 2300 forintot meghaladja, de 3000 forintnál nem több, a jövedelem 5 százaléka,
a 3000 forintot meghaladja, de 4000 forintnál nem több, a jövedelem 6 százaléka,
a 4000 forintot meghaladja, de 5000 forintnál nem több, a jövedelem 7 százaléka,
az 5000 forintot meghaladja, de 6000 forintnál nem több, a jövedelem 8 százaléka,
a 6000 forintot meghaladja, de 7000 forintnál nem több, a jövedelem 9 százaléka,
a 7000 forintot meghaladja, a jövedelem 10 százaléka.
(3) Ha a termelőszövetkezeti tag öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, a (2) bekezdésben meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezetben személyesen végzett munkája után kapott részesedés alapulvételével kell fizetnie.
(4) A nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet a tag részesedéséből levonni köteles."
Hatálybaléptető rendelkezések
19. §(1) Ez a rendelet 1973. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a Tsznyr 18., 73. §-a és 81. §-ának (1) bekezdése, valamint a 49/1968. (XII. 18.) számú kormányrendelet hatályát veszti.
(2) A Tsznyr-nek a jelen rendelet
a) 2. és 3. §-ával megállapított rendelkezéseit az 1972. december 31-e utáni elhalálozás esetén,
b) 8. §-ával megállapított rendelkezéseit az 1972. december 31-e után bekövetkezett baleset (foglalkozási betegség) esetén,
c) 9. és 10. §-ával megállapított rendelkezéseit az 1972. december 31-e után bejelentett nyugdíjigények alapján járó nyugdíjak megállapításánál
kell alkalmazni;
d) 13-17. §-aival megállapított rendelkezéseit az 1973. január 1-e előtt megállapított nyugellátásokra is alkalmazni kell.
Fock Jenő s. k.,
a Minisztertanács elnöke