adozona.hu
34/1978. (XII. 22.) PM-ÁH rendelet
34/1978. (XII. 22.) PM-ÁH rendelet
a beruházási célú fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeiről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 44. §-ának (4) bekezdése alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A gazdálkodó szervezetek fővállalkozással együttjárú fokozott kockázatot csak gazdálkodási tevékenységükkel, elért eredményeikkel és tartalékaikkal összhangban álló mértékig vállalhatnak.
A fokozott kockázatvállalás mér...
(1) A gazdálkodó szervezetek fővállalkozással együttjárú fokozott kockázatot csak gazdálkodási tevékenységükkel, elért eredményeikkel és tartalékaikkal összhangban álló mértékig vállalhatnak.
(2) A fokozott kockázatvállalás mértéke a fővállalkozó előző évi nyereségének, illetőleg a kötelező és elkülönített tartalékalapjának a szerződés megkötésekor számított együttes összege, amely nem lehet kevesebb a fővállalkozási szerződések együttes összegének 3%-ánál. A fővállalkozói kockázatvállalás mértékének megállapításakor a még nem teljesített fővállalkozási szerződéseket, a teljesítettek közül pedig azokat kell számításba venni, amelyeknél az igényérvényesítés határideje még nem járt le.
(3) Több, egymástól függetlenül is rendeltetésszerű használatra alkalmas állóeszköz abban az esetben tekinthető az R. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott komplex gazdasági-műszaki egységnek, ha együttesen, összefüggő rendszert alkotva felelnek meg a beruházásban meghatározott rendeltetésnek.
(4) A rendelet alkalmazása szempontjából a kizárólag építőipari munka elvégzésével teljesíthető szerződés akkor minősül fővállalkozásnak, ha tárgya
a) az állami és az alapokmány készítésére kötelezett vállalati beruházások kategóriájában a teljes beruházás, vagy
b) a beruházás keretében elvégzendő valamenynyi építési munka (magas- és mélyépítés, szak- és szerelőipar), a technológiai szerelés kivételével, és a munkák összege a 100 millió Ft-ot meghaladja.
Az ellenszolgáltatás (vállalkozási összeg) két tényezője:
a) a szerződéses alapár (a továbbiakban: alapár), amely magában foglalja a szerződés teljesítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások együttes értékét, valamint - külön megállapodás alapján - az árkockázati fedezetet [4. § (1) bek.];
b) a fővállalkozói díj, amely fedezetet nyújt a fővállalkozás ügyvitelének (felkészülés, szervezés, irányítás stb.) ráfordításaira, a fővállalkozási tevékenység külön hasznára és a fővállalkozással együttjáró átlagos kockázatra.
(1) A fővállalkozó az alapár meghatározásához ajánlati költségvetést készít.
(2) Az ajánlati költségvetést a tervdokumentációval ellátott munkákra (munkarészekre) az ár-rendelkezések szerint kell összeállítani.
(3) A tervdokumentációval még el nem látott munkákra (munkarészekre) az ajánlati költségvetést az árrendelkezésekre és a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/ 1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat előírásaira való figyelemmel az ismert vagy szakszerűen becsült műszaki adatokra épülő árkalkuláció alapján kell összeállítani.
(4) A fővállalkozási szerződésben az alapárat az ajánlati költségvetés alapján
a) átalányösszegben vagy
b) tételes elszámolás kötelezettségével kell megállapítani.
4. §
(1) Az átalányösszegben meghatározott alapárban a szerződő felek a bekövetkező hatósági és egyéb árváltozások fedezetéül árkockázati fedezetet köthetnek ki. Az árkockázati fedezet mértéke - feltéve, hogy árrendelkezés meghatározott munkákra eltérő kulcsot nem állapít meg - a fővállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások ajánlati költségvetés szerinti összegének havi 2 ezreléke. Az árkockázati fedezet összegét termékenként (szolgáltatásonként) kell olyan időtartamra megállapítani, amelynek kezdő időpontja a költségvetés kidolgozásának napja, befejező időpontja az egyes szolgáltatások tervezett teljesítése (részteljesítése). Résszámlázás lehetősége esetében figyelembe kell venni a műszaki megvalósulás tervezett ütemeit is.
(2) Nem köthető ki árkockázati fedezet az olyan munkákhoz szükséges termékek és szolgáltatások ajánlati költségvetés szerinti összegére, amelyeknél az anyagok utánpótlási árának emelkedéséből eredő költségtöbbletekre az árrendelkezések szerint a költségvetésben árkockázati fedezetet kell előirányozni.
(3) Ha az alapárban árkockázati fedezetet vettek figyelembe, az áremelkedések továbbhárítására csak az árhatóság kivételes hozzájárulása alapján van lehetőség.
(4) Árkockázati fedezet kikötése helyett a felek a szerződésben előzetesen meghatározhatják a teljesítés szempontjából lényeges szolgáltatásokat (anyagokat). Ha ezek hatósági ára módosul és az árváltozás hatásainak áthárítása nem tiltott, az alapár az árváltozásnak megfelelően módosítható.
(5) A felek az alapár összegét külön kikötés nélkül is módosíthatják, ha átfogó, az árváltozás hatásainak áthárítását nem tiltó árrendezés történt, feltéve hogy nem kötöttek az (1) és (4) bekezdések szerinti megállapodást és a szerződésben az árváltozások hatásainak érvényesítését nem zárták ki.
(1) A fővállalkozói díj összegét a felek a beruházás bonyolultságának, újszerűségének, a fővállalkozó indokolt hasznának és átlagos kockázatának figyelembevételével állapítják meg.
(2) A fővállalkozói díj szabad árformába tartozik, ha
a) az alapárat átalányösszegben rögzítik, és
b) a fővállalkozó a teljesítés esetleges késedelmének időtartamára évi 7% árengedményt nyújt az ellenszolgáltatás összege után.
(3) A fővállalkozói díj maximált árformába tartozik, ha a szerződést nem a (2) bekezdés szerinti feltételekkel kötötték. Összegét az (1) bekezdés figyelembevételével kell megállapítani, de az nem lehet több az alapár 4%-ánál.
(4) Az 1. § (4) bekezdése szerint fővállalkozásnak minősülő szerződések fővállalkozói díja a maximált árformába tartozik. Mértéke nem haladhatja meg az alapár 2%-át, de annak 4%-áig terjedhet akkor, ha a szerződést a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel kötötték.
(5) A fővállalkozói díjat nem módosítja, ha az alapár - változatlan gazdasági-műszaki mutatók mellett - a tételes elszámolás, a hatósági ár változása vagy az árhatóság külön engedélye folytán megváltozik [4. § (3)-(5) bekezdés].
(6) A fővállalkozóval szemben fővállalkozói szerződés alapján felszámítható fővállalkozói díjat és sürgősségi felárat (12. §) a megrendelő által fizetendő fővállalkozói díj terhére kell fedezni.
6. §
(1) A felek a szerződés megkötésekor többletdíjazásban vagy más, egyéb jogszabályban előirt kedvezmény nyújtásában állapodhatnak meg arra az esetre, ha a fővállalkozó
a) az elvállaltnál kedvezőbb műszaki-gazdasági mutatókat szolgáltat,
b) a teljesítési határidő előrehozásával korábbi üzembehelyezést biztosit,
c) tételes elszámolás kötelezettsége esetében költségmegtakarítást ér el.
(2) A maximált árformába tartozó fővállalkozói díj a többletdíjazás összegével túlléphető. A többletdíjazás fedezetet nyújt a kedvezőbb eredmény eléréséhez szükséges többletteljesítmény ellenértékére is.
(1) A fővállalkozó, ha a szerződés teljesítése végett tevékenységi körében maga gyárt állóeszköznek minősülő vagyontárgyat, vagy végez tervezői, kivitelezői munkát, teljesítményét az érvényes számlázási rendelkezések szerint köteles a beruházóval elszámolni.
(2) A hatályos számlázási rendelkezések érvényesülnek a fővállalkozó és közreműködői közötti elszámolásnál is. A közreműködők számláikat a fővállalkozó elszámolási számlája terhére nyújtják be.
(3) A fővállalkozó a közreműködők által elvégzett és elszámolt minden olyan teljesítmény ellenértékét résszámlába állíthatja és időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti a beruházóval szemben, amelynek tárgya állóeszköznek minősülő vagyontárgy vagy tervezési, kivitelezési munka, ha nem tartozik a tevékenységi körében saját szervezetével végzett munka keretébe.
(4) A fővállalkozó csak olyan teljesítményeket állíthat be résszámlájába, amelyeknek műszakilag megfelelő elvégzését és az ellenérték megállapítását ellenőrizte. Nem szerepeltethetők a résszámlában a közreműködői elszámolásoknak azok a tételei (pl. a sürgősségi felár), amelyeknek fedezetét az alapárban biztosítani vagy a beruházóra - a szerződés kikötése vagy jogszabály előírása alapján - áthárítani nem lehet.
(5) A beruházó és a fővállalkozó közötti elszámolás abban az esetben is a teljesítésben résztvevők által, a számlázási szabályoknak megfelelően készített számlák (résszámlák) alapján történik, ha a felek az ellenszolgáltatást átalányösszegben állapították meg. Ha a résszámlák együttes összege a szerződéses alapár összegét nem éri el, a különbözet az utolsó számlában érvényesíthető.
(6) Ha a beruházás megvalósításához állóeszközbehozatalra van szükség és jogszabály a behozatal engedélyezésének feltételeként a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását vagy letét elhelyezését írja elő, az ehhez szükséges pénzeszközöket a beruházónak kell rendelkezésre bocsátania, feltéve hogy a fővállalkozó által feladott megrendelés összhangban van a szerződés erre vonatkozó kikötéseivel.
(1) A fővállalkozó a beruházótól forgóeszköz terheinek csökkentésére kamatmentes előleg rendelkezésre bocsátását kérheti az igénylést követő három hónapon belül esedékessé váló, kizárólag a fővállalkozás céljaival összefüggő fizetési kötelezettségeinek fedezetéül.
(2) A beruházás pénzügyi lebonyolítását végző bank (a továbbiakban: bank) az előleget a beruházás pénzügyi fedezetét képező források terhére a beruházó előlegszámlájáról a fővállalkozó elkülönített számlájára utalja át.
(3) Az előleg rendeltetésszerű felhasználásáról a beruházóval szemben a fővállalkozó, a bankkal szemben a beruházó elszámolni tartozik.
(4) Ha az elszámolás az előlegfizetéstől számított harmadik hónap végéig legalább az igényelt előleg 90%-a erejéig nem történik meg, a fővállalkozó az elszámolatlan előleg összege után a pénzhasználat időtartamára évi 9% kamatot köteles fizetni.
(5) A kamatot a beruházás költségeként elszámolt kamat és járulék ellentételezéséül kell felhasználni, az ezt meghaladó összeg a beruházó eredményét növeli.
(6) A fővállalkozó az általa igényelt előleg egy részét - a reá érvényes feltételekkel - jogosult közreműködői részére átadni.
(7) A fővállalkozási szerződés keretében nyújtott előleggel finanszírozott eszközállomány nem esik eszközlekötési járulék fizetési kötelezettség alá, és azt a tartósan lekötött forgóeszközök növekményének mérésénél figyelmen kívül kell hagyni.
(1) A fővállalkozó előlegigényét köteles a beruházóval egyeztetni. Az előlegfizetési megbízást a beruházó nyújtja be az általa elfogadott összegről a bankhoz.
(2) A fővállalkozó az előlegszámla terhére kiegyenlített, beruházási teljesítésként elszámolható teljesítményekről kiállított számlákat [7. § (1) és (3) bekezdés] felülvizsgálat után - legalább két példányban - a kifizetéstől számított 10 napon belül köteles megküldeni a beruházónak. Ezen felül biztosítani kell, hogy a beruházó határidőben eleget tehessen a beruházási (betét) számla és az előlegszámla közötti rendezési kötelezettségének.
(3) A beruházónak a hozzá eljuttatott számlák egyik példányát a kollaudálás után - a kézhezvételtől számított 10 napon belül, de legkésőbb az előleg folyósítási napjától számított harmadik hónap utolsó napjáig beérkezőleg - átvezetési megbízás mellékleteként meg kell küldenie a banknak.
(4) A fővállalkozó újabb előleget az átutalt előleg legalább 90%-ának felhasználása és elszámolása után kérhet. A korábban igényelt előleg fel nem használt maradványát az új előlegbe be kell számítani.
(1) A fővállalkozó előleget kivételesen, a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző és a fővállalkozó elszámolási betétszámláját vezető pénzintézet hozzájárulásával a fővállalkozás céljait szolgáló anyagok és alkatrészek beszerzésére is igényelhet, ha a beszerzésre a műszakilag indokolt időpontot megelőzően vagy egy tételben kerül sor, a felhasználás pedig hosszabb időt vesz igénybe. Nincs mód anyagok és alkatrészek előleg terhére történő finanszírozására, ha a beszerzés a fővállalkozó eszközgazdálkodása keretében megoldható.
(2) Az anyag vagy alkatrész beszerzés céljaira igényelt előleg felhasználásáról a 8. és 9. §-ok rendelkezései szerint kell elszámolni, azzal az eltéréssel, hogy a bank az előleg felhasználását a további előlegfolyósítás szempontjából rendezettnek tekinti, de az anyagelőleget - jellegének megfelelően - továbbra is nyilvántartja.
(3) Az anyagelőleget a terhére beszerzett anyagok, alkatrészek beépítéséhez, beszerzéséhez igazodóan kell véglegesen rendezni; erre vonatkozóan a beruházó és a fővállalkozó közötti megállapodás az irányadó.
(4) Ha a megállapodás szerint a fővállalkozó az anyagokat saját eszközállományába veszi, vagy alvállalkozója részére átveszi, az ellenértéket a beépítést (beszerelést) 90 nappal megelőzően kell átutalnia az elszámolt előlegek számlája javára.
(5) Ha az anyagokat természetben rendelkezésre bocsátott anyagként kezelik, a beruházónak a beépítést (beszerelést) igazoló számla alapján kell a beruházási teljesítésként történő számbavételről gondoskodnia.
(1) Ha átalányösszegben állapodtak meg, a fővállalkozói díj 40%-át, tételes elszámolás kötelezettsége esetén 60%-át teljesítményarányosan, a résszámlákba építve kell érvényesíteni. A fennmaradó részt - ide értve a 6. § szerinti megállapodás alapján esedékessé váló többletdíjat is -a teljesítést, ha hiánypótlási munkák is felmerültek, ezek elvégzését követően kell elszámolni.
(2) A folyamatosan el nem számolható fővállalkozói díj egy része - a felek megegyezésétől függően - a hiánypótlási munkák elvégzése előtt, a teljesítéskor kifizethető. A hiánypótlási munkákra eső fővállalkozói díjrészletnek, illetve a többletdíjazás összegének a hiánypótlási munkák elvégzése előtti kifizetésére azonban nem szabad megállapodni.
(3) A fővállalkozói díj-elszámolás vetítési alapja előlegfinanszírozás esetében az elszámolt előleg [9. § (3) bek.]. Az elszámolt anyagelőleg (10. §) összege után fővállalkozói díj nem érvényesíthető.
(4) Ha a szerződés kikötései szerint az ellenszolgáltatást tételes elszámolás alapján kell megállapítani, a fővállalkozói díj teljesítményarányosan elszámolható 60%-a csak az alapár tervezett összege alapulvételével érvényesíthető.
(5) A fővállalkozó - ha a 6. § rendelkezései szerint többletdíjazást kötött ki - közreműködőivel együttesen értékeli az elvégzett munkát és az elért eredményt, és ennek megfelelően gondoskodik a közreműködőket a többletdijazásból megillető rész átutalásáról.
(1) Ha a fővállalkozás határidőre való teljesítését a közreműködők által megjelölt határidő nem teszi lehetővé, a fővállalkozó a szerződésben kikötött fővállalkozói dij terhére a kivitelezés ütemének gyorsítása céljából sürgősségi felár megfizetésére vállalhat kötelezettséget. A sürgősségi felárra a közreműködő csak akkor tarthat igényt, ha a vállalt határidőre a szerződésből folyó összes kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette. A sürgősségi felár az ármaximáló rendelkezések szerint meghatározott vagy hatósági ármegállapítás alapján rögzített mértékén túlmenően is elszámolható.
(2) A fővállalkozó megállapodhat közreműködőivel úgy is, hogy hiánytalan, határidőre történt teljesítésük esetében a sürgősségi felárat a fővállalkozói díjnak a teljesítéskor esedékes hányada terhére egyenlíti ki.
(1) Ha a felek a fővállalkozási szerződés késedelmes teljesítése esetére árengedmény nyújtásában egyeztek meg, a szerződés szerinti teljesítési határidő lejárta után rögzíteni kell a várható késedelem időtartamát. További kifizetések csak az erre az időtartamra eső árengedménnyel csökkentett vállalkozási összeg erejéig teljesíthetők.
(2) A teljesítés időpontjában meg kell állapítani a késedelem időtartamát s az arra eső árengedmény összegét. Az utolsó számlában a kikötött ellenszolgáltatás összegéből az árengedményt le kell vonni. Ha a korábban teljesített kifizetések a járandóság összegét meghaladják, a különbözetet a fővállalkozó köteles a beruházási számla javára visszafizetni.
(3) A fővállalkozó árengedmény nyújtására akkor is köteles, ha álláspontja szerint a késedelmet a beruházó okozta, vagy bekövetkezésében közrehatott. Ha ezt a tényt a beruházó elismeri, vagy a bíróság megállapítja, a fővállalkozó részére az árengedmény nyújtásából származó kárért járó kártérítést a beruházás költségeként elszámolni nem szabad.
(1) A fővállalkozók a folyamatosan érvényesített fővállalkozói dij összegéig - fővállalkozási szerződésenként előre meghatározott mértékben - jogosultak fővállalkozói kockázati alapot (a továbbiakban: alap) képezni.
(2) Az alapba kell helyezni az árbevételként elszámolt fővállalkozói díj (1) bekezdés szerint meghatározott mértékét. Az alapból kell fedezni
a) átalányösszegű szerződés esetén a teljesítéshez szükséges termékek és szolgáltatások számlázott összegének az alapárat meghaladó részét és
b) a fővállalkozási tevékenységgel összefüggő szerződésszegésből származó, a fővállalkozó által elismert vagy terhére megítélt kötbér és kártérítés összegét.
(3) Nem fedezhető az alapból az olyan kötbérek és kártérítések összege, amely a fővállakozó saját termelési tevékenysége folytán keletkezett.
(4) Az alap nem lehet nagyobb, mint az egyes, az igényérvényesítés szempontjából le nem járt fővállalkozási szerződésekkel kapcsolatban képzett és a (2) bekezdés szerint felhasznált összeg különbözete. Ha a fővállalkozói szerződésekkel összefüggő igényérvényesítés határideje lejárt, a fővállalkozó köteles az alapot olyan összeggel csökkenteni, amit a vonatkozó szerződés alapján képzett, és jogosult ezzel szemben legfeljebb ugyanilyen összegű felhasználást számításba venni. A különbözet összegével az eredményt kell növelni. Ez a rendelkezés alaphiányt nem eredményezhet.
(1) A szerződő felek szerződéskötési kötelezettség esetében is maguk döntenek arról, hogy a szerződést fővállalkozási formában kötik-e meg.
(2) A fővállalkozással kapcsolatos előlegnyújtás nem esik a 67/1970. (XII. 31.) PM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében előírt tilalom alá.
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A 15/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM együttes rendelet egyidejűleg hatályát veszti, rendelkezéseit az e rendelet kihirdetése előtt kötött szerződésekre a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2) A felek a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint megegyezhetnek a fővállalkozási tevékenység előlegfolyósítással való finanszírozásában.
(3) Ha a felek a 15/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése szerint előlegnyújtásban állapodtak meg és a megállapodás érvényessége banki hozzájárulástól függött, de a bank még nem foglalt állást, anyagelőleg csak e rendelet 10 § (1) bekezdése szerint igényelhető.
(4) A fővállalkozói kockázati alap felhasználására e rendelet 14. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A fővállalkozóknak az egyes fővállalkozási szerződések teljesítésével kapcsolatos első 1979. évi fizetési megbízás benyújtásáig meg kell határozniuk, hogy a fővállalkozói díj milyen hányadát helyezik a fővállalkozói kockázati alapba. Ellenkező esetben ilyen alap nem képezhető.