adozona.hu
18/1974. (V. 28.) PM rendelet
18/1974. (V. 28.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójáról szóló 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján a 31/1972. (X. 13.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet (a továbbiakban: r.) módosítására és kiegészítésére - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
Az r. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) Ha a termelőszövetkezet a tárgyév...
18/1974. (V. 28.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójáról szóló 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet kiegészítéséről
Az 1045/1970. (X. 17.) Korm. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján a 31/1972. (X. 13.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 36/1970. (XI. 24.) PM számú rendelet (a továbbiakban: r.) módosítására és kiegészítésére - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §Az r. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) Ha a termelőszövetkezet a tárgyévben az előző évhez viszonyítva a zöldségtermelésének halmozatlan termelési értékét növeli, és ezen belül a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált, adóköteles jövedelem hányada nem emelkedik, akkor a jövedelemnövekmény-adó megállapításánál a zöldségtermelésben mutatkozó teljes jövedelemnövekményt figyelmen kívül hagyhatja, és csak az egyéb tevékenységek jövedelemnövekménye alapján köteles adózni. E célból az adó kiszámításánál a szövetkezet összes - tárgyévi és előző évi - adóköteles jövedelmét és munkaidejét a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált adóköteles jövedelemmel, illetve munkaórával csökkenteni kell.
(2) Ha a termelőszövetkezet az (1) bekezdésben említett feltételeknek azzal az eltéréssel tesz eleget, hogy a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált, adóköteles jövedelem hányadát emeli, akkor a zöldségtermelésben az egy dolgozóra jutó jövedelmet legfeljebb 10%-kal adómentesen növelheti. Ebben az esetben külön állapíthatja meg a jövedelemnövekmény-adót a zöldségtermelésben, és külön az egyéb tevékenységekben elért növekmény alapján. Az ilyen módon történő adózásnál a zöldségtermelésre és az egyéb tevékenységekre nézve külön-külön kell vizsgálni az adókötelezettségnek azt a feltételét is, hogy az adóköteles jövedelem teljes évi összege az előző évhez viszonyítva növekedett-e.
(3) Ha a termelőszövetkezet zöldségtermelésében a tárgyévben, vagy az előző évben elemi károk jelentkeztek, akkor a zöldségtermelésre közvetlenül felhasznált adóköteles jövedelem termelési értékhez viszonyított hányadának felmérésénél a termelési értékbe az Állami Biztosító térítését is be kell számítani. Nem térített elemi károk esetén a jövedelem hányadát az elemi károk okozta veszteségek között elszámolt munkadíjak figyelmen kívül hagyásával kell csökkenteni. E korrekció csak a jövedelemhányad megállapításánál alkalmazható, az adóköteles jövedelem számbavételét nem érinti.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásánál zöldségtermelésen az érvényben levő "Ipari termékek jegyzéke és mezőgazdasági termékek kereskedelmi jegyzéké"-ben az "Újburgonya (921-1)", a "Zöldség- és főzelékfélék (922)" és a "Zöldségfélék magva, dugványa, és szaporítóanyaga (991)" számjelű termelést kell érteni.
(5) A fenti adómentességek igénybevétele esetén a zöldségtermelésben közvetlenül felhasznált jövedelmet és munkaidőt az előző, valamint a tárgyév egyéb gazdálkodási adataitól el kell különíteni és folyamatosan külön kell nyilvántartani.
(6) A fenti adómentességek igénybevételénél előző évként - a zöldségtermelés növekedésének felmérésénél és az adóköteles jövedelemnövekmény megállapításánál is - a tárgyévet közvetlenül megelőző évet kell tekinteni.
(7) Az adómentességek kiszámításánál a mellékletben közölt példák módszerét kell követni."
2. §
Az r. melléklete e rendelet mellékletével egészül ki.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba: rendelkezéseit már az 1974. évi jövedelemnövekmény-adó megállapításánál alkalmazni kell.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Melléklet a 18/1974. (V. 28.) PM számú rendelethez
Az r. melléklete a következő III. résszel egészül ki:"III.
Példák a jövedelemnövekmény-adómentességek kiszámítására
1.
A termelőszövetkezetben az adómentesség szempontjából meghatározott zöldségfélék halmozatlan termelési értéke 1973-ról 1974-re 2 723 ezer Ft-ról 2 967 ezer Ft-ra növekszik. A zöldségtermelésben a dolgozók jövedelme (az r. 2. §-ában meghatározott jövedelem) ez alatt az időszak alatt 953 ezer Ft-ról 1 315 ezer Ft-ra emelkedik. A termelőszövetkezet 1974-ben a zöldségtermelésben bekövetkezett elemi kárai miatt 258 ezer Ft térítést kap az Állami Biztosítótól, továbbá ugyancsak a zöldségtermelésben jelentkezett, nem térített elemi kárai miatt elszámolt veszteségében 186 ezer Ft összegű munkadíj szerepel.A szövetkezet a jövedelemnövekmény-adója megállapítása előtt megvizsgálja, hogy a zöldségtermelésben a dolgozók jövedelmének a halmozatlan termelési értékhez viszonyított hányada 1973-ról 1974-re hogyan változott, s ennek megfelelően a zöldségtermelés jövedelemnövekménye alapján milyen adómentesség illeti meg. Megállapítja, hogy 1973-ban a zöldségtermelésben az adóköteles jövedelem hányada a halmozatlan termelési értékhez viszonyítva 35% volt. Az 1974. évi jövedelemhányad felmérésénél a halmozatlan termelési érték összegét - az elemi károk címén térített 258 ezer Ft-tal együtt - 3 225 ezer Ft összegben, a jövedelmet pedig a nem térített elemi károk miatt veszteségként elszámolt 186 ezer Ft összegű munkadíjjal csökkentve 1 129 ezer Ft összegben veszi figyelembe. Az így korrigáltan megállapított jövedelemhányad 1974-ben is 35%-os, tehát az előző évhez viszonyítva nem emelkedik. Így a szövetkezet a jövedelemnövekmény-adó kiszámításánál a zöldségtermelésben elért növekményt teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja.
A szövetkezet kiszámítja és kimutatja az adóköteles jövedelem növekedését az összes tevékenységi körében, ezen belül elkülönítve a zöldségtermelésre és az egyéb tevékenységekre, az alábbiak szerint:
A szövetkezet a zöldségtermelés figyelmen kívül hagyásával, tehát a fenti kimutatás III. rovatában kimutatott jövedelmi és munkaidő-adatok alapján állapítja meg adókötelezettségét. A példa szerint jövedelemnövekmény-adókötelezettsége nem jelentkezik, mert - bár az adóköteles jövedelem évi összege 8 585 ezer Ft-ról 9 032 Ft-ra növekszik - az egy dolgozóra jutó jövedelem összege csak 2%-kal emelkedik, s e növekmény az adókulcstáblázat szerint az V. jövedelemcsoportban még adómentes.
2.
A termelőszövetkezetnél a zöldségtermelés halmozatlan termelési értéke 1973-ról 1974-re 2 723 ezer Ft-ról 3 460 ezer Ft-ra növekszik. A dolgozók adóköteles jövedelme a zöldségtermelésben ezalatt 953 ezer Ft-ról 1 325 ezer Ft-ra növekszik, tehát az előző példával azonosan, a jövedelemnek a halmozatlan termelési értékhez viszonyított hányada azonban - az előző példától eltérően - 35%-ról 38%-ra növekszik.A szövetkezetet a zöldségtermelés 10%-os jövedelemnövekménye alapján illeti meg adómentesség. Ebben az esetben - a zöldségtermelés jövedelmi és munkaidő-adatainak elkülönítésével - az adókötelezettséget külön állapítja meg a szövetkezet a zöldségtermelésben és az egyéb tevékenységekben mutatkozó jövedelemnövekmény alapján. Feltételezve, hogy adatai az előző példában kimutatottakkal megegyeznek, a zöldségtermelés növekménye alapján az adót az alábbiak szerint számítja ki:
A szövetkezet jövedelemnövekmény-adókötelezettsége a zöldségtermelés növekménye alapján:
83,67 x 12 x 52 = 52 210 Ft.
Az egyéb tevékenységekben elért jövedelemnövekmény alapján e példa esetében sem jelentkezik jövedelemnövekmény-adókötelezettség."