adozona.hu
16/1972. (X. 8.) ÉVM rendelet
16/1972. (X. 8.) ÉVM rendelet
az építéstervezési jogosultságról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az építéstervezési jogosultságról szóló 4/1972. (II. 27.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet alkalmazása szempontjából építéstervezési munka
az épület, műtárgy és más építmény (a továbbiakban együtt: építmény) építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a terep- és zöldfelület-rendezéshez, valamint a kertépítéshez szükséges m...
16/1972. (X. 8.) ÉVM rendelet
az építéstervezési jogosultságról
Az építéstervezési jogosultságról szóló 4/1972. (II. 27.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §(1) A rendelet alkalmazása szempontjából építéstervezési munka
a) az épület, műtárgy és más építmény (a továbbiakban együtt: építmény) építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a terep- és zöldfelület-rendezéshez, valamint a kertépítéshez szükséges műszaki tervdokumentáció készítése, ideértve a beruházással kapcsolatos általános elrendezési (beépítési) terv készítését is;
b) az építéstervezési munkát megelőző, azzal összefüggő és azt közvetlenül szolgáló
- geodéziai (terület-, építményfelmérési és kitűzési, földmérési) munka,
- talajfeltárási (talajmechanikai, geológiai, építésföldtani, talajvízfeltárási, valamint egyéb) munka és vizsgálat,
c) előtervezési művelet (adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, helykijelöléssel kapcsolatos terv, beruházási javaslat, program stb.) elkészítése,
d) kisajátítási terv kidolgozása,
e) az építmények teherhordó szerkezetei gyártmánytervének elkészítése,
f) minden egyéb, az előbb említett munkákkal kapcsolatos tervezői munka (tervek felülvizsgálata, átdolgozása, honosítása, helyszínre alkalmazása, tervezői művezetés stb.).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül építéstervezési munkának a bányaműveléshez szükséges földalatti építmény tervezése.
(3) A területrendezés-tervezésre (regionális rendezés, város- és községrendezés), illetőleg a magántervezésre külön jogszabályok az irányadók.
2. §
(1) Főtevékenységű építéstervező szerv - ideértve a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta központi tervező intézeteit is - a (3) bekezdésben említettek kivételével bármilyen építéstervezési munka végzésére jogosult.
(2) A műemlék-, a műemlék jellegű, a városképi jelentőségű, valamint a műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben levő építmény, továbbá a 100 lakást meghaladó komplex lakótelep építéstervezője csak főtevékenységű építéstervező szerv lehet.
(3) A nagyelemes (házgyári és poligonrendszerű) épületszerkezetekkel megvalósuló lakó- és szállásjellegű épületek tervezésére és a vonatkozó építmény-típustervek adaptálására jogosult főtevékenységű építéstervező szerveket az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. §
(1) Építéstervezési munkát kiegészítő tevékenységként a (2)-(3) bekezdésben és a 2. számú mellékletben megjelölt szervek az ott meghatározott körben végezhetnek.
(2) Az építmény műszaki tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos építéstervezési munka műszaki ismereteit oktató egyetem, egyetemi jellegű főiskola, valamint főiskola (a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény) olyan körben és építmények tekintetében jogosult - kiegészítő tevékenységként - bármilyen építéstervezési munka végzésére, amely megfelel a felsőoktatási intézményben folyó képzésnek.
(3) Az építéstervezési munkát kiegészítő tevékenységként végző szervek az új fajta termékek és építési módok építőipari alkalmazásával [6/1969. (II. 12.) ÉVM rendelet] megvalósuló épületek tervezését az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium engedélyével végezhetik.
4. §
(1) Az építtető szerv a saját állóeszközfenntartási, fejlesztési munkájával, valamint az alkalmazottja (tagja) részére felmerülő építési-szerelési munkával összefüggő építéstervezési munkát saját vállalkozásban (továbbiakban: házilagosan) is elkészíttetheti.
(2) Az illetékes tanácsi és társadalmi szerv (KISZ, Hazafias Népfront stb.) szervezésében az építéstervezési munka az e rendeletben előírt feltételek (képesítés, szakmai gyakorlati idő) fennállása esetében társadalmi munkában is elvégezhető.
5. §
(1) A felelős tervező, illetőleg a szakági tervező tervezési jogosultságára, képesítési előírásaira és szakmai gyakorlati idejére a rendelet 3. számú mellékletében foglaltak az irányadók.
(2) Önálló szakági tervezés esetében a szakági tervezést végző személy felelős tervezőnek minősül.
(3) A rendelet 3. számú mellékletében előírt képesítési előírásoktól a főtevékenységű építéstervező szerv vezetője - a több mint 10 éves szakmai gyakorlati idővel rendelkező szakági tervező esetében - eltérhet, ezt esetenként az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak be kell jelenteni.
6. §
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlati idő alatt a szakképzettség megszerzése után
a) építés- (területrendezés-) tervezési,
b) építés-kivitelezési műszaki.
c) építésügyi, közlekedésügyi és vízügyi szakigazgatási szervnél hatósági,
d) beruházási műszaki,
e) felsőoktatási intézménynél építés- (területrendezés-) tervezési munka műszaki ismereteit oktató
munkakörben (munkaviszonyban) eltöltött időt kell érteni.
(2) A szakmai gyakorlati időnek legalább a felét építéstervezési gyakorlatban kell eltölteni.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából munkaviszonyban (elsőállásban, főfoglalkozásban) álló személynek kell tekinteni a szövetkezet tagját is.
7. §
Az építményfajta szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben külön jogszabályban határozza meg a
a) közlekedési, távközlési építmény (út, vasút, szállító pálya, híd, hírközlő hálózat és berendezés, villamos felsővezeték, alagút stb.),
b) villamosenergia, kőolaj, kőolajtermék és gáz termelésére és vezetésére szolgáló építmény,
c) vízilétesítmény (árvízvédelmi, folyamszabályozási, vízrendezési, mezőgazdasági vízhasznosítási stb. építmény)
tervezésére jogosult személy képesítésére, a rendelet 3. számú mellékletében megjelölt képesítésekkel egyenértékű képesítésre és a szakmai gyakorlati időre vonatkozó előírásokat.
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari tevékenységének szabályozásáról szóló 1/1963. (I. 8.) ÉM-FM rendelet 9. §-a, valamint a saját vállalkozásban végzett tervezési tevékenységhez szükséges képesítésről szóló 22/1967. (Ép Ért 21.) ÉVM utasítás.
Dr. Szabó János s. k.,
az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese
1. számú melléklet a 16 1972. (X. 8.) ÉVM rendelethez
A nagyelemes (házgyári és poligonrendszerű) épületszerkezetek alkalmazásával megvalósuló lakó- és szállásjellegű épületekkel és a vonatkozó típustervek adaptálásával összefüggő építéstervezési munkát az alábbi főtevékenységű építéstervező szervek végezhetik:Általános Épülettervező Vállalat
Budapesti Városépítési Tervező Vállalat
Debreceni Tervező Vállalat
Dunaújvárosi Tanácsi Tervező Vállalat
Győri Tervező Vállalat
Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat
Miskolci Tervező Vállalat
Pécsi Tervező Vállalat
Szegedi Tervező Vállalat
Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet
2. számú melléklet a 16/1972. (X. 8.) ÉVM rendelethez Az építéstervezési munkát kiegészítő tevékenységként végző szervek és az általuk végezhető munkák köre Az alábbiakban felsorolt szervek a tevékenységi körükbe vágó önálló szakági tervezési munkát korlátozás nélkül, komplex épülettervezési munkát csak a 3. számú mellékletben megjelölt "C" osztályba sorolt épületek, építmények esetében végezhetnek:
a) az építőipari szervezet (állami, tanácsi építőipari vállalat, közös vállalat, építőipari szövetkezeti vállalat, építőipari szövetkezet) az általa kivitelezendő építménnyel
b) a Magyar Államvasutak, a közúti és helyiérdekű (elővárosi) vasúti vállalat, a közúti igazgatóság, a Magyar Posta, a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó villamosenergia-, gáz-és kőolajipari, valamint hőenergia szolgáltató vállalat, a vízügyi igazgatóság a főtevékenységével
c) a műemléki hatóság a műemlék-, és a műemléki jellegű építmény védelmével és helyreállításával
d) állami gazdaság, erdő- és fafeldolgozó gazdaság, erdő- és vadgazdaság, mezőgazdasági szakszövetkezet építőipari közös vállalata, vállalkozása - illetékességi területén - az általa kivitelezendő építménnyel
e) a főtevékenységű beruházási vállalat, az általa bonyolított beruházással és felújítással
f) a közmű (elektromos, gáz-, víz-, csatornázási és távfűtési) szolgáltató vállalat (költségvetési üzem) illetékességi területén a főtevékenységként nyújtott szolgáltatással kapcsolatos építési-szerelési munkával
g) az ingatlankezelő szerv, a kommunális vállalat (költségvetési üzem) az építőipari részlege által kivitelezendő építési-szerelési munkával
h) az építmények teherhordó szerkezeteit gyártó vállalat az általa gyártott szerkezetek gyártmánytervével
i) a kutató intézet a kutatási tevékenységével
j) a vízgazdálkodási társulat - működési területén - a feladatkörébe tartozó tevékenységgel
k) a földhivatal, a földmérési és térképészeti vállalat, a földtani intézet, illetőleg kutató vállalat, a rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjával
l) a talajjavító és talajvédelmi vállalat a talajvédelmi és vízrendezési munkával
m) a vízkutató és fúró vállalat a rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjával
összefüggő (megjelölt) építéstervezési munkát.
Lábjegyzet
A rendelet 3. számú mellékletét az Építésügyi Értesítő 1972. évi 33. száma közli.
