adozona.hu
150601/1945. PM rendelet
150601/1945. PM rendelet
a hadikárok címén engedélyezhető földadó elengedésekről szóló 5930/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ideiglenes nemzeti kormány 5950/1945. ME rendeletének végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
Az 1945. évi 5950. ME rendelet 1. §-a értelmében a háborús cselekmények folytán előállott hadikárok, amelyek a földbirtok állagát megváltoztatták, a kivetett földadó egészben vagy részben való elengedésére adnak igényt.
A földbirtok állagát megváltoztató hadikárok a következők: a termőréteget eltávolító rombolások és robbantások, lövészárkok, tankcsapdák, földerődítmények, lövegállások é...
150601/1945. PM rendelet
a hadikárok címén engedélyezhető földadó elengedésekről szóló 5930/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Az ideiglenes nemzeti kormány 5950/1945. ME rendeletének végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
1. §Az 1945. évi 5950. ME rendelet 1. §-a értelmében a háborús cselekmények folytán előállott hadikárok, amelyek a földbirtok állagát megváltoztatták, a kivetett földadó egészben vagy részben való elengedésére adnak igényt.
2. §
A földbirtok állagát megváltoztató hadikárok a következők: a termőréteget eltávolító rombolások és robbantások, lövészárkok, tankcsapdák, földerődítmények, lövegállások és az olyan mechanikai behatások, melyek a talaj minőségét és termőképességét károsan megváltoztatták.
3. §
(1) Ezeket a hadikárokat az adózók - amennyiben az adóelengedésre igényt tartanak - a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál) tartoznak írásban, vagy szóban bejelenteni.
(2) A bejelentést mind a tényleges birtokos (tulajdonos vagy haszonélvező), mind a bérlő megteheti. Ha azonban a bejelentést a bérlő tette meg bérelt földjére nézve, a bejelentésben okvetlenül fel kell tüntetnie a bérelt földek tényleges birtokosának nevét is.
(3) A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet alapján földhöz juttatottak a hadikárokra vonatkozó bejelentésüket két képviselőjük utján közösen is megtehetik.
(4) Ha a bejelentés szóbelileg történt, azt a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) díjtalanul jegyzőkönyvbe kell foglalni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a birtokos nevét, a károsult terület nagyságát, azoknak a dűlőknek nevét, amelyekben a károsult területek vannak és esetleg a földrészletek helyrajzi számait. Az olyan községeknél (városoknál), amelyeknek kataszteri birtokivei megsemmisültek és az 1945. évi földadót nem a kataszteri birtokívek alapján vetették ki, a bejelentésnek még a birtokos ingatlanainak összes területét is tartalmaznia kell. A szóbeli bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a községi előljáróság (városi adóhivatal) a beérkezés napján köteles beiktatni. A fél kívánságára a községi (városi) közegek kötelesek az iktatókönyv számát, amely alatt az írásbeli bejelentést vagy a szóbeli bejelentésről felvett jegyzőkönyvet bevezetik, a bejelentésre, illetőleg a jegyzőkönyvre a fél jelenlétében rájegyezni, vagy neki a bejelentésről a bejelentés napjának megjelölésével ellátott iktatószámot adni.
4. §
(1) Az érdekelteknek a bejelentést legkésőbb 1945. évi szeptember hó 30-áig kell megtenniök.
(2) A fenti határidőn tul elkésve beadott bejelentéseket és azokkal együtt beadott igazolási kérelmeket a községi előljáróság (városi adóhivatal) esetenkint azonnal a pénzügyigazgatósághoz beterjeszti.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet a pénzügyigazgatóság bírálja el és amennyiben az igazolást elfogadja, intézkedik a hadikárok felvétele iránt, ha pedig az igazolási kérelemnek helyet nem ad, azt tárgyalás nélkül visszautasítja. A visszautasító határozat ellen a 10. § (2) bekezdésében megjelölt felfolyamodással lehet élni.
(4) Az igazolásnak helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
5. §
(1) A községi előljáróság (városi hivatal) a 4. § (1) bekezdésében megállapított határidőn belül beadott hadikárbejelentéseket gondosan összegyűjti és a pénzügyígazgatóságtól kár-felviteli nyomtatványok kiküldését kéri.
(2) A pénzügyigazgatóság köteles azonnal gondoskodni arról, hogy a 2083. raktári számú kárfelvételi jegyzék és a 20S5. raktári számú földadóleírásí jegyzék a szükséges mennyiségben rendelkezésére álljon.
(3) A pénzügyigazgatóság köteles a kárfelvételi és a földadóleirási jegyzékből az (1) bekezdés alapján igényelt mennyiséget a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) haladéktalanul kiküldeni.
(4) A községi előljáróság (városi adóhivatal) a szükséges nyomtatvány kézhezvétele után a bejelentések alapján azonnal elkészíti a kárfelvételi jegyzéket, melynek 1-7. hasábját a hadikár folytán károsult földrészleteknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolásával a kataszteri birtokivek adataiból kitölti. A 8. hasáb üresen hagyandó, a kataszteri tisztajövedelmet a 9. hasábba kell bejegyezni, mert a kataszteri tisztajövedelem egyúttal a földadót is kifejezi akként, hogy a korona a buza-földadót kilógrammban, a fillér pedig dekagrammban jelenti. Azután a jegyzék 6. és 9. hasábjait összegezni kell A hadikár folytán károsult földterületeknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolására csak az olyan községi előljáróság (városi adóhivatal) köteles, amelynek az érvényben álló kataszteri telekkönyvről másolata van. A kárfelvételi jegyzékbe bevezetendő adatokat azonban ebben az esetben is a birtokivekből kell kijegyezni, mert a községnél (városnál) az időközi változások ezekben tartatnak nyilván.
(5) Ha nem az egész földrészlet károsult, a károsult terület nagyságának megbecsülése a kárbecslő bizottság feladata, ezért a bejelentett földrészleteknek mindig a kataszteri bir-tokiv szerinti egész területét és kataszteri tisztajövedelmét kell a kárfelvételi jegyzék 6. és 9. hasábjába bevezetni.
(6) Azok a községek (városok), amelyek a kataszteri telekkönyv másolatával nem rendelkeznek, vagy ha ilyennel rendelkeznek is, de az már elavult, a kárfelvételi jegyzéket a kataszteri birtokivek szerint csoportosítva is elkészíthetik és a jegyzékben a károsult földrészleteknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolására nem kötelesek.
(7) Ha a kataszteri birtokivek a háborús helyzet következtében megsemmisültek, akkor a kárfelvételi jegyzék 6. hasábjába a birtokos ingatlanainak összes területét a bejelentésből kell bejegyezni, a földadót pedig a 9. hasábba az 1945. évi földadófőkönyvből kell bevezetni. Önként értetődik, hogy a kárfelvételi jegyzék 4. és 5. hasábja üresen marad.
(8) A kárfelvételi jegyzék elkészülte után a községi előljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, hírlap stb. utján) azonnal közhírré teszi, hogy mindazok, akik hadikárukat bejelentették, a kárfelvételi jegyzék megtekintése utján meggyőződhetnek arról, hogy károsult földrészleteik a jegyzékbe be vannak-e véve, mert azon a címen, hogy valamely földrészlet a jegyzékből tévedés folytán kimaradt, a kárbecslő bizottság helyszíni eljárása után adó-elengedés többé nem igényelhető. A közhirrététel megtörténtét a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzék címlapjára vezetett záradékban igazolni köteles.
(9) A kárfelvételi jegyzéken kívül köteles a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket is elkészíteni és annak 1. és 2. hasábját is kitölteni. Ha a kárfelvételi jegyzék helyrajzi szám szerinti sorrendben készült, annak egyes folyószámait a leirási jegyzék szélén (margóján) az illető birtokos neve mellé fel kell jegyezni.
6. §
(1) A hadikárok megállapítása végett azok a községi előljáróságok (városi adóhivatalok), amelyekhez hadikárbejelentések érkeztek, folyó évi szeptember hó 30-áig községenként egy - esetleg több - háromtagú bizottságot alakítanak,
(2) A bizottság egy tagját a községi előljáróság (polgármester), egy tagját a községi (városi) mezőgazdasági bizottság és egy tagját az érdekeltek jelölik ki. A bizottság elnöke a községi előljáróság (polgármester) által kijelölt tag. A bizottság megalakulásáról a községi előljáróság jegyzőkönyvet készít, melyet az iratokhoz kell csatolni.
(3) A hadikár folytán károsult földrészletek területének nagyságát és a károsodás mérvét a bizottság a helyszínén állapítja meg. Ha a bizottság becslése szerint a bejelentett földrészlet területének csak egy része károsodott, a bizottság becslés utján megközelítő pontossággal megállapítja, hogy a károsult terület hányadrésze a földrészlet egész területének és ugyancsak becslés utján megállapítja, hogy a hadikár okozta károsodás milyen mérvű. A károsodás mérvét a kataszteri birtokiv helyrajzi számainak megfelelő földrészletek szerint negyedrészekben kell megállapítani és ennek megfelelően a földadó egynegyed, kétnegyed, háromnegyed vagy négynegyed részben engedhető el. A becslés eredményét az elnök a kárfelvételi jegyzék 10-12. hasábjaiba bejegyzi. PL: a 120 helyrajzi számú 12 kataszteri hold 314 négyzetöl területű földrészletből a bizottság megállapitása szerint 4 kataszteri holdon voltak olyan mechanikai behatások amelyek a talaj minőségét és termőképességét károsan megváltoztatva 2/4 kárt okoztak. A károsult 4 kataszteri hold a földrészlet egész területének 1/3 része, a bizottság elnöke tehát a kárfelvételi jegyzék 10-12. hasábjába a következő bejegyzést teszi; 1/3 tengeri 2/4, 2/3 tengeri semmi.
(4) Ha a károsodás az egynegyedet el nem éri, kárt megállapítani nem lehet; ha az egynegyedet meghaladja, de a kétnegyedet el nem éri, egynegyedrészben, ha a kétnegyedet meghaladja, de a háromnegyedet el nem éri, két-negyedrészben, végül ha a háromnegyedet meghaladja, de a négynegyedet el nem éri, háromnegyedrészben kell a kárt megállapítani. Ha a termés teljesen megsemmisült: négynegyed a kár.
(5) Ha a bizottság tagjainak véleménye a károsult terület nagyságát és a károsodás mérvét illetően eltérők, a bizottság szótöbbséggel határoz.
(6) Ha olyan községben jelentenek be hadikárt, amelynek határában tagosítás hajtatott végre és a birtoklás már a tagositási állapot szerint történik, de az uj földadókataszteri munkálat ez állapot szerint még nem készült el, illetőleg az érvényben álló még át nem alakíttatott, a kárfelvételi jegyzéket a tagosítás alá nem került határrészekre az érvényben álló földadókataszteri munkálat adatai alapján kell elkészíteni.
(7) Ha a bejelentés a tagositási állapot szerint birtokolt határrészre vonatkozik, a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzék 1-7. és 9. hasábjába az érvényben álló kataszteri birtokivekből a károsult területek birtokosainak a kárt szenvedett mivelési ágban (pl. szántóföldben) nyilvántartott valmennyi földrészletét bevezeti, tekintet nélkül arra, hogy a birtokivek szerint mely dűlőkben fekszenek.
(8) A 6. § (1) és (2) bekezdései értelmében alakított bizottság a tagositási állapot szerint birtokolt határrészen minden egyes birtokosra nézve becslés utján megállapitja, hogy körülbelül mennyi területen, milyen terményben szenvedett kárt és az milyen mérvű. Ennek a megállapításnak az eredményét a bizottság elnöke a kárfelvételi jegyzék 10-12. hasábjába az illető birtokosnak kb. ugyanannyi területet magábanfoglaló földrészlete vagy földrészletei mellé bejegyzi. Ha pl. a bizottság becslése szerint Nagy János birtokos kb. 4 kataszteri hold szántó területen 2/4 kárt szenvedett, a bizottság elnöke a kárfelvételi jegyzékben Nagy János földrészletei között egy olyant keres, amelyiknek a területe kb. 4 kataszteri hold. Ha van ilyen földrészlet, a 2/4 kárt e mellé a földrészlet mellé kell a 11. hasábba bejegyezni, Nagy János többi földrészletét pedig törölni a kárfelvételi jegyzékből. Ha nincsen olyan földrészlet, amelynek területe a 4 kataszteri holdat egymagában megközelíti, a bizottság elnöke Nagy Jánosnál olyan földrészleteket válogat össze, amelyeknek területe együttesen kb. kiadja a 4 kataszteri holdat. Ilyenkor a 2/4 kárt ezek mellé a földrészletek mellé kell a 11. hasábba bejegyezni, Nagy János többi földrészletét pedig ugyancsak törölni kell. Ha végül Nagy János földrészletei közül több földrészletet nem lehetne ugy összeválogatni, hogy területetük együttesen kb. 4 kataszteri holdat tegyen ki, egyes földrészletekből azok egész területét, egy másik földrészlet területéből pedig annak csak egy részét kell a kárfelvételi jegyzékben, mint károsultat figyelembe venni. Az utóbbi földrészlet 11. hasábját ugy kell kitölteni, ahogy az a 6. § (3) bekezdésében részletezve van. A felesleges földrészleteket a kárfelvételi jegyzékben Nagy Jánosnál ebben az esetben is törölni kell.
(9) Ha a bejelentés legelőfelosztási, földre-formtörvény alapján végrehajtott birtokrendezési, vagy földfeldarabolási állapot szerint birtokolt területre vonatkozik és az érvényben álló földadókataszteri munkálat ez állapot szerint még nem alakíttatott át, a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzékben a legelőfelosztásra, juttatásra, vagy eldarabolásra került egész földrészleteket veszi fel. A helyszíni eljárás azonban már a felosztott, juttatott vagy a földfeldarabolás folytán keletkezett uj földrészletekre vonatkozólag történik. Ezekről a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kiosztási földkönyv, vagy a földfeldarabolási terv, vagy a községi földigénylő bizottság által készített felosztási terv adatai alapján a kárfelvételi jegyzékhez kárfelvételi jegyzék nyomtatványon betétlapot készít. A betétlapon a helyrajzi számok hasábja üresen marad. Ugyancsak betétlapot készit a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzékhez is.
(10) Ha a bizottság véleménye szerint a 2. §-ban felsorolt hadikárok a földbirtok állagát tartósan megváltoztatták, tehát a változás állandó jellegűnek tekinthető, ezt a körülményt a bizottság elnöke a kárfelvételi jegyzék 17. hasábjába bejegyzi.
(11) A bizottságnak a helyszíni vizsgálatokat legkésőbb folyó évi október hó 20-áig be kell fejezni. Minden községben tehát annyi bizottságot kell a 6. § (1) illetőleg (2) bekezdése értelmében alakítani, hogy ez a határidő betartható legyen.
(12) Amint a bizottság a helyszíni vizsgálatokat befejezte, a kárfelvételi jegyzéket a következő záradékkal látja el: "Anyagi és büntetőjogi felelősségünk tudatában igazoljuk, hogy a jelen jegyzékbe felvett hadikárt a mai napon a helyszínén megvizsgáltuk és a 10-12. hasábba bejegyzett adatokat a legjobb meggyőződésünk szerint állapítottuk meg." Ezután következik a keltezés és a bizottság tagjainak aláírása. A záradékot mindig azzal a nappal kell keltezni, amelyen a helyszíni eljárást végrehajtották, illetőleg amelyen a több napig tartó helyszíni eljárást befejezték. Utóbbi esetben a helyszíni eljárás kezdőpontját a záradékban fel kell tüntetni.
(13) A bizottság a kárfelvételi iratokat a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) átadja, a községi előljáróság (városi adóhivatal) pedig a kárfelvételi jegyzéket, a földadóleirási jegyzéket, a 6. § (2) bekezdése értelmében készült jegyzőkönyvet, valamint az összes bejelentéseket a helyszíni eljárás befejezését követő nap, de legkésőbb folyó évi október hó 21-én a pénzügyigazgatósághoz beterjeszti.
7. §
(1) A pénzügyigazgatóság a 6. § (13) bekezdése értelmében hozzá beterjesztett iratokat átvizsgálja és az esetleg észlelt hiányok megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodik.
(2) Ha a pénzügyigazgatóság szükségesnek tartja, a községi bizottság helyszíni megállapításainak helyszínen történő felülvizsgálatát elrendelheti.
(3) A felülvizsgálatot háromtagú bizottság végzi, melynek elnöke a pénzügyigazgatóság által kiküldött földadónyilvántartási biztos, tagjai pedig a községi előljáróság (városi adóhivatal) által kijelölt két előljárósági tag. Véleményeltérés esetében a bizottság szótöbbséggel határoz.
(4) A bizottság megállapításait piros tintával rávezeti a kárfelvételi jegyzékre és a felülvizsgálat végeztével a kárfelvételi jegyzéket ugyancsak piros tintával záradékolja, keltezi és aláírja.
(5) Ezután a kárfelvételi jegyzéket a bizottság elnöke átveszi és a pénz ügyigazgatósághoz jelentéssel haladéktalanul beterjeszti.
8. §
(1) A pénzügyigazgatóság a 6. § (13) bekezdése, valamint a 7. § (5) bekezdése értelmében beterjesztett kárfelvételi jegyzéket átvizsgálja abban a tekintetben, hogy a kárfelvételi jegyzékben foglalt földrészletek nincsenek-e az 1945. évi 150600. PM rendelet alapján készitett kárfelvételi jegyzékbe is felvéve. Ha a földrészletek az említett rendelet alapján készitett kárfelvételi jegyzékbe is fel vannak véve, a földrészleteket abból a kárfelvételi jegyzékből kell törölni, melyben az adózóra nézve alacsonyabb károsodás van megállapítva. Ennek megtörténtével a pénzügyigazgatóság a kárfelvételi jegyzéket és összes iratokat a törlendő földadó kiszámítása végett a mellérendelt számvevőségnek átadja.
(2) Ha a kárfelvételi jegyzékben a 6. § (3) bekezdésében tárgyalt eset fordul elő és az ott adott példában a 120. helyrajzi számú földrészletnek a kárfelvételi jegyzék 9. hasábjába bejegyzett földadója 123 kg 36 dkg buza, a törlendő földadót a számvevőség ugy kapja meg, hogy a 9. hasábba bejegyzett földadónak 1/3 részét kiszámítja és ennek felét írja be a kárfelvételi jegyzék 13. hasábjába, mint törlendő földadót. A számvevőség a törlendő adótételeket összegezi és a jegyzéket záradékkal látja el.
(3) A törlendő földadót a számvevőség birtokosonkint a földadóleirási jegyzék megfelelő 3. hasábjába is bevezeti, az oldalakat összesíti és azután, ha a nyert főösszeg a kárfelvételi jegyzékben megállapított főösszeggel egyezik, a földadóleirási jegyzéket is megfelelően záradékolja. A kárfelvételi és a földadóleirási jegyzékben elvégzendő munkálatot a számvevőség legkésőbb folyó évi november hó 15-éig köteles befejezni. Ha ez a határidő bármi oknál fogva betartható nem lenne, arról a számvevőség előterjesztése alapján a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszterhez olyan időben tesz jelentést, hogy az említett munkálatoknak az előirt határidőre leendő elvégzése iránt megfelelő intézkedés legyen tehető. A számvevőség által záradékolt földadóleirási jegyzékre a pénzügyigazgatóság a kővetkezőket vezeti rá: "Határozat: a jelen jegyzékben felsorolt birtokosok javára.....kg .... dkg földadó törlését a pénzügyigazgatóság ezennel elrendeli. A jelen határozattal elrendelt adótörlések jogossága és mérve kérdésében az érdekeltek a közigazgatást bizottság adóügyi bizottságához intézendő, a pénzügyigazgatóságnál benyújtandó felebbezéssel élhetnek." Keltezés. A pénzügyigazgatóság bélyegzője és főnökének aláírása.
(4) A földadóleirási jegyzéket a pénzügy-igazgatóság az illetékes állami adóhivatalnak megküldi. Az állami adóhivatal a törölt földadó összegét a 150500/1945. PM száma rendelet 15. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a havi változási jegyzékbe bejegyzi és a földadóleirási jegyzéket haladéktalanul kiadja a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak).
(5) Amint a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket az állami adóhivataltól megkapja, addig is, amíg az erre vonatkozó községi változási jegyzéket kézhez veszi, a földadóleirási jegyzékben a törlendő pótlékokat kiszámítja és az elengedett adóösszegeket búzamennyiségben a földadóleirási jegyzék alapján a községi földadófőkönyvbe tételenkint és egyénenkint azonnal bevezeti, a földadóleirási jegyzék vonatkozó 12. hasábjába pedig bejegyzi azokat a földadófőkönyvi tételszámokat, amelyek alatt a törlés megtörtént.
(6) Az adóelengedésnek a községi földadófőkönyvbe történt bejegyzését a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzék címlapján igazolni köteles.
(7) Ezután a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, hírlap, stb. utján) előre kihirdetendő 15 napi közszemlére a község (város) házinál kiteszi.
(8) A közszemlére való kitétel határidejének lejárta után a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzék címlapján a közszemlére való kitétel idejére vonatkozó igazolást kitölti, azt aláírja, hivatalos pecsétjével ellátja és a földadóleirási jegyzéket irattárában gondosan megőrzi.
9. §
A pénzügyigazgatóság jövő év első negyedében irattárából kiemeli a hadikárokra vonatkozó kárfelvételi jegyzékeket és tüzetesen átvizsgálja, hogy azok 17. hasábja tartalmaz-e a 6. § (10) bekezdésében elrendelt bejegyzést. Igenlő esetben a kárfelvételi jegyzéknek ezekről a tételeiről kivonatot készit és elrendeli az, ilyen földrészleteknek a földadónyilvántartási biztos által történő helyszíni vizsgálatát.
Ha a vizsgálat szerint adótárgy változás esete forog fent, akkor a F. H. Ö. 19. §-ának (5) bekezdése, értelmében hivatalból kell azt a F. H. Ö. 18. §-ának 4. és 5. pontjaiban foglalt rendelkezések szerint felvenni. Ha adótárgy változás esete nem forog fenn, hanem a mechanikai behatások következtében a talaj minőségéhen , és termőképességében állandó jellegű vagy tartós változás állott elő, a földadónyilvántartási biztos a F. H. Ö. 17. § (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése értelmében a pénzügyigazgatóságnak részletes jelentést tesz az osztályozás felülvizsgálatának hivatalból leendő elrendelése iránt. A pénzügyigazgatóság ezeket a jelentéseket tüzetesen indokolt javaslata kiséretében a pénzügyminiszterhez terjeszti fel.
10. §
(1) A pénzügyigazgatóságnak a hadikár cimén igényelt adóelengedés tárgyában a 8. § (3) bekezdése szerint hozott határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet felebbezni, amelyet a leirási jegyzék közszemlére történt kitételének utolsó napját követő 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál írásban kell benyújtani.
(2) A pénzügyigazgatóságnak az igazolási kérelmet a 4. § (3) bekezdése értelmében történt visszautasító határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához felfolyamodással lehet élni, amelyet a pénzügyigazgatóságnál írásban kell benyújtani.
11. §
(1) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának a hadikárok cimén igényelt adóelengedés kérdésében hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.
(2) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának az igazolási kérelmet visszautasító pénzügyigazgatósági határozata ellen beadott felfolyamodást elutasító határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz intézett felfolyamodást lehet előterjeszteni.
(3) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának a hadikár cimén igényelt adóelengedés kérdésében hozott, az államkincstár érdekeit sértő határozata ellen a pénzügyigazgatóság főnökét panaszjog illeti meg.
(4) A panaszt a pénzügyigazgatóságnál, illetőleg a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságánál kell benyújtani.
(5) A panasznak halasztó hatálya nincs.
12. §
(1) A 6. § (1) és (2) bekezdése értelmében alakított bizottság tagjai az államkincstárral szemben teljes anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
(2) Ha a 7. §-ban körülirt helyszíni felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a bizottság a kárfelvételi jegyzékbe valótlan adatokat jegyzett be és ezt az államkincstár megrövidítésére, vagy egyes adózók megkárosítására irányuló szándékból követte el, a felülvizsgálatot végző bizottság köteles a netán fennforgó vétkes cselekményt - lehetőleg a tettesek kihallgatásával - jegyzőkönyvileg megállapítani s ezt a jegyzőkönyvet a pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni.
(3) A pénzügyigazgatóság a felvett jegyzőkönyvet további eljárás végett az illetékes bíróságnak küldi meg.
13. §
A jelen rendelet az 1945. évi 5950. ME rendelet 14. §-a alapján a kihirdetés napján lép életbe.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 13-án.
A miniszter helyett:
Dr. Vasady-Kovács Ferenc s. k.,
államtitkár