adozona.hu
8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet
8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet
az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 8. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek az állampolgárok és a nem állami szervek tulajdonában (a továbbiakban: nem állami tulajdonban) álló lakótelek és üdülőtelek.
A...
8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet
az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról
A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 8. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
Fogalommeghatározások
1. §(1) E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek az állampolgárok és a nem állami szervek tulajdonában (a továbbiakban: nem állami tulajdonban) álló lakótelek és üdülőtelek.
(2) Az építési telkek közül
a) lakótelek: az állandó tartózkodás céljára szolgáló lakóépülettel,
b) üdülőtelek: az idény jellegű tartózkodás céljára szolgáló üdülőépülettel (hétvégi házzal, nyaralóval) már beépített, illetőleg azzal az építésügyi szabályok szerint beépíthető minden bel- és külterületi földrészlet.
A hozzájárulás
2. §(1) Az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek az e rendelet alapján meghatározott részét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosaira kell áthárítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően az 1970. január 1. napját követően létesített villany-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, közút és járda (a továbbiakban együtt: létesítmény) által közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kötelesek fizetni.
(3) E rendelet alapján nem kell hozzájárulást fizetni
a) az olyan létesítmény után, amelyet
- az érintett építési telkek tulajdonosai maguk vagy - esetleg más érdekeltekkel közösen - társulás (társulat) útján létesítettek vagy létesítenek;
- az érintett építési telkek tulajdonosai által az erre vonatkozó külön jogszabály szerint önként vállalt hozzájárulásból, illetőleg helyi erőből létesítettek vagy létesítenek;
- állami telekértékesítés esetében az építési telek eladási árának megállapításakor az adásvételi szerződésben figyelembe vettek;
b) a meglevő létesítmény korszerűsítése (felújítása, bővítése, cseréje) esetében;
c) a vízvezeték, illetőleg a szennyvízcsatorna után, ha az építési telek vízellátása, illetőleg szennyvíz kezelése rendeltetésszerű használatra alkalmas közműpótló berendezés (fúrt kút, vízkivételi mű, házi szennyvíztisztító és derítő) útján biztosított;
d) a vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló olyan építési telek, illetőleg társasházi lakás (öröklakás) esetében, amely 50%-ot meghaladó mértékben állami tulajdonban van.
A hozzájárulás mértéke
3. §(1) A városban (községben) alkalmazandó hozzájárulás mértékét az illetékes városi (községi) tanács - az e rendelet mellékletében foglalt keretek között - létesítményenként állapítja meg. Ezt az érdekeltekkel közszemlére tétel útján vagy a helyben szokásos más módon közölni kell.
(2) A hozzájárulás mértékét beépített lakótelkek esetében
a) telkenként kell megállapítani, ha a telken legfeljebb háromlakásos, társasháznak nem minősülő lakóépület van;
b) lakásonként kell megállapítani, ha a telken
- társasháznak minősülő lakóépület vagy
- háromlakásosnál nagyobb, társasháznak nem minősülő lakóépület
van.
(3) A hozzájárulás mértékét beépítetlen lakótelek esetében
a) telkenként kell megállapítani, ha a telken az építésügyi szabályok szerint legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető;
b) lakásonként kell megállapítani, ha a telken az építésügyi szabályok szerint kettőnél többlakásos lakóépület építhető.
(4) A hozzájárulás mértékét üdülőtelkek esetében általában telkenként, ha azonban a telken társasház épült, az abban levő, önálló ingatlanként telekkönyvezett üdülőegységenként kell megállapítani.
(5) Ha a földrészlet nagysága az egy építési telek mértékének többszöröse, azt a hozzájárulás mértéke szempontjából annyi építési telekként kell számításba venni, ahány építési telekre a város- (község-) rendezési terv, illetőleg ennek hiányában a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának általánosan kötelező rendelkezése és az építésügyi szabályok szerint felosztható.
A hozzájárulás kivetése
4. §(1) A tulajdonosok által fizetendő hozzájárulás összegét az illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi (községben az egységes) szakigazgatási szerve - az e rendelet mellékletében foglalt keretek között - veti ki és közli az érdekeltekkel.
(2) A hozzájárulás összegét a városi (községi) tanács által megállapított mérték alapján kell kivetni. Ennek során az érintett építési telkek tulajdonosai által a létesítmény megvalósításával kapcsolatban szervezett módon végzett társadalmi munka értékét - a 16/1969. (Ép Ért 19.) ÉVM-PM számú együttes utasításban foglaltak szerint - be kell számítani.
(3) A vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló olyan építési telek, illetőleg társasházi lakás (öröklakás) esetében, amely 50%-ot elérő vagy meghaladó mértékben nem állami tulajdonban van, a hozzájárulást 50%-kal csökkentett összegben kell kivetni.
(4) Az olyan közút és járda esetében, amelynek céljára az érintett építési telekből az építésügyi szabályok szerint a tulajdonos kártalanítása nélkül területet vettek igénybe (jegyeztek le közterületként), a hozzájárulás legfeljebb az igénybe vett területnek a kisajátítási kártalanítási irányárak alapján számított értékével csökkenthető.
(5) A hozzájárulás összegét akkor kell kivetni, ha a létesítmény megvalósult és abba az érintett építési telek bekapcsolható, illetőleg közút és járda esetében az használható.
(6) A jogerős határozatot - városban - előírás céljából meg kell küldeni a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének.
A hozzájárulás megfizetése
5. §(1) A hozzájárulás a kivetésről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes és azt általában hat hónapon belül kell a városi (városi kerületi, községi) tanács adóbeszedési számlájára befizetni.
(2) Ha a tulajdonos a hozzájárulást hat hónapon belül megfizetni nem tudja, kérelmére a városi (városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi (községben az egységes) szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: pénzügyi szakigazgatási szerv) - vagyoni és szociális körülményeinek, továbbá a megfizetendő összeg nagyságának figyelembevételével - megengedheti a hozzájárulás összegének legfeljebb 2 év, beépített lakótelek esetében pedig legfeljebb 5 év alatt kamatmentes vagy évi 6% (havi 0,5%) kamatterhes részletekben történő megfizetését. A részletfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a kapott kedvezmény megszűnik és a még fennálló hátralékot egy összegben kell megfizetni.
(3) A pénzügyi szakigazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben (pl. alacsony jövedelmű, nyugdíjas, nagy családos személy esetében) vagy ha az építési telken levő lakóépületben bérlő lakik, a tulajdonos kérelmére - részletfizetési kötelezettség megállapítása nélkül - meghatározott időre szóló kamatmentes haladékot adhat a hozzájárulás összegének megfizetésére.
(4) Ha a tulajdonos a hozzájárulás összegének megfizetése előtt
a) az építési telket elidegeníti, a még fennálló hátralékot egy összegben kell megfizetni;
b) meghal, a még fennálló hátralékot az örökösnek általában egy összegben kell megfizetnie, helye van azonban a (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának.
Vegyes rendelkezések
6. §A hozzájárulás nem minősül adónak, kivetésére, kezelésére és behajtására azonban a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határidőben be nem fizetett hozzájárulás összege után az esedékességet követő hónap első napjától számítva évi 6% (havi 0,5%) késedelmi kamatot kell fizetni.
7. §
A hozzájárulásból származó bevétel a városi (városi kerületi, községi) tanács fejlesztési alapját illeti meg, a befolyt összeget az adóbeszedési számláról havonta kell átutalni.
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Melléklet a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM számú együttes rendelethez
Az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértéke és kivethető összege
A városban (községben) alkalmazandó hozzájárulás mértékét és kivethető összegét a következőképpen kell megállapítani:1. A hozzájárulás legmagasabb mértéke a következő:
2. A hozzájárulás mértékét akkor kell megállapítani, amikor
a) lakótelek esetében - a táblázat a)-f) pontjában felsorolt létesítmények
b) üdülőtelek esetében - a táblázat d)-f) pontjában felsorolt létesítmények
megvalósítását elhatározták, illetőleg
c) üdülőtelek esetében a táblázat a)-c) pontjában felsorolt létesítmények létesítési költségei a kivitelezési tervdokumentáció költségvetése alapján ismertek.
3.A hozzájárulás kivethető összege valamennyi létesítmény után - a megvalósítás időpontjától függetlenül - együttesen
a) lakótelkenkénti megállapításnál legfeljebb 10..000 Ft,
b) lakásonkénti megállapításnál legfeljebb 7500 Ft,
c) társasháznak minősülő lakóépülettel beépített úszótelek esetében lakásonként (öröklakásonként) legfeljebb 5000 Ft
lehet.
4. Beépítetlen lakótelek esetében - ha a telken az építésügyi szabályok szerint kettőnél többlakásos lakóépület építhető - a hozzájárulás kivetése során a következők szerint kell eljárni:
a) Ha a tulajdonos még nem kapott építési engedélyt, az első fokú építésügyi hatóság az építésügyi szabályokra (az építési övezeti előírásokra), a környező beépítésre, a helyileg jellemző épületnagyságra stb. figyelemmel meghatározza a telken felépíthető lakások számának alsó és felső határát. A hozzájárulást az átlagos lakásszám alapján kell kivetni. Az így kivetett hozzájárulás összegét nem lehet felemelni, ha a telken az átlagos lakásszámnál több lakást tartalmazó lakóépületet építenek.
b) Ha a tulajdonos már kapott építési engedélyt, a hozzájárulást az engedélyben meghatározott lakásszám alapján kell kivetni.
5. Üdülőtelek esetében a táblázat a)-c) pontjában felsorolt létesítmények létesítési költségét a következőképpen kell kiszámítani:
a) Villany- és vízvezeték esetében csak az elosztóvezetékhálózat létesítési költségét szabad figyelembe venni, ennek érdekében
- el kell határolni azt az üdülőterületet (pl. a határoló utcák, dűlők megnevezésével), amelyet a hálózat ki fog szolgálni, meg kell állapítani az e területen fekvő és a hálózatba bekapcsolható építési telkek területét, tekintet nélkül arra, hogy azok a rendelet hatálya alá esnek-e vagy sem,
- ki kell számítani, hogy az érintett területre vonatkozó létesítési költségből a terület egy négyszögölére milyen összeg jut.
A telkenként kivethető hozzájárulás a terület egy négyszögölére jutó költséghányad és az érintett telek négyszögölben számított területének szorzata.
b) Járda esetében a létesítési költség alapján meg kell határozni az 1 folyóméterre jutó költséghányadot. A hozzájárulás alapja az 1 folyóméterre eső költséghányad és a járda által kiszolgált telek homlokvonal hosszának szorzata.
6. A hozzájárulás az ún. közműbekötési költségeket nem tartalmazza.