adozona.hu
24/1970. (VIII. 13.) PM rendelet
24/1970. (VIII. 13.) PM rendelet
a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szesz adóztatásáról, valamint a szesz előállításával, forgalomba hozatalával és jövedéki ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezési jogról szóló 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vr.) 4. §-ának d) pontja hatályát veszti; az e) pont ...
24/1970. (VIII. 13.) PM rendelet
a szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet kiegészítéséről és módosításáról
A szesz adóztatásáról, valamint a szesz előállításával, forgalomba hozatalával és jövedéki ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezési jogról szóló 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A szesz adóztatásáról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 40/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vr.) 4. §-ának d) pontja hatályát veszti; az e) pont d) pontra változik.
2. §
A Vr. 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontja hatályát veszti és helyükbe b) pontként az alábbi rendelkezés lép:
"b) a bérfőzéssel előállított mennyiség."
3. §
A Vr. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a termelt pálinka a Szeszfőzdéi szesztermelési napló szerint több, mint a hivatalos megállapítás szerint, a különbözet is szeszadó alapját képezi, amely után az adót a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megfizetni. Az 5%-ot meghaladó különbözet esetén a próbaszesz fokát vegyvizsgálattal kell megállapítani."
4. §
A Vr. 7. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A bérfőzető a részére szeszfőzdében előállított pálinka (a továbbiakban: bérfőzés) után hektóliterfokonként 60 forint szeszadót (bérfőzési szeszadó) köteles fizetni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget köteles a szeszfőzde is befizetni különbözeti szeszadó címén az 5. § (4) bekezdése szerint megállapított adóalap után.
(4) Az adózatlan készletből bejelentés és ellenőrzés nélkül kiszállított (értékesített), valamint bármilyen nyersanyagból tilos főzéssel előállított, igazolvány, illetőleg igazolás hiányában jövedéki ellenőrzés (adózás) alól elvontnak tekintendő szesz után - a szesz fajtájára és minőségére tekintet nélkül - fizetendő szeszadó, továbbá a normán felüli hiányok után fizetendő bírság (R. 4. §) hektoliterfokonként 160 forint. Elő- és utópárlat vagy végleges elő- és utópárlat után a kimért denaturált szesz fogyasztói árával azonos összegű bírságot kell fizetni.
(5) A jogerősen megállapított bírság indokolt esetben méltányosságból elengedhető, vagy mérsékelhető, illetve annak kiegyenlítésére részletfizetési kedvezmény vagy fizetési halasztás engedélyezhető."
5. §
A Vr. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szeszfőzdét üzemben tartó a szeszadóért és a bírságért [7. § (4) bekezdés] felelős, tekintet nélkül arra, hogy azt a főzetőktől, kereskedelmi főzésű pálinka értékesítésekor pedig a vevőtől beszedte-e vagy nem."
6. §
A Vr. 9. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
7. §
A Vr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"10. § (1) A szeszfőzde által előállított és adóval növelt áron értékesített pálinka után járó szeszadót értékesítéskor a kijelölt vállalat a hozzá beküldött bizonylat alapján a pálinka kitárolásától számított nyolcadik napon, a bizonylat nyolc napon túli beérkezése esetén soronkívül azonnali beszedési megbízással köteles beszedni.
(2) A palackozótól mind a kimért, mind a palackozott pálinka után járó szeszadót a kijelölt vállalat a palackozó vállalat adóelszámolásának (összesítő kimutatásának) a hozzá való beérkezésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 4-ig azonnali beszedési megbízással szedi be."
8. §
A Vr. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A kijelölt vállalat az általa forgalomba hozott pálinka - ide értve a saját főzésű, a felvásárolt pálinka és palackos áru - utáni, valamint -a Szeszipari Országos Vállalat kivételével - a többi vállalat által értékesített pálinka után járó és általa már beszedett szeszadót a beszedést, illetve a befizetést követő hónap 15. napjáig a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Budapesti Területi Igazgatóságához a forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések szerint köteles befizetni, és bevallani.
(3) A kijelölt vállalat az értékesített pálinka és borpárlat utáni árbevételről, a bérfőzéssel kapcsolatos szeszadóról, valamint a 7. § (4) bekezdés szerinti adóról és bírságról termelési időszakonként a fővárosi parancsnoksághoz köteles részletes elszámolást benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a termelési időszakban mind az általa, mind a többi vállalat által értékesítési forgalomba bocsátott pálinka és borpárlat mennyiségét fajtánként,
b) a saját értékesítése utáni, valamint a szeszfőzdéktől, elosztó raktáraktól és palackozóktól beszedett szeszadót, az adóalapok feltüntetésével,
c) a bérfőzésre befizetett szeszadót,
d) a befizetett különbözeti szeszadót,
e) az elkobzott szesz beváltási árát,
f) a hiányok utáni bírságot,
g) a még befizetendő, vagy a visszatérítendő adóösszeget."
9. §
A Vr. 12. §-ának a címe "Adómentesség, szeszmegsemmisülés"-re változik, a (2) bekezdés b) pontja a következőképpen módosul:
"b) ha a felelős személy a megsemmisülést attól az időponttól, melyben az tudomására jutott, a vállalat ellenőrzésével megbízott vám- és pénzügyőri szakasznak (a továbbiakban: szakasz) távbeszélőn vagy táviratilag késedelem nélkül bejellentétté és a Szeszfőzdéi szesztermelési naplóba is bejegyezte."
10. §
A Vr. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezések, lépnek:
"13. § (1) Adómentesen beszerzett szesznek a felhasználó vállalatnál történt megsemmisülésével kapcsolatban a 12. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Értékesítési, valamint raktárközi forgalomban - a lefolytatott vizsgálat szerint előre nem látható vagy elháríthatatlan esemény miatt - megsemmisült szesz adómentes kiadásba helyezésére is a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A tudományos (kutatási, kísérleti, laboratóriumi) szeszjövedéki ellenőrzési, továbbá a kereskedelmi forgalomban ajánlati, valamint ármegállapítási célra a vállalat vagy intézet vezetőjének engedélyével felhasznált szeszminta adómentes.
(4) A szeszadó mérséklése, elengedése, részletfizetés, fizetési halasztás kérdésében a külön jogszabályokban foglaltak az irányadók."
11. §
A Vr. 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"ADÓELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK
Üzemi és üzleti helyiség
14. §
(1) Üzemi helyiségnek kell tekinteni azokat a helyiségeket, amelyekben a szeszt előállítják, a jövedéki ellenőrzés alatt álló szeszt raktározzák, feldolgozzák, ide értve azokat a helyiségeket is, amelyek a szesz előállítására és raktározására szolgáló helyiségekkel ajtó, ablak vagy közös csővezeték által közvetlenül összeköttetésben vannak.(2) Üzleti helyiségnek kell tekinteni az üzemi helyiségből kiszállított, további jövedéki ellenőrzés alatt nem álló szesz, valamint szesztartalmú gyártmányok árusítására és tárolására szolgáló helyiséget.
Elosztó raktár és palackozó
15. §
(1) Elosztó raktárt és palackozót termelői üzemmel (szeszfőzdével) nem rendelkező vállalat is létesíthet. Palackozó létesítéséhez ilyen esetben előzetesen engedélyt kell kérni.(2) Elosztó raktár és palackozó létesítését a területileg illetékes szakaszhoz be kell jelenteni. A bejelentéshez 3 példányban csatolni kell a raktár- és a palackozó helyiség, valamint a szomszédos egyéb helyiségek alaprajzát.
(3) Elosztó raktárként és palackozóként csak olyan kellően zárható épület vagy helyiség használható, amelyet a szakasz alkalmasnak talál, s amelyben a szeszt más árutól, különösen pedig a már megadóztatott szeszt a még meg nem adóztatott szesztől elkülönítve lehet tárolni.
(4) Az elosztó raktár és a palackozó helyiségen bármilyen változtatást csak előzetes bejelentés után, a szakasz jóváhagyásával szabad végezni.
(5) Mind az elosztó raktárba, mind a palackozóba érkező szállítmányt jövedéki ellenőrzéssel kell átvenni. A kiszállítást elosztó raktárból jövedéki ellenőrzéssel, palackozóból vállalati bizonylattal (számlával) történhet.
Hatáskör a szeszadó ellenőrzésére
16. §
(1) Az 1. §-ban meghatározott gazdálkodási tevékenységek jövedéki ellenőrzését a vám- és pénzügyőrség szervei látják el.(2) A jövedéki ellenőrzéssel kapcsolatosan - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon a szakasz jár el.
(3) A vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: megyei parancsnokság) végzi el a felülvizsgálati feladatokat és teszi meg az ezzel összefüggő intézkedéseket.
Első fokon jár el
a) a 7. § (4) bekezdése szerinti bírság elengedésével és mérséklésével;
b) a szeszmérőgépek használattól való eltiltásával kapcsolatos ügyekben."
12. §
A Vr. 17. §-ának címét törölni kell, az (1) bekezdés helyébe pedig az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A vám- és pénzügyőrség annyiszor és akkor jogosult a szeszipari vállalatokban, szeszfőzdékben, adómentes szeszt felhasználó vállalatokban (üzemekben), valamint elosztó raktárakban és palackozókban (a továbbiakban: vállalat) jövedéki (adó-) ellenőrzést, illetve felülvizsgálatot tartani, ahányszor és amikor azt az ellenőrzés hatékonysága érdekében szükségesnek tartja. Az ellenőrzés időpontja az érintett vállalatok előtt egyrészt előre ismeretes, másrészt váratlan jellegű."
13. §
A Vr. 20. §-ának (2) bekezdése a következőképpen módosul:
"(2) A szesz előállításával kapcsolatos jövedéki ellenőrzés alá tartozó művelet"
(az a) és a b) pont változatlan)
14. §
A Vr. 21. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"21. § (1) A szesz előállítására alkalmas készülék készítésére, illetőleg megszerzésére magánszemélynek az engedélyt első fokon az illetékes szakasz adja meg. Az engedélyt kérőnek be kell jelenteni, hogy a készüléket milyen célra szándékozik használni.
(2) A szesz előállítására alkalmas készülék megszerzését, illetőleg elkészítését az illetékes szakasznál kell bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a készülék fajtáját, űrtartalmát, főbb alkatrészeit, az előállító, valamint az átvevő nevét és lakhelyét.
(3) Nem kell a megszerzéshez, illetőleg az előállításhoz engedélyt kérni és a készüléket bejelenteni, ha az
a) két liter űrtartalomnál nem nagyobb, bármilyen anyagból készült;
b) - űrtartalomra tekintet nélkül - üvegből készült és kísérleti vagy tudományos célokra használják;
c) ásványolaj lepárlására szolgál.
(4) A szakasz a bejelentés alapján a készülékre hivatalos zárat tesz, nyilvántartásba veszi és ellenőrzés alatt tartja. A bejelentési kötelezettség alá eső készüléket csak külön engedély alapján szabad üzemben tartani. Nyilván kell tartani azokat a készülékeket is, amelyekre üzemben tartási engedély nincs, vagy amelyeknek ilyen engedélyét már bevonták.
(5) Az üzemben tartási engedélyeket:
a) abban az esetben, ha a lepárló készüléket kizárólag, víz, benzin, a vegytisztító iparban használt szerves oldószerek lepárlására, a Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyszerkészítmények előállítására, vagy az ezzel kapcsolatban használt szesz tisztítására használják, a szakasz,
b) minden más esetben a megyei parancsnokság
adja ki.
(6) Az üzemben tartási engedély állami, tanácsi és szövetkezeti szervnek vagy iparengedéllyel rendelkező kisiparosnak adható ki, a bármikori módosítás és visszavonás jogának fenntartásával."
15. §
A Vr. 23. §-ában foglalt rendelkezések helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"23. § (1) Két folyólitert meghaladó mennyiségű bármilyen szeszkészlet eredetét felhívásra számlával, származási igazolvánnyal vagy egyéb elfogadható módon igazolni kell. Az igazolási kötelezettség a megelőző öt éven belül forgalomba hozott, illetőleg felhasznált szeszmennyiségre is kiterjed. Nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra, akik szeszt (pálinkát) palackozott áruként adózottan szereznek be és azt eredeti, felbontatlan állapotban tartják.
(2) Származási igazolvánnyal vagy egyéb okmánnyal nem igazolt, vagy forgalomba hozatal esetén egy évnél régebbi keletű, érvénytelen származási igazolvánnyal igazolt szeszt (pálinkát) jövedéki ellenőrzés (adózás) alól elvontnak kell tekinteni."
16. §
A Vr. 25. § (2) bekezdésének f) pontja a következőképpen módosul:
"f) a termelés (résztermelés) a Szeszfőzdei szesztermelési napló szerint több mint a próbaszesz szeszfokával végzett hivatalos megállapítás szerint, és az eltérés az utóbbi megállapítás szerinti termelés 5%-át meghaladja;"
17. §
(1) A Vr. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a pálinka (szesz) szesztartalmát megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet megállapította, a pálinka (szesz) mennyiségét ezzel a fokkal kell kiszámítani. Ha a vizsgálat eredménye alapján visszaélést állapítottak meg, a vegyvizsgálati költségek azt terhelik, akit a lefolytatott eljárás eredményeként elmarasztaltak."
18. §
A Vr. 34. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A szeszfőzdében 60 napot elérő vagy meghaladó, a szeszgyárban (finomítóban, víztelenítőben) 30 napot meghaladó üzemszünet utáni üzemkezdéskor újabb használatba helyezést kell végezni. A használatba helyezéssel kapcsolatos feladatok elsősorban a szeszmérőgép belső vizsgálatára, a próbaszesztartályok megfelelő fokú szesszel való kiöblítésére és az adóbiztosítások vizsgálatára terjednek ki.
(2) A használatba helyezésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, s azt a szesztermelési naplóhoz kell csatolni."
19. §
A Vr. 45. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"45. § (1) Ha a zárlat szerinti összes hiány vagy összes többlet a zárlat összes bevételének 2%-át. nem haladja meg, a többletet teljes egészében, a hiánynak pedig az engedélyezett veszteségek levonása után megmaradó részét a termelési időszak végi összeszámolásnál figyelembevétel (kompenzálás) végett a számadás zárlati összesítőjének a megfelelő rovataiban előjegyzésbe kell venni.
(2) Ha a zárlatban mutatkozó összes hiány a zárlati összes bevétel 2%-át meghaladja, a megállapított hiánynak a felszámítható veszteségek mérvét meghaladó részével kapcsolatban - a 43. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel -a 46. §-ban foglaltak az irányadók.
(3) Ha a zárlati összes többlet az összes bevétel 2%-át meghaladja, a többletet az összeszámolásban teljes egészében elő kell jegyezni. Az ilyen többletet az év végén csak méltányosságból lehet elszámolni hiányok fedezésére.
(4) A hiány vagy a többlet arányának kiszámításánál a bérfőzésben előállított szeszmennyiséget is figyelembe kell venni.
(5) A szeszipari vállalatokban a termelési időszak végén a számadást le kell zárni és összeszámolást kell készíteni. Ha a termelési időszak folyamán előjegyzésbe vett többletek és hiányok összehasonlításánál a többletek összege nagyobb, további eljárásnak nincs helye. Ha azonban a hiányok összege nagyobb, a továbbiakban a 46. §-ban foglaltak szerint kell eljárni."
20. §
A Vr. 46. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A vállalat a leltárellenőrzéskor szeszkészletében mutatkozó 2%-on felüli, az évad végi összelszámolásnál, a szállításnál és a szeszmegsemmisüléskor, továbbá a nem engedélyezett célú vagy mértékű szeszfelhasználásnál megállapított - figyelembe vehető veszteségnormák felszámítása után fennmaradó - igazolatlan hiány után a 7. § (4) bekezdésében meghatározott bírságot köteles megfizetni."
21. §
A Vr. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A bor szesztartalmának emelésére beszerzett szeszt borhoz keverni (avinálásra felhasználni) csak jövedéki ellenőrzés mellett szabad. Az engedélyezésre, a bejelentésre és a bor szesztartalmának növelésére a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló rendelkezések az irányadók."
22. §
A Vr. 51. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint változik:
"(1) Általános denaturáló szerül 13,5 térfogatrész benziből, 1,5 térfogatrész piridin purumból, 4 térfogatrész benzolból és 1 térfogatrész pótszerből álló keveréket kell használni. A pótszer összetételét a pénzügyminiszter állapítja meg."
23. §
A Vr. 53. §-ának (1)-(3) bekezdése hatályát veszti.
24. §
Ez a rendelet 1970. augusztus 15. napjával lép hatályba.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter