adozona.hu
1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet
1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások és felújítások rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya alá tartozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, valamint a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások (a továbbiakban: beruházó) beruházás és felújítás megvalósítására irányuló tevékenysége függetlenül attól, hogy a költségek...
1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezeti beruházások és felújítások rendjéről
A beruházások és felújítások rendjéről szóló 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük.
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §A rendelet hatálya
A rendelet hatálya alá tartozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, valamint a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások (a továbbiakban: beruházó) beruházás és felújítás megvalósítására irányuló tevékenysége függetlenül attól, hogy a költségeket milyen forrásból fedezik.
2. §
Alapelvek
(1) A beruházásokat és a felújításokat e rendelet szabályai szerint kell megtervezni és meg-
valósítani. Ennek során biztosítani kell a következő alapelvek érvényrejuttatását:
- a beruházó beruházásait és felújításait elsősorban saját eszközeiből, a helyi erőforrások teljes kihasználásával valósítja meg;
- a népgazdasági és szövetkezetpolitikai célkitűzések, valamint a beruházó gazdaságok fejlesztésének hatékony biztosítása érdekében a beruházásokat az üzemek között általában a gazdaságosság alapján kell elosztani, illetőleg ennek megfelelően lehet hitelt adni, s gondoskodni kell arról, hogy az üzemek a beruházási eszközöket gazdaságosan használják fel, valamint a megvalósított beruházásokat gazdaságosan hasznosítsák;
- előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek a kitűzött célt elsősorban a meglévő állóeszközállomány jobb kihasználása révén érik el;
- a beruházásokat a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, - komplex módon - a tájjellegű adottságokat figyelembe véve, korszerű műszaki színvonalon kell tervezni és megvalósítani;
- a beruházások elhelyezésénél érvényesíteni kell a takarékos területgazdálkodás követelményeit, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét, ennek érdekében a mezőgazdaságilag hasznosítható földnek a termelésből való kivonásával járó beruházás esetén csak a létesítmény rendeltetésszerű működéséhez feltétlenül szükséges nagyságú terület vehető igénybe és erre a célra lehetőség szerint a leggyengébb minőségű földet kell felhasználni;
- a beruházások tervezésénél és megvalósításánál érvényesíteni kell a tűzrendészeti, a munkavédelmi és az egészségügyi szabályokat;
- azokat a létesítményeket, amelyekre típus-, vagy FM ajánlott tervek rendelkezésre állnak, az ilyen tervek alapján kell megvalósítani;
- csak a beruházó éves tervébe felvett és a beruházó közgyűlése, igazgató tanácsa (a továbbiakban: közgyűlés) által jóváhagyott és megerősített beruházásokat és felújításokat szabad megvalósítani;
- a beruházó és a megvalósításban résztvevő valamennyi szerv egymással szoros együttműködésben úgy köteles feladatát teljesíteni, hogy a beruházás és felújítás határidőre, a megszabott költségnormák megtartása mellett, kifogástalan minőségben valósuljon meg.
(2) A beruházások megvalósításáért elsősorban a beruházó felelős, ez azonban nem érinti a beruházás előkészítésében és megvalósításában közreműködő szerveknek az e rendeletben, illetőleg a hatályos jogszabályokban és rendelkezésekben (szabályzatokban) megállapított felelősségét.
(3) A beruházó a beruházási és felújítási munkák szakszerű elvégzése érdekében a beruházóra háruló feladatok elvégzésével - a jogszabály korlátozásai között - a Földművelésügyi Minisztérium által megjelölt lebonyolító szervet bízhat meg.
3. §
Magyar Nemzeti Bank
A rendelet hatálya alá tartozó beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítását és bankellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) végzi.
II. FEJEZET
Beruházási és felújítási fogalmak
4. §A beruházások főfajtái
(1) A beruházások népgazdasági tervezése szakmai célcsoportokban történik. A célcsoportok jegyzékét és a tervmutatók rendszerét az Országos Tervhivatal a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben állapítja meg.
(2) A beruházás előkészítés és megerősítés szerint lehet:
- üzemfejlesztési terv alapján megerősített beruházás, illetőleg
- programkötelezett, vagy
- nem programkötelezett beruházás.
(3) A porgramkötelezett beruházásokat az I. számú melléklet tartalmazza. A földművelésügyi miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben a programkötelezett beruházások körét módosíthatja.
(4) A beruházás összefüggései szempontjából lehet:
a) alapberuházás, amely a beruházási cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgálja;
b) járulékos beruházás, amelynek megvalósítása az alapberuházás miatt válik szükségessé, azzal területileg is összefügg, kizárólag annak rendeltetésszerű használatát biztosítja;
c) kapcsolódó beruházás, amely önállóan üzemeltethető, rendeltetése folytán azonban más beruházással összefügg, elősegíti, vagy biztosítja annak működését.
(5) A beruházások anyagi-műszaki szükségleteit "építés", "gép" és "egyéb" rovatok szerinti összetételben kell tervezni. A rovatok részletes tartalmát a 2. számú melléklet határozza meg.
5. §
Állóeszköz és a beruházások további csoportosítása
(1) Állóeszköz a beruházó termelési és egyéb igényeinek kielégítésére szolgáló az a termelőeszköz (munkaeszköz) és egyéb vagyontárgy, amelynek elhasználódási ideje rendeltetésszerű használat mellett egy évnél hosszabb, beszerzési értéke meghaladja az 1000 forintot és amely külön rendelkezés alapján nem minősül fogyóeszköznek, továbbá mindaz a vagyontárgy, amelyet a pénzügyminiszter állóeszközzé minősít.
(2) Népgazdasági beruházásnak kell tekinteni az új állóeszköz létesítését, beszerzését (beleértve a gépek, gépi berendezések, járművek normál tartozékainak első beszerzését is), az állóeszközállomány bővítését, pótlását, az állóeszközök felújításával (karbantartásával) egyidejűleg végrehajtott korszerűsítések körét meghaladó építménykorszerűsítéseket, továbbá az ezek megvalósításához közvetlenül szükséges egyéb tevékenységet.
(3) Egyes különleges állóeszközök és beruházások, valamint a kiegészítő beruházások fogalmi körét a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. §
Felújítás
(1) A felújítás a rendszeres használat következtében időszakonként visszatérő, vagy káreset folytán szükségessé váló, az állóeszköz újratermelési értékéhez képest jelentős költséggel járó olyan általános javítás, amely az állóeszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően, vagy teljesen visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát, teljesítőképességét, vagy gazdaságosságát a korszerű technika alkalmazásával, az állóeszköz egyes részeinek kicserélésével vagy az eredetitől eltérő megoldásával növeli.
(2) Nem felújítás az állóeszközök folyamatos felülvizsgálatával, megóvásával és javításával kapcsolatos tatarozás, karbantartás, illetőleg fenntartás.
(3) A felújítás fogalmának részletes meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza. A felújítási fogalmakat kell alkalmazni a felújítási tevékenységnek a beruházási tevékenységtől történő elhatárolásánál és műszaki szempontból való tervezhetőségénél, függetlenül a felújítási tevékenység fedezetét képező forrásoktól és a finanszírozás módjától.
III. FEJEZET
A beruházások és a felújítások tervezése
7. §A távlati és éves (kétéves) beruházási és felújítási (állóeszközfejlesztési) terv
(1) A távlati fejlesztések megalapozása érdekében a beruházó hosszabb (legalább 5 éves) időszakra üzemfejlesztési tervet készít, illetőleg készíttet. Az üzemfejlesztési tervnek az 5., 6., 7. és 8. számú mellékletekben feltüntetett mélységig tartalmaznia kell a megvalósítani tervezett beruházásokat is.
(2) Az üzemfejlesztési terv elkészítését, megerősítését és tartalmi előírásait a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban szabályozza.
(3) A beruházó beruházásait a megerősített üzem fejlesztési terve, vagy, ha az még nem készült el, a beruházási program, illetőleg a beruházási igénybejelentés alapján kezdeményezi.
(4) A beruházónak a beruházás anyagi-műszaki megalapozása érdekében - a Földművelésügyi Minisztérium külön rendelkezése szerint - a tárgyévet egy, illetőleg két évvel megelőzően éves (kétéves) állóeszközfejlesztési tervjavaslatot kell készítenie.
8. §
A beruházó éves állóeszközfejlesztési terve és módosítása
(1) A beruházó éves termelési és pénzügyi terve tartalmazza az éves állóeszközfejlesztési előirányzatokat.
(2) Azokat a beruházásokat, amelyeket az éves (kétéves) állóeszközfejlesztési tervjavaslatban az adott évre nem erősítettek meg, az éves termelési és pénzügyi tervbe csak akkor lehet felvenni, ha a megye, a főváros és a megyei jogú város beruházási kerete - az áthúzódó beruházásokat és a várható árkülönbözeteket figyelembe véve - azt lehetővé teszi és megvalósításuk a rendelkezésre bocsátott anyagi-műszaki feltételek mellett biztosítható. Ebben az esetben elsősorban olyan új beruházást lehet az éves tervbe felvenni, amelyet már az éves (kétéves) beruházási tervjavaslatban a következő évre megerősítettek (előrehozás).
(3) A megerősített éves terv csak a beruházó, a járási (fővárosi, megyei és járási jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) és a Bank által egyetértésben felvett jegyzőkönyvvel - a (2) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával - módosítható.
9. §
A beruházási keret átadása az irányító hatóságok között
(1) Az országos termelőszövetkezeti éves állóeszközfejlesztési tervben jóváhagyott beruházási kereteket állami beruházót irányító hatóságnak a Földművelésügyi Minisztérium az Országos Tervhivatal hozzájárulásával, szövetkezeti beruházókat irányító hatóságnak pedig a Földművelésügyi Minisztérium adhat át az átvevő irányító hatóságának egyetértésével. Ez utóbbi jogát a Földművelésügyi Minisztérium a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vb. mezőgazdasági osztályokra (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági osztály) is átruházhatja.
(2) Az átadott keretekből megvalósítandó beruházásokkal kapcsolatosan az átvevőre érvényes előírások az irányadók.
10. §
Lebonyolító szerv megbízása
(1) Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával lebonyolító szervet bíz meg, erről megbízólevelet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a lebonyolító szervnek és a beruházónak a beruházás megvalósításával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott összes feladatait. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a beruházásnak a megbízásig keletkezett lényeges körülményeit és a szükséges további feladatokat, valamint a beruházó által átadott okmányok felsorolását.
(2) A lebonyolító szerv nem fogadhat el megbízást a hiteligénylés, a beruházási program, valamint a szerződések aláírására. A beruházó minden más reáháruló feladat elvégzésével a lebonyolító szervet megbízhatja.
(3) A megbízólevél és a jegyzőkönyv egy-egy példányát a lebonyolító szerv köteles 3 napon belül megküldeni a járási mezőgazdasági osztálynak és a Banknak.
(4) A lebonyolító szerv köteles a megbízásról és annak terjedelméről az érdekelt tervező, kivitelező és szállító szerveket értesíteni. Ezek a szervek a beruházással kapcsolatban - a (2) bekezdésben, valamint a megbízásban foglalt korlátozások figyelembevételével - a beruházó helyett kötelesek közvetlenül a lebonyolító szervhez fordulni.
IV. FEJEZET
A beruházás gazdasági-műszaki előkészítése
11. §A gazdasági-műszaki előkészítés ütemei
(1) A beruházás gazdasági-műszaki előkészítése során ki kell dolgozni, illetőleg be kell szerezni:
a) az üzemfejlesztési tervet és a kivitelezési tervdokumentációt, valamint a szükséges hatósági engedélyeket;
b) ha üzemfejlesztési terv még nem készült,
- programkötelezett beruházás esetében a beruházási programot és a kivitelezési tervdokumentációt, valamint a szükséges hatósági engedélyeket;
- nem programkötelezett beruházás esetében a beruházási igénybejelentést és a kivitelezési tervdokumentációt, valamint a szükséges hatósági engedélyeket.
(2) A kizárólag beszerzés jellegű beruházásokat - külön előkészítés nélkül - a beruházó éves tervében kell előirányozni.
V. FEJEZET
A termelőszövetkezeti beruházási program, a telephelydokumentáció, a területfelhasználási engedélyek
12. §A termelőszövetkezeti beruházási program előkészítése
(1) A beruházó a beruházási program elkészítéséhez köteles:
a) a területigénnyel járó építési beruházás esetében - a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - előzetes területfelhasználási hozzájárulást szerezni;
b) a beruházás jellegétől függően, a szükséges földtani (talajtani) és talajmechanikai szakvéleményt, vízkutatási és egyéb előzetes vizsgálati adatokat beszerezni és a terület felméréséről gondoskodni.
(2) Ha a beruházás megvalósítása miatt mezőgazdasági művelésre alkalmas területet a mezőgazdasági termelésből ki kell vonni, vagy a beruházás megvalósítása művelési ágváltoztatást von maga után, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény és a végrehajtásáról intézkedő 7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendelet, valamint az 1003/1964. (II. 22.) Korm. számú határozat és a végrehajtásáról intézkedő 21/1964. (Mg É 21.) FM számú utasítás rendelkezései szerinti engedélyeket a beruházónak a járási mezőgazdasági osztály útján be kell szereznie.
(3) Ha a beruházás megvalósítása miatt erdő művelési ágának megváltoztatására van szükség, ahhoz az 1961. évi VII. törvény (EVT) 9. § (1) bekezdése alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság hozzájárulását meg kell szerezni, ha pedig a beruházás az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozza, az erdő igénybevételéhez az EVT 25. § (1) bekezdése alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság engedélye szükséges.
13. §
Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás
(1) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás - építési beruházás esetében - az építésügyi hatóságnak olyan állásfoglalása, amely szerint a beruházásnak az adott helyen való megvalósítása regionális, valamint város- (község-) rendezési és telepítési szempontból akadályokba nem ütközik. Az építésügyi hatóság a területet az előzetes területfelhasználási hozzájárulás érvényességének tartama alatt más célra nem jelölheti ki.
(2) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulást a beruházónak kell az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól kérnie.
(3) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás 12 hónapi időtartamra érvényes. Ezt a határidőt az építésügyi hatóság - indokolt esetiben - legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(4) Az előzetes területfelhasználási hozzájárulás az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben köti, amelyekre nézve a hozzájárulásban állást foglalt.
(5) Nem kell előzetes területfelhasználási hozzájárulást kérni az olyan területigénnyel járó építési beruházás esetében, amelyre nem kell beruházási programot készíteni, illetőleg amelyre üzemfejlesztési terv még nem készült. A programkötelezett, illetőleg az üzemfejlesztési tervben szereplő beruházásnál sem kell előzetes területfelhasználási hozzájárulás, ha a tervezett beruházás helyét a jóváhagyott részletes város-(község-) rendezési terv, illetőleg a mezőgazdasági üzemek telepének helyét a jóváhagyott és engedélyezett telephelydokumentáció meghatározza. Az utóbbi körülményt az elsőfokú építésügyi hatóság - a beruházó kérelmére - igazolja.
14. §
Telephely dokumentáció
(1) A beruházónak a területigénnyel járó építés, valamint a szőlő-, gyümölcsös- és komló telepítés beruházása esetében a gazdaság egész területére vonatkoztatva telephelydokumentációt kell készíttetnie. Belterületi építkezés esetében telephelydokumentációt csak akkor kell készíteni, ha azt az elsőfokú építésügyi hatóság elrendeli. A telephelydokumentáció kötelező tartalmát az 5. számú melléklet állapítja meg.
(2) A beruházó közgyűlése által jóváhagyott telephelydokumentációt az elsőfokú építésügyi hatóság engedélyezi és a járási mezőgazdasági osztály vezetője erősíti meg.
(3) Az engedélyezett telephelydokumentáció a területfelhasználás és a helykijelölés okmánya, valamint a típus- és FM ajánlott tervek felhasználásával megvalósuló építmények tekintetében építési engedély.
(4) A jelen rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett majortelepítési terveket és épületelrendezési vázlatokat, valamint ültetvénytelepítési alapokmányokat - ha azok az 5. számú mellékletben részletezett követelményeknek általában megfelelnek - telephelydokumentációnak kell tekinteni.
(5) A beruházó a telephelydokumentáció elkészítésével a földművelésügyi miniszter által meghatározott szervet bízhatja meg.
(6) A telephelydokumentációt a készítő szerv köteles a területileg illetékes tűzrendészeti hatósággal, valamint az állami közegészségügyi felügyelőséggel egyeztetni és az elsőfokú építésügyi hatósággal engedélyeztetni.
15. §
A helyszíni szemle
(1) A telephelydokumentáció elkészítése előtt, az 5. számú melléklet g) pontjaiban meghatározott térkép alapján, új telep létesítésénél minden esetben, egyéb esetekben akkor, ha az elsőfokú építésügyi hatóság elrendeli, helyszíni szemlét kell tartani.
(2) A helyszíni szemle időpontját a beruházó és a telephelydokumentációt készítő szerv kérésére a megyei mezőgazdasági osztály az elsőfokú építésügyi hatósággal egyetértésben tűzi ki.
(3) A telephelydokumentációt készítő szervnek - a beruházóval együttműködve - a helyszíni szemlére meg kell hívnia:
a Honvédelmi Minisztériumot,
a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot,
a területileg illetékes ÉM területi főépítészt,
a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot,
a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelőt,
a közműveket (csatorna, víz, gáz, villamos és hőenergia stb.), bányavidéken a kerületi bányaműszaki felügyelőséget,
a megyei (fővárosi), valamint az illetékes városi, vagy járási és a kerületi, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottságát,
a területfelhasználási engedély kiadására jogosult építésügyi hatóságot,
az elsőfokú tűzrendészeti hatóságot,
a Bankot,
a generáltervezőt (tervezőt),
a lebonyolító szervet (ha a beruházást nem a beruházó bonyolítja),
a területileg illetékes állami erdőgazdaság képviselőjét, ha a beruházás erdőterület igénybevételét teszi szükségessé.
(4) Az elsőfokú építésügyi hatóság kívánságára meg kell hívni még a beruházás területi elhelyezése vagy jellege folytán szakszempontok érvényesítésére hivatott minisztériumokat, országos hatáskörű és területi szerveket (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet stb.).
(5) A meghívót, a beruházás már rendelkezésre álló adataival együtt, legalább 15 nappal a szemle előtt kézbesíteni kell. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium meghívójához mellékelni kell az 5. számú melléklet I. f) és g) pontjaiban előírt vázlatot, illetőleg térképet is.
(6) A helyszíni szemléről a telephelydokumentációt készítő szervnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
(7) A helyszíni szemlét egyes meghívott szervek távollétében is le kell folytatni, s a jegyzőkönyv egy példányát részükre is meg kell küldeni. A helyszíni szemlén megjelent szervek kötelesek állásfoglalásukat közölni, s azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A helykijelöléssel kapcsolatos későbbi észrevételek következtében felmerülő költségek fedezetéről az észrevételezést elmulasztó hatóság vagy szerv köteles gondoskodni.
16. §
Beruházási program
(1) Programkötelezett beruházás esetében a beruházónak a 6. számú, ültetvénytelepítésnél a 7. számú, talajvédelmi beruházásnál a 8. számú melléklet szerinti beruházási programot kell kidolgoznia. A beruházási program elkészítésével a beruházó tervező szervet vagy a megyei mezőgazdasági osztályt (telepítéstervezési csoport), illetőleg ültetvénytelepítés esetében a Szőlő- Gyümölcs, Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalatot (a továbbiakban: Ültetvényterv) bízhatja meg.
(2) A megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az Ültetvényterv a megbízás elfogadásáról, vagy visszautasításáról - a teljesítési határidő egyidejű közlése mellett - 12 napon belül köteles a beruházót értesíteni. A megyei mezőgazdasági osztálynak, illetőleg az Ültetvénytervnek a beruházási programot a beruházóval együttműködve kell elkészítenie.
(3) A megyei mezőgazdasági osztály, illetőleg az Ültetvényterv az elkészített beruházási programot 12 példányban a jóváhagyási, illetőleg a megerősítési eljárás lefolytatására a beruházónak küldi meg.
(4) A több éven át megvalósuló beruházást a beruházási programban megvalósítási szakaszokra lehet bontani, ha az egyes szakaszok önállóan üzemeltethetők vagy - kivételesen - akkor is, ha egyes létesítmények az összefüggések sérelme nélkül elkülönítve célszerűen megtervezhetők és megvalósíthatók. A beruházási programban meg kell határozni az egyes szakaszokban megvalósítandó létesítményeket, ezek költségelőirányzatát, a szakaszok megvalósítási sorrendjét és időtartamát.
17. §
A beruházási program jóváhagyása és megerősítése
(1) A beruházási programot a beruházó közgyűlése hagyja jóvá.
(2) A beruházónak- a közgyűlés által jóváhagyott beruházási programot 9 példányban a járási mezőgazdasági osztályhoz, 2 példányban pedig a számlavezető bankszervhez kell benyújtania. A járási mezőgazdasági osztály és a számlavezető bankszerv a hozzáérkezett beruházási programokat 10 napon belül köteles véleményével ellátva a megyei mezőgazdasági osztálynak, illetőleg a Bank megyei igazgatóságának megküldeni.
(3) A beruházási programot a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke (a továbbiakban: VB-elnök), illetőleg átruházott hatáskörben a mezőgazdaság felügyeletét ellátó elnökhelyettes erősíti meg a beruházási programokat véleményező bizottság (a továbbiakban: bizottság) javaslata alapján. A bizottság tagjai: a megyei mezőgazdasági osztály, a megyei pénzügyi osztály, a megyei tervosztály, a megyei egészségügyi osztály, az elsőfokú építésügyi hatóság, a Bank és a vízügyi igazgatóság képviselője. A bizottság tagja továbbá szőlő-, gyümölcsöstelepítés, feldolgozó üzem, bor- és gyümölcstároló beruházás esetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Tervgazdasági Főosztálya, valamint iparvágány, vagy postai hírközlő létesítmény esetében az illetékes MÁV-, illetőleg Postaigazgatóság képviselője.
(4) A megyei mezőgazdasági osztály a bizottságot esetenként - a javaslat kézhezvételétől számított 20 napon belül - köteles összehívni. A bizottság ülésére a beruházót, - ha a programot nem a beruházó készítette, a program készítőjét is - és a lebonyolító szervet, ültetvénytelepítés esetében az Ültetvénytervet is meg kell hívni.
(5) A bizottság a beruházási program vizsgálatára - indokolt esetben - a megyei tanács végrehajtó bizottságának költségvetése terhére szakértőket vehet igénybe.
(6) A bizottság a megyei mezőgazdasági osztály útján a beruházót a beruházási program kiegészítésére, módosítására hívhatja fel. Ha a bizottság tagjainak véleménye nem egységes, az eltérő véleményeket is a VB-elnök elé kell terjeszteni. Abban az esetben, ha a Bank véleménye eltérő, a vitatott kérdés eldöntése végett a megyei mezőgazdasági osztály a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Bank pedig központjához köteles fordulni. A vitatott kérdésben a Földművelésügyi Minisztérium és a Bank központja egyetértésben dönt. A döntéstől függően lehet a programot megerősítésre a VB-elnök elé terjeszteni.
(7) Energiafogyasztással járó beruházások esetében - ha az energiahordozó felhasználása engedélyhez van kötve - csak az illetékes energiagazdálkodási szervnek az energiahordozó kijelölésére vonatkozó előzetes engedélye alapján lehet a beruházási programot megerősíteni.
(8) A megyei mezőgazdasági osztály köteles a beruházási program megerősítését követő 6 napon belül a 9. számú, ültetvénytelepítés esetében a 10. számú, talajvédelmi beruházás esetében a 11. számú melléklet szerinti megerősítő okmányt két példányban a beruházónak, egy-egy példányban a járási mezőgazdasági osztálynak, a járási pénzügyi osztálynak, illetőleg a Banknak megküldeni.
18. §
A beruházási program módosítása, programkötelezett beruházások nyilvántartása
(1) A beruházónak intézkednie kell a beruházási program módosítása tekintetében, ha a tervezés, vagy a kivitelezés folyamán a beruházás céljának megváltoztatása, illetőleg módosítása válik szükségessé, valamint akkor, ha a beruházási programban megerősített költségelőirányzathoz képest előreláthatólag 10%-nál nagyobb mértékű túllépés mutatkozik. Ültetvénytelepítés esetében, ha a programban megerősített terület csak 10%-kal módosul, a programot módosítani nem kell, feltéve, hogy a költségek 10%-nál nagyobb mértékben nem növekednek.
(2) A beruházási program módosításának végrehajtására a beruházási program jóváhagyására és megerősítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A programkötelezett beruházások nyilvántartása céljából a megyei és a járási mezőgazdasági osztálynak, valamint a beruházónak a 17. § (8) bekezdésében szabályozott megerősítő okmányt meg kell őriznie és a tényleges adatokkal időrendi sorrendben ki kell egészítenie.
19. §
Területfelhasználási engedély
Az elsőfokú építésügyi hatóság a területfelhasználási engedély kiadásáról a telephelydokumentáció engedélyezésekor dönt. Ha telephelydokumentáció, illetőleg program nem készült, a területfelhasználási engedélyt az elsőfokú építésügyi hatóságtól külön kell kérni. Üzemen (telepen) belüli beruházás esetében, ha az város-, és községrendezési érdeket nem sért, területfelhasználási engedélyt kérni nem kell. A területfelhasználási engedély a terület felett rendelkezési (használati) jogot nem biztosít.
VI. FEJEZET
A nem programkötelezett beruházások és a felújítások jóváhagyása és megerősítése
20. §Megerősítési okmány
(1) A nem programkötelezett beruházást és a felújítást a beruházó közgyűlése hagyja jóvá.
(2) A nem programkötelezett beruházást és a felújítást a beruházónak igényelnie kell. Az igényléséhez mellékelnie kell a közgyűlési határozatot. Az építéssel összefüggő, valamint a talajvédelmi és talajjavítási beruházási igényeket a 12. számú melléklet szerint összeállított beruházási igénylőlapon kell három példányban a járási mezőgazdasági osztályhoz, egy példányban pedig a számlavezető bankszervhez benyújtani.
(3) A nem programkötelezett beruházások és a felújítások megerősítéséről a járási mezőgazdasági osztály vezetője a Bankkal egyetértésben dönt. A járási mezőgazdasági osztálynak és a Banknak a megerősítés kérdésében keletkezett vitájában, valamint a beruházónak a megerősítés megtagadása elleni panaszában a megyei mezőgazdasági osztály a Bank megyei igazgatóságával egyetértésben végérvényesen dönt.
(4) A nem programkötelezett beruházások és a felújítások megerősítési okmánya:
- a (2) bekezdésben említett beruházások esetében a megerősítési záradékkal ellátott igénylőlap, amelyet a döntést követően a járási mezőgazdasági osztály 6 napon belül megküld 2 példányban a beruházónak;
- a (2) bekezdésben nem említett, a termelési terv és pénzügyi terv felülvizsgálatakor megerősítésre kerülő beruházások, valamint felújítások esetében a termelési terv és pénzügyi terv;
- a (2) bekezdésben nem említett, a termelési tervben és pénzügyi tervben meg nem erősített beruházások, valamint felújítások esetében a beruházó kérelmére felvett jegyzőkönyv.
(5) A beruházó az öntözési, a halastó, valamint a talajvédelmi, talajjavítási és üzemen belüli vízrendezési beruházás esetében a 12. számú melléklet szerinti beruházási igénylőlap benyújtása előtt köteles gondoskodni a helyszíni bejárás lebonyolításáról. A helyszíni bejárás időpontját a beruházó a megyei mezőgazdasági osztállyal egyetértésben határozza meg. A helyszíni bejárásra - a bejárás időpontját megelőzően 10 nappal - meg kell hívni:
- az illetékes vízügyi igazgatóságot,
- az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetet,
- a Bankot,
- a járási mezőgazdasági osztályt,
- a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelőt,
- a talajvédelmi és talajjavítási beruházások esetében az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatot,
- erdősítési beruházások esetében az illetékes állami erdőgazdaságot.
(6) A helyszíni bejáráson tisztázni kell az öntözési és halastó, valamint talajvédelmi, talajjavítási és üzemen belüli vízrendezési beruházás megvalósításának lehetőségét és szükségességét. Az eljárásról
- halastó beruházás esetében jegyzőkönyvet,
- öntözési beruházás esetében a 13. számú mellékletnek megfelelő öntözési beruházási javaslatot,
- talajvédelmi, talajjavítási és üzemen belüli vízrendezési beruházás esetében pedig a 14. számú mellékletnek megfelelő javaslatot
kell készíteni és azt a beruházási igénylőlaphoz kell csatolni.
(7) Mezőgazdasági művelésre alkalmas földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásával, illetőleg művelési ág változtatásával járó beruházást a járási mezőgazdasági osztály csak akkor erősíthet meg, ha a beruházó a 12. § (2) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerinti engedélyeket előzőleg már beszerezte.
21. §
Villamos távvezeték beruházás engedélyezése
(1) A termelőszövetkezetnek a közgyűlés által jóváhagyott villamos távvezeték-építési igényét az éves (kétéves) tervezésre előírt határidőig a járási mezőgazdasági osztályhoz kell benyújtania. A járási mezőgazdasági osztály az igényeket - véleményével ellátva - a megyei mezőgazdasági osztálynak, a megyei mezőgazdasági osztály pedig az általa felülbírált és fontossági sorrendben összeállított igényeket két példányban a Földművelésügyi Minisztériumhoz küldi meg.
(2) A járási és a megyei mezőgazdasági osztálynak a termelőszövetkezetek távvezeték-építési igényeit a következők figyelembevételével kell elbírálnia:
a) évi minimális 1500 üzemóra és 20 kW csúcsfogyasztás biztosított-e;
b) az építendő távvezeték hossza;
c) a villamosítandó termelőszövetkezet területe, majorjainak (telepeinek) száma, a majorok (telepek) közül hány van már villamosítva, a villamosításra javasolt majorokban (telepeken) lévő épületek száma és nagysága.
(3) A Földművelésügyi Minisztérium a megyei igények alapján az éves távvezeték-építési előirányzat egészére a Nehézipari Minisztériummal megállapodást köt és ennek alapján engedélyezi a villamos távvezeték beruházásokat. A Földművelésügyi Minisztérium a megyei mezőgazdasági osztályokkal, a megyei mezőgazdasági osztályok a járási mezőgazdasági osztályokkal, a járási mezőgazdasági osztályok pedig a termelőszövetkezetekkel közlik az engedélyezett távvezeték-építkezéseket. Ezzel egyidejűleg a Nehézipari Minisztérium a szükséges egyeztetéseket lefolytatja, biztosítja a tervező és a kivitelező vállalatokat, a távvezetéképítéshez szükséges anyagokat, beleértve a transzformátort is, valamint saját lebonyolító szervezetével a villamos távvezeték-beruházás megvalósítását. A megvalósított távvezeték állami tulajdont képez, amelynek kezelője a területileg illetékes áramszolgáltató vállalat.
(4) A villamos távvezeték-építési beruházásokra vonatkozó engedélyeket a megyei és a járási mezőgazdasági osztály javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben módosíthatja.
22. §
Bekötő- és üzemi út építésének engedélyezése
(1) A termelőszövetkezetnek a közgyűlés által jóváhagyott bekötő- és üzemi útépítési igényét az éves (kétéves) tervezésre előírt határidőig a járási mezőgazdasági osztályhoz kell benyújtania.
(2) A járási mezőgazdasági osztály az igényeket véleményével ellátva a megyei mezőgazdasági osztálynak küldi meg, a megyei mezőgazdasági osztály pedig az általa felülbírált és fontossági sorrendben összeállított igényeket továbbítja két példányban a Földművelésügyi Minisztériumhoz.
(3) A járási és a megyei mezőgazdasági osztálynak a termelőszövetkezeteik útépítési igényeit a következők figyelembevételével kell elbírálnia:
a) a termelőszövetkezet területe;
b) a bekötésre javasolt telep jellege, távolsága a legközelebbi műúttól;
c) az úttal ellátni kívánt telepen az üzemelő gazdasági épületek, létesítmények száma és nagysága;
d) az úton lebonyolódó forgalom nagysága.
(4) A Földművelésügyi Minisztérium a megyei javaslatokat egyezteti és engedélyezi az útépítések előirányzatát. Ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium a megyei mezőgazdasági osztályokkal, a megyei mezőgazdasági osztályok a járási mezőgazdasági osztályokkal, a járási mezőgazdasági osztályok pedig a termelőszövetkezetekkel közlik az engedélyezett útépítéseket. Az útépítés lebonyolítását végző szerv biztosítja a kivitelezési tervdokumentációt és gondoskodik az útépítés megvalósításáról.
(5) Az engedélyezett útépítést a megyei mezőgazdasági osztály javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium módosíthatja.
VII. FEJEZET
Kivitelezési tervdokumentáció
23. §Kivitelezési tervdokumentáció
(1) A kivitelezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell a beruházó által a kivitelezőnek szolgáltatandó kivitelezési tervet és költségvetést, valamint a beruházás megvalósításához szükséges egyéb adatokat. A kivitelezési tervdokumentációhoz mellékelni kell az előírt hatósági és egyéb engedélyeket.
(2) A kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása a beruházó feladata.
(3) Jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció nélkül a kivitelezést nem szabad megkezdeni.
(4) A kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása során a beruházó köteles a kivitelező részére szolgáltatandó kivitelezési tervdokumentáció egyik példányának összesítő tervlapjait aláírásával és bélyegzőjével ellátni.
(5) Ha a megvalósítás a kivitelezési tervdokumentációnak a tervező dokumentálási határidejétől számított 2 év elteltével kezdődik, a beruházó köteles a tervezőt felhívni, hogy az a tervdokumentáció korszerűsége tekintetében nyilatkozzék.
24. §
A kivitelezési tervek és a költségvetés
(1) A kivitelezési terveket úgy kell kidolgozni, hogy azokból a létesítmény egyértelműen meghatározható, a kivitelezés, gyártás, technológiai szerelés végrehajtható és ellenőrizhető legyen s a költségvetések, valamint gépeknél a költségelőirányzatok és a műhelyrajzok elkészíthetők legyenek.
(2) A kivitelezési tervben kell meghatározni a felhasználásra kerülő anyagokat, azok minőségét, mértékét az egyes elemek (szerkezetek) egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét és összeszerelhetősége módját. A részletterveket és szerkezetterveket csak akkor kell kidolgozni, ha azok szerkezet- és részletterv-gyűjteményekre, valamint szabványokra hivatkozással egyértelműen nem határozhatók meg.
(3) A költségvetést az árhatósági rendelkezések szerint kell kidolgozni.
25. §
A kivitelezési tervdokumentáció részletes tartalmi előírásai
(1) Az építőipari és technológiai szerelési munkák kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalmi előírásait, összeállításának módját, részeinek sorrendjét külön jogszabály határozza meg.
(2) Az ültetvénytelepítési, a talajvédelmi és a talajjavítási beruházás kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalmi előírásait a 25. számú melléklet határozza meg.
26. §
A kivitelezési tervdokumentáció kidolgozása
(1) A kivitelezési tervdokumentáció elkészítése során felhasznált adatok és elvégzett számítások nem részei a kivitelezési tervdokumentáció kötelező tartalmának, de a kivitelező vagy a beruházó kérelmére ezekbe betekintést kell számukra biztosítani.
(2) A kivitelezési tervdokumentációt általában a beruházás egészére kell kidolgozni. Több szakaszban megvalósítható beruházásnál a kivitelezési tervdokumentációt a megállapított szakaszokra kell elkészíteni. Ilyen esetben azonban a tervezendő szakaszra vonatkozó kivitelezési tervdokumentációval együtt szolgáltatni kell azokat a terveket is, amelyek az egyes szakaszok összefüggéseit és a létesítmények megfelelő elrendezését biztosítják.
27. §
A kivitelezési tervdokumentáció egyeztetése
(1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentációt a beruházó bevonásával az érdekelt szervekkel egyeztetni.
(2) A kivitelezési tervdokumentáció egyeztetésénél érdekeltnek kell tekinteni azt a szervet, amelynek - a jogszabályok szerint - hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adott helyen a beruházás a kivitelezési tervdokumentáció szerint megvalósuljon, vagy amely a műszaki megoldásra, a költségek előirányzására kötelező előírásokat tehet.
(3) Nem kell egyeztetni a kivitelezési tervdokumentációt azokkal a szervekkel, amelyek állásfoglalásukat már korábban közölték, illetőleg a hatósági engedélyek megadásával kapcsolatban rögzítették, ha a kivitelezési tervdokumentáció ezeknek megfelelően készült.
28. §
A tervező és a kivitelező együttműködése
Ha a kivitelező már ismert, a tervező a kivitelezési technológiát és a munkaszervezést, valamint a felhasználandó anyagokat érintő kérdésekben köteles kikérni, egyéb kérdésekben pedig kikérheti a kivitelező véleményét.
29. §
A költségvetés készítéséhez szükséges helyszíni bejárás
(1) A költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok felvétele és rögzítése érdekében helyszíni bejárást kell tartani.
(2) A helyszíni bejárás alkalmával jegyzőkönyvileg rögzíteni kell mindazokat az adatokat, amelyek az egységárképzéshez (ideértve az ideiglenes melléklétesítmények kiírását is), a felvonulási költségkulcsok és felárak mértékének megállapításához, a tételes felvonulási költségvetés kiírásához szükségesek. Véleményeltérés esetében az érdekelt felek álláspontját a jegyzőkönyvbe fel kell venni és a vitát döntés céljából a tervezőnek az illetékes árhatóság elé kell terjesztenie. Ennek döntéséig a költségvetést a tervező adatai alapján kell elkészíteni.
(3) A helyszíni bejárást a tervező köteles előkészíteni és megszervezni. A helyszíni bejárásra a kivitelezőn kívül meg kell hívni a beruházót, szükség esetén ezenkívül az anyagellátó, szállító és fuvarozó vállalatokat. A tervező a meghívót legalább nyolc nappal a bejárásra kitűzött időpont előtt köteles kiküldeni.
(4) A tervező a meghívással egyidejűleg a kivitelezőnek köteles megküldeni az előírt méretű és tartalmú helyszínrajzot, organizációs vázlatokat a létesítmény bejelölésével, továbbá a nem típus-, illetőleg a nem FM ajánlott tervek adaptálása esetében a főlétesítmény olyan vázlatát, amelyből annak legfőbb méretei és lényeges szerkezeti megoldásai megállapíthatók.
(5) A helyszíni bejárást a tervező, a beruházó és a kivitelező akkor is lefolytathatják, ha azon a többi meghívott nem vesz részt.
(6) Az érdekeltek a helyszíni bejáráson érdemi állásfoglalásra és kötelezettségvállalásra jogosult megbízott útján kötelesek magukat képviseltetni. A helyszíni bejáráson rögzített adatok a későbbiek folyamán nem vitathatók. Alapvető körülmény megváltozása esetében - a beruházónak, illetőleg a kivitelező felügyeleti hatóságának rendelkezéséhez képest - új helyszíni bejárást kell tartani.
VIII. FEJEZET
A típus- és FM ajánlott, valamint ismétlődő tervek
30. §A típus- és FM ajánlott tervek alkalmazása
(1) A többször ismétlődő, azonos vagy hasonló rendeltetésű épületekre, építményekre (azok szekcióira, szerkezeteire) típustervet kell készíteni. A típustervek készítését - igénybejelentés útján - a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezi.
(2) A mezőgazdasági típustervek jóváhagyására, jegyzékének és katalógusának közzétételére a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú és a végrehajtása tárgyában kiadott 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú-együttes rendeletnek a típustervezésre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(3) Ha valamely többször ismétlődő építési beruházási igény - típusterv hiányában - típusterv szerint nem elégíthető ki, azt e rendelet hatálybalépéséig kiadott FM ajánlott tervek, illetőleg ezek hiányában ismétlődő tervek alkalmazásával kell előirányozni és megvalósítani.
(4) Az FM ajánlott tervek jegyzékét, valamint e tervek hatálytalanítását a Földművelésügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Értesítőben teszi közzé.
(5) Nem szabad egyedi tervet készíteni olyan építményre, amelyre jóváhagyott típusterv, illetőleg ennek hiányában FM ajánlott tervdokumentáció van. Ez alól felmentést, típusterv esetében a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára az Építésügyi Minisztérium, FM ajánlott terv esetében pedig a Földművelésügyi Minisztérium adhat.
(6) A típusterv módosítását a Földművelésügyi Minisztérium javaslatára az Építésügyi Minisztérium, az FM ajánlott tervek módosítását pedig a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezheti. Típusterv, illetőleg FM ajánlott terv módosításának minősül a szerkezeti változtatás, valamint minden olyan elrendezési és alkalmazott építőanyagokra vonatkozó változtatás, amely a létesítmény technológiai rendszerét, üzemeltetési feltételeit és fizikai körülményeit (szellőztetés, fűthetőség, megvilágíthatóság stb.) jelentősen befolyásolja. Az előbbieket nem érintő változtatásokat - a helyi adottságoknak megfelelően - a beruházó kérésére a helyszínre alkalmazást végző tervező végrehajthatja.
(7) A járási és megyei mezőgazdasági osztályok, a Bank és az építésügyi hatóságok a megerősítési, illetőleg az engedélyezési eljárás során kötelesek ellenőrizni, hogy a tervező és a beruházó a típus-, illetőleg ennek hiányában az FM ajánlott tervek felhasználására vonatkozó rendelkezéseknek eleget tett-e.
31. §
A típus- és FM ajánlott tervek helyszínre alkalmazása
(1) A típus-, illetőleg FM ajánlott terveket a helyszínre alkalmazva kell felhasználni (adaptálás). Ennek során a tervet és költségvetést a helyszíni viszonyoknak megfelelő adatokkal és tervekkel kell kiegészíteni, illetőleg módosítani.
(2) Az adaptálásnál és a beruházó részére szükséges hatósági engedélyezésnél az FM ajánlott terveket típustervnek kell tekinteni,
32. §
Ismétlődő tervek alkalmazása
(1) Ha valamely beruházási igény típus-, illetőleg FM ajánlott terv hiányában típus-, illetőleg FM ajánlott terv szerint nem elégíthető ki, azt a lehetőséghez képest ismétlődő tervek megfelelő alkalmazásával kell megtervezni és előirányozni,
(2) Az ismétlődő tervek katalógusát a már megvalósult épületek (építmények) részletes elemzése és értékelése után az Építésügyi Minisztérium az érdekelt szakszervek meghallgatásával állítja össze és gondoskodik az irányító hatóságok és tervező szervek idevonatkozó tájékoztatásáról.
IX. FEJEZET
A felújítások műszaki tervezése
33. §Az építési felújítások műszaki tervezése
(1) Az építési felújítás végrehajtásához a költségvetésen kívül csak műszakilag indokolt esetben kell kivitelezési tervet készíteni. Új terveket - a szükséges mértékben - csak akkor szabad készíteni, ha az eredeti tervek nem állnak rendelkezésre, illetőleg ha új tervek készítése a felújítás megvalósításához feltétlenül szükséges.
(2) Az építési felújítások költségvetését az építőipari költségvetésekre érvényes rendelkezések szerint kell összeállítani.
(3) A felújítás költségvetését (kivitelezési terveit) a beruházónak felül kell vizsgálnia és azt alá kell írnia.
34. §
Nem építési felújítások műszaki tervezése
A nem építési felújítások (gépek, technológiai berendezések stb.) költségvetését (költségelőirányzatát) a szakminiszterek által kiadott rendelkezések szerint kell elkészíteni. A szőlő-, illetőleg a gyümölcsösfelújítás költségvetésének kötelező tartalmát a 26. számú melléklet határozza meg.
X. FEJEZET
Hatósági engedélyezés
35. §A hatósági engedélyezés rendszere
(1) A beruházásokat és a felújításokat csak az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban megszabott hatósági engedélyek alapján szabad előkészíteni és megvalósítani.
(2) Az illetékes építésügyi hatóságtól az alábbi engedélyeket kell megszerezni:
a) előzetes területfelhasználási hozzájárulást a beruházási program kidolgozásához (13. §),
b) területfelhasználási engedélyt (19. §),
c) építési - szükség esetén telekátalakítási -(bontási) engedélyt a kivitelezési tervdokumentáció készítése során; az engedélyezett telephelydokumentáció típus- és FM ajánlott tervek felhasználásával megvalósuló építmények tekintetében építési engedély [14. § (3) bek.],
d) használatbavételi engedélyt az átadás-átvételi eljárás során.
(3) A kivitelező köteles az építkezés megkezdését legkésőbb a kezdés előtt 5 nappal az elsőfokú építésügyi hatóságnak bejelenteni.
(4) A járási mezőgazdasági osztály útján a 12. § (2) bekezdésében felsorolt engedélyeket kell megszerezni.
(5) A megyei mezőgazdasági osztálytól a 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú rendeletben előírt szőlő- és gyümölcsöstelepítési engedélyt kell megszerezni.
(6) Erdő művelési ágának megváltoztatásához, vagy az erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó beruházás megvalósításához az Országos Erdészeti Főigazgatóságnak a 12. § (3) bekezdésében meghatározott hozzájárulását, illetőleg engedélyét kell megszerezni. Az eljárásra a 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet 35-40. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.
(7) Engedélyköteles vízimunka elvégzéséhez, illetőleg vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez vízjogi létesítési engedélyt, a létesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz vízjogi üzemeltetési engedélyt kell az elsőfokú vízügyi hatóságtól előzetesen beszerezni.
(8) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól, illetőleg szerveitől beszerzendő engedélyek:
a) az útügyi hatóság engedélye közút igénybevételéhez és közút melletti létesítmény emeléséhez [3/1962. (XII. 29.) KPM számú rendelet 6., 12., és 13. §-ai],
b) a KPM Műszaki Fejlesztési és Közlekedéspolitikai Főosztályának hozzájárulása (elvi engedélye) új iparvágány létesítéséhez, meglevő iparvágány bővítéséhez, felújításához és korszerűsítéséhez [12/1959. (Közl. Ért. 6.) KPM és 31/1964. (Közl. Ért. 12.) KPM számú utasítás],
c) a területileg illetékes postaigazgatóság engedélye postai hírközlési berendezés létesítéséhez,
d) a KPM Hajózási Főosztály engedélye hajózó víziút esetén a vízkivételhez és a szennyvízbevezetéshez.
XI. FEJEZET
A beruházás és felújítás megvalósítására irányuló szerződés
36. §Általános szerződéskötési szabályok
(1) A beruházó a beruházás (felújítás) megvalósítására - a szükséghez képest - a jelen jogszabályban foglaltak szerint
- tervezési szerződést,
- építési szerződést,
- technológiai szerelési szerződést,
- vállalkozási szerződést,
- adásvételi szerződést
köt. A kijelölt szervek kötelesek a beruházóval szerződést kötni.
(2) A beruházás és felújítás megvalósításához szükséges anyagok beszerzéséről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - állami (tanácsi) vállalat és kisipari szövetkezet megbízása esetében a megvalósító (kivitelező, vállalkozó, szállító) köteles gondoskodni. Kisiparossal kötött szerződés esetében a szerződésben kell megállapodni, hogy a munkához a kisiparos anyaggal hozzájárul-e. A kisiparos létesítményenként legfeljebb 20 000 forint értékű anyagot szolgáltathat. A 20 000 forint értéket meghaladó anyagot a beruházó köteles a kisiparos rendelkezésére bocsátani. A beruházó az anyagot a kisiparos részére nem adhatja el és részére anyagbeszerzési előleget nem folyósíthat.
(3) A beruházó köteles gondoskodni arról, hogy a kikötött ellenérték rendelkezésre álljon.
37. §
Semmisség
Semmisség esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása tekintetében a Ptk. 237. §-a szerint kell eljárni.
XII. FEJEZET
Tervezési szerződés
38. §Általános rendelkezések
(1) A tervezési szerződés alapján a tervező köteles a beruházás (felújítás) meghatározott gazdasági-műszaki terveit határidőben szolgáltatni, a megrendelő pedig köteles a tervezéshez szükséges adatokat szolgáltatni, a tervező által tartott tervbírálaton résztvenni és a tervezési munkák ellenértékét megfizetni.
(2) Tervezési tevékenység
a) telephely dokumentáció készítése, ültetvénytelepítés tervezése;
b) beruházási program kidolgozása;
c) az épületek és más építmények építéséhez (szereléséhez), illetőleg üzemeltetéséhez, vagy meglevő építmények felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a tereprendezéshez és parkosításhoz, valamint a talajvédelmi és talajjavítási munkákhoz szükséges tervdokumentáció készítése;
d) technológiai berendezés tervezése;
e) az előző pontokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos - tervezést megelőző - geodéziai (területfelmérés, földmérés) és talajfeltárási munka (talajmechanikai, geológiai, vízkutatási és egyéb vizsgálat), továbbá előtervezési művelet (pl. vizsgálat, tanulmány) készítése;
f) minden olyan tevékenység, amelyet az előző pontokban foglalt munkákkal kapcsolatban a tervező kifejt (pl. egyeztetés, irányítás), különösen a tervezői művezetés, valamint a tervezési megbízás teljesítéséhez szükséges más tevékenység.
(3) Ha a beruházó külső szakirányítás nélkül végrehajtható munkák (tereprendezés, földmozgatás és feltöltés stb.) elvégzését a szerződéskötési felhívásában vállalja, a tervezőnek e munkákat külön költségvetésben kell kiírnia.
(4) A beruházónak a teljes beruházásra általában egy szerződést kell kötnie még abban az esetben is, ha a tervezéshez több tervező közreműködése szükséges. Olyan beruházás esetében, amelyhez beruházási programot is kell készíteni, a beruházási program készítésére külön szerződést kell kötni. A szerződést általában a tervezési tevékenység túlnyomó részét végző tervezővel, technológiai tervezést is igénylő tervezés esetében a technológiai tervezővel kell megkötni; a tervező részfeladatok elvégzésére - a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet és az annak végrehajtásáról szóló 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet szerint - altervezési szerződéseket köthet. A generáltervező és az altervező közötti vitás ügyekben hozott döntőbizottsági határozaton alapuló igényét a generáltervező a beruházóval szemben bírósági úton érvényesítheti.
39. §
Tervezési jogosultság
(1) Állami (tanácsi) tervező szervek (ideértve a lebonyolító szerveket is) tervezési tevékenységet - külön jogszabályban meghatározott tevékenységi körükben - korlátozás nélkül végezhetnek. Telephelydokumentációt és beruházási programot a beruházók részére a megyei mezőgazdasági osztályok telepítéstervező csoportjai is készíthetnek.
(2) Ha a megyei mezőgazdasági osztály igazolja, hogy állami (tanácsi) tervező nem áll rendelkezésre, a beruházó a tervezési munkát - 100 000 forint kivitelezési értékhatárt meg nem haladó építkezés esetében - az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett tervezőszövetkezettel, vagy az Országos Tervezői Névjegyzékbe felvett és a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott képesítéssel rendelkező magántervezővel is elvégeztetheti.
(3) A beruházó a saját vállalkozásban kivitelezendő építőipari munkák műszaki tervezését megfelelő képesítéssel rendelkező tagjával, vagy főfoglalkozású alkalmazottjával saját vállalkozásban is elvégezheti. A képesítés tekintetében a saját vállalkozásban történő építőipari kivitelezési jogosultságra vonatkozó képesítési előírások az irányadók.
(4) A beruházó jogosult a nem saját vállalkozásban kivitelezésre kerülő építőipari munkákat egyedi tervezés esetében 250 000 forint kivitelezési értékhatárig, illetve típus- és FM ajánlott tervek helyszínre alkalmazását 750 000 forint kivitelezési értékhatárig saját vállalkozásban is megtervezni, ha a tervezést a beruházó olyan tagja vagy dolgozója végzi, aki a szóban forgó munka elvégzéséhez a szükséges - a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet 2. § (1) bekezdésében megszabott - szakképzettséggel rendelkezik. Az említett kivitelezési értékhatárokat meghaladó nem saját vállalkozásban kivitelezésre kerülő munkának saját vállalkozásként történő megtervezéséhez a Földművelésügyi Minisztériumnak az Építésügyi Minisztériummal egyetértésben adott előzetes engedélye szükséges.
40. §
Szerződéskötési felhívás
(1) A szerződés megkötésére a beruházónak kell a tervezőt felhívnia. A felhívásnak tartalmaznia kell a beruházó megnevezését és címét, a tervezési tevékenység megjelölését, a tervdokumentáció példányszámát, valamint a szolgáltatás kívánt határidejét.
(2) A felhívásnak - az előző bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell, illetőleg ahhoz csatolni kell
a) telephelydokumentáció készítése esetében az üzem elrendezésére vonatkozó javaslatot, valamint a termelésre vonatkozó és egyéb kiinduló adatokat;
b) beruházási program készítése esetében a megerősített telephelydokumentációt, ha ilyen még nem készült, az előzetes területfelhasználási hozzájárulást, a területismertető talajmechanikai és vízbeszerzési szakvéleményt, a terület geodéziai felvételét;
c) . kivitelezési tervdokumentáció készítése esetében
- üzemfejlesztési terv alapján megvalósuló beruházásnál az üzemfejlesztési terv megfelelő beruházási részét;
- programkötelezett beruházásnál a megerősített beruházási programot és a megerősítési okmányt;
- a típus- és FM ajánlott terv mellőzéséhez, vagy attól való eltéréshez szükséges engedélyt;
- a területfelhasználási és a meglevő egyéb hatósági engedélyt;
d) az egyéb tervezési tevékenység végzése esetében a feladat részletes leírását.
(3) Ha a felhívás olyan hiányos, hogy annak alapján a szerződéstervezetet elkészíteni nem lehet, a tervezőnek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül fel kell szólítania a beruházót a felhívás kiegészítésére.
(4) A szerződés kötelező mintáját a 17. számú melléklet tartalmazza. A tervezőnek a szerződéshez csatolnia kell a részletes díjszámítást.
41. §
A szerződés létrejötte
(1) A tervező a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon, ha altervező közreműködése szükséges 30 napon belül köteles a szerződéstervezetet aláírva a beruházónak megküldeni.
(2) Egyetértés esetében a beruházó köteles a szerződéstervezet egy példányát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül aláírva visszaküldeni a tervezőnek.
(3) A szerződés létrejön, ha a beruházó által aláírt szerződést és a Bank által kiállított fedezetigazolást a tervező kézhez veszi. Tervezési szerződés hallgatólagosan nem jöhet létre.
(4) Ha a beruházó a szerződéstervezetben foglaltakkal nem ért egyet, az 56. § (4) és (5) bekezdésében és az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
42. §
A szerződés módosítása, felbontása
(1) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással módosíthatják vagy felbonthatják.
(2) Ha a beruházási program módosítása szükségessé teszi, a felek a szerződést kötelesek módosítani.
(3) A felek a szerződést kötelesek felbontani, ha a beruházás megerősítését a földművelésügyi miniszter intézkedésére visszavonták. Ilyen esetekben a szerződés felbontásáig felmerült költségek kiegyenlítéséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
43. §
A felek felelőssége
(1) A tervező felelős különösen
a) a tervezési tevékenység alapjául szolgáló adatok szakszerű felhasználásáért;
b) azért, hogy az általa szolgáltatott beruházási program a rendeltetésének, a kivitelezési tervdokumentáció pedig a jóváhagyott és megerősített beruházási programban foglalt előírásoknak és mutatóknak megfeleljen;
c) a tervek, a költségvetések (költségelőirányzatok) helyességéért, gazdaságosságáért és teljességéért, valamint megfelelő kivitelezhetőségéért;
d) a tervek esztétikai, gazdaságos és korszerű műszaki színvonaláért;
e) a tervezésre vonatkozó előírások (ideértve a típus- és FM ajánlott tervek, valamint szabványok kötelező alkalmazásáról szóló rendelkezéseket is) megtartásáért;
f) az előírt költségnormák megtartásáért;
g) a tervek határidőre történő elkészítéséért;
h) a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségek teljesítéséért.
(2) A tervező a műszaki és a gazdaságossági követelményeket köteles a beruházó esetleges ellentétes igényeivel szemben is érvényesíteni. Ha a beruházó a tervező által érvényesíteni kívánt gazdaságossági szempontokkal nem ért egyet, a vitát - a tervező kezdeményezésére - a tervező felügyeleti szerve a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjével egyetértésben dönti el.
(3) Ha a tervező (generáltervező) a tervek elkészítésébe altervezőt von be, a generáltervező felelős a beruházóval szemben - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - valamennyi terv összefüggéséért és egyeztetéséért.
(4) A beruházó a tervezővel szemben felelős
a) az általa szolgáltatott adatok és okmányok időben történő rendelkezésre bocsátásáért, azok helyességéért és teljességéért;
b) a hatósági és egyéb engedélyek időben történő szolgáltatásáért;
c) a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségei teljesítéséért, ideértve a tervezési díj fedezetének biztosítását is.
(5) A beruházó a tervezési munkának a szerződésben meghatározott részeit köteles felülvizsgálni és azokkal kapcsolatban - különösen a további tervezés szempontjából - kötelezően állástfoglalni.
44. §
A felek együttműködése
(1) A beruházó a kivitelező által a tervdokumentációra az építési szerződés megkötése során tett észrevételeket haladéktalanul köteles a tervezőhöz továbbítani. A tervező köteles a kivitelező észrevételeire azok kézhezvételétől számított 30 napon belül - az 59. § (3) és a 89. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - állásfoglalását a beruházóval közölni és a beruházó egyetértése esetében az általa is elfogadott észrevételek alapján a tervdokumentációt helyesbíteni.
(2) A beruházó köteles a tervezőt tájékoztatni, ha a tervektől eltérő kivitelezés válik szükségessé, a tervtől történő lényeges eltérés esetében pedig a tervező előzetes állásfoglalását kell kérni. A tervező előzetes állásfoglalását a 62. §-ban szabályozott esetekben négy nap alatt köteles a beruházó részére megadni.
45. §
A szerződés teljesítése
(1) A tervező a szerződést az adott célkitűzésnek megfelelő tervek és okmányok határidőben, előírt tartalommal és példányszámban való átadásával teljesíti.
(2) A tervező a kivitelezési tervdokumentáció szolgáltatását követően köteles
a) a beruházó felszólítására ismertetni a beruházó és a kivitelező előtt a kivitelezést befolyásoló munkahelyi körülményeket és adottságokat, a megvalósítás sorrendjére és ütemére vonatkozó, a tervezésnél figyelembe vett szempontokat, továbbá a műszaki fejlesztési, gazdaságossági és építészeti célkitűzéseket;
b) résztvenni az átadás-átvételi (próbaüzemeltetési) eljárásban.
(3) A beruházó igényére a tervező köteles művezetői szerződést (XIII. fejezet) kötni.
46. §
Hibás teljesítés
(1) A beruházó a terveket azok kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megvizsgálni. Ha a hiba a vizsgálat során felismerhető, a beruházó szavatossági igényeit további 8 napon belül jogvesztés terhe mellett köteles a másik félhez intézett felhívással, majd annak eredménytelensége esetében legkésőbb a felhívás megtételétől-számított 6 hónap alatt bírósági úton érvényesíteni.
(2) A beruházó a tervek rejtett hibáiért szavatossági igényeit a hiba felismerésétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti. Építőipari munkánál az átadás-átvételtől, különleges technológiai szerelési munkánál a próbaüzemeltetés befejezésének napjától számított egy év eltelte után - ha pedig a létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, három év eltelte után - szavatossági igény nem érvényesíthető.
(3) Ha az átadáskor a tervek törvényes kellékei, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságai nincsenek meg, a beruházó igényelheti a tervek kijavítását (áttervezését). A tervező a hiba kijavításáról, illetőleg a hiány pótlásáról az átdolgozáshoz, illetőleg a hiánypótláshoz műszakilag szükséges idő alatt díjmentesen köteles gondoskodni.
47. §
Kötbér, bírság
(1) A szerződésszegő fél az alábbi mértékű kötbért köteles fizetni:
a) átadási vagy átvételi késedelem esetében a tervezési díj összegének napi egy ezrelékét, legfeljebb azonban 10%-át (késedelmi kötbér);
b) nem szerződésszerű minőségben történt teljesítés esetében a tervezési díj 10%-át (minőségi kötbér), kijavítás (áttervezés) esetében 5%-át (hibás átadási kötbér); ha a hiba a tervnek csak egy önálló részét teszi használhatatlanná, a kötbér alapja csak a terv hibás részére eső tervezési díj összege;
c) ha a szerződés teljesítése valamelyik fél hibájából egészben vagy részben lehetetlenné válik, a tervezési díj 10%-át (meghiúsulási kötbér);
d) jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele, vagy elmulasztása esetében az akadályozott munkákra eső tervezési díj napi egy ezrelékét, legfeljebb azonban 10%-át.
(2) A szerződéstervezet és a szerződés késedelmes megküldése esetében a késedelmes fél a másik fél javára programkötelezett, beruházás esetében napi 1000 forint, egyéb munkánál pedig napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a tervezési díj 20%-át nem haladhatja meg.
(3) A kivitelező észrevételeire való állásfoglalás, illetőleg a helyesbített tervdokumentáció késedelmes megküldése esetében a tervező a beruházónak napi 500 forint bírságot köteles fizetni. A bírság összege a tervezési díj 20%-át nem haladhatja meg.
48. §
Utaló rendelkezés
A tervezési szerződésre az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket (XIV. fejezet) kell megfelelően alkalmazni, amennyiben a tervezési szerződésre vonatkozó jogszabályok eltérő szabályozást nem tartalmaznak.
XIII. FEJEZET
Tervezői művezetés
49. §Tervezői művezetési szerződés
(1) Ha a beruházó szükségesnek tartja a tervezői művezetési szerződés megkötését, felhívására a kivitelezési tervdokumentációt készítő tervező köteles azt megkötni.
(2) A tervezői művezetési szerződéssel a tervező arra vállal kötelezettséget, hogy elősegíti és ellenőrzi a létesítménynek a kivitelezési tervdokumentáció szerint történő megvalósítását és megadja a terv és a költségvetés helyes értelmezéséhez szükséges tájékoztatást.
(3) A művezető a művezetési szerződésben meghatározott kérdésekben - a tervezői tevékenységből következő jogain és kötelezettségein túlmenően - a beruházó megbízottjaként jár el.
(4) E fejezetben nem szabályozott kérdésekben a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
50. §
A művezetés köre
(1) Építmény kivitelezésénél a művezetés kiterjed:
a) a kitűzések során az építmény térbeli elhelyezésének és magassági pontjainak ellenőrzésére;
b) az alapárkok kiemelése után annak megállapítására, hogy a talaj geológiai viszonyai azonosak-e a tervezésnél figyelembe vett adatokkal;
c) a pincerész víz elleni védelmével kapcsolatban annak ellenőrzésére, hogy a költségvetésben előírt szigetelési mód megfelel-e a helyszíni adottságoknak;
d) az építmény állékonyságát biztosító tartó szerkezetek kivitelezésével kapcsolatban annak ellenőrzésére, hogy a kivitelezés a terveknek és a költségvetési kiírásoknak megfelel-e;
e) különleges építészeti követelmények megtartásának ellenőrzésére.
(2) Építmények, gépberendezések és technológiai szerelési munkák tekintetében a művezetés azokra a tevékenységekre terjed ki, amelyeket a tervezés szerint illetékes miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az állami szerveknél a kötelező művezetés körébe utal.
(3) A felek a művezetési szerződésben az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon túlmenő egyéb művezetési feladatok ellátásában is megállapodhatnak.
51. §
A művezetési tevékenység és összhangjának biztosítása
(1) A művezető köteles tevékenységét a szerződésben meghatározott módon ellátni, szerződési kötelezettségének keretében a helyszínen (a gyártás helyén) megjelenni. A beruházó köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelező a művezetési szerződéiben meghatározott munkarészek kivitelezésének időpontjáról a művezetőt időben értesítse.
(2) A művezető köteles a művezetési szerződés alapján észrevételeit, megállapításait és javaslatait, továbbá a művezetés során a tervek megvalósításában észlelt egyéb hibákat, hiányosságokat a kivitelezővel (szállítóval) - építkezés esetében az építési naplóban (64. §) történő bejegyzéssel - közölni. Az építési naplóban történt bejegyzés azonban a tervdokumentáció, illetőleg a szerződés módosítását nem jelenti. Amennyiben a művezető észrevétele, javaslata alapján pótmunka válik szükségessé, a művezető köteles a szerződés módosítására a beruházót felhívni.
(3) Ha a beruházás megvalósítása során több tervező lát el művezetési tevékenységet, ezeknek összehangolása a generáltervező feladata. Ilyen esetben a beruházóval a generáltervező köt valamennyi művezetési tevékenység ellátására szerződést.
52. §
Kötbér
Ha a beruházó vagy a művezető a szerződésben vállalt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, meghiúsult művezetési naponként 100 forint összegű kötbért köteles fizetni. A kötbér a művezetési szerződés összegének 20%-áig terjedhet.
XIV. FEJEZET
Építési szerződés
53. §Általános rendelkezések
(1) Az építési szerződés alapján a kivitelező köteles a szerződésben meghatározott építőipari munkákat az előírt minőségben elvégezni, határidőben átadni, a beruházó pedig a munkát műszaki ellenőre útján folyamatosan ellenőrizni, a munkát átvenni és az ellenértéket megfizetni.
(2) Az építési szerződést a beruházó azzal a kivitelezővel kötheti meg, amely a termelőszövetkezeti építkezések elvégzésére keretszámot kapott. A kivitelező a keretszámon belül köteles szerződést kötni. A kivitelezési kapacitással kapcsolatos koordinációs feladatokat a beruházók tekintetében a megyei mezőgazdasági osztály látja el.
(3) Az építési szerződést egy kivitelezővel kell megkötni abban az esetben is, ha a szerződés teljesítéséhez több kivitelező közreműködése szükséges. E rendelkezés alól felmentést programkötelezett beruházás esetében az építésügyi miniszter adhat.
(4) A kivitelezőt külön szerződésben gépek és technológiai berendezések szerelésével is meg lehet bízni.
(5) A saját vállalkozásban (138. §) végzendő építőipari munkák közül egyes szakipari és szerelőipari munkák elvégzésére több kivitelezővel is köthető építési szerződés.
(6) Az építési szerződést a kivitelezővel a teljes építőipari munkára kell megkötni abban az esetben is, ha a megvalósítása több évig tart. Szakaszos beruházás megvalósítására szakaszonként is köthető szerződés. Az építőipari munkák felsorolását a 18. számú melléklet tartalmazza.
(7) A kivitelező a szerződésben az összes építőipari munkát köteles elvállalni, a részmunkák elvégzésére azonban alvállalkozási szerződéseket köthet. Az alvállalkozó tevékenységi körébe nem tartozó munkára további alvállalkozási szerződést köthet.
(8) Ha a beruházó saját szakirányításával végrehajtható munkák (tereprendezés, földmozgatás és feltöltés stb.) elvégzését vállalta és e munkákra külön költségvetés készült [38. § (3) bek.], a kivitelezővel ezekre a munkákra szerződést nem kell kötni.
(9) Ha a beruházó vállalja, hogy az építkezéshez munkaerővel és fuvareszközzel, valamint építőanyaggal hozzájárul
a) a munkások bérét az Építőipari Költségszámítási Normák általános előírásaiban felsorolt bértáblázatok szociális teher címén 50%-kal növelt bértételei alapján;
b) a fuvardíjakat, a rakodási költségeket és az építőanyagok árát a költségvetési áron kell számításba venni.
(10) A beruházónak az építkezéshez munkával, fuvarral és anyaggal történő hozzájárulásának értékét - a felvonulási költségekkel és felárak összegével növelt - teljes költségvetési összegből, illetőleg a számla végösszegéből le kell vonni.
54. §
A szerződéskötés jeltételei
(1) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció a kivitelező rendelkezésére áll;
b) a beruházó a Bank által adott értesítéssel igazolta, hogy a beruházás (felújítás) teljés költségelőirányzatának megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;
c) az építési engedélyt kiadták.
(2) Szakaszos beruházás megvalósítására szakaszonként kötött szerződés esetében is a szerződést az e §-ban foglalt feltételeknek megfelelően kell megkötni azzal az eltéréssel, hogy a szakasz kivitelezési tervdokumentációjának kell a kivitelező rendelkezésére állnia.
55. §
A szerződés tartalma
(1) Az építési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szerződő felek megnevezését, címét és a kivitelező irányító hatóságát;
b) az építőipari munka (szakasz) megnevezését és a kivitelezés helyét;
c) a teljesítési határidőt (részhatáridőt);
d) az egyes szolgáltatásokra (a munkaterületnek a beruházó, illetőleg a kivitelező részéről történő átadásának biztosítására, a helyszíni kitűzésekre, a beruházó által a szerződéskötés után szolgáltatható hatósági engedélyek átadására stb.) vonatkozó határidőket;
e) a költségvetés összegét;
f) több évig tartó munkánál
- tájékoztató jelleggel az egyes években megvalósítandó előirányzatok összegét,
- részhatáridő kikötésének esetét kivéve, tájékoztató jelleggel az egyes években megvalósítandó létesítmények felsorolását és azok költségvetési összegét;
g) a terhelendő bankszámlát, valamint a számlavezető bankszerv megnevezését;
h) a kötbérfizetési kötelezettséget és annak mértékét;
i) a külön feltételeket.
(2) A külön feltételek körében kell megállapodni különösen a beruházó közlekedési és hírközlő eszközeinek, víz-, gáz-, villany- és egyéb energiaforrásainak igénybevételére, szociális és kulturális intézményeinek használatára, az építkezésnél felhasználható anyagok és gépi berendezések átadására, a beruházó által végzendő munkákra, valamint az üzemeltetés közben végzett munkáknál a felek együttműködésének feltételeire. E feltételek megállapítása során a feleknek figyelemmel kell lenniök az alvállalkozók ilyen igényeire is.
(3) A felek a szerződésben a kezdési határidőben is megállapodhatnak. A kezdési határidőben meg kell állapodni, ha a beruházó által a külön feltételekben vállalt kötelezettségek teljesítésének megkezdéséhez az építőipari munka kezdési határidejének megállapítása szükséges, továbbá akkor, ha az építőipari munkát üzemeltetés közben kell végezni.
(4) Részhatáridőt kell kikötni abban az esetben, ha egyes önállóan, rendeltetésszerűen használható létesítményeket a beruházó a szerződés teljesítése előtt használatba kíván venni, feltéve, hogy ezek átadás-átvétele a további kivitelezést nem gátolja.
(5) Az építési szerződés mintáját a 29. számú melléklet tartalmazza. A szerződéshez mellékelni kell:
a) a kivitelezési tervdokumentációt és annak mellékleteit;
b) programkötelezett beruházásoknál a megerősítési okmány másolatát;
c) a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolását;
d) az építési engedélyt.
56. §
A szerződés létrejötte
(1) A beruházó a kivitelezési tervdokumentáció előírt példányszámban való megküldésével és a szerződéstervezet elkészítéséhez szükséges adatok közlésével a kivitelezőt írásban felhívja szerződéstervezet megküldésére. Ha a felhívás olyan hiányos, hogy annak alapján a szerződéstervezetet elkészíteni nem lehet, a kivitelezőnek a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül fel kell szólítania a beruházót a felhívás kiegészítésére.
(2) A kivitelező köteles a szerződéstervezetet a felhívás kézhezvételétől számított 45 napon belül aláírásával ellátva négy példányban a beruházónak megküldeni.
(3) Egyetértés esetében a beruházó köteles a szerződéstervezet egy példányát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül aláírva visszaküldeni a kivitelezőnek.
(4) Egyetértés hiányában a beruházó a szerződéstervezetet 15 napon belül vagy aláírva - véleményeltérési nyilatkozat csatolásával - visszaküldi a kivitelezőnek, vagy pedig a szerződés aláírásának megtagadásáról írásban értesíti a kivitelezőt. A beruházó köteles a véleményeltérési nyilatkozatához csatolni a megyei mezőgazdasági osztálynak a véleményeltéréssel kapcsolatos állásfoglalását.
(5) A beruházó a véleményeltérési nyilatkozatban kikötheti, hogy a kivitelező a munkát csak a véleményeltérés rendezése után, a beruházó külön felhívására kezdheti el.
57. §
Véleményeltérés
(1) A kivitelező a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvétele után köteles a vitás kérdés rendezését a beruházóval megkísérelni.
(2) Ha a felek megegyezni nem tudnak, a kivitelezőnek a vitát legkésőbb a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a 100. §-ban megjelölt szervhez kell terjesztenie. Ha a kivitelező a megjelölt határidő alatt a vita eldöntését nem kéri, e kérdésekben a szerződés a véleményeltérési nyilatkozatban foglalt feltételek szerint jön létre.
(3) Véleményeltérési nyilatkozat következtében keletkezett szerződési vita az építőipari munka megkezdésére, folytatására és az ellenérték megfizetésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti, kivéve, ha a vita a munka megkezdésére kihat, illetőleg, ha a beruházó az 56. § (5) bekezdése szerint a véleményeltérési nyilatkozatban kikötötte, hogy a munka nem kezdhető el.
58. §
A kivitelezési tervdokumentáció és az egységárak észrevételezése
(1) A kivitelező a kivitelezési tervdokumentációra vonatkozó észrevételeit a szerződéstervezet megküldésére irányuló felhívás és az ahhoz csatolt tervdokumentáció kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles a beruházóval közölni. Ha ezt a határidőt elmulasztja, a költségvetés egységárait később nem kifogásolhatja. A kivitelező a költségvetés egységárait csak akkor kifogásolhatja, ha azok nem az építkezés helyszíni adottságainak, illetőleg nem a helyszíni bejáráson készült jegyzőkönyvben foglaltaknak, vagy nem az előírásoknak- megfelelően készültek.
(2) A kivitelező a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeket a kivitelezés folyamán bármikor megteheti, a tervdokumentáció nyilvánvaló hibáira azonban az előző bekezdésben említett határidőben köteles észrevételt tenni.
(3) A beruházó a kivitelező észrevételeit - az azokra vonatkozó megjegyzéseivel együtt - haladéktalanul köteles a tervezőhöz továbbítani és a tervezőt állásfoglalásának közlésére felhívni.
(4) A beruházó a kivitelező észrevételeire azok kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles állásfoglalását közölni és az észrevételek alapján helyesbített tervdokumentációt visszaküldeni. Ha a beruházó ezt a határidőt elmulasztja, a kivitelező részére napi 500 forint bírságot köteles fizetni, amely azonban a szerződés költségvetési összegének 10%-át nem haladhatja meg.
(5) A kivitelező a kivitelezési tervdokumentációval kapcsolatos vitát az irányító hatóságához - az árvitákat, ideértve az egységárvitákat is, az árhatósághoz - a beruházó állásfoglalásának kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles felterjeszteni. A határidő az egységárak tekintetében jogvesztő.
(6) Az észrevételek, illetőleg viták a szerződés megkötését, a munkák megkezdését nem akadályozhatják. Az egységárakkal kapcsolatos vitákban a vita eldöntéséig a költségvetés egységárai az irányadók. A vita a munka megkezdésére irányuló kötelezettség alól csak akkor mentesít, ha a vita a munka megkezdését akadályozza.
59. §
Egyszerűsített szerződéskötés
(1) Ha a szerződéskötés alapjául szolgáló munka költségvetési összege az egymillió forintot nem haladja meg, a szerződés egyszerűsített eljárással is megköthető. Ez esetben a szerződés létrejön, ha a kivitelező a beruházónak a kivitelezési tervdokumentáció (illetőleg költségvetés) megküldésével egyidejűleg tett megrendelését egyező tartalommal igazolja.
(2) A kivitelezőnek a megrendelést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül kell igazolnia. A kivitelező köteles e határidő alatt a tervdokumentációra (illetőleg a költségvetésre) és az egységárakra vonatkozó észrevételeit közölni, valamint ha a megrendeléssel nem ért egyet, a beruházónak véleményeltérési nyilatkozatot küldeni.
(3) A beruházó a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvétele után 15 napon belül köteles a vitás kérdés rendezését - szükséghez képest a tervező bevonásával - a kivitelezővel megkísérelni és megegyezés hiányában e határidő lejártáig a vitát a 100. §-ban megjelölt szervhez felterjeszteni.
(4) Ha a kivitelező az egyszerűsített szerződéskötési eljárás alkalmazásával nem ért egyet, ezt a megrendelés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a beruházóval közölni. Ez esetben a szerződéstervezet megküldésére előírt határidőt a megrendelés kézhezvételétől kell számítani.
(5) A 100 000 forint kivitelezési értéket meg nem haladó javítási (felújítási, karbantartási), tatarozási munkák megrendelésénél a kivitelezési tervdokumentáció, illetőleg a költségvetés az elvégzendő munkák becsült előirányzatát tartalmazó műszaki leírással, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásainak banki igazolása pedig a beruházónak a teljes kivitelezési értékre vonatkozó, a kivitelező részére átadott írásbeli nyilatkozatával helyettesíthető.
(6) Az előző bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben egyébként e fejezet szerződéskötési rendelkezéseit kell alkalmazni.
60. §
A szerződés módosítása és felbontása
(1) A felek a szerződést a teljesítési határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással módosíthatják, illetőleg felbonthatják.
(2) Ha a megerősített beruházási program, vagy beruházási igénylőlap módosítása szükségessé teszi, a felek a szerződést kötelesek módosítani. A felek a szerződést kötelesek felbontani, ha a beruházás megerősítését a földművelésügyi miniszter intézkedésére visszavonták. Ilyen esetekben a szerződés felbontásáig felmerült költségek kiegyenlítéséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
(3) Módosítani kell a szerződést, ha pótmunkát kell végezni. Pótmunka miatt a szerződést módosítani, illetőleg pótmunkát végezni csak a módosított, illetőleg kiegészített kivitelezési tervdokumentáció jóváhagyása alapján szabad. Az átadás-átvételi eljárás megkezdése után megrendelt munkák elvégzésére külön szerződést kell kötni. A pótmunka a beruházó által a szerződés megkötése után megrendelt, a kivitelezési tervdokumentációban nem szereplő munka, amely a tervekben szereplő munka megváltoztatásával, kiegészítésével, lebontásával és máshol, vagy másként való megvalósításával kapcsolatosan merül fel.
(4) Többletmunka miatt a szerződést abban az esetben kell módosítani, ha arra a költségvetéssel szemben elért megtakarítás, illetőleg a tartalékkeret fedezetet nem nyújt. A többletmunka a költségvetésben részben, vagy egészben elő nem írt, de a műszaki megvalósításhoz, illetőleg a terveknek megfelelő kivitelezéshez feltétlenül szükséges munka.
(5) A kivitelezőt irányító hatóság a szerződés teljesítésére más kivitelezőt is kijelölhet; ezáltal azonban a szerződés a másik félre nem válhat terhesebbé.
61. §
A beruházó együttműködési kötelezettsége
(1) A beruházó köteles az építőipari munkát folyamatosan ellenőrizni és közreműködni a kivitelezéssel kapcsolatos akadályok elhárításában. A beruházó a munka megszervezésébe és menetébe azonban nem avatkozhat be.
(2) A beruházó köteles tervezői művezetés esetében a művezetési szerződést a művezetői tevékenység megkezdése előtt a kivitelezőnek megküldeni.
62. §
Eltérés a tervdokumentációtól
(1) Ha a kivitelezés során a kivitelezési tervdokumentációtól - a tervdokumentáció módosításával járó - eltérés szükséges, a kivitelezőnek ehhez a beruházó előzetes hozzájárulását kell kérnie.
(2) A beruházó köteles a kivitelező értesítésének vételétől számított 5 napon belül - a 44. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az eltérés tekintetében állást foglalni, illetőleg az eltéréshez való hozzájárulását közölni. Ha az eltérés folytán a tervdokumentációt módosítani kell, a beruházó köteles a módosított tervdokumentációt a kivitelező rendelkezésére bocsátani. Ha az eltérés típus-, vagy FM ajánlott tervet érint, a 30. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ha az előző bekezdésben foglaltak hiánya a munka folytatását akadályozza, a kivitelező az akadályozott munkát szüneteltetheti. Ha azonban a kár elhárítása céljából a munka azonnali elvégzésére szükség van, a kivitelező köteles azt haladéktalanul végrehajtani, a beruházót erről táviratilag értesíteni és e körülményeket az építési naplóba bejegyezni.
(4) A kivitelező köteles a kivitelezés során a tervdokumentációval szemben keletkezett eltéréseket a terveken feltüntetni és az így módosított terveket 1 példányban a beruházónak az átadás-átvételi eljáráson átadni.
63. §
Az építőipari munka ellenőrzése
(1) A beruházónak az építőipari munka végzését legalább 8 naponként a helyszínen ellenőriznie kell. Bármikor jogosult a munkahelyen megjelenni és a kivitelezéssel kapcsolatos kifogásait az építési naplóba történő bejegyzés útján megtenni. A beruházó köteles az építőipari munka helyszíni ellenőrzését az általa kijelölt műszaki ellenőr útján -a kivitelezési tervdokumentáció alapján - ellátni. A műszaki ellenőr a beruházó helyszíni megbízottja.
(2) A műszaki ellenőr feladatkörébe tartozik különösen
a) a kitűzések helyességének és az előírt minőségi vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése;
b) a határidők és a minőségi előírások megtartásának folyamatos ellenőrzése;
c) az építési naplóbejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése;
d) a hibáknak és hiányoknak az építési naplóban való feltüntetése;
e) a tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele a beruházó részére;
f) a kivitelezővel együttesen a felmérés elvégzése, illetőleg a kivitelező által készített felmérés helyességének ellenőrzése;
g) a számlák helyességének ellenőrzése;
h) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése;
i) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel.
(3) Az építőipari munka felelős vezetője s a kivitelező helyszíni megbízottja az építésvezető.
(4) A feleknek a szerződés megkötésével egyidejűleg közölniök kell egymással megbízottaik (építésvezető, műszaki ellenőr, tervezői művezető) nevét és lakóhelyét. A beruházó az értesítésben köteles közölni azt is, ha a műszaki ellenőr intézkedési jogát korlátozza és megjelöli a műszaki ellenőr feladatköréből kivett egyes intézkedésekre jogosultak nevét és címét. Enélkül a korlátozás a kivitelezővel szemben hatálytalan.
64. §
Építési napló
(1) A kivitelező - saját vállalkozásban történő kivitelezés esetében az építési brigádvezető - köteles az építőipari munka megkezdésétől annak befejezéséig napra készen építési naplót és azt kiegészítő mellékleteket (felmérési napló stb.) vezetni. Az építési napló a kivitelező és a beruházó, illetőleg a generálkivitelező és az alvállalkozó közös okirata.
(2) Az építési naplónak tartalmaznia kell az építőipari munka adatait és azokat a jelentős tényeket, amelyek az építkezés menetére vonatkoznak, vagy az elszámoláshoz szükségesek. A felek a naplóba tett bejegyzésekkel a szerződést nem módosíthatják.
(3) A műszaki ellenőr a kivitelező naplóbejegyzéseire 8 napon belül köteles ellenjegyzést tenni. A kivitelezőnek a műszaki ellenőr bejegyzéseire 3 napon belül kell észrevételt tennie. A bejegyzés megjegyzés nélküli aláírása vagy ennek elmulasztása a bejegyzés tudomásulvételét jelenti.
(4) A beruházó és a kivitelező kölcsönösen jogosultak és kötelesek az építési naplóban egymás figyelmét mindazoknak az intézkedéseknek megtételére felhívni, amelyeket a kivitelezés érdekében szükségesnek tartanak.
(5) A tervező (művezető) az építési naplóban a tervek részletesebb magyarázatát igénylő, vagy a kivitelezés során felmerült műszaki kérdésekben elfoglalt álláspontját tartalmazó bejegyzéseket tehet. Az építési naplóba az építésügyi hatóság is tehet bejegyzést.
(6) Az építési napló egy másolati példányát a műszaki ellenőr és tervezői művezetés esetében a művezető rendelkezésére kell bocsátani.
65. §
Eltakart munkák
(1) Az elfedésre kerülő munkákat eltakarás előtt a beruházónak mennyiségileg és minőségileg ellenőriznie kell. A kivitelezőnek a később kibontás nélkül nem ellenőrizhető szerkezeti elemek eltakarásáról a beruházót oly módon kell értesítenie, hogy az az eltakarásról 5 nappal előbb tudomást szerezhessen.
(2) Az eltakarás előtt az építési naplóban rögzíteni kell a munka mennyiségi adatait és a beruházónak a minőséggel kapcsolatosan tett észrevételeit, a kivitelezőnek erre vonatkozó megjegyzéseit.
(3) Ha a beruházó a kivitelező értesítése ellenére nem jelenik meg, a kivitelezőnek ezt a tényt, valamint az eltakart munkák mennyiségi adatait az építési naplóban kell rögzítenie.
66. §
Műszaki viták a kivitelezés során
(1) A felek között a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatosan vagy egyéb műszaki kérdésekben felmerült vitás ügyet - a beruházó állásfoglalásának kézhezvételétől számított 8 napon belül - a kivitelező köteles a 100. §-ban megjelölt szervhez felterjeszteni.
(2) A felek szükség esetében a szerződést a döntésnek megfelelően 8 napon belül kötelesek módosítani
67. §
A szerződés teljesítése.
(1) A kivitelező köteles az építőipari munka előrelátható befejezését legalább 15 nappal az általa jelzett átadási időpont előtt a beruházóval írásban közölni.
(2) Határidőben teljesít a kivitelező, ha az átadás-átvételi eljárás a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődött és eredményesen befejeződik.
(3) Az építőipari munkát annak befejezése után a kivitelező haladéktalanul átadni, a beruházó pedig haladéktalanul átvenni köteles, függetlenül a szerződésben meghatározott teljesítési határidőtől.
(4) A 100 000 forintot meg nem haladó karbantartási (javítási) tatarozási és felújítási munkák esetében az átadás-átvételi eljárást az elvégzett munkáknak a beruházó által történt felülvizsgálata, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet pedig a beruházónak a számlára vezetett, a munka elvégzését és az elszámolás helyességét igazoló záradéka helyettesítheti.
68. §
Az átadás-átvételi eljárás előkészítése
(1) A beruházó köteles az átadás-átvételi eljárást előkészíteni és annak megkezdését a kivitelező által jelzett időpontra kitűzni.
(2) A beruházó az átadás-átvételi eljárás előkészítését és megkezdését nem tagadhatja meg.
(3) A beruházó köteles az átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kivitelezőt értesíteni, egyidejűleg meghívni a tervezőt, az elsőfokú építésügyi hatóságot, a járási mezőgazdasági osztályt, a használatbavétel, illetőleg üzembehelyezés engedélyezésére illetékes egyéb hatóságokat és a Bankot.
(4) A generálkivitelező köteles az átadás-átvételi eljárásra az alvállalkozókat meghívni.
(5) A meghívót az átadás-átvétel megkezdésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal - az alvállalkozók részére legalább 5 nappal - kell kézbesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell az építőipari munka megnevezését, az átadás-átvétel megkezdésének időpontját és helyét.
69. §
Az átadás-átvételi eljárás
(1) Az átadás-átvételi eljárás lefolytatása és vezetése a beruházó kötelessége. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e.
(2) Az átadás-átvételi eljárást annak megkezdésétől számított 5 nap alatt be kell fejezni; ennél hosszabb határidőt csak a Bank engedélyezhet. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatását nem akadályozza, ha a meghívottak nem jelentek meg.
(3) Az átadás-átvételi eljárás megkezdésekor betekintésre a résztvevők rendelkezésére kell bocsátania:
a) a beruházónak az építési szerződést, a kivitelezési tervdokumentációt, a műszaki ellenőr által záradékolt számlákat és azok mellékleteit, valamint a hatóságok, illetőleg a Bank vizsgálati jelentéseit (jegyzőkönyveit);
b) a kivitelezőnek az építési naplót és annak mellékleteit, valamint a helyesbített kivitelezési terveket.
(4) Az eltakart munkák mennyiségét és minőségét az építési napló alapján kell ellenőrizni. Ha a beruházó az eltakart munkákat kibontás útján kívánja ellenőrizni, az ebből eredő költségeket viselnie kell, kivéve, ha a kibontás a beruházó értesítésének elmulasztása miatt vált szükségessé.
(5) Öntözési beruházás átadás-átvételi eljárását az alábbiak figyelembevételével kell lefolytatni:
a) felületi öntözőtelep esetében az összes fő- és mellékcsatornákat fel kell tölteni, ellenőrizni kell, hogy a kivitelezési tervdokumentációban meghatározott üzemi vízszint biztosítható-e;
b) felszín alatti a. c. nyomócsöves öntözőtelep esetében meg kell vizsgálni
- az üzemi nyomás értékét a szivattyúállomásnál és a mellékvezeték-végeken;
- a kivitelezési tervdokumentációban meghatározott, egyidejűleg üzemelő szórófejek hatósugarait a kritikus üzemállásban.
(6) A rendeltetésszerű használatot nem gátló, kisebb jelentőségű hibák, illetőleg hiányok miatt a beruházó az átvételt nem tagadhatja meg.
(7) Ha a beruházó saját szakirányításával végrehajtható munkákat (tereprendezés, földmozgatás és feltöltés stb.) végzett, illetőleg az építkezéshez munkaerővel és fuvareszközzel, valamint építőanyaggal járult hozzá, e munkák, illetőleg hozzájárulások költségvetés szerinti értékét a beruházás értékének megállapításánál figyelembe kell venni.
70. §
Részteljesítés, Előzetes átadás
(1) Ha önállóan rendeltetésszerűen használható létesítmény kerül - részteljesítésként - átadásra az átadás-átvételi eljárás rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a felek a szerződésben egyes építmények előzetes átadás-átvételében állapodtak meg, annak előzetes átadását az építési naplóban bejegyzés útján kell rögzíteni. Az előzetesen átadott építményt is az egész létesítményre vonatkozó átadás-átvételi eljárás során kell átadni, illetőleg átvenni
71. §
Átadás-átvételi jegyzőkönyv
(1) Az átadás-átvételi eljárásról épületenként (építményenként) a 20. számú mellékletben közölt mintának megfelelő jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jegyzőkönyv egy-egy példánya a beruházót és a kivitelezőt, hiteles másolatai pedig az eljáráson résztvevőket, valamint a Központi Statisztikai Hivatal illetékes szervét illeti meg. A Bank részére a jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha megbízottja az átvételnél nem jelent meg. A jegyzőkönyvet annak felvétele után a jelenlevőknek azonnal át kell adni, a távollevőknek pedig a felvétel napját követő két napon belül postára kell adni.
(3) A jegyzőkönyv készítéséért a beruházó a felelős. A jegyzőkönyvet a feleknek, valamint a résztvevőknek alá kell írniok abban az esetben is ha annak tartalmával nem értenek egyet. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) az el nem végzett munkák megnevezését és azok költségvetési összegét;
b) a hibás minőségben készült, vagy meghibásodott tételek megnevezését és azok költségvetési összegét;
c) a beruházó által a csökkent értékű munkákra igényelt árleszállítást;
d) az el nem végzett munkák pótlására és a hibás munkák kijavítására megállapított határidőket, valamint a munkák átvételével megbízott nevét és lakhelyét;
e) a beruházónak az átvétellel kapcsolatos nyilatkozatát, a kivitelezőnek a jegyzőkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevételeit és az eljárásban résztvettek nyilatkozatait.
(4) Ha a kivitelező a tervdokumentációtól a beruházó engedélye nélkül eltért, a jegyzőkönyvben az eltérés okát és a felek, valamint a tervező erre vonatkozó nyilatkozatát is fel kell tüntetni.
(5) Az építési napló és mellékleteinek eredeti példányát a kivitelező, a jegyzőkönyvet és az eljárás során felhasznált okiratokat a beruházó köteles megőrizni.
(6) Ha az átadás-átvételi eljárás során a beruházó a munka átvételét megtagadja, a jegyzőkönyvben azoknak a hiányoknak, illetőleg hibáknak a megnevezését és költségvetési értékét kell feltüntetni, amelyek miatt a beruházó az átvételt megtagadja.
72. §
A szavatossági igény érvényesítése
(1) Ha a hiba az átadás-átvételi eljárás során felismerhető (nyílt hiba), a beruházó szavatossági igényeit - jogvesztés terhe mellett - az átadás-átvételi eljárás során felvett jegyzőkönyvben köteles érvényesíteni.
(2) Ha a kivitelező a jegyzőkönyvben feltüntetett határidőben a hibát nem javítja ki, a beruházónak szavatossági igényeit bírósági úton legkésőbb az említett határidő elteltétől számított 6 hónap alatt kell érvényesítenie.
(3) A beruházó a rejtett hibák miatti szavatossági igényeit az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított egy éven belül érvényesítheti. Ha a hiba egy éven belül felismerhető nem volt és a hiba miatt az építmény, vagy építményrész a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, a szavatossági igényeket három éven belül lehet érvényesíteni.
(4) Ha az átadás-átvételi eljárás során felmerült vitákat a kivitelező az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított 45 nap alatt nem terjeszti a bírósághoz, a beruházó álláspontját kell elfogadottnak tekinteni.
(5) A számlakövetelésen vagy a számlakifogáson alapuló igény érvényesítésére a 100. §-ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
73. §
A jelek felelőssége
(1) A kivitelező felelős a beruházóval szemben, különösen
a) a kivitelezési tervdokumentáció hibáinak észrevételezéséért;
b) a terveknek és a költségvetésnek megfelelő, határidőben és előírt minőségben történő teljesítéséért;
c) a hibáknak, illetőleg a hiányoknak a megállapított határidőre történő kijavításáért, illetőleg pótlásáért;
d) az alvállalkozói munkák összehangolásáért.
(2) A beruházó felelős a kivitelezővel szemben, különösen
a) a munkaterületnek a szerződésben meghatározott időpontban a kivitelező rendelkezésére bocsátásáért;
b) a kivitelezési tervdokumentáció teljességéért és megvalósíthatóságáért, valamint a kivitelező által észrevételezett hibáinak kijavításáért, a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével;
c) a pótmunka, illetőleg a megtakarításból vagy a tartalékkeretből nem fedezhető többletmunkavégzés előfeltételeinek biztosításáért;
d) az építőipari munka folyamatos ellenőrzéséért;
e) az építőipari munka pénzügyi fedezetének biztosításáért és az ellenérték folyósításáért;
f) az építőipari munka határidőben történő átvételéért, ideértve a pótolt, illetőleg a kijavított munkák átvételét is.
74. §
A kivitelező késedelme
(1) A kivitelező késedelembe esik, ha
a) a szerződést a vállalt határidőre nem teljesíti;
b) a beruházó a munkát a hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására irányuló kötelezettség megállapításával veszi át;
c) a kivitelező a megállapított határidőben a hibákat nem javítja ki, illetőleg a hiányokat nem pótolja.
(2) A kivitelező nem esik késedelembe, amíg a beruházó késedelemben van.
(3) A szerződést a késedelmes kivitelező is köteles teljesíteni; ha késedelmét ki nem menti, kötbérrel és kártérítéssel tartozik.
75. §
A beruházó késedelme
(1) A beruházó késedelembe esik, ha átvételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.
(2) Ha a beruházó átvételi késedelembe esik és magát kimenteni nem tudja, kötbérrel és kártérítéssel tartozik; a kimentésre tekintet nélkül viseli továbbá a létesítményben beállott kárt, kivéve, ha azért a kivitelező felelős.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a kivitelező az építőipari munkát köteles őrizni és annak állagát fenntartani, de követelheti az ezekkel kapcsolatos költségeinek megtérítését.
(4) Ha a beruházó elmulasztja a jogszabály, vagy a szerződés által feladatává tett azokat az intézkedéseket, illetőleg nyilatkozatokat, amelyek a kivitelező teljesítéséhez szükségesek, a kivitelező szerződésszegésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A beruházó fizetési késedelme esetében, annak idejére a tartozás összege után számított évi 5% késedelmi kamatot köteles fizetni. A fizetési késedelem alól kimentésnek helye nincs.
76. §
Hiányok pótlása és hibák kijavítása
(1) A kivitelező hiánypótlási, illetőleg kijavítási kötelezettségének az átadás-átvételi jegyzőkönyvben feltüntetett határidőre, vita esetében pedig a bíróság által megállapított határidőre köteles eleget tenni.
(2) A kivitelező a hiánypótlás, illetőleg a kijavítás megtörténtéről a beruházót 24 óra alatt köteles értesíteni.
(3) A beruházó a pótolt, illetőleg a kijavított munkát az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles átvenni, az átvételt írásbeli nyilatkozattal elismerni.
(4) A beruházó a hiányok pótlását, illetőleg a hibák kijavítását a kivitelező költségére elvégezheti (elvégeztetheti), ha a kivitelező azokat határidőre nem pótolta, illetőleg nem javította ki.
77. §
Árleszállítás
A beruházót a szerződés hibás teljesítése esetében - a kötbéren és a kártérítésen kívül - árleszállítás illeti meg, ha
a) az átvett hibás munka kijavítása nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, de a kijavítás elmaradása a rendeltetésszerű használhatóságot, szilárdságot, vagy tartósságot nem csökkenti;
b) az építőipari munka a hibák kijavítása után is csökkent értékű marad.
78. §
Rejtett hibák kijavítása
A beruházó a kivitelezőt a rejtett hibáról annak felfedezésétől számított 8 napon belül - jogvesztés terhe mellett - köteles értesíteni. A kivitelező köteles további 5 napon belül a hibáról a helyszínen a beruházóval együttesen jegyzőkönyvet felvenni és a hiba kijavítására kötbérterhes határidőt megjelölni. Egyebekben a 76. § (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
79. §
A szerződés teljesítésének lehetetlenné válása
(1) Ha az építési szerződés teljesítése elháríthatatlan ok miatt lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a beruházó felelős, a kivitelező szabadul kötelezettsége alól és követelheti a kötbér megfizetését és kárának megtérítését.
(3) Ha a szerződés olyan okból vált teljesíthetetlenné, amelyért a kivitelező felelős, a beruházó a teljesítés elmaradása miatt kötbért és kártérítést követelhet.
(4) Ha a szerződés teljesítése olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a kárveszély viselése tekintetében a Ptk. 395. és 396. §-át kell alkalmazni.
(5) Az építőipari munkának a teljesítés lehetetlenné válása időpontjáig elkészült része - az ellenszolgáltatás arányos része ellenében - a beruházót illeti.
80. §
Kötbér, bírság
(1) A szerződésszegő fél a következő mértékű kötbért köteles fizetni:
a) átadás-átvételi késedelem esetében a szerződés költségvetési összegének (részhatáridő esetében az át nem adott vagy át nem vett építőipari munkarész költségvetési értékének) alapulvételével számított napi 1/2 ezreléket, legfeljebb azonban 5%-át (késedelmi kötbér);
b) hibás teljesítés esetében a hibás munka (munkarész) költségvetési összegének 5%-át (minőségi kötbér), a hiba kijavítása esetében 2,5%-át (hibás átadási kötbér);
c) nem teljesítés esetében a nem teljesített munkák költségvetési értékének 10%-át (meghiusulási kötbér);
d) a hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására megállapított határidő elmulasztása esetében, program kötelezett beruházásoknál napi 1000 forintot, egyéb építőipari munkáknál napi 500 forintot, legfeljebb azonban a szerződés költségvetési összegének 10%-át;
e) jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetőleg közbenső intézkedés késedelmes megtétele vagy elmulasztása esetében - ideértve azt is, ha a beruházó a tervdokumentációt a kivitelezés folyamán módosítja - az akadályozott munkák költségvetési összegének alapulvételével számított napi 1/2 ezreléket, legfeljebb azonban 5%-át;
(2) A szerződéstervezet és a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozat (a szerződés aláírásának megtagadásáról szóló értesítés) késedelmes megküldése esetében, programkötelezett beruházásnál napi 600 forintot, egyéb építőipari munkáknál napi 200 forintot, legfeljebb azonban a szerződés költségvetési összegének 10%-át.
(3) Ha a kivitelező határidő elmulasztása miatt korábban késedelmi kötbért fizetett, de az átadási véghatáridőt megtartotta, a beruházó köteles a kötbért a kivitelezőnek visszafizetni.
81. §
A kötbér esedékessége
(1) A késedelmi kötbér esedékessé válik, mihelyt
a) a késedelem megszűnik, vagy
b) a póthatáridő lejár,
c) a kötbér eléri a legmagasabb mértékét, attól függően, hogy ezek közül melyik eset következik be legkorábban.
(2) Hibás teljesítés esetében a kötbér az átadás-átvételi eljárás befejezésével, illetőleg a 78. §-ban említett jegyzőkönyv felvételével, vagy ha ennek felvételét elmulasztották, vagy késedelmesen teljesítették, az elmulasztott határidő lejártával válik esedékessé.
(3) Más esetekben a kötbér akkor válik esedékessé, amikor a szerződésszegésről a jogosult tudomást szerez.
(4) A kötbérkövetelés az esedékességtől számított 6 hónap elteltével elévül.
82. §
A kötbérfizetési kötelezettség egyéb szabályai
(1) Mentesül a körbérfizetési kötelezettség alól a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegésben szándékosság vagy gondatlanság nem terheli.
(2) Ha a fél előreláthatólag nem tud szerződésszerűen teljesíteni, köteles a másik felet az akadály felmerülése után, annak megjelölésével legkésőbb nyolc napon belül értesíteni. Ha az akadály késedelmet okoz, a késedelem valószínű időtartamát is meg kell jelölni.
(3) Az akadályértesítés elmulasztása esetében, ha a fél a szerződésszegést egyébként ki is menti, a kötbér 10%-át meg kell fizetni.
83. §
Kártérítés
(1) A fél a szerződésszegésével okozott kárt köteles megtéríteni.
(2) Mentesül a kártérítési kötelezettség alól a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést elháríthatatlan ok, vagy a károsult okozta.
(3) A kötbért a kártérítés összegébe be kell tudni.
84. §
A kötbér érvényesítése
(1) Ha a kötelezett a szerződésben megjelölt határidőben nem teljesít, a kötbért az eredeti határidőtől a póthatáridőig - korábbi teljesítés esetében ennek napjáig - terjedő időszakra köteles megfizetni. Ha a kötelezett a póthatáridőben sem teljesít, kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik.
(2) Ha a beruházó a hibák kijavítására, illetőleg a hiányok pótlására megállapított határidő elmulasztásán alapuló kötbérigényével annak esedékessé válásától számított 45 nap elteltével fordul a bírósághoz, a beruházó javára az érvényesítés napjáig legfeljebb 45 napra járó kötbér ítélhető meg.
85. §
Az alvállalkozásra vonatkozó általános rendelkezés
Az alvállalkozási szerződések megkötésére, módosítására, felbontására és teljesítésére, a szerződéses viták eldöntésére, a felek szerződésszegésére a 45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet és annak végrehajtásáról szóló 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet intézkedéseit kell alkalmazni. A generálkivitelező és az alvállalkozó közötti vitás ügyekben hozott döntőbizottsági határozaton alapuló igényét a generálkivitelező a beruházóval szemben bírósági úton érvényesítheti.
XV. FEJEZET
Rögzített áron végzett építőipari munkák
86. §A rögzített árak kötelező alkalmazása
(1) Építőipari munkákra a szerződést állami (tanácsi) vállalattal és kisipari szövetkezettel rögzített áron kell megkötni és a munkák ellenértékét a rögzített áron kell elszámolni:
a) a típusterv és FM ajánlott terv alapján megvalósításra kerülő valamennyi építkezésnél;
b) egyéb építkezésnél is, ha a szerződő felek ebben megállapodnak.
(2) A típusterv és FM ajánlott terv alapján kivitelezésre kerülő építkezéseket rögzített áron kell elszámolni akkor is, ha a szerződés alapján több építmény keiül megvalósításra, és ezek közül egyes építményeket egyedi terv alapján kiviteleznek. A típusterv és FM ajánlott terv alapján kivitelezésre kerülő építmény rögzített árát a szerződésiben külön meg kell határozni.
(3) A rögzített áron végzett építőipari munkáknál a kivitelezési tervdokumentáció készítésére, az építési szerződésre és az elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
87. §
A költségvetés készítése
(1) A költségvetés szint feletti és szint alatti (ideértve a föld- és alapozási, valamint az egyéb szint alatti munkákat) bontásban kell elkészíteni.
(2) A hatósági alapárakat tartalmazó típustervek és FM ajánlott tervek költségvetésének az elvégzendő munkákat - minden munkanemre kiterjedően - az alábbi bontásban kell tartalmaznia:
a) szint alatti, a talajviszonyoktól függő munkák (a földmunkák és alapozási munkák),
b) szint alatti, a talajviszonyoktól nem függő munkák (ideértve a szint alatti, az a) pontban nem említett szerkezeteket, szerkezeti elemeket, berendezéseket, felszereléseket, amelyek a pincefödém és az azzal kapcsolatos vasbetonszerkezetek felső síkja alatti épületrészben előfordulnak) és
c) szint feletti munkák (a pincefödém felső síkja feletti épületrész munkái).
(3) A költségvetésben a szint alatti munkák értéke után 5%, az egyéb munkák értéke után pedig 3% tartalékösszeget kell előirányozni.
88. §
A szerződéskötést megelőző eljárás
(1) A beruházó köteles
a) a típusterv - ideértve a hatósági alapárat tartalmazó típustervet is -, valamint az FM ajánlott terv alapján kivitelezendő építkezésnél a helyszínre alkalmazott (adaptált) jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációt,
b) egyedi terv alapján kivitelezendő építkezésnél a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációt
a kivitelezőnek és a Banknak megküldeni és a kivitelezőt a szerződéstervezet megküldésére felszólítani.
(2) A kivitelező és a Bank részére a szerződéskötést megelőzően az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napot, a b) pontjában meghatározott esetben pedig 45 napot kell biztosítani az észrevételezésre.
(3) A kivitelező köteles az észrevételei alapján elkészített szerződéstervezetet a kivitelezési tervdokumentáció kézhezvételétől számítva
- típus- és FM ajánlott terv esetében 30 nap alatt,
- egyedi terv esetében pedig 45 nap alatt
a beruházó részére 3 példányban megküldeni.
(4) A kivitelező és a Bank a szerződéstervezet megküldésére előírt határidőn belül észrevételt tehet
a) típus-, FM ajánlott és egyedi terv alapján kivitelezendő építkezésnél a a kivitelezési tervdokumentáció egészére;
b) a hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetében csak a költségvetés helyszínre alkalmazására (adaptálására) és a szint alatti munkák kiírásának helyességére.
(5) A kivitelező, illetőleg a Bank köteles észrevételeit 3 példányban a beruházónak megküldeni. Az észrevételeknek tartalmazni ok kell az azok elbírálásához szükséges adatokat, így különösen
a) a kifogásolt költségvetési tételt;
b) a helyesbített kiírási szöveget, mennyiséget, illetőleg egységárat;
c) egységár változása esetében a kért egységárak helyességének alátámasztására szolgáló árelemzést;
d) a költségvetésben nem szereplő, de a tervek szerint elvégzendő munkatételek felsorolását;
e) műszakilag nem megfelelő megoldás esetében a javasolt megoldást;
f) a felvonulási költségekre és egyéb felárakra vonatkozó kifogást.
(6) A kivitelezőnek észrevételeiben nyilatkoznia kell a tervdokumentációban szereplő mennyiségek helyességéről is. A nem kifogásolt mennyiségeket - a 90. § szerint tételesen elszámolható munkarészek kivételével - elfogadottnak kell tekinteni.
89. §
A szerződés megkötése
(1) A szerződés megkötése tekintetében az 56. §-ban foglaltak az irányadók azzal, hogy a beruházó a szerződéstervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a tervdokumentációval kapcsolatos észrevételeket a tervező és a Bank bevonásával elbírálni, a szerződéstervezetet aláírni és a szerződés egy példányát a kivitelezőnek megküldeni.
(2) E fejezet hatálya alá tartozó építőipari munkáknál az építési szerződést rögzített áron kell megkötni, tehát a teljesítés ellenértékét - a 90. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - a vállalati összegben kell megállapítani (elszámolni) tekintet nélkül a ténylegesen elvégzett munka mennyiségére és értékére.
(3) A szerződésben tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni az egyes naptári években kivitelezendő munkák értékét is. Ha a szerződő felek között az egyes ütemek (részhatáridők) vitásak, az 57. § szerint kell eljárni.
(4) Rögzített áras szerződés esetében az alvállalkozási szerződést is rögzített áron kell megkötni. Az alvállalkozó a szerződéstervezetet a tervek és a költségvetés kézhezvételétől számított 30 nap alatt - a hatósági alapárat tartalmazó típusterv alapján kivitelezendő építkezésnél 15 nap alatt - köteles a generálkivitelezőnek megküldeni és egyidejűleg észrevételeit a 88. § (5) és (6) bekezdés szerint megtenni.
(5) E fejezet hatálya alá tartozó építkezéseknél az egyszerűsített szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések (59. §) nem alkalmazhatók.
(6) A szerződő felek az e fejezetben megszabott határidőket a Bank előzetes hozzájárulásával írásban foglalt előzetes megállapodás alapján megrövidíthetik.
90. §
Elszámolás
(1) A szint feletti munkákat - valamint a hatósági alapárat tartalmazó típusterv esetében a talajviszonyoktól nem függő szint alatti munkákat is - rögzített áron kell elszámolni. A szint alatti munkáknál olyan gondos talaj feltárást kell végezni, hogy rögzített áron történhessék az elszámolás. Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetében a szint alatti munkáknál az egyedi kiírás és a tételes elszámolás rendszerét kell alkalmazná.
(2) A rögzített árat a kivitelező - a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem növelheti, azon felül csupán a beruházó által elrendelt pótmunkák költségeit számolhatja el. A pótmunkákra külön rögzített áras szerződést kell kötni. A többletmunkák költségei a kivitelezőt terhelik,
(3) A kivitelező a vállalati összeget meghaladó igényt csak akkor érvényesíthet, ha
a) az egyedi gyártású termékeknek árhatósági rendelkezés alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól;
b) a költségtényezőkben hatósági rendelkezés folytán áremelkedés áll be és annak a beruházóra történő áthárítását általános rendelkezés lehetővé teszi.
(4) Ha a költségtényezőkben hatósági rendelkezés folytán csökkenés következik be és az ármódosítást az árhatóság általános rendelkezéssel lehetővé teszi - a költségvetés egyidejű módosításával - a vállalati összeget csökkenteni kell.
(5) Ismeretlen (fel nem tárható) talajviszonyok esetében a szint alatti munkákat tételesen kell elszámolni. A többletmunkák fedezete az 5% tartalékkeret. Ennek fel nem használt része a szint alatti munkák elszámolása után a beruházót illeti. Az 5%-ot meghaladó többletmunkákat a többletmunkák elszámolására vonatkozó rendelkezések szerint kell elszámolni. A szint feletti munkákra előirányzott 3% tartalékösszeg a kivitelezőt tételes elszámolás nélkül megilleti.
(6) Ha a szint alatti munkák is rögzített áron kerülnek elszámolásra, az 5%-os és a 3%-os tartalékösszeg a kivitelezőt tételes elszámolás nélkül megilleti.
(7) A beruházó a vállalati összeg csökkentését igényelheti, ha az általa kezdeményezett eljárás költségcsökkentést eredményezett.
XVI. FEJEZET
Technológiai szerelési szerződés
91. §Általános rendelkezések
(1) Beruházás, illetőleg felújítás megvalósítását célzó helyszíni technológiai szerelési munkák végzésére - a saját vállalkozás esetét kivéve - technológiai szerelési szerződést (a továbbiakban: vállalkozási szerződést) kell kötni.
(2) A technológiai szerelési munkák meghatározását a 2. számú melléklet 2. pontjának (2) bekezdése tartalmazza.
(3) a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a szerződésben meghatározott helyszíni technológiai szerelési munkák végzésére, az elvégzett munkák előírt minőségben és határidőre történő átadására, a beruházó pedig a jogszabályban megállapított ellenőrzésre, a munka átvételére és az ellenérték fizetésére köteles.
(4) a vállalkozási szerződést a teljes megvalósításra és beruházás megvalósítása esetében annak terv szerinti ütemével (megvalósítási szakaszaival), valamint az építési szerződés befejezési határidejével összhangban kell megkötni. a szerződésben a teljesítés határidejét a megkötés évét követő időpontra is meg lehet határozni.
(5) A vállalkozási szerződést lehetőleg az építési munka kivitelezőjével kell megkötni. Ha a kivitelező nem vállalja a technológiai szerelési munka végzését, illetőleg alvállalkozójával való végeztetését, a vállalkozási szerződést azzal a vállalkozóval (állami, tanácsi vállalat, kisipari szövetkezet stb.) kell megkötni, amelynek e munka a tevékenységi körébe tartozik.
92. §
A szerződéskötés feltételei
(1) A vállalkozási szerződés megkötésének feltétele:
a) a beruházás és felújítás jóváhagyása, illetőleg megerősítése, továbbá felújítási munkánál - szükség esetében - a tájékoztató állapotfelvétel (98. §);
b) a vállalkozó a munka végzését elvállalta, vagy arra kijelölték;
c) a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció a vállalkozó rendelkezésére áll;
d) a beruházó gondoskodott a pénzügyi fedezetről és azt - ha a vállalkozó kéri - a Banktól kapott fedezetigazolással igazolni tudja;
e) a hatósági engedélyhez kötött munkáknál a szükséges építési, illetőleg gépállítási engedélyt kiadták.
(2) Ha a szerződés tárgyát képező munka teljesítéséhez kivitelezési tervdokumentáció nem szükséges, vagy a beruházás kivitelezési tervdokumentációja erre a munkára nem tartalmaz külön résztervet, a beruházó csak a munka elvégzéséhez és minőségi meghatározásához szükséges adatokat, továbbá helyszíni (elhelyezési) rajzokat köteles a vállalkozónak szolgáltatni.
93. §
A szerződés megkötése
(1) A beruházó a 92. §-ban foglalt előfeltételek fennállása esetében az elvégzendő technológiai szerelési munkákra vonatkozó megrendelését, ajánlatadásra vagy szerződéskötésre vonatkozó felhívását a vállalkozónak megküldi. A felhívásban meg kell jelölni:
a) a szolgáltatás tárgyának egyértelmű meghatározásához a szükséges műszaki adatokat,
b) a munka megközelítő értékét (költségvetési előirányzatot),
c) a kívánt kezdési és átadási határidőt.
(2) A megrendeléshez vagy ajánlatadásra, illetőleg szerződéskötésre vonatkozó felhíváshoz csatolni kell a munka teljesítéséhez szükséges kivitelezési tervdokumentációt (a jóváhagyott kivitelezési tervdokumentációnak a szerelési munkára vonatkozó részét, a gépszerelési utasítást stb.), továbbá 2 példányban a helyszíni (elhelyezési) rajzot.
(3) A vállalkozó a hozzá intézett felhívás vagy megrendelés kézhezvételétől számított 30 nap alatt köteles ajánlatát, vagy szerződéstervezetét a beruházó részére megküldeni, vagy a megrendelést igazolni, vagy megtagadni a szerződéskötést. A megtagadás indokait közölni kell. A vállalkozó nem tagadhatja meg a szerződéskötést, ha irányító hatósága kijelölte a munka végzésére.
(4) Ha a szerződéstervezet készítésére, illetőleg az ajánlattételre vonatkozó felhívás, vagy az ajánlatra, illetőleg az ajánlat nélkül küldött megrendelés nem tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a szolgáltatás tárgyának meghatározásához, illetőleg a szerelési munka elvégzéséhez szükségesek, a vállalkozó köteles 21 napon belül egyeztetni az adatokat a beruházóval. Szükség esetében a hiányzó adatok szolgáltatására a szerződésben közbenső szolgáltatási határidőket kell megállapítani. Ha a vállalkozó 21 napon belül adatkiegészítést nem kér, adathiányra hivatkozással nem tagadhatja meg a szerződéskötést. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a (3) bekezdésben meghatározott igazolási határidőt.
(5) A szerződés létrejön,
a) ha a beruházó a részére megküldött szerződéstervezet egy példányát a vállalkozónak 30 napon belül aláírva visszaküldi,
b) ha a beruházó a vállalkozó által részére megküldött ajánlatra az ajánlattól eltérő megrendelést küld és a vállalkozó 30 napon belül azt igazolja,
c) ha a vállalkozó a részére megküldött megrendelést egyező tartalommal igazolja vissza,
d) ha a beruházó az ajánlati kötöttség idején belül a neki megküldött ajánlatra elfogadó nyilatkozatot küld, vagy azzal egyező tartalmú megrendelést ad.
(6) A vállalkozót a felhívásra tett ajánlata - annak kézhezvételétől számított - 30 napig köti.
(7) Pótmunkák esetében a felek kötelesek a szerződést módosítani. Az átadás-átvételi eljárás megkezdése után megrendelt munkák elvégzésére külön szerződést kell kötni.
94. §
A szerződés tartalma
(1) A szerződésben utalni kell arra, hogy a felek vállalkozási szerződést kötöttek és rögzíteni kell, hogy a gépek, berendezések megrendelése, helyszínre szállítása, átvétele és őrzése kinek a feladata.
(2) A szerződésnek - a munka tárgyától függően - tartalmaznia kell:
- a szerződő felek és a vállalkozó felügyeleti szervének megnevezését és címét,
- a teljesítés helyét (a helyszín megnevezését) és a munkahely átadásának idejét, valamint módját,
- a technológiai szerelési munka tárgyát, a szerelésre kerülő berendezések típusát, darabszámát és terjedelmét,
- az elvégzendő munkára vonatkozó műszaki követelményeket, szabványra, óvórendszabályra, vagy műszaki feltételekre utalással, ezek hiányában a felek által megállapított műszaki jellemzőket, a szavatolandó értékeket, továbbá tájékoztató súlyadatokat,
- a szükséghez képest a szerelésnél felhasználandó szerelési anyagok fajtáját és minőségét, a szerelési segédanyagok kivételével,
- a beruházó által szolgáltatandó adatok, műhelyrajzok szolgáltatásának határidőit,
- az anyagok és alkatrészek vizsgálatára, valamint a gyártásközi ellenőrzésre vonatkozó feltételeket,
- az együttműködés biztosítása érdekében szükséges kooperációs határidőket,
- a beruházó által és a megállapodás szerint biztosítandó munkaerő, anyag, szerszám, felszerelés, továbbá energia, víz, fűtőanyag stb. rendelkezésre bocsátásának határidőit, mennyiségét és feltételeit,
- a dolgozók elszállásolására, étkezésére, az épületek, műhelyek, gépek esetleges átadására, illetőleg biztosítására vonatkozó megállapodásokat,
- a munka ellenértékét, vagy ennek kiszámítási módját, a költségvetési előirányzatot, a fizetési feltételeket és módozatokat, valamint a bankszámlának megnevezését, amelyről a fizetés történik,
- az egyes években megvalósítandó előirányzatok összegét tájékoztató jelleggel,
- a beruházó műszaki ellenőrének és a vállalkozó helyszíni munkavezetőjének megnevezését és címét,
- a berendezések gyári kiszállításának, a részteljesítéseknek, a szerelési munkák befejezésének, a berendezések komplex kipróbálásának határidejét és időtartamát, valamint az erre vonatkozó megállapodásokat,
- a kezelési és karbantartási, illetőleg üzemeltetési utasítások szolgáltatásának kötelezettségét,
- a teljesítés biztosítékait (kötbér, jótállás stb.),
- a munkavédelmi intézkedésekre vonatkozó előírásokat,
- a szavatossági mérések elvégzésének kezdő és befejezési időpontját arra az esetre, ha a mérés az átadás-átvételi eljárás keretében nem végezhető el.
(3) Ha a beruházó az építési beruházás építőipari munkáját saját vállalkozásban végzi, erre a körülményre a technológiai szerelésre kötött vállalkozási szerződésben utalni kell.
95. §
A szerelési munka előkészítése
(1) A vállalkozó köteles részhatáridőket tartalmazó szerelési ütemtervet készíteni és azt a szerződésben vagy külön megállapodás alapján megállapított határidőig a beruházónak átadni,
(2) A beruházó a szerelési ütemtervet a szerződésben vagy külön megállapodás alapján megállapított határidőig, de legkésőbb 45 nap alatt felülvizsgálni, azt a munkahelyen dolgozó kivitelezők ütemtervével kiegészíteni, a vállalkozóval egyeztetni és azt a vállalkozónak átadni köteles.
(3) A beruházó a szerződésben megállapított módon és időben köteles a munkahelyet a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A munkahely átadásának megtörténtét a szerelési naplóban, vagy közös jegyzőkönyvben kell rögzíteni, utóbbi esetben a szerelési naplóban hivatkozni kell a jegyzőkönyvre.
96. §
Szerelési napló
(1) A vállalkozó köteles a helyszínen szerelési naplót vezetni.
(2) A naplónak tartalmaznia kell a dátumot, a munkahelyre, a dolgozók létszámára, a végzett munkára, az időjárásra, valamint a különösebb eseményekre és akadályokra vonatkozó adatokat.
(3) A naplót a felvonulás időpontjától kezdve a vállalkozó naponkénti bejegyzéssel köteles vezetni.
(4) A vállalkozó köteles a napló egy másolati példányát 8 naponként átadni a beruházó részére.
(5) A beruházó köteles legalább 8 naponként láttamozni a szerelési naplót és észrevételeit megtenni.
(6) A vállalkozó a naplóbejegyzésekre 8 napon belül köteles észrevételt tenni.
(7) Ha bármelyik fél az előírt határidőn belül nem nyilatkozik a naplóbejegyzésre, az a bejegyzésben foglaltak tudomásulvételét jelenti.
(8) Naplóbejegyzéssel a szerződés nem módosítható.
97. §
Átadás-átvétel
(1) A vállalkozó naplóbejegyzéssel köteles a beruházónak jelenteni a munka elkészültét.
(2) A felek kötelesek a szerelési munka befejezéséig meghatározni az átadás-átvételi eljárás ütemtervét. Az átadás-átvételi eljárásban való megállapodás azonban nem érinti az egyéb jogszabályban megállapított kötelezettségeket és jogokat (pl. hatósági bejárások, szavatossági mérések).
(3) Az átadás-átvételi eljárás során az illetékes hatóságok az üzemeltetés előfeltételeként megkövetelhetik valamilyen munka elvégzését. Ez esetben a munka teljesítéséről a vállalkozó (alvállalkozó) köteles haladéktalanul gondoskodni és azt a legrövidebb időn belül elvégezni. Ez a rendelkezés nem érinti a hiány vagy hiba miatt a szerződésszegő félnek a szerződés szerinti felelősségét.
(4) Azt a körülményt, hogy a szállított berendezés a vállalkozó által szavatolt értékek megtartása mellett működik-e, a vállalkozó által a beruházóval közösen végzett szavatossági mérések alapján kell meghatározni.
98. §
Eltérő szabályok felújítási munkák végzése esetében
(1) A jelen fejezet rendelkezéseit a gépek, berendezések helyszínen történő felújítása esetében az e §-ban foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2) A beruházó köteles megrendelésében, illetőleg ajánlatadásra vagy szerződéskötésre vonatkozó felhívásában közölni a berendezés adatait, illetőleg a felújítási munka jellemzőit. Ha a közölt adatok nem elégségesek, a vállalkozó a felhívás, illetőleg a megrendelés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles tájékoztató állapotfelvétel (hibafelvétel) céljából szakembereit a helyszínre küldeni, vagy indokainak közlésével a szerződéskötést visszautasítani.
(3) A tájékoztató állapotfelvétel időpontját a vállalkozó határozza meg, amelyről a beruházót legalább 8 nappal előbb értesíteni kell.
(4) A beruházó a vállalkozó által a tájékoztató állapotfelvétel megállapított időpontjára köteles a gépet, berendezést, előkészíteni és a vállalkozó részére rendelkezésre bocsátani.
(5) A vállalkozó az állapotfelvétel eredményéről köteles jegyzőkönyvet felvenni és azt legkésőbb 3 napon belül a beruházónak átadni. A jegyzőkönyvet - az esetleges eltérő vélemény közlése mellett - a beruházónak is alá kell írnia.
(6) A vállalkozó a tájékoztató állapotfelvételről készített jegyzőkönyv átadásától számított 30 napon belül köteles ajánlatát vagy szerződéstervezetét a beruházó részére megküldeni, illetőleg az ajánlati felhívás nélkül küldött megrendelést visszaigazolni. A vállalkozó jogosult a szerződéskötést az állapotfelvétel alapján is 30 napon belül visszautasítani.
(7) A tájékoztató állapotfelvétel költségeit -ha árhatósági rendelkezés másként nem intézkedik - a beruházó köteles megfizetni a vállalkozónak, függetlenül a szerződés létrejöttétől.
(8) Ha a szerelés során a tájékoztató állapotfelvételben megállapított munkákon túlmenő vagy attól eltérő munkára is szükség van, módosítani kell a szerződést.
99. §
Utaló rendelkezés
E fejezetben nem szabályozott kérdésekben az építési szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
XVII. FEJEZET
Vitás ügyek
100. §(1) A szerződéskötési vitákban a tervező, illetőleg a kivitelező felügyeleti szerve - a beruházó szerint illetékes megyei mezőgazdasági osztály állásfoglalását is figyelembe véve - a vitás ügy beérkezésétől számított 30 napon belül dönt.
(2) A szerződések teljesítése során felmerült műszaki jellegű vitákban a tervező, illetőleg a kivitelező felügyeleti szerve 15 napon belül dönt.
(3) Az árviták tekintetében az illetékes árhatóság, a megkötött szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyekben - a kizárólagosan árviták és műszaki jellegű viták kivételével - a bíróság dönt.
(4) A 47. § (2) bekezdése és a 80. § (2) bekezdése alapján támasztott bírságigényt a jogosított fél bíróság útján érvényesítheti.
(5) Az árhatóságnak és a tervező, illetőleg a kivitelező felügyeleti szervének a döntése a felekre nézve kötelező. Ha a beruházó a szerződéskötés során a véleményeltérési nyilatkozatában kikötötte, hogy a tervezési, illetőleg kivitelezési munka csak a véleményeltérésben hozott döntés után, a beruházó külön felhívására kezdhető el, a beruházó a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli nyilatkozattal a szerződéstől kötbérfizetés nélkül elállhat.
(6) Az építőipari és a tervezési munkából kifolyóan a beruházó és bármely jogi személy között keletkezett építőipari, tervezési elszámolási vita bírósági elbírálását meg kell előznie a Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak [4/1961. (I. 23.) Korm. számú rendelet 4. § (1)-(2) bekezdése]. Ha az egyeztetés során a felek között egyezség nem, vagy csak részben jön létre, a fennmaradt vitás kérdésekben a Bank dönt. Az a fél, amelyik a Bank döntését sérelmesnek tartja, igényét a bíróságnál 60 napon belül érvényesítheti.
(7) A beruházás vagy felújítás megvalósítására kötött szerződés megszegéséből származó igény érvényesítésének elmulasztása esetében bírói eljárást a Bank is kezdeményezhet.
XVIII. FEJEZET
Szerződéskötés magántervezővel, kisiparossal és egyéb szerződések
101. §Szerződéskötés magántervezővel
(1) Műszaki tervezési munkáknak magántervezővel való elvégeztetésére írásban szerződést kell kötni. Szerződés hallgatólagosan nem jöhet létre.
(2) A szerződésre a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A szerződést csak a 3/1958. (X. 29.) ÉM számú rendelet szerint megfelelő tervezési jogosultsággal rendelkező magántervezővel lehet megkötni.
(4) A szerződésben a késedelmes vagy hibás teljesítés esetére kötbért kell kikötni. A kötbér mértékét a 47. § szerint kell meghatározni.
(5) A szerződésnek tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését és címét;
b) a tervezési tevékenység tárgyát;
c) a teljesítés határidejét;
d) a tervezési díjat [az 5/1960. (IV. 17.) ÉM-ÁH számú rendelet szerint részletezett díjszámítást mellékelni kell];
e) a kötbérre vonatkozó kikötéseket.
102. §
Szerződéskötés kisiparossal
(1) Építőipari és technológiai szerelési munkának kisiparossal történő elvégeztetésére írásban szerződést kell kötni. Szerződés hallgatólagosan nem jöhet létre.
(2) A kisiparossal megkötendő szerződésre a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A szerződést csak a vállalatba adni kívánt munkára kivitelezési jogosultsággal rendelkező kisiparossal lehet megkötni. A kisiparosok kivitelezési jogosultságát külön jogszabályok állapítják meg.
(4) A beruházó 20.000 forint értéket meghaladó építőipari munkára csak abban az esetben köthet kisiparossal szerződést, ha a teljesítéshez szükséges anyagot saját anyagkerete terhére a kisiparos rendelkezésére bocsátja. A beruházó az anyagot a kisiparosnak nem adhatja el.
(5) A szerződést csak jóváhagyott tervdokumentáció (költségvetés) és építési engedély alapján szabad megkötni.
(6) A szerződésben a késedelmes vagy hibás teljesítés esetére kötbért kell kikötni. A kötbér mértékét a 80. § előírásai szerint kell megállapítani.
(7) A szerződésnek tartalmaznia kell
a) a szerződő felek megnevezését és címét (telephelyét);
b) az építőipari munka megnevezését és helyét;
c) a vállalati összeget;
d) a kivitelezéshez a beruházó részéről szükséges szolgáltatásokra (munkaterület átadása stb.) vonatkozó megállapodást;
e) a teljesítési határidőt;
f) az esetleg szükséges külön feltételeket;
g) a kötbérre vonatkozó kikötéseket;
h) mellékletként a jóváhagyott tervdokumentációt (költségvetést).
103. §
Egyéb szerződések
(1) A beruházás, illetőleg felújítás megvalósítását célzó termékelőállításra, ipari szolgáltatásra és árubeszerzésre a Ptk.-ban szabályozott vállalkozási, illetőleg adás-vételi szerződést kell kötni.
(2) Meg kell továbbá tartani az árubeszerzésekre és az ipari szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket is.
XIX. FEJEZET
Pénzügyi lebonyolítás
104. §A beruházások és felújítások pénzügyi forrásai
A beruházó beruházásait és felújításait saját eszközből, állóeszköz-hitelből és vissza nem térítendő állami támogatásból valósíthatja meg. Az állam által a beruházóknak nyújtott széleskörű kedvezményt külön jogszabály állapítja meg.
105. §
A pénzügyi lebonyolítás alapelvei
(1) A beruházó beruházási és felújítási célra csak a beruházási betétszámlán és a hiánypótlási betétszámlán lévő pénzeszközökből, valamint az e célra engedélyezett vissza nem térítendő állami támogatásból és állóeszközhitelből (terv- és pénzügyi hitelkeretekből) teljesíthet kifizetéseket. Beruházás, felújítás ellenértéke az elszámolási számla terhére nem egyenlíthető ki.
(2) A beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos kötbért, kamatot, kártérítést és a Bank által kivetett bírságot a beruházásokra biztosított pénzügyi fedezet terhére nem lehet kiegyenlíteni.
(3) Ha mindkét fél beszedési megbízási rendszerbe tartozik, a beruházás (felújítás) megvalósításából a beruházóval szemben keletkezett pénzköveteléseket beszedési megbízással kell érvényesíteni.
(4) Ha egyik fél nem tartozik a beszedési megbízási rendszerbe, a beruházás (felújítás) megvalósításából keletkezett pénzkövetelést készpénzfizetéssel, vagy átutalási megbízás útján kell kiegyenlíteni a beruházókra vonatkozó általános pénzforgalmi szabályok szerint.
(5) A beszedési megbízást, illetőleg átutalási megbízást a beruházónak a szerződésben megjelölt bankszámlája, ha pedig a Bank pénzügyi fedezetigazolást adott, az abban megjelölt bankszámla terhére kell benyújtani.
(6) Ha a beruházónak építőipari és technológiai munkák esetében a kivitelező elszámolásával kapcsolatban kifogásai vannak, köteles a kifogásairól ellenszámlát készíteni és azt a kifogásoláshoz csatolva két példányban a Banknak megküldeni. Az ellenszámlához csatolni kell az ennek megfelelően átjavított kivitelezői elszámolás egy példányát.
XX. FEJEZET
Állóeszközhitelek igénylése, engedélyezése és folyósítása
106. §Állóeszközhitelek
A Bank a népgazdasági beruházások megvalósításához tervhitel-keretek, a népgazdasági beruházásnak nem minősülő állóeszköz-beszerzésekhez és munkákhoz, valamint a felújítások elvégzéséhez pénzügyi hitelkeretek terhére engedélyez állóeszközhitelt
107. §
Állóeszközhitelek igénylése, engedélyezése és nyitása
(1) Ha a beruházó a beruházás (felújítás) megvalósításához állóeszközhitelt igényel, a hiteligényét a Bank által előírt formanyomtatványon a 17. §, illetőleg a 20. §-ban szabályozott megerősítési eljárás megindításával egyidejűleg kell a Bankhoz benyújtania. A megerősítési eljárást megelőző műszaki előkészítési munkákra (11. §), - ideértve a beruházási program készítésének költségeit is - a Bank a beruházó kérelmére a megerősítést megelőzően is engedélyezhet hitelt és erről fedezetigazolást ad ki.
(2) A Bank a beruházás (felújítás) megerősítésével egyidejűleg engedélyezi annak megvalósításához szükséges hitelkeretet. A műszaki előkészítésre és a műszaki előkészítést nem igénylő beruházásokra a keretengedélyezéssel egyidejűleg hitel folyósítható.
(3) A műszaki előkészítést igénylő beruházásoknál (felújításoknál) a műszaki előkészítés költségein felüli kivitelezési költségekre hitel - a beruházó külön kérelme nélkül - az előírt kivitelezési tervdokumentáció benyújtása és felülvizsgálata után folyósítható.
(4) Ha a kivitelezési tervdokumentáció a megerősített beruházás céljától eltér, vagy a költségvetés a megerősített beruházás teljes költségelőirányzatát 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, vagy pedig a tervdokumentáció alapján a beruházásnak a megerősítésnél alapulvett gazdaságossága romlik, a beruházást (felújítást) újból meg kell erősíteni. A Bank a beruházó újabb hiteligényét a beruházás megerősítésével egyidejűleg bírálja el.
(5) Ha a költségvetés összege a megerősített beruházás teljes költségelőirányzatát 10%-nál nem nagyobb mértékben haladja meg, s a beruházás gazdaságossága nem romlott, a Bank a hitelkeretet a beruházó külön kérelme nélkül felemeli, feltéve, hogy a beruházó a hitelkeret engedélyezését ilyen összegben kérte és ha a járási mezőgazdasági osztály a szükséges beruházási keretet a felemelt összegre biztosította.
XXI. FEJEZET
Elszámolás tervezési szerződés alapján
108. §A tervezési munkák elszámolásának rendszere
A tervező munkájának ellenértékét a munka befejezése után végszámlában köteles érvényesíteni. A tervező a tervév végéig be nem fejezett munkákról év végi elszámolást is köteles benyújtani.
109. §
A végszámla összeállítása
A tervezőnek végszámlájában az összes tervezői munkák értékét el kell számolnia. A generáltervezőnek azonban külön ki kell mutatnia a saját és az altervezői munkák díját, az altervezőnek pedig a saját és a másodaltervezői munkák díját. A generáltervezőt megillető járandóság megállapítása céljából a végszámla összegéből le kell vonni a korábbi év végi elszámolások összegét, valamint az altervezők részére teljesített fizetéseket. Így kell eljárni az altervezői elszámolásnál és másodaltervező esetében.
110. §
A végszámla benyújtása
(1) A tervező, az altervező és a másodaltervező végszámláját a teljesítéstől számított 20 napon belül beszedési megbízás útján közvetlenül a beruházó szerződésben megjelölt számlája terhére köteles a Bankhoz benyújtani.
(2) Az altervezőnek, a másodaltervezőnek a beszedési megbízáshoz végszámláját annak igazolásával kell csatolnia, hogy a másodaltervező saját számlája 3 példányát az altervezőnek, az altervező pedig saját, valamint a másodaltervező számláját 2-2 példányban a generáltervezőnek megküldötte.
(3) A kifogásolási határidő 10 nap. Ezt a határidőt a Bank indokolt esetben egy ízben 10 nappal meghosszabbíthatja.
111. §
Év végi elszámolás
(1) Ha a tervezői szolgáltatás teljesítése a tervév végéig nem történik meg, a tervezőnek év végi elszámolást kell adnia. Az év végi elszámolásban a teljesítés ellenértékét a tervévben végzett tervezői szolgáltatás százalékos készültségi foka és a szerződés összege alapján kell kiszámítani.
(2) A tervezőnek az év végi elszámolást a tervévet követő év január 20. napjáig kell benyújtania. A generáltervező és az altervező az év végi elszámolásban csak a saját teljesítményét számolhatja el.
(3) A Bank a beszedési megbízást kifogásolási határidő nélkül azonnal teljesíti.
XXII. FEJEZET
Elszámolás építési szerződés alapján
112. §Az építési munkák elszámolásának rendszere
(1) Az építőipari forgóalappal ellátott állami (tanácsi) vállalat által teljesített építőipari munkát
a) negyedéves számlával és az építkezés befejezése után utolsó számlával (negyedéves elszámolás), vagy
b) részszámlával és az építkezés befejezése után utolsó részszámlával (rögzített áras elszámolás), vagy
c) befejezett építményenként (építményenkénti elszámolás) kell elszámolni.
(2) Negyedéves elszámolással kell elszámolni a (3)-(6) bekezdésben nem említett valamennyi építőipari munkát.
(3) Rögzített áras elszámolással kell elszámolni az 50 000 forint szerződési összeget meghaladó építőipari munkát, ha a beruházó és a kivitelező rögzített áras szerződést kötött és a munka nem esik az építményenkénti elszámolás kötelezettsége alá.
(4) Építményenként kell elszámolni az építőipari forgóalappal ellátott vállalat által végzett építőipari munkát
a) általában ötmillió forint generálszerződési összeg alatt;
b) tanácsi vállalat által végzett lakóház felújítási munkák esetében értékhatártól függetlenül, míg egyéb munkák esetében 500 000 forint generálszerződési összeg alatt;
c) értékhatártól függetlenül, ha a beruházó és a kivitelező rögzített áras szerződést kötött.
(5) Az 50 000 forint szerződési összeget meg nem haladó építőipari munkát a generálkivitelező a beruházóval csak a munka befejezése után számolhatja el az utolsó számlára vonatkozó rendelkezések szerint.
(6) Az alvállalkozónak a generálkivitelezővel (a másodalvállalkozónak az alvállalkozóval) az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint kell elszámolnia. Az elszámolás módját az alvállalkozási (másodalvállalkozási) szerződésben meg kell határozni.
(7) Ha a munka nem tartozik az építményenkénti elszámolás kötelezettsége alá, de a felek a 86. § (1) bekezdése szerint szerződtek és a kivitelező építőipari forgóalappal ellátott vállalat a kivitelezőnek a rögzített áras építmények vonatkozásában építményenként kell elszámolnia.
(8) Építőipari forgóalappal el nem látott kivitelezők (vízügyi igazgatóság, kisipari szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, tanácsi vegyesipari vállalat stb.) által teljesített építőipari munkákat, ha a szerződés összege az 50 000 forintot meghaladja, havi tételes számlával, az építkezés befejezése után pedig utolsó számlával kell elszámolni. Ugyancsak havi tételes számlával és utolsó számlával kell elszámolni a termelőszövetkezeti építőbrigádok (önálló közös vállalkozás) által teljesített építőipari munkákat is. Rögzített áras építési szerződés esetében rögzített áras elszámolással kell elszámolni.
(9) A vízügyi igazgatóságok és a vízgazdálkodási társulatok havi tételes számlával történő elszámolás esetében a költségvetés 30%-a erejéig előleget igényelhetnek, amelyet a törlesztésmentes rész (vállalati összeg 25%-a) elérése után a tárgyhavi teljesítés értékének 40%-ával kell törleszteni.
(10) A kivitelező a kifogás folytán nem folyósított, illetőleg visszahívott összegeket számlájában elismerésig, illetőleg döntésig nem szerepeltetheti.
(11) Ha a kivitelezés során a szerződés összege módosul, az építőipari munkát továbbra is változatlan rendszerben kell elszámolni.
113. §
A negyedéves számla, A negyedéves jegyzék elkészítése
(1) A negyedéves számlában a negyedéves jegyzék alapján kell a tárgynegyedévben elkészült munkák tételes elszámolását és szerződésenként a végzett munka pénzügyi elszámolását kimutatni,
(2) A negyedéves jegyzéket a 21. számú mellékletben foglalt minta szerint épületenként (építményenként) kell felvenni. A generálkivitelezői és az alvállalkozói munkáról külön-külön jegyzéket kell készíteni. Az adatokat a kivitelező egyoldalúan rögzíti és a műszaki ellenőr észrevételeit a kifogásolási határidőn belül teheti meg.
(3) A jegyzékben a tárgynegyedévben végzett munkák mennyiségét a költségvetési tételek sorrendjében és a költségvetés szerinti mértékegységben kell felvenni. A tárgynegyedévben végzett munkának a költségvetési tételekből az előző jegyzék felvételének napjáig eltelt idő alatt megvalósult munkamennyiséget kell tekinteni. A jegyzékben felvett tételeknél fel kell tüntetni a tárgynegyedév kezdetéig elvégzett munkák mennyiségét is,
(4) A jegyzékbe csak olyan munkát, szerkezeti elemet szabad felvenni, amely a költségvetési kiírásnak megfelel, amellyel kapcsolatban az Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN) köteteiben egyes szerkezeti elemekre és munkákra megállapított valamennyi műveletet elvégezték, kivéve, ha a be nem fejezett munka külön kiírt költségvetési tételt jelent, vagy ha a befejezetlen szerkezeti elem az (5) bekezdés szerint elszámolható. Nem vehetők fel a jegyzékbe azok a külön kiírt költségvetési tételek, amelyek csak a helyszínre szállított anyagokra vonatkoznak.
(5) A negyedéves jegyzékbe a 22. számú mellékletben felsorolt befejezetlen szerkezeti elemeket a költségvetési egységár megállapított százalékos mértékében lehet felvenni, ha a mellékletben megjelölt műveletek elkészültek.
(6) A jegyzék mennyiségi adatait a kivitelezőnek az építési naplóból, vagy az annak mellékleteként vezetett okmányokból (felmérési napló stb.) kell megállapítania. Ezekben nem szereplő elvégzett mennyiségeket együttes felmérés alapján kell megállapítani.
(7) A többletmunkát a költségvetési munkákkal együtt, költségvetési kiírás hiányában pedig az építési napló bejegyzésére való hivatkozással, a költségvetési tételek után többletmunka-megjelöléssel kell felvenni. A többletmunkát a költségvetési összeggel szemben elért megtakarítás, illetőleg a tartalékkeret terhére kell elszámolni.
(8) A pótmunkát a módosított szerződés és a pótköltségvetés alapján a költségvetés szerinti munkákkal egyezően - azok után - pótmunka megjelöléssel kell a jegyzékbe felvenni.
(9) A jegyzékbe az akadályoztatási pótlékot is fel kell venni.
(10) Ha a műszaki ellenőr az eltakart munkák ellenőrzését - a 65. §-ban foglalt rendelkezések ellenére - elmulasztja és azt később kibontás útján kívánja ellenőrizni, az ebből származó többletköltség a beruházót terheli. Ha a kibontáskor a kivitelezési tervdokumentációtól eltérő kivitelezést állapítanak meg, az eltérő kivitelezésből származó kijavítás költsége a kivitelezőt terheli.
(11) Ha a kivitelező az eltakarás időpontjáról a beruházót nem értesítette, a kibontással és az újbóli elfedéssel kapcsolatos költségek a kivitelezőt terhelik.
114. §
A negyedéves jegyzékbe felvett munkák értékének megállapítása
(1) A jegyzékbe a munkákat a költségvetés szerinti egységáron kell felvenni, kivéve, ha az egyedi gyártású termékeknek az árhatósági rendelkezések alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól.
(2) Ha az egységár vitás, annak végleges megállapításáig a költségvetésben szereplő egységárat kell alkalmazni; a különbözetet a módosított egységár jóváhagyása utáni első jegyzékbe kell - a korábbi jegyzékre való utalással - felvenni.
(3) Ha az előírt anyag helyett más anyag felhasználása elkerülhetetlenül szükséges, a költségvetési egységárat a beruházó és a kivitelező együttesen módosíthatja. A számlában "új ár" megjelöléssel a módosításra utalni kell.
(4) Ha a költségvetés a többletmunkára egységárat nem tartalmaz, a jegyzékben a kivitelező által kiszámított egyégárat kell szerepeltetni. Ha a beruházó ezzel nem ért egyet, az egységárvita eldöntését a beruházónak kell kezdeményeznie. A vita eldöntéséig a kivitelezői egységáron kell elszámolni.
(5) A jegyzékbe az elvégzett munkát anyaggal növelt értékben kell felvenni akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét a beruházó bocsátotta a kivitelező rendelkezésére.
(6) A kibontott és ismét beépített anyag értékét a negyedéves számlában elszámolt munka összértékéből visszatérülő anyag címén - az árhatóság által megállapított mértékben - le kell vonni.
(7) A munka értékét akkor is az új anyagárnak megfelelően kell felvenni, ha azt használt anyag felhasználásával valósították meg. Az új és használt anyag értéke közötti különbözetet - az árhatóság által megállapított mértékben - a negyedéves számla összegéből, mint visszatérülő anyagot le kell vonni.
(8) A beruházónak az építkezéshez munkaerővel és fuvareszközzel, valamint építőanyaggal való hozzájárulása esetében az 53. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
115. §
A negyedéves számla összeállítása
(1) A negyedéves számlát - a 23. számú mellékletben foglalt minta szerint - az értékadattal kiegészített negyedéves jegyzék alapján kell elkészíteni.
(2) Az elvégzett munkák nettó (a felvonulási költségek és felárak nélküli) termelési értékét úgy kell megállapítani, hogy a negyedéves jegyzék szerint ki kell számítani a költségvetési tételek értékét és ehhez az akadályoztatási költségeket hozzá kell adni.
(3) A generálkivitelezőnek negyedéves számláját oly módon kell összeállítania, hogy az épületenként tartalmazza alvállalkozóinak számláit, valamint a bíróság és az árhatóság által a tárgynegyedévben megítélt, illetőleg megállapított összegeket is.
(4) A negyedéves számlában a nettó termelési értékhez hozzá kell adni az elszámolható felvonulási költségeket, valamint az esetleges felárakat. Ezek együttesen a bruttó termelési értéket alkotják.
(5) A bruttó termelési értékből a kivitelező járandóságának megállapítása céljából le kell vonni a visszatérülő anyagok értékét és a korábbi részfizetéseket, valamint a beruházó részéről nyújtott hozzájárulás ellenértékét.
116. §
A negyedéves számla benyújtása
(1) A negyedéves számlát a beszedési megbízás benyújtása előtt
- a generálkivitelező a beruházónak egy példányban,
- az alvállalkozó a generálkivitelezőnek három példányban,
- a másodalvállalkozó az alvállalkozónak négy példányban,
mellékletekkel együtt köteles megküldeni. Mellékletnek kell tekinteni a tárgynegyedévben elvégzett munkák és költségek épületenkénti, illetőleg építményenkénti negyedéves jegyzékét, továbbá a generálkivitelező (alvállalkozó) által összeállított negyedéves számla esetében az alvállalkozói (másodalvállalkozói) negyedéves számlákat, valamint mellékleteit. A számla benyújtásához a jegyzék hitelesített másolati példánya is felhasználható.
(2) A negyedéves számlát a generálkivitelezőnek a tárgynegyedévet követő hó 12. munkanapjáig kell benyújtania.
117. §
A negyedéves számla kifogásolása és teljesítése
(1) A beszedési megbízással szemben emelt kifogáshoz ellenszámlát kell csatolni. Az ellenszámlában kell a kifogásokat indokolni és az eltéréseket összegszerűen kimunkálni, továbbá a negyedéves számla rendszerében a kifogások figyelembevételével összegszerű javaslatot tenni a folyósításra (visszahívásra). Az ellenszámlában kifogásolható a negyedéves jegyzék alapján benyújtott számlában helytelenül felvett mennyiség és ár is. A kifogásolási határidő 12 nap.
(2) Ha a kivitelező az ellenszámlában foglalt kifogásokkal nem ért egyet, igényét a folyósítástól számított elévülési határidőn belül a bíróságnál érvényesítheti.
(3) Az ellenszámla benyújtására előírt határidő elmulasztása esetében az igényeket az elévülési határidőn belül lehet a bíróságnál érvényesíteni.
118. §
Az utolsó számla
(1) Ha a felek negyedéves számlával számolnak el, a munka befejezése után a kivitelezőnek utolsó számlát kell összeállítania.
(2) Az utolsó számlában az előző negyedéves jegyzék összeállításától a munka befejezésének időpontjáig elkészült munkát tételesen és az egész munka ellenértékét, valamint a kivitelező végjárandóságát (visszatérítési kötelezettségét) kell kimutatni.
(3) Az utolsó számla elkészítéséhez az előző negyedéves jegyzékben még nem rögzített munkákról jegyzéket kell készíteni. A jegyzéket legkésőbb az átadás-átvételi eljárás során kell elkészíteni. Az utolsó számlát a negyedéves számlára vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni és megküldeni. A számla összegéből le kell vonni a beruházó által az egész építőipari munkával kapcsolatban csökkent értékű munkák címén igényelt árleszállítást.
(4) Az utolsó számlát az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számítva a generálkivitelezőnek 25 munkanapon belül kell benyújtania még abban az esetben is, ha járandósága nincs, vagy a számla tartozást mutat.
(5) A generálkivitelező az utolsó számlához csatolni köteles az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvet is.
(6) A kifogásolási határidő 15 nap.
(7) Az utolsó számlában fel nem vett követelést - kivéve a (8) bekezdésben foglaltakat, illetőleg a már vitássá tett tételeket, vagy észrevételezés alatt álló árakkal kapcsolatos követelést - a kivitelező később bíróságnál sem érvényesítheti.
(8) A generálkivitelező az utolsó számla benyújtása után - legkésőbb az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 45 napon belül - pótszámlát nyújthat be az elkésett alvállalkozói utolsó számlák érvényesítése érdekében. Az utolsó számla benyújtása után hozott árhatósági döntésből származó különbözetet a döntéstől számított 45 napon belül lehet érvényesíteni.
119. §
A befejezett építmények elszámolásának alapadatai
(1) Az építményenkénti elszámoláshoz szükséges alapadatokat (elvégzett munkák mennyiségét, talajosztályozást, eltakart munkákat, anyagminőség-változást stb.) a kivitelezés során az építési naplóban (felmérési naplóban) folyamatosan rögzíteni és ellenőrizni kell.
(2) Ha a műszaki ellenőr a kivitelező naplóbejegyzését tudomásulvette (megjegyzés nélkül aláírta), illetőleg a kivitelező a műszaki ellenőr bejegyzésének észrevételezését elmulasztotta, az elvégzett munkák elszámolásának alapadatait az elszámolás során nem lehet kifogásolni. A szerződő felek igényeiket - a számlavitákra előírt határidőn belül - bírósági úton érvényesíthetik.
120. §
A befejezett építmények elszámolása
(1) A szerződés teljesítése után az elszámolás összeállítására, benyújtására, kifogásolására és teljesítésére az utolsó számlára (részszámlára) vonatkozó rendelkezések irányadók.
(2) Ha a kivitelezési szerződés tárgya több építmény megvalósítása, a kivitelező köteles az egyes elkészült építmények ellenértékét elszámolni még akkor is, ha az építmények külön történő átadására nem kerül sor. Ez az elszámolás a negyedéves számlára (részszámlára) vonatkozó rendelkezések szerint történik azzal, hogy a számlát (részszámlát) a munkák elkészültét követő 25 napon belül kell benyújtani.
(3) A rögzített áras szerződés alapján végzett munkáknál a 122. § (2) bekezdés korlátozó rendelkezését alkalmazni nem kell.
121. §
Az elvégzett munkák értékének év végi megállapítása a befejezett építmények elszámolása alá tartozó létesítményeknél
(1) December 31-én folyamatban levő (el nem készült) építkezéseken a tárgyévben elvégzett munkák értékét a 119. § szerint meghatározott elszámolási alapadatok figyelembevételével negyedéves jegyzék alapján kell megállapítani. Az elszámolás összeállítására, benyújtására, kifogásolására, valamint az elszámolással kapcsolatos viták rendezésére a negyedéves számlára (részszámlára) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vitákkal kapcsolatos határidőket nem a folyósítás, hanem az ellenszámla megküldésére vonatkozó bankértesítés keltétől kell számítani.
(2) A Bank az év végi elszámolás szerint a kivitelezőt megillető összeget csak az építmény elkészültét követően utalja át a kivitelező bankszámlájára.
(3) A kivitelező köteles az év végi elszámolással Kapcsolatos esetleges viták eldöntése után a Bankot a tárgyévi teljesítés módosított értékéről értesíteni.
122. §
A részszámla
(1) A részszámlában a kivitelezőnek a rögzített áron kötött szerződés alapján elvégzett munkákat munkanemenként a készültségi fok szerint kell megállapítania. A negyedéves jegyzékben csak az olyan szint alatti munkák számolhatók el, amelyeket ismeretlen, előre fel nem tárható talajviszonyok között végeztek.
(2) A generálkivitelező részszámlát a szerződés összegének 90%-áig nyújthat be.
123. §
A részszámla benyújtása, kifogásolása és teljesítése
(1) A részszámlát a 24. számú mellékletben foglalt minta szerint kell összeállítani és benyújtani. A részszámla benyújtására, kifogásolására és teljesítésére az építőipari forgóalappal ellátott kivitelezők esetében a negyedéves számlára, az építőipari forgóalappal el nem látott kivitelezők esetében pedig a havi számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A generálkivitelezőnek a számlát három példányban kell a beruházó részére megküldenie; az alvállalkozói számlákat mellékelni nem kell.
(3) A kivitelező a készültségi fokra vonatkozó kifogás kézhezvételétől számított 5 napon belül a Banknál észrevételt tehet. Az ilyen vitát a Bank az észrevétel beérkezésétől számított 8 napon belül dönti el.
124. §
Az utolsó részszámla
Az utolsó részszámla összeállítására, benyújtására, kifogásolására és teljesítésére az utolsó számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a számla összegéből le kell vonni a mennyiségi hiányoknak, valamint a javítást nem igénylő minőségi hibáknak megfelelő összeget.
125. §
Havi tételes számla és utolsó számla
A havi tételes számlát és az utolsó számlát a 23. számú mellékletben foglalt minta szerint kell összeállítani. A havi tételes számlát a tárgyhót követő hó 12. napjáig, az utolsó számlát pedig az átadás-átvételi eljárás befejezésének napjától számított 25. napon belül kell benyújtani. Egyébként az elszámolásra a negyedéves és az utolsó számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
126. §
Elszámolás részteljesítés és előzetes átadás-átvétel esetében
Részteljesítés, vagy előzetes átadás-átvétel esetében az elszámolásra a negyedéves számlára (részszámlára) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
127. §
A mennyiségi hiányok elszámolása
(1) A kivitelezőnek az átadás-átvételi eljáráson megállapított mennyiségi hiányoknak megfelelő összeget az összes hiányok pótlását követő 10 napon belül kell elszámolnia. Ha a mennyiségi hiányok pótlását az alvállalkozó és a generálkivitelező különböző időpontra végzi el, a generálkivitelező a saját és az alvállalkozó elszámolását a beruházóval szemben külön-külön érvényesítheti.
(2) Az alvállalkozó által pótolt mennyiségi hiányoknak megfelelő összeget az alvállalkozónak a generálkivitelezővel, a generálkivitelezőnek pedig a beruházóval szemben kell érvényesítenie.
(3) A hiányok pótlására vonatkozó elszámolást az utolsó számla előírásai szerint kell benyújtani a következő eltérésekkel:
- a számlához átadás-átvételi jegyzőkönyvet csatolni nem kell;
- az elszámolásban a korábban elszámolt teljesítmények mennyiségét és értékét szerepeltetni nem kell;
- rögzített áras szerződés alapján végzett építkezésnél a kivitelező a hiánypótlás ellenértékét tételes elszámolás nélkül érvényesítheti.
128. §
A felvonulási költségek elszámolása
(1) A kivitelezőnek a munkahelyre településsel kapcsolatosan létesített ideiglenes építmények, valamint a munkavállalók elhelyezési és szállítási költségeit százalékos kulcs alapján, vagy tételesen kell elszámolnia.
(2) A százalékos kulcs alapján előirányzott felvonulási költség a kivitelezőt megilleti, illetőleg ennél többet nem igényelhet, függetlenül a felvonulás tényleges költségeitől.
(3) Tételes kiírás esetében a kivitelező által elfogadott felvonulási költségvetést rögzített áras költségvetésnek kell tekinteni.
(4) Ha a felek a szerződés összegének változása következtében a felvonulási költségkulcsot módosították, a módosítást követő negyedéves számlában (havi részszámlában) az elszámolást az (5) bekezdésnek megfelelően helyesbíteni kell.
(5) Ha az eredetileg előirányzott munka értékéhez viszonyítva 20%-nál kisebb értékű munka marad el, az eredeti felvonulási költség, ha pedig 20%-nál nagyobb értékű munka marad el, a ténylegesen megvalósított felvonulási munka költsége számolható el. Utóbbi esetben a nem helyi munkavállalók ellátási költségeit az eddig elvégzett munka értéke után a nem helyi munkavállalókra megállapított százalékos kulccsal kell elszámolni. Ha a kivitelező munkásszállás megépítése helyett a munkavállalókat csoportosan szállította a helyszínre, vagy bérelt szálláson helyezte el, a csoportos szállítás költségét és szállásbérleti díját külön felszámíthatja. Az így elszámolt költségek nem haladhatják meg az eredeti költségvetésben szereplő felvonulási költséget.
(6) A kivitelező köteles legkésőbb az első negyedéves számla (havi részszámla) benyújtásáig a beruházóval és a Bankkal közölni, hogy milyen értékű ideiglenes felvonulási épületet kíván megépíteni és ennek figyelembevételével az egyéb felvonulási költségek milyen százalékkal kerülnek a kivitelezés folyamán elszámolásra. A közlésnek tartalmaznia kell a megépítendő épületek felsorolását, légköbméterét (négyzetméterét), légköbméter (négyzetméter), árát, a megépítendő ideiglenes épületek építésének és bontásának értékét külön-külön, valamint az egyéb felvonulási költségek alapját képező kulcs kiszámítását. A közléssel szemben bekövetkező módosítást a beruházónak és a Banknak be kell jelenteni.
(7) Ha a beruházó felvonulási szolgáltatást nyújt a kivitelező vállalat részére, az engedmény mértékét a Bankkal közölni és az elszámolásban érvényesíteni kell.
(8) Az alvállalkozó a felvonulási költségeket - a vonatkozó árhatósági rendelkezések figyelembevételével - a részére megállapított külön százalékos kulcs alapján teljesítményével arányosan számolja el.
129. §
Ideiglenes felvonulási épületek hasznosítása
(1) A megépített ideiglenes felvonulási épülettel a kivitelező rendelkezik, azt megtarthatja más építkezés felvonulása céljára, a beruházónak kívánságára átadhatja, más állami, vagy társadalmi szerv rendelkezésére bocsáthatja, feltéve, hogy az épület fennmaradására - az ingatlan kezelőjének hozzájárulása alapján - az építésügyi hatóság engedélyt adott. A beruházó a használatában levő területen létesült ideiglenes felvonulási épület fennmaradásához hozzájárulását indokolás nélkül megtagadhatja.
(2) A beruházó - vagy igényének hiányában más átvevő - köteles a kivitelezőnek a felvonulási épületbe beépített anyagoknak az elhasználódás mértékével csökkentett értékét megtéríteni. Más átvevőnek történt átadás esetében - a kivitelezőnek megtérített beépített anyagértéken kívül - a beruházó részére az ideiglenes felvonulási épület építésének az anyagérték nélküli összegét kell megtéríteni. Az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben meg kell határozni az épületbe beépített anyagok mennyiségét és ezeknek az elhasználódással csökkentett értékét.
XXIII. FEJEZET
Technológiai szerelési munkák elszámolása
130. §Elszámolási kötelezettség
(1) Technológiai szerelési munkát végző szerelő szervnek havonként kell szerelési számlával (havi, illetőleg végszámla) elszámolnia; a munka befejezése után benyújtott egy szerelési számlában is elszámolhat, ha a szerelési munka időtartama nem haladja meg a 60 napot.
(2) A saját vállalkozásban végzett technológiai szerelési munka elszámolására a XXV. fejezetben foglalt rendelkezések az irányadók.
(3) A technológiai szerelési munkák költségeit minden esetben költségvetés alapján kell kialakítani és a költségeknek a költségvetésben alkalmazott kiszámítási módjával megegyező elszámolási módot (hatósági áron készített költségvetés átalányár vagy ráfordítás alapján történő elszámolás) kell alkalmazni. A felek a ráfordításos alapon történő elszámolásban csak az esetben állapodhatnak meg, ha az érvényes egységárak nem alkalmasak a szerelési munkák költségeinek kialakítására, illetőleg meghatározására és ezt a beruházó, a tervező, valamint a szerelő szerv jegyzőkönyvben egybehangzóan rögzíti.
131. §
Technológiai szerelési számla benyújtása
(1) A szerelési számlát a szerelő fővállalkozó a beruházónak két példányban, a szerelő alvállalkozó a fővállalkozónak négy példányban köteles a mellékletekkel együtt megküldeni.
(2) A szerelési számlára vonatkozó beszedési megbízás kifogásolási határideje 12 nap.
132. §
Elszámolás hatósági áron készített költségvetés alapján
(1) Ha a technológiai szerelési munkát hatósági költségvetési egységárakon kell elszámolni, a számlát a szerelő fővállalkozó a tárgyhónapot Követő hó 12., a szerelő alvállalkozó pedig 8. napjáig köteles benyújtani.
(2) Az elszámolást tételes felmérés szerint mindkét fél által aláírt jegyzőkönyv alapján költségvetési egységárakon kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a fővállalkozói munkákról három, az alvállalkozói munkákról pedig négy példányban kell felvenni. A jegyzőkönyv felvétele és annak a beruházó részéről történő aláírása nem jelenti az elvégzett munkák átvételét.
(3) Az elvégzett munkák mennyiségét a költségvetési tételek sorrendjében és a költségvetés szerinti egységáron kell elszámolni, kivéve, ha egyedi gyártású termékek kerülnek beszerelésre és ezeknek az árhatósági rendelkezések alapján megállapított ára eltér a költségvetés szerinti ártól.
(4) A jegyzőkönyvben csak befejezett költségvetési tételek vehetők fel. A munkahely átadásának a technológiai szerelési szerződésben meghatározott időpontját követően, a beszerelés előtt is felvehető a jegyzőkönyvbe a munkahelyre leszállított gépek és berendezések ellenértéke.
(5) Ha elkerülhetetlen körülmények következtében az előírt anyag helyett más anyag felhasználása szükséges, a költségvetési egységárat a beruházó és a szerelő szerv együttesen módosíthatja. A számlában "új ár" megjelöléssel utalni kell a módosításra. A költségvetésben kiírt anyag beszereléséért a költségvetés szerint felszámítható díj összege ilyen esetben sem módosítható.
(6) Ha a beruházó a jegyzőkönyv együttes felvételét távolmaradásával megakadályozza, a szerelő szervnek a kivitelezett munkarészek mennyiségét és egységárát a költségvetés, valamint a szerelési napló alapján egyoldalúan kell megállapítania.
(7) A fővállalkozó a beruházóval hatósági egységáras költségvetés alapján köteles elszámolni abban az esetben is, ha alvállalkozójával más elszámolási módban állapodott meg.
133. §
Elszámolás átalányáron
(1) Átalányáron elszámolt munkák esetében az elszámolást a 132. § (1) bekezdésében foglalt határidőig kell benyújtani. A számlában az elvégzett munkákat a készültségi fok szerint kell megállapítani. A számlához csatolni kell a készültségi fok megállapításáról felvett és a felek által aláírt jegyzőkönyvet.
(2) A munka befejezése előtt az átalányár 90%-áig szabad havi szerelési számlát benyújtani. Az átalányár teljes összegét a munka befejezése után 12 nappal benyújtandó számlával kell érvényesíteni.
134. §
Elszámolás ráfordítások alapján
(1) A ráfordítások alapján elszámolt technológiai szerelési munkákat a szerelő fővállalkozó szervnek havonként a tárgyhónapot követő hó 25. napjáig, az alvállalkozónak pedig 15. napjáig kell elszámolnia. A számlát a 25. számú melléklet szerint kell összeállítani. Ebben a bérköltséget a szerelési napló adatai, a beszerelt anyagok (műszerek, berendezések stb.) mennyiségét tételes felmérés vagy számviteli adatok alapján kell felszámítani. A számlához mellékelni kell az alvállalkozói számlákat.
(2) Túlórapótlék felszámítása esetében a számlához olyan nyilatkozatot is csatolni kell, amely a feleknek a túlmunkák elrendelésére vonatkozó megegyezését, továbbá annak rögzítését tartalmazza, hogy ebből kifolyólag a szerződésben megállapított befejezési határidőt előrehozzák, illetőleg annak ellenére megtartják, hogy a beruházó pótmunkák elvégzését rendelte el.
(3) Abban az esetben, ha a szerelő szerv külön díjat számít fel mérnökeinek a munka színhelyére történő kiküldetése fejében, a szerelési számlához nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kiküldetés a beruházó írásban közölt kívánságára történt.
(4) Az árhatósági rendelkezésekben meghatározott szolgáltatásokért (a munkahely fűtése, világítása, takarítása stb.) a szerelő szerv költségtérítést csak abban az esetben igényelhet, ha ezeket részére nem a beruházó biztosítja.
(5) Ha az előző bekezdésben említett szolgáltatásokról a beruházó gondoskodott, a kizárólag ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit a beruházó a beruházás pénzügyi fedezete terhére elszámolhatja.
135. §
Utaló rendelkezés
E fejezetben nem szabályozott kérdésekben az 1/1965. (Ász. 1.) ÁH számú utasításban foglaltak az irányadók.
XXIV. FEJEZET
Fizetés egyéb szerződés alapján
136. §Kisiparos által végzett munka elszámolása
(1) Kisiparosnak az építőipari munkát folyamatosan - a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig benyújtandó - havi tételes számlában, befejezés után pedig az átadás-átvételi eljárás befejezését követő 25 napon belül benyújtandó végszámlában kell elszámolnia. A havi, illetőleg a végszámlát a 26. számú mellékletnek megfelelően kell összeállítani és azt 4 példányban kell a beruházónak megküldeni.
(2) A beruházó a kisiparos havi számláját 12 nap, a végszámláját pedig 15 nap alatt köteles felülvizsgálni és az átutalási megbízást megadni. A beruházónak a havi számla elfogadott összegéből 10%-ot felültvizsgálati biztosítók címén le kell vonnia. A biztosíték csak a költségvetésben, illetőleg a szerződésben foglalt munkák kifogástalan elvégzése után fizethető ki. Ha az átvételkor hiányokat, vagy hibákat állapítanak meg, a felülvizsgálati biztosíték csak a hiányok és hibák pótlásának elvégzése után fizethető ki.
137. §
Magántervező által végzett tervezési tevékenység elszámolása
(1) A magántervezőnek a tervezési munkát a teljesítéstől számított 20 napon belül végszámlában kell elszámolnia.
(2) A beruházó a magántervező végszámláját 10 nap alatt köteles felülvizsgálni.
XXV. FEJEZET
Saját vállalkozás
138. §Saját vállalkozás általános szabályai
(1) A saját vállalkozásban végzett munkát a beruházó tagjaival vagy alkalmazott dolgozóival és általában saját munkaeszközeivel végzi. Ideértve a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások és bármely termelőszövetkezet által a beruházó részére végzett beruházási és felújítási jellegű munkákat is.
(2) A beruházó építőipari munkát saját vállalkozásban saját vagy más termelőszövetkezet építőbrigádja, vagy erre a célra létesített közös építőbrigád (termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozás) útján végezhet. Ha a beruházó nem saját építőbrigáddal (ideértve, ha a közös brigádnak nem tagszövetkezete) végeztet építőipari, illetőleg technológiai szerelési munkát, a jelen rendeletben foglaltak szerint építési, illetőleg technológiai szerelési szerződést kell kötnie. A tagszövetkezetnek építőipari vagy technológiai szerelési munka elvégzésére a termelőszövetkezeti közös építőbrigáddal jegyzőkönyvben kell megállapodnia. A jegyzőkönyvben ki kell térni a felek feladataira, jogaira, kötelezettségeire.
(3) Az építőbrigád létesítésére, a szükséges engedélyezési eljárásra, a szakképzettségre és az építőbrigád kivitelezési jogosultságára vonatkozó szabályokat az 1/1963. (I. 8.) ÉM-FM számú együttes rendelet, valamint a 10/1961. (IV. 30.) FM számú rendelet és az ezt módosító 3/1962. (I. 27.) FM számú rendelet tartalmazza.
(4) A beruházó a saját vállalkozásban megvalósított beruházással kapcsolatban csak egyes részmunkákra köthet az (1) bekezdésben nem említett kivitelezőkkel szerződést.
(5) Gépek, technológiai berendezések, műszerek és felszerelési tárgyak előállítását és felújítását saját vállalkozásban végzettnek kell tekinteni akkor is, ha a beruházó az összes alkatrészeket és tartozékokat készen szerzi be, az összeszerelést azonban tagjaival, alkalmazottaival végzi.
139. §
Saját vállalkozásban végzett munkák elszámolása
(1) A saját vállalkozásban végzett építőipari és technológiai szerelési munkát havi számlával és utolsó számlával kell elszámolni. A havi, illetőleg utolsó számlát a 27. számú mellékletnek megfelelően kell összeállítani és a havi számlát a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig, az utolsó számlát pedig az átadás-átvétel befejezését követő 25 napon belül kell benyújtani. Az utolsó számlával egyidejűleg a beruházónak be kell nyújtania a 28. számú mellékletnek megfelelően összeállított végelszámolását is. A beruházáshoz (felújításhoz) szükséges anyagok, szerkezetek, beépítésre kerülő gépek, technológiai és egyéb berendezések, valamint a szállítási költségek számláit azonnal be kell nyújtani. Az egyéb kivitelezők elszámolására az előző fejezetekben foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítésekhez a beruházó által adott saját hozzájárulás (ültetési anyag, munka, szállítás, trágyázás stb.) költségeit a költségnormatívák szerinti részletezésben, évjáratonként elkülönítve, havonta, a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig benyújtott és az ültetvényfelügyelő által igazolt tételes részszámlával számolhatja el a beruházó.
(3) Ha a saját vállalkozásban előállított terméknek, vagy végzett javításnak hatóságilag megállapított ára van, ezt az árat, ellenkező esetben az előzetes árvetésben (költségvetésben) a Bank által is elfogadott összeget kell elszámolni. A Bank a saját vállalkozásban végzett - az előző bekezdésekben nem említett - egyéb beruházás ellenértékét a beruházó elszámolása és a teljesítés igazolása ellenében folyósítja.
(4) A saját vállalkozásban végzett munkákat befejezéskor jegyzőkönyvileg kell átvenni. Az építőipari munkák átvételéhez a 68. § (3) bekezdésében megjelölt szerveket meg kell hívni. A saját vállalkozásban végzett munkák végelszámolásához az átvételt igazoló jegyzőkönyvet mellékelni kell.
XXVI. FEJEZET
Bekötő- és üzemi út, valamint villamos távvezeték beruházások finanszírozása
140. §(1) A bekötő- és üzemi út, valamint a villamos távvezeték létesítésének finanszírozását vissza nem térítendő állami támogatás terhére a Bank végzi. Az útépítési beruházások lebonyolítását lebonyolító szerv végzi. A villamos távvezeték építését a Nehézipari Minisztérium által kijelölt szervek saját vállalkozásban valósítják meg.
(2) A vissza nem térítendő állami támogatásból létesített bekötő utak és villamos távvezetékek állami tulajdont képeznek és ezért ezeket a beruházónak nem kell állóeszközként nyilvántartásba vennie. Az üzemi utakat befejezésük, illetőleg végelszámolásuk után a beruházónak állami juttatásként át kell adni és ennek megfelelően a beruházó köteles ezeket az utakat állóeszköz-nyilvántartásába felvenni.
XXVII. FEJEZET
Bankellenőrzés, pénzügyi rendszabályok és nyilvántartások
141. §A bankellenőrzés végrehajtása és pénzügyi rendszabályok alkalmazása
(1) A bankellenőrzést a pénzforgalomról, a bankhitelről és a bankellenőrzésről szóló 61961. (III. 7.) Korm. számú rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 12/1963. (VII. 10.) PM számú rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.
(2) Ha a Bank a bankellenőrzés során a pénzforgalommal, a hitelgazdálkodással, a beruházással (felújítással) és a bankellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések megszegését vagy kijátszását (pénzügyi fegyelemsértés) észleli, az (1) bekezdésben említett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően pénzügyi rendszabályt alkalmazhat.
(3) A Bank az elszámolások felülvizsgálatának eredményeképpen a jogtalanul felszámított tételek kifizetését megtagadja. Ha utólag állapítja meg, hogy jogtalanul felszámított tételekre fizetett, ezek visszafizettetése iránt az utolsó számlának, vagy a végszámlának hozzá történt benyújtásától számított 6 hónap alatt a kivitelező ellen keresetet indíthat [4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet 4. § (3) bekezdése].
142. §
Nyilvántartási kötelezettség
(1) A beruházó a beruházás (felújítás) előirányzatairól, az ezek megvalósítására kötött szerződésekről és azok teljesítéséről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a befejezetlen beruházásokat.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beruházás (felújítás) megvalósításához, az állóeszközgazdálkodáshoz szükséges kapacitás-, gazdaságossági és egyéb mutatókat, valamint a megvalósítás során felmerülő összes lényeges adatokat.
(3) A nyilvántartásba adatokat csak bizonylat alapján szabad bejegyezni.
(4) A nyilvántartás bizonylatai a távlati és éves terv előirányzatait meghatározó okmányok és értesítések, az egyes beruházások megerősítési okmányai, közgyűlési határozatok, azok módosítása, a Banknak a hitelnyitásról, fedezetigazolásról, felhasználásról stb. szóló értesítései, továbbá a költségvetések, a szerződések, a kivitelezők, szállítók, elfogadott számlái, átadás-átvételi eljárásról készített jegyzőkönyvek, valamint a közreműködők egyéb előjegyzései értesítései.
(5) A bizonylatokat - a nyilvántartások rendszerével összhangban - a statisztikai és egyéb adatszolgáltatások, illetőleg ellenőrzések céljára meg kell őrizni.
(6) A beruházó nyilvántartását az idevonatkozó számviteli rendelkezéseknek megfelelően köteles felfektetni és vezetni.
143. §
Befejezetlen beruházások és felújítások nyilvántartása
(1) Befejezetlen beruházás az a beruházás, amelyre ráfordítás már történt (folyamatban levő beruházás).
(2) Nem mutathatók ki a befejezetlen beruházások között a részleges átadás-átvételi eljárás alapján átvett beruházások.
(3) A beruházónak befejezetlen beruházásait, illetőleg folyamatban levő felújításait beruházásonként, felújításonként (létesítményenként) kell nyilvántartania.
(4) Az előző bekezdésben meghatározott nyilvántartások egyúttal a beruházó folyamatban levő beruházásai és felújítási állományát kimutató főkönyvi számláinak részletező (analitikus) nyilvántartásai is.
144. §
Aktiválás és állóeszköz-nyilvántartás
(1) A beruházónak a használatba vett beruházást az átadás-átvétel napjától állóeszközként kell nyilvántartania (aktiválás).
(2) Átadás-átvétel napjának kell tekinteni:
- az átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott napot,
- az átadás-átvételi eljárás alá nem tartozó beszerzés jellegű beruházások közül:
a) azoknál, amelyek azonnali használatbavételre alkalmasak - ideértve a tartalékgépeket és berendezéseket is -, az átvétel napját;
b) azoknál, amelyek használatbavételéhez szerelési, gépalapozási stb. munkák szükségesek, e munkák befejezésének napját;
- egyéb esetekben a tényleges használatbavétel napját, ideértve más beruházás céljára beszerzett gép, berendezés stb. ideiglenes használatbavételét is;
- ültetvények esetében a termőrefordulás évének első napját;
- erdőtelepítés esetében az elvégzett munka évenkénti elszámolásának napját.
(3) Az állóeszközállományt és annak évközi változásait a beruházónak a főkönyvi számlákon és a részletező (analitikus) nyilvántartásokban a számviteli rendelkezésekben előírt csoportosításban kell kimutatnia.
(4) Az állóeszköz nyilvántartásainak bizonylatai a befejezett beruházás pénzügyi elszámolása, valamint minden olyan okmány, amely az állóeszközállományban mennyiségi vagy értékváltozást igazol (állóeszköz-bevételi és állóeszköz-kiselejtezési jegyzőkönyv stb.).
(5) A bizonylatokat a nyilvántartás csoportosításának megfelelően és időrendben kell megőrizni.
XXVIII. FEJEZET
Záró rendelkezések
145. §A beruházásnak és felújításnak nem minősülő építőipari és technológiai szerelési munkák elszámolása
A beruházásnak és felújításnak nem minősülő építőipari és technológiai szerelési munkák elszámolására is az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ezek ellenértéke az elszámolási számlát terheli.
146. §
Hatálybalépés
Ez a rendelet 1966. január hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1956. (V. 19.) ÉM-FM számú együttes rendelet; a 9/1956. (Mg É 5.) FM-PM számú együttes utasítás; a 196/1957. (P. K. 41.) PM-FM számú együttes utasítás; az 1/1959. (III. 25.) ÉM-FM számú együttes rendelet, valamint ennek módosításáról szóló 1/1960. (V. 15.) ÉM-FM számú együttes rendelet; az 1/1961. (IV. 8.) ÉM-FM számú együttes rendelet; a 72/1959. (Mg É 50.) FM-PM számú együttes utasítás; a 28/1959. (Mg. É 18.) FM-ÉM-OEF számú együttes utasítás; a 9/1960. (Mg É 10.) FM-ÉM-PM számú együttes utasítás; az 1/1960. (VIII. 16.) PM-ÉM-FM-OT számú együttes rendelet még érvényben levő része, az 1/1960. (XII. 30.) ÉM-FM-PM számú együttes rendelet; az 1/1963. (III. 17.) PM-FM számú, a 4/1963. (XI. 10.) PM-FM számú és az 1/1965, (I. 10.) PM-FM számú együttes rendelettel módosított és kiegészített 2/1962. (XI. 14.) PM-FM számú együttes rendelet 13. §-ának (6) bekezdése, 14., 27. §-ai, 29. §-ának (1) és (2) bekezdése és (3) bekezdésének első mondata, 30. §-a, 33. §-ának (2)-(5) bekezdése és 34. §-a; valamint a termelőszövetkezeti beruházások vonatkozásában még érvényben levő 10/1954. (Tg É 34.) OEH-ÉM számú együttes utasítás, valamint a 6/1955. (Tg É 6.) O E H számú utasítás hatályát veszti.
147. §
Átmeneti rendelkezések
(1) Az 1966. május 31-ig jóváhagyott beruházási program esetében, valamint 1966. szeptember 30-ig 1966-67. évi kezdésre engedélyezett nem programkötelezett beruházás előkészítését és műszaki tervezését a korábbi jogszabályok szerint kell folytatni.
(2) A korábbi jogszabályok szerint előkészített és 1966. május 31-ig egyeztetés végett szétküldött beruházási programok jóváhagyása és a beruházás további műszaki tervezése a korábbi jogszabályok szerint történik. Egyéb esetben az 1966. május 31-ig még jóvá nem hagyott beruházási programokat az új szabályoknak megfelelően át kell dolgozni.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
az O T elnökhelyettese
Dr. Trautmann Rezső s. k.,
építésügyi miniszter
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
1 számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez
[A 4. § (3) bekezdéséhez]PROGRAMKÖTELEZETT BERUHÁZÁSOK
1. Öntözőtelep - legelő öntözését szolgáló telep kivételével - 400 kat. holdon felül, illetőleg 300 kat. holdon felül, ha a telep üzemeléséhez víztároló építése is szükséges.2. Halastó 100 kat. holdon felül.
3. Növényház.
4. Palántanevelőtelep 5000 m2 üvegfelületen felül (beleértve a hollandi ágyak üvegfelületét is).
5. Szőlő-, gyümölcsös- és komlótelepítés.
6. Húscsibenevelő- és tojóüzem 3000 m2 hasznos alapterületen felül.
7. Segéd- és feldolgozó üzem, bor- és gyümölcstároló, valamint talajvédelmi beruházás 5 millió forint teljes bekerülési költség felett.
2. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 4. § (5) bekezdéséhez]
ANYAGI-MŰSZAKI ÖSSZETÉTEL
(Rovatbontás)
1. "Építés" rovat
(1)
"Építés" rovaton kell tervezni - függetlenül attól, hogy a kivitelező szerv melyik irányító hatóság felügyelete alá tartozik - az új építmény létesítésére, a meglevő pótlására (lebontására és újjáépítésére), bővítésére, illetőleg terjedelmének (kapacitásának) növelésére, valamint rendeltetését megváltoztató átalakítására irányuló minden közvetlen tevékenységet. Ugyancsak az "építés" rovaton kell tervezni az öntözési beruházás építőipari munkáit.(2) Építmény minden végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított - ingatlan jellegű - olyan termék, amely csak a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná) és a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, központi fűtési, szellőző-és légüdítő berendezések, továbbá azok a felvonók és ezek normál tartozékai is, amelyek az építmény szerkezeteibe beépítve az építmény használhatóságát és ellátását biztosítják akkor is, ha emellett részben technológiai célokat is szolgálnak.
(3) Az építmények tételes felsorolását az Országos Tervhivatal elnöke és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által együttesen kiadott ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK tartalmazza. Az Építményjegyzék az azonos rendeltetésű építményeket építményfőcsoportokba és azokon belül az azonos mennyiségi egységekkel jellemezhető építményeket építménycsoportokba, illetőleg alcsoportokba sorolja.
(4) Nem szabad külön, másik ("gép", vagy "egyéb") rovaton tervezni az "építés" fogalmába tartozó építmény megvalósításához szükséges
- anyagokat (pl. vasöntvény, nyers-, ötvözetlen és ötvözött acél, kész- és félkész termék);
- szerkezeteket (pl. rács, korlát, vázszerkezet, acél-, vas- és fémszerkezet, vas- és fémváz);
- gépeket (pl. központi fűtésű kazán, radiátor, felvonó);
- berendezéseket (pl. tűzhely, kályha, mosdó, fürdőkád, az építménybe elmozdíthatatlanul beépített bútor), még akkor sem, ha azok gépipari termékek, vagy beépítésük gyártóművi szerelési kapacitást is igényel.
(5) A gépek, gépi berendezések (öntözési beruházások gépei) és műszerek alapozási munkáit az "építés" rovaton kell tervezni.
(6) A "gép", illetőleg az "egyéb" rovaton kell tervezni a már megvalósult és üzembehelyezett építményekbe később beépítésre kerülő gépet és egyéb berendezést, ha az túlnyomórészt technológiai célokat szolgál.
2. "Gép" rovat
(1)
Ezen a rovaton kell tervezni a belföldön és külföldön gyártott gép (ideértve az öntözési beruházások gépeit: átemelő szivattyú, hordozható gépcsoport és cső, szórófej stb.) és technológiai berendezés, műszer és ezek normál tartozékainak beszerzését, szállítási költségeit (ha a termék ára azt nem tartalmazza), valamint a technológiai szerelési munkák költségeit.(2) Technológiai szerelési munka - az építmény fogalmába nem tartozó - az építmény állagától függetlenül fel- vagy leszerelhető, elmozdítható és üzemeltetési, illetőleg termelési cél megvalósítását szolgáló gép, technológiai berendezés, műszer szerelése, valamint szigetelése.
3. "Egyéb" rovat
Az "egyéb" rovaton kell előirányozni a tervezési költségeket; az "építés" és a "gép" rovatokon meg nem tervezhető állóeszközbeszerzéseket (berendezési és felszerelési tárgyakat), az erdőállomány növelését; a szőlő-, gyümölcsös-, komló-, nemesfűz- és spárgatelepítést (ideértve az ültetvények rekonstrukcióját és korszerűsítését, valamint a telepítések támberendezését, kerítését és a termőrefordulásig felmerülő költségét is); a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket, így a közterületfoglalási díjakat, a beruházást lebonyolító szervek igazgatási költségeit (lebonyolítási díj) stb.3. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez (Az 5. §-hoz)
EGYES KÜLÖNLEGES BERUHÁZÁSI FOGALMAK
I. Népgazdasági beruházások
(1)
Az 5. § (2) bekezdésében említett egyéb tevékenységek, illetőleg azok költségei körébe tartoznak:a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (beruházási program, szakértői díj stb); meghatározott beruházáshoz szükséges gazdasági-műszaki tervek készítésének, helyszínre alkalmazásának (adaptálásának) költségei; a gazdasági-műszaki tervezés vagy a megvalósítás során szükséges talajmechanikai és egyéb vizsgálatok költségei; a tervezői művezetés költségei, végül a jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek;
b) a beruházás lebonyolításával megbízotti szervek igazgatási költsége (lebonyolítási díj);
c) helyszíni szerelési és gépalapozási költség, szállítási (fuvar) költség, amennyiben a termék ára azt nem tartalmazza.
(2) Az 5. § (2) bekezdésében említett korszerűsítésnek minősül a meglevő építmények, épületek gazdaságosabb működését, az állattartási követelményeknek jobban megfelelő elhelyezést eredményező átépítési, átalakítási munka; az új és kiegészítő technológiai, épületgépészeti berendezések (fűtés, szellőzés stb.) beépítése, a meglevő építmények, épületek belső villamosítása, csatornázása, vízvezetékkel való ellátása; a műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználásával építmények, épületek nagyobb befogadóképességűvé történő átalakítása, függetlenül attól, hogy az építmény, épület eredeti rendeltetése megváltozik-e vagy sem.
(3) Az erdőállomány növelése érdekében végzett tevékenységek közül népgazdasági beruházásnak minősülnek az új erdők, mezővédő és legelővédő erdősávok létesítése, mezőgazdasági művelésre vagy legeltetésre térbeli helyzetüknél vagy minőségüknél fogva alkalmatlan területek fásítása; utak, vasutak, csatornák és vízfolyások mentén létesített fasorok és erdősávok; árvízvédelem és árvízvédelmi művek védelme érdekében végzett fásítások; majorok (telepek stb.) környékének fásítása érdekében végzett következő munkák:
- talajelőkészítés, terepegyengetés, - ültetés, vetés, dugványozás,
- pótlás, ápolás (gyomtalanítás és talajporhanyítás is) a telepítés záródásáig, legfeljebb azonban a telepítés megkezdésétől számítva 5 évig, szikes és kopár talajokon történt telepítésnél pedig 10 évig,
- tisztítás, gyorsan növő fafajoknál általában 10 éves, lassan növő fafajoknál általában 20 éves korig;
- védelmi kerítés építése.
(4) Öntözőtelep létesítése népgazdasági beruházás abban az esetben is, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület, vagy bármilyen egyéb rendszerű öntözött terület helyébe lép.
(5) Termelőüzemi faiskolák, csemetekertek és szőlőoltvány-telepek létesítése és felszerelése -ideértve az első talajforgatás munkáit is - népgazdasági beruházás.
(6) Szőlő-, gyümölcsös-, komló- és spárgatelepítés - ideértve az ültetvények rekonstrukcióját és korszerűsítését is - telepítési és termőrefordulásig felmerülő költségeit, valamint a nemesfűz-telepítés költségeit népgazdasági beruházásként kell előirányozni. Ültetvények rekonstrukciójának minősül a már termőkorban levő kiöregedett, vagy egyéb okból gazdaságosan nem művelhető ültetvény felszámolása és ugyanazon a területen új ültetvény telepítése, beleértve a talajvédelmi létesítményeket is. Ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültetvény gépi művelésre való alkalmassá tétele (pl. szőlőben 1,2x0,8 méteres sor- és tőtávolságú ültetvényben minden második sor kivágásánál 2,4x0,8 méteres sor-és tőtávolságú ültetvény kialakítása; gyümölcsösök 10x10 méteres sor- és tőtávolságú átlós irányú sűrítése, 1,2x0,8 méteres sor- és tőtávolságú málnaültetvény 2,4x0,4 méteres sor- és tőtávolságú ültetvénnyé való átalakítása, a meglevő szőlőtámberendezés részleges vagy teljes átépítése).
(7) Burkolt bekötő- és üzemi út létesítése népgazdasági beruházás. A burkolt bekötőút alatt a burkolt közforgalmi út és a telep között létesítendő utat kell érteni. Burkolt üzemi út alatt a termelőszövetkezet területén belüli burkolt úthálózatot kell érteni.
(8) Kijelölt majorhelyek teljes tereprendezése még abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha a major teljes beépítése csak több év alatt történik meg.
II. Kiegészítő beruházásnak tekintendő állóeszközbeszerzések és munkák
(1)
A belépő tagok által bevitt, állóeszköznek minősülő építmény, gép, gazdasági felszerelés, még termőre nem fordult ültetvény, igás- és tenyészállat, valamint a továbbtartásra szolgáló növendékállat.(2) A használt állóeszköz vásárlása.
(3) A földrendezési kártalanítás alapjául szolgáló értékkülönbözet.
(4) A darabonként nyolcezer forint bekerülési értéket meg nem haladó állóeszköznek minősülő új berendezés és felszerelés beszerzése, így pl. a méhészeti eszköz, melegágyi ablakkeret, szénaszárító állvány, normál irodabútor, irodagép beszerzése.
(5) A digózás és a homoktalajok mélyművelésű javítása, a savanyú és szikes talajoknak vegyi anyagok elterítésével és bemunkálásával végzett javítása, mésztrágyázása, a mechanikai talajjavítás, a talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkák.
a) Talajjavítás minden olyan tevékenység, amely a talaj termőképességét hatékonyan és tartósan javítja. Ennek megfelelően talajjavításnak kell tekinteni:
- a savanyú és meszes, szódás, szikes talajoknak gépi digózással, illetőleg kémiai anyagokkal történő javítását,
- savanyú talajok termőképességének tartós megjavítását,
- homok- és erősen erodált talajok esetében a mély termőrétegkialakító eljárást.
b) Talajvédelem minden olyan agro- és kultúrtechnikai, valamint erdészeti tevékenység, amelynek hatására csökken a talajlepusztulás mértéke, illetőleg amely növeli a talajnak az erózióval szembeni ellenálló- és termőképességét. Ennek megfelelően talajvédelmi tevékenységnek kell tekinteni.
- a tereprendezéseket (lemélyült út, vízmosás, eróziós árok, gyepű stb. elegyengetése),
- az irtási és ültetvényezési munkákat (erdősítés, fásítás, cserjésítés stb.),
- a felszíni vagy koncentrált vízlefolyások mennyiségét, illetőleg sebességét mérséklő létesítményeket, műtárgyakat (sánc, övárok, terasz, támfal, áteresz, híd, bukó, vízlevezető, surrantó, gát stb.),
- üzemi úthálózat rendezését és stabilizálását.
c) Üzemen belüli vízrendezéshez tartozik az egy üzem területén belül az üzem érdekeit szolgáló
- belvízrendezés, kisvízfolyásrendezés,
- lecsapolás, övárkolás, övgátolás,
- talajvízszintszabályozás,
- nyári gátak építése,
- vakonddrénezés, alagcsövezés.
(6) Földút létesítése.
(7) Igás- és tenyészállat, valamint a továbbtartásra szolgáló növendékállat.
4. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 6. § (3) bekezdéséhez]
FELÚJÍTÁSI FOGALMAK
I. Építési felújítás
(1)
Építési felújítás az építmény, épület állagának helyreállítását szolgáló tevékenység, amelynek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. Felújítás során elvégezhetők azok az átalakítási munkák is, amelyek az építmény, épület funkciójának, illetőleg technológiájának, belső elrendezésének kedvezőbb kialakítását eredményezik, vagy más tekintetben jelentenek olyan változást, amely az építmény, épület használhatóságát fokozza (pl. födém teherbírásának növelése, balesetveszély megszüntetése) feltéve, hogy ez nem jár az eredeti hely és alapterület változásával. A szerkezeti elemek megváltoztatása a munka felújítási jellegét nem zárja ki. Az egy építményen, épületen végzett munkákat, ha ezek költségeinek együttes összege 5000 forint alatt van, karbantartásnak kell tekinteni.(2) Építmény, épület teljes felújításán azt a javítási munkát kell érteni, amely az egész építményre, épületre kiterjed. Az építmény, épület teljes felújításával egy időben el kell végezni az építmény, épület rendeltetésszerű működéséhez szükséges azokat a javítási munkálatokat, amelyek egyébként karbantartásnak minősülnének.
(3) Az építmény, épület részleges felújításának minősül az a munka, amely az építmény, épület főrészei közül legalább kettőre teljes egészében, vagy a főrészek legalább felére egy időben, bármilyen mértékben kiterjed. Az építmény, épület főrészei: falazat, nyílászáró-szerkezet, padló, födém, fedélszék, héjazat, központi fűtőberendezés, vízvezeték, bejárati út, kút és udvar. A központi fűtőberendezés vagy a felvonó teljes felújítását önmagában is részleges felújításnak kell tekinteni.
(4) Útfelújítás az út teljes hosszban történő, illetőleg az útszakasz összefüggő, legalább 500 fm felületére kiterjedő helyreállítása, koptatóré-tegének teljes cseréje, ha az út eredeti teherbírása, illetőleg szerkezete jelentős mértékben nem változik meg.
(5) Vízcsőhálózat felújítása a meglevő hálózat egyes - 50 fm-nél hosszabb - szakaszainak cseréje ugyanazon, vagy közel ugyanazon nyomvonalon vezetve. Ugyancsak felújítás a megengedett nyomásviszonyok elérése érdekében a csőátmérőik legfeljebb 2 szabványmérettel való bővítése, továbbá a kicserélt vezetékszakaszban a beépített tolózárak, tűzcsapok, közkifolyók egyidejű kibontása, kijavítása, a lényeges alkatrészek cseréjével együtt.
(6) Kutak felújítása:
a) aknakutaknál a nyugalmi vízszint alatt a kút szűrőfelületének tisztítása, fenéktisztítás, oldalrészek megnyitása búvármunkával és egyidejűleg a külső részek (földkúpok, kőburkolatok) falfelületének javítása, tolózárak, vasszerkezetek javítása és cseréje;
b) a csőkutak mélyítése, a szűrőcsövek pótlása a szifoncsatorna bontásával, a kutak sorozattisztítása kompresszorral és a kutak rendeltetésszerű működéséhez szükséges karbantartási munkák elvégzése;
c) mélyfúrású kutaknál az aknamélyítés, a béléscsöveknek esetleg a csőátmérő növelésével való cseréje, a gépi födém mélyebb szintre történő helyezése, a kútfurat bélésezése, a kutak és aknáik tisztítása, a kutak rendeltetéséhez szükséges javításokkal.
(7) Egyéb csőhálózat felújítása az egynemű energiahordozót szállító csőhálózat legalább 50 fm-re terjedő, illetőleg teljes cseréje - legfeljebb 2 szabványmérettel történő bővítése esetében -, a hozzá tartozó szerelvények szükség szerinti cseréje, javítása, a szigetelés cseréje, javítása, a szakasz festése.
(8) Kisfeszültségű elosztó hálózatnál felújítás - hosszra való tekintet nélkül - az elavult kábelek cseréje, amennyiben a nyomvonal hossza 10%-nál, a keresztmetszet pedig 2 szabványméretnél nagyobb mértékben nem változik, továbbá azoknak az elavult berendezéseknek általános cseréje, amelyet központi utasítás rendel el, feltéve, hogy a munkák bekerülési költsége az 5000 forintot meghaladja. A méretváltozást azonos vezetőminőségre kell vonatkoztatni. Felújítás továbbá:
a) hálózati szakaszok mechanikai, vagy villamosszilárdsági szempontból elhasználódott, vagy a szabványos feszültségű energiaszolgáltatás követelményeinek már meg nem felelő részeinek cseréje;
b) szigetelők feszültségváltozás nélküli cseréje az egész vezetékszakaszon, a szigetelési szint emelése céljából;
c) a leromlott, a megszabott értéket már el nem érő földelések cseréje és pótlása;
d) a karbantartás folyamán a mechanikai szilárdság szempontjából meg nem felelőnek talált vezetékoszlopok cseréje bármilyen anyagú (fa, vasbeton, vas) oszlopra;
e) oszlopcsere esetében szükséges nyomvonaláthelyezés, ha a korábbi pontok megváltozott összekötése 20%-nál, legfeljebb azonban 1000 m-nél nem nagyobb hosszváltozással történik;
f) faoszlopok - más felújítási munka nélkül végzett - vasbetongyámra helyezése (oszlopcserét pótló megoldás);
g) a szabványnak már nem megfelelő kábelszakaszok és szerelvények cseréje;
h) egy-egy vezetékszakasz tartószerkezeteinek 3 évenkénti mázolása.
II. Gép (jármű, berendezés) felújítása
(1)
Teljes felújítás az általános javítás (generáljavítás, nagyjavítás), amelynek az eredményeképpen a gép (jármű, berendezés) pontossága, teljesítőképessége és üzembiztonsága az eredeti állapotot megközelíti, azt eléri, vagy a felújítás eredményeként meghaladja.(2) Részleges felújítás a lényeges alkatrészek cseréjével járó közepes javítás abban az esetben, ha eredménye ugyanaz, mint az általános javításé és azt bizonylattal igazolják.
(3) Szerszám- és munkagépek felújítása:
a) általános javítás szerszámgépeknél a gép teljes, egyéb gépeknél a gép szükséges mértékig történő szétszerelése, valamennyi hibás alkatrész kijavítása, kicserélése, a csúszófelületek szükség szerinti hántolása, a gép összeszerelése (összeszereléskor csak új alkatrészek és tartozékok építhetők be vagy olyanok, amelyeket a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel felújítottak);
b) közepes javítás szerszámgépeknél a teljes, a többi gépnél a szükséges mértékig történő szétszerelése, valamennyi hibás alkatrész kijavítása, kicserélése, a csúszófelületek részleges hántolása, a gép összeszerelése, de a rövidebb üzemeltetési időnek megfelelően az általános javításnál végzett munkáknál kisebb terjedelemben.
(4) Gépjárművek felújítása:
a) teljes felújítás az elhasznált vagy üzemképtelen gépjármű teljes egészére kiterjedő, egyfolytában végrehajtott olyan általános javítás, amely teljes szétszereléssel jár és minden alkatrészre kiterjedő szakszerű ellenőrzést is magában foglal (a teljes felújításnál összeszereléskor csak új alkatrészek és tartozékok építhetők be, vagy olyanok, amelyeket a legnagyobb gondossággal és szakszerűséggel felújítottak);
b) részleges felújítás a gépjármű legalább egy fődarabjának nagyjavítása. A gépjármű fődarabjai:
a motor tengelykapcsolóval és tartozékaival,
sebességváltómű (terepváltó, billenőszekrényes gépkocsiknál szivattyúhajtás, folyadékszivattyú és teleszkópemelő),
a mellső futómű,
a hátsó futómű a differenciálművel,
a kormányszerkezet,
a kocsiszekrény az alvázkerettel és tartozékaival.
(5) Berendezés, felszerelés felújítása az egy épületben (telephelyen) használt állóeszköznek minősülő berendezés és felszerelés bruttó értékének legalább 30%-ára kiterjedő általános javítás.
(6) Ültetvények felújítása a termő ültetvény állományának 30%-át meghaladó, de 80%-ot el nem érő pótlása, vagy - elsősorban a szőlőnél - az állomány átoltása.
(7) Felújításnak minősül a kitermelt erdő és fásítás területének újra erdősítése, illetőleg újra fásítása. A felújítás keretében az alábbi munkák végezhetők el:
- talajelőkészítés, terepegyengetés;
- ültetés, vetés, dugványozás;
- pótlás, ápolás (gyomtalanítás és talajporhanyítás is) a felújítás záródásáig, legfeljebb azonban a felújítás megkezdésétől számítva 5 évig, szikes és kopár talajokon történt felújításnál pedig 10 évig;
- tisztítás, gyorsan növő fafajoknál általában 10 éves, lassan növő fafajoknál általában 20 éves korig;
- védelmi kerítés építése.
5. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 14. § (1) bekezdéséhez]
TELEPHELYDOKUMENTÁCIÓ
A telephelydokumentációt külterületi építkezés esetén az I. rész, egyéb esetekben pedig a II. rész alapján kell összeállítani.I.
a) A beruházó megnevezése.b) A beruházás megnevezése.
c) A beruházás elhelyezése (város, község, dűlő stb.).
d) A hely kiválasztására szolgáló fontosabb adatok.
e) A járási mezőgazdasági osztály igazolása arról, hogy az érintett terület a beruházó állandó használatában van.
f) A fejlesztésre kerülő telepen (telepeken) belüli elrendezési vázlat 1:1000 méretarányban a meglevő, elbontandó és az újonnan létesítendő épületek, építmények és nyomvonalas létesítmények feltüntetésével. A típus-, illetőleg az FM ajánlott tervek szerint kivitelezésre tervezett létesítményeknél a típusterv, illetőleg az FM ajánlott terv műszaki rajzait csatolni kell.
g) A beruházó üzemének 1:10 000 méretű térképe a meglevő majorok (központok), öntözőtelepek, nyomvonalas létesítmények (út, távvezeték stb.), ültetvények és az újonnan javasolt major (központ) feltüntetésével.
h) A tervezett telepítés célszerűségének indokolása (öntözőtelep, ültetvény és halastó esetében az OMMI szakvéleménye csatolandó).
i) A terület (építkezési hely) alkalmasságát és a létesítmény gazdaságos elhelyezését alátámasztó adatok (talajvíz viszonyok, ár- és belvíz fenyegetettség, vízellátási viszonyok, szennyvíz-, csapadék- és csurgalékvíz-elvezetési lehetőségek, talajmechanikai szakvélemény stb.). Több változat esetében a javasolt legmegfelelőbb terület kiválasztásának indokolása.
II.
a) A beruházó megnevezése.b) A beruházás megnevezése.
c) A beruházás elhelyezése (város, község, utca, házszám, helyrajzi szám).
d) A hely kiválasztására szolgáló fontosabb adatok.
e) A terület tulajdonjogi (kezelési) viszonyaira vonatkozó telekkönyvi stb. adatok.
f) A terület (építési hely) alkalmasságát és a létesítmény gazdaságos elhelyezését alátámasztó adatok (talajvíz-viszonyok, ár- és belvíz-fenyegetettség, vízellátási viszonyok, szennyvíz-, csapadék- és csurgalékvíz-elvezetési lehetőségek, talajmechanikai szakvélemény stb.). Több változat esetében a javasolt legmegfelelőbb terület kiválasztásának indokolása.
g) 1:500, vagy 1:1000 léptékű elhelyezési vázlat, külső kapcsolatok a járulékos és kapcsolódó létesítmények feltüntetésével (forgalom, energia, vízgazdálkodás, közmű stb.). Helyszínrajz 1:5000-től 1:25 000-ig terjedő léptékben a terület méreteitől függően, illetőleg a hatóságnak a helyszínrajzokra vonatkozó külön előírásai szerint. A vázlaton fel kell tüntetni az összes meglevő vagy tervezett létesítményeket. A típus-, illetőleg FM ajánlott tervek szerint kivitelezésre tervezett létesítményeknél a típusterv, illetőleg az FM ajánlott terv műszaki rajzait csatolni kell.
h) A tervezett elhelyezés beilleszkedése az általános, vagy részletes város- (község) rendezési tervbe, az idevonatkozó városrendezési szakvélemény.
i) A különleges (honvédelmi, tűz-, közrendészeti és egyéb) biztonsági követelmények kielégítésének lehetősége.
6. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 16. § (1) bekezdéséhez]
1. számú minta
A beruházás létesítményeinek jegyzéke, a beruházás ütemezése és éves értékcsökkenése
7. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez
[A 16. § (1) bekezdéséhez]1. számú minta
Az ültetvényberuházás létesítményeinek jegyzéke, a beruházás ütemezése és éves értékcsökkenése
2. számú minta
8. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez
[A 16. § (1) bekezdéséhez]TALAJVÉDELMI BERUHÁZÁSI PROGRAM TARTALMA
A talajvédelmi beruházási programok készítésénél a következőkben meghatározott tartalmi előírásokat kell alkalmazni.A kötelező tartalmi előírásokon felül a programban ismertetni kell minden olyan egyéb tényezőt, amely a beruházás tervezése, kivitelezése és a létesítmény üzemeltetése szempontjából az elbírálásnál jelentőséggel bír.
I.
A beruházás szükségességének indoklása
1. A beruházó megnevezése és címe:2. A beruházás megnevezése:
3. Természeti, éghajlati, domborzati, talajtani és eróziós viszonyok leírása:
4. A jelenlegi mezőgazdasági viszonyok leírása
a) a művelési ágak megoszlása;
b) a növénytermesztés jelenlegi szerkezete és terméseredményei;
c) az állattartás, állattenyésztés helyzete; az állatállomány összetétele, fajonkénti megoszlásban;
d) a munkaerőhelyzet jellemzése.
5. A talajvédelmi munkák részletes felsorolása és a kivitelezés ütemezése (szükség szerint mellékletekkel).
6. A 20. § (5) és (6) bekezdésében előírt jegyzőkönyv (14. számú melléklet) csatolandó.
7. a) A beruházás segítségével egy év alatt elérhető termékmennyiség és az elérhető évi halmozatlan termelési érték: (fő- és melléktermékek felsorolása, értékelés állami felvásárlási áron)
b) Ha a beruházás helyén előzőleg termelést folytattak, a beruházás megvalósítása előtt elért termékmennyiség és az elért évi halmozatlan termelési érték: (fő- és melléktermékek felsorolása, értékelés állami felvásárlási áron)
c) Korrigált termékmennyiség és korrigált évi halmozatlan termelési érték: (az a)-ból levonva a b)-t.)
II.
A talajvédelem érdekében alkalmazandó agrotechnikai és műszaki munkák indoklása
1. Művelési ágak változása és a változások indokolása:2. Művelési ágak változása következtében szükséges állókultúrák (erdősítés, fásítás, cserjésítés, gyepesítés, szőlő, gyümölcsös) telepítésének indoklása:
3. A javasolt növénytermesztési szerkezet leírása:
4. Az alkalmazott agrotechnika - szükségszerű - megváltoztatásának indokolása:
5. A kémiai és egyéb talajjavítások szükségességének becsült adatai:
6. A műszaki jellegű talajvédelmi létesítmények és egyéb vízrendezési munkák becsült adatai:
7. A művelési ágak, művelési arányok és a növénytermesztési szerkezet megváltoztatásának kihatása az állatállomány összetételére, fajonként:
8. A korszerű agrotechnika alkalmazása és az állatállomány fejlesztésének várható eredménye (növénytermesztés és az állattenyésztés várható hozamának értéke):
9. A talajvédelmi munkákat feltüntető 1:5000-től 1:25 000-ig terjedő méretarányú vázlat:
10. Szakvélemények:
III.
A beruházás költsége, pénzügyi forrása, anyagi-műszaki megalapozottsága
1. Tervezési költségek előirányzata:2. Alaprekonstrukciós munkák költségei
a) művelési ágváltozás, táblásítás;
b) üzemi utak rendezése;
c) talajjavítás;
d) műszaki jellegű talajvédelmi munkák;
e) vízrendezési munkák;
f) állókultúrák (erdősítés, fásítás, gyepesítés stb.) telepítése:
3. A beruházás költségelőirányzata és anyagi-műszaki megoszlása:
1000 Ft-ban
IV.
A beruházás gazdaságosságának elemzése és indokolása
1. A beruházással elérhető termeléseredmény: A korrigált termékhozamok és a korrigált évi halmozatlan termelési érték (I. 7/c. pont.)2. A termeléshez, üzemeltetéshez szükséges ráfordítások részletezése:
a) termelésben felhasznált termékek, anyagok mennyisége és költsége;
ipari előállítású
mezőgazdasági származású
b) üzemi szállítási szükségletek mennyisége és anyagköltsége;
c) termelésben felhasznált gépi munka mennyisége és anyagköltsége;
d) termelésben felhasznált idegen szolgáltatások mennyisége és költsége;
e) értékcsökkenési leírás;
f) általános költség anyaghányada;
g) anyagjellegű költségek összesen: itt ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg folytatott termelés összes anyagjellegű költségeit (korrigált költség);
3. Bruttó jövedelem (korrigált termelési értékből levonva a korrigált anyagjellegű költségeket).
4. Közvetlen és közvetett (segédüzemág általános költségeinek élőmunkahányada) élőmunkaráfordítások szociális teherrel együtt:
Itt ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg folytatott termelés - az összes közvetlen és közvetett - élőmunka-ráfordításait szociális teherrel együtt (korrigált élőmunka-ráfordítás).
5. Tiszta jövedelem (3-4):
6. Tiszta jövedelmet terhelő költségek (közterhek, biztosítás, kamat):
7. Beruházással elérhető üzemi tiszta jövedelem (5-6):
ebből évi hitelvisszafizetésre:
Megjegyzés: Mellékelni kell a kimunkált megerősítő okmány tervezetét (11. számú melléklet).
9. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 17. § (8) bekezdéséhez]
10. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 17. § (8) bekezdéséhez]
11. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 17. § (8) bekezdéséhez]
12. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 20. § (2) bekezdéséhez]
1. számú minta
A BERUHÁZÁS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK ELEMZÉSE ÉS INDOKLÁSA
1. A beruházással elérhető termeléseredmény:a) A beruházás segítségével egy év alatt elérhető termékmennyiség és az elérhető évi halmozatlan termelési érték: (fő- és melléktermékek felsorolása, értékelés állami felvásárlási áron)
b) Ha a beruházás helyén előzőleg termelést folytattak, a beruházás megvalósítása előtt elért termékmennyiség és az elért évi halmozatlan termelési érték (fő- és melléktermékek felsorolása, értékelés állami felvásárlási áron):
c) Korrigált termékmennyiség és korrigált évi halmozatlan termelési érték: (az a)-ból levonva a b)-t.)
2. A termeléshez, üzemeltetéshez szükséges ráfordítások részletezése:
a) termelésben felhasznált termékek, anyagok mennyisége és költsége:
ipari előállítású
mezőgazdasági származású
b) üzemi szállítási szükségletek mennyisége és anyagköltsége;
c) termelésben felhasznált gépi munka mennyisége és anyagköltsége;
d) termelésben felhasznált idegen szolgáltatások mennyisége és költsége;
e) értékcsökkenési leírás;
f) általános költség anyaghányada;
g) Anyagjellegű költségek összesen: itt ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg folytatott termelés összes anyagjellegű költségeit (korrigált költség):
3. Bruttó jövedelem (korrigált termelési értékből levonva a korrigált anyagjellegű költségeket):
4. Közvetlen és közvetett (segédüzemág általános költségeinek élőmunkahányada) élőmunka-ráfordítások szociális teherrel együtt:
Itt ki kell mutatni és le kell vonni a területen előzőleg folytatott termelés - az összes közvetlen és közvetett - élőmunkaráfordításait szociális teherrel együtt (korrigált élőmunkaráfordítás).
5. Tiszta jövedelem (3-4):
6. Tiszta jövedelmet terhelő költségek (közterhek, biztosítás, kamat):
7. Beruházással elérhető üzemi tiszta jövedelem (5-6): ebből évi hitelvisszafizetésre:
13. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 20. § (5) bekezdéséhez]
14. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 20. § (6) bekezdéséhez]
15. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 25. § (2) bekezdéséhez]
AZ ÜLTETVÉNYTELEPÍTÉSI, A TALAJVÉDELMI ÉS A TALAJJAVÍTÁSI BERUHÁZÁSOK KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓJÁNAK KÖTELEZŐ TARTALMA
I.
Ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációja.1. Előzmények.
11. A megerősítési okmány másolata.
12. A megyei mezőgazdasági osztály telepítési engedélye.
13. Egyéb hatósági engedélyek.
14. A beruházó közgyűlési határozatának, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata,
2. Összefoglaló adatok.
21. Általános (összesítő) költségvetés.
22. Részletes költségvetés.
23. Ültetvényelhelyezkedési átnézeti vázrajz 1:1000 méretarányban.
24. Telepítés-technológiai és agrotechnikai útmutató.
25. OMMI-szakvélemény.
26. Táblásítási vázrajz 1:2880 vagy 1:2000 méretarányban.
3. Tereprendezés.
31. Helyszíni bejárás alapján a tereprendezés osztálybasorolásáról és a tervezés főbb szempontjairól felvett jegyzőkönyv.
32. Tereprendezés műszaki leírása.
33. Szintvonalas helyszínrajz 1:10.000 méretarányban.
34. Keresztszelvények rajza.
35. Földtömegszálítási helyszínrajz 1:2000 méretarányban.
36. Földtömegszállítás.
37. Költségvetés
Megjegyzés: 32-37. pontokban előírtakat csak abban az esetben kell kimunkálni, ha a tereprendezés költsége - a telepítendő tábla területére vetítve - 1 kat. holdra számítva a 2000 Ft-ot meghaladja.
II.
Talajvédelmi beruházások kivitelezési tervdokumentációja.1. Előzmények.
11. Azonos a I. 11., 13. és 14. pontjával.
12. Átnézetes helyszínrajz 1:10.000, 1:50.000 méretarányban.
13. Művelési ágváltoztatási terv 1:10.000 méretarányban.
14. Állókultúrák részletezése.
2. Általános és összefoglaló adatok.
21. A jelenlegi üzemi, üzemelési viszonyok elemzése (területhasználat, üzemi eredmények stb.).
22. A tervezett terület természeti viszonyainak elemzése (éghajlati, domborzati, talaj- és eróziós viszonyok).
23. A tervezett talajvédelmi létesítmények és munkák költségeinek összesítése.
24. Talajvédelmi létesítmények és munkák gazdaságossági vizsgálata.
25. Organizációs adatfelvételek (helyszínrajz, jegyzőkönyv).
26. A tervezett talajvédelmi rendszer általános leírása (különféle talajvédelmi eljárások és létesítmények együttes alkalmazására és használatára vonatkozó utasítások), a létesítmények műszaki leírása
3. Kivitelezési tervek és költségvetések.
31. Szántóföldek talajvédelmi kivitelezési terve.
311. Táblásítási terv 1:10.000 méretarányban.
312. Agronómiai eljárások terve.
313. Kémiai és egyéb talajjavítások terve.
314. Műszaki létesítmények és munkák terve.
315. Költségvetés.
32. Állandó gyepek (rétek, legelők) talajvédelmi kivitelezési terve.
321. Az állandó gyepek elhelyezkedésének vázlata 1:10.000 méretarányban.
322. Agronómiai eljárások terve.
323. Kémiai és egyéb talajjavítások terve.
324. Műszaki létesítmények és munkák terve,
325. Költségvetés.
33. Szőlők és gyümölcsösök talajvédelmi kivitelezési terve.
331. Szőlők és gyümölcsösök elhelyezkedésének vázlata 1:10.000 méretarányban.
332. Agronómiai eljárások terve.
333. Kémiai és egyéb talajjavítások terve.
334. Műszaki létesítmények és munkák terve,
335. Költségvetés.
34. Egyéb területek talajvédelmi kivitelezési tervei.
341. Üzemi úthálózat talajvédelmi terve.
342. Egyéb műszaki talajvédelmi létesítmények terve.
35. Talajvédelmi erdősítések és fásítások kivitelezési terve.
351. Erdősítési és fásítási feladatok helyszínrajza 1:10.000 méretarányban.
352. Erdősítések és fásítások, valamint irtások részletes kivitelezési tervei.
353. Költségvetés.
36. Költségvetések összesítője.
III.
Talajjavítási beruházások kivitelezési tervdokumentációja.1. Előzmények.
11. Azonos a I. 11., 13. és 14. pontjával.
12. Átnézetes helyszínrajz 1:10.000 méretarányban.
2. Kivitelezési tervek és költségvetés.
21. A talajjavítás kivitelezési technológiájának leírása.
22. A talajjavító anyagok részletezése.
23. Költségvetés.
16. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez (A 34. §-hoz)
17. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 40. § (4) bekezdéséhez]
18. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [Az 53. § (6) bekezdéséhez]
ÉPÍTŐIPARI MUNKÁK
1. Ipari épületek, mezőgazdasági épületek, közlekedési épületek, kereskedelmi és tárolási épületek, igazgatási épületek, lakóépületek, művelődési, jóléti (szociális) épületek, kémények, kazánházak, kemencék, víz- és hűtőtornyok építése, helyreállítása, átalakítása, felújítása, tatarozása, karbantartása és lebontása.2. Utak, vasutak, siklók, kötélpályák, darupályák, gurulópályák és ferde felvonók, tám- és bélésfalak, földalatti létesítmények, átereszek, hidak, alul- és felüljárók, medencék, tárolók, bunkerek, szennyvízderítők, szivattyútelepek, vízlépcsők, gátak és zsilipek építése, helyreállítása, átalakítása (átépítése), felújítása, tatarozása, karbantartása (fenntartása) és lebontása.
3. Épületekkel, építményekkel kapcsolatos gépészeti és szakipari munkák (így fűtőberendezések, elektromos berendezések, víz- és gázvezetékek, egészségügyi felszerelések, szellőző- és légüdítő berendezések, felvonók, fém-, fa-, vasbeton-, kő- és műkőszerkezetek fel-, le- és átszerelése, házon kívüli csatornázások), valamint a gépalapozások.
4. Vízfolyások szabályozása, ármentesítő munkák, vízhasznosítási munkák, kutak, forrásfoglalások és vízgyűjtők, külső víz-, szennyvíz- és csatornavezetékek építése stb.
5. Kút-, talajkutató- és mélyfúrások.
6. Elektromos, posta huzalvezetéke, gáz-, olaj-és földgázvezetékek, valamint ezek műtárgyainak és tartozékainak építése, helyreállítása, átalakítása, fenntartása és bontása.
7. Építkezéssel összefüggő tereprendezési munkák, kerítések, parkok létesítése.
8. A fenti munkálatokkal kapcsolatos fel- és elvonulási munkák.
Az építmények tételes felsorolását az OT és a KSH elnöke által kiadott ÉPÍTMÉNYJEGYZÉK tartalmazza.
19. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [Az 55. § (5) bekezdéséhez]
20. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 71. § (1) bekezdéséhez]
21. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 113. § (2) bekezdéséhez]
22. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 113. § (5) bekezdéséhez]
A NEGYEDÉVES JEGYZÉKBE FELVEHETŐ BEFEJEZETLEN SZERKEZETEK
23. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez
[A 115. § (1) bekezdéséhez és a 125. §-hoz]24. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 123. § (1) bekezdéséhez]
25. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 134. § (1) bekezdéséhez]
26. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 136. § (1) bekezdéséhez]
27. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 139. § (1) bekezdéséhez]
28. számú melléklet az 1/1965. (XII. 31.) OT-PM-ÉM-FM számú együttes rendelethez [A 139. § (1) bekezdéséhez]