adozona.hu
150600/1945. PM rendelet
150600/1945. PM rendelet
a háborús helyzet következtében az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántó területek 1945. évi földadójának elengedéséről szóló 5930/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ideiglenes nemzeti kormány 5930/1945. ME rendeletének végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
Az 1945. évi 5930. ME rendelet 1. §-a értelmében az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántó területek 1945. évre kivetett földadója elengedhető.
A községi előljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, hírlap, stb. utján) köteles az 5930/1945. ME rendeletet közhírré tenni és az adózókat felhivni, hogy amennyiben vetetlen szántó terüle...
150600/1945. PM rendelet
a háborús helyzet következtében az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántó területek 1945. évi földadójának elengedéséről szóló 5930/1945. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Az ideiglenes nemzeti kormány 5930/1945. ME rendeletének végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
1. §Az 1945. évi 5930. ME rendelet 1. §-a értelmében az 1944/45. gazdasági évben vetetlenül maradt szántó területek 1945. évre kivetett földadója elengedhető.
2. §
(1) A községi előljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, hírlap, stb. utján) köteles az 5930/1945. ME rendeletet közhírré tenni és az adózókat felhivni, hogy amennyiben vetetlen szántó területük után adóelengedésre igényt tartanak, a községi előljáróságnál (városi adóhivatalnál) tartoznak írásban vagy szóban bejelenteni.
(2) A bejelentést mind a tényleges birtokos (tulajdonos vagy haszonélvező), mind a bérlő megteheti. Ha azonban a bejelentést a bérlő tette meg bérelt földjére nézve, a bejelentésben okvetlenül fél kell tüntetnie a bérelt földek tényleges birtokosának nevét is.
(3) A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmives nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet alapján földhöz-juttatottak a vetetlen szántó területekre vonatkozó bejelentésüket két képviselőjük utján közösen is megtehetik.
(4) Ha a bejelentés szóbelileg történt, azt. a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) díjtalanul jegyzőkönyvbe kell foglalnia. A bejelentésnek tartalmaznia kell a birtokos nevét, a vetetlen szántó terület nagyságát, azoknak a dűlőknek nevét, amelyekben a vetetlen szántó területek vannak és esetleg a földrészletek helyrajzi számait. Az olyan községeknél (városoknál), amelyeknek kataszteri birtokivet megsemmisültek és az 1945. évi földadó nem a kataszteri birtokivek alapján lett kivetve, a bejelentésnek még a birtokos ingatlanainak összes területét is tartalmaznia kell. Az írásbeli bejelentésről felvett jegyzőkönyvet a községi előljáróság (városi adóhivatal) a beérkezés napján köteles beiktatni.
2. §
A fél kívánságára a községi (városi) közegek kötelesek az iktatókönyv számát, amely alatt az írásbeli bejelentést vagy a szóbeli bejelentésről felvett jegyzőkönyvet bevezetik, a bejelentésre, illetőleg a jegyzőkönyvre a fél jelenlétében rájegyezni, vagy neki a bejelentésről a bejelentés napjának megjelölésével ellátott iktatószámot adni.
3. §
(1) Az érdekelteknek a bejelentést legkésőbb 1945. évi augusztus hó 31-éig kell megtenniök.
(2) A fenti határidőn túl elkésve beadott bejelentéseket és azokkal együtt beadott igazolási kérelmeket a községi előljáróság (városi adóhivatal) esetenkint azonnal a pénzügyigazgatásáéhoz beterjeszti.
(3) Az (1) bekezdésben megállapitott határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet a pénzügyigazgatóság bírálja el és amennyiben az igazolást elfogadja, intézkedik a földadó elengedése iránt, ha pedig az igazolási kérelemnek helyet nem ad, azt tárgyalás nélkül visszautasítja. A visszautasító határozat ellen a 8. § (2) bekezdésében megjelölt felfolyamodással lehet élni.
(4) Az igazolásnak helyt ad határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
4. §
(1) A községi előljáróság (várost adóhivatal) a 3. § (1) bekezdésében megállapitott határidőn belül beadott bejelentéseket gondosan összegyűjti és a pénzügyigazgatóságtól kárfelvételi nyomtatványok kiküldését kéri.
(2) A pénzügyigazgatóság köteles azonnal gondoskodni arról, hogy a 2.083. raktári számú kárfelvételi jegyzék ós a 2.085. raktári számú földadóleirási jegyzék a szükséges mennyiségben rendelkezésére álljon.
(3) A pénzügyigazgatóság köteles a kárfelvételi jegyzékből és a földadóleirási jegyzékből a szükséges mennyiséget a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) haladéktalanul kiküldeni.
(4) A községi előljáróság (városi adóhivatal) a szükséges nyomtatvány kézhezvétele után a bejelentések alapján azonnal elkészíti a kárfelvételi jegyzéket, melynek 1-7. hasábját, a vetetlenül maradt földrészleteknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolásával, a kataszteri birtokivek adataiból kitölti. A 8. hasáb üresen hagyandó, a kataszteri tisztajövedelmet a 9. hasábba kell bejegyezni, mert a kataszteri tisztajövedelem egyúttal a földadót is kifejezi akként, hogy a korona a buza földadót kilogrammban, a fillér pedig dekagrammban kifejezve jelenti. Azután a jegyzék 6. és 9. hasábjait összegezni kell. A vetetlenül maradt földterületeknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolására csak az olyan községi előljáróság (városi adóhivatal) köteles, amelynek az érvényben álló kataszteri telekkönyvről másolata van. A kárfelvételi jegyzékbe bevezetendő adatokat azonban ebben az esetben is a birtokivekből kell kijegyezni, mert a községnél (városnál), az időközi változások ezekben tartatnak nyilván.
(5) Minthogy abban az esetben, ha nem az egész földrészlet maradt vetetlenül, a vetetlen terület nagyságának megbecsülése a bizottság feladata, a bejelentett földrészleteknek mindig a kataszteri birtokiv szerinti egész területét és kataszteri tisztajövedelmét kell a kárfelvételi jegyzék 6. és 9. hasábjába bevezetni, még akkor is, ha a földrészlet területének csak egy része maradt vetetlen.
(6) A kárfelvételi jegyzék elkészülte után a községi előljáróság (városi adóhivatal) a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, hirlap, stb. utján) azonnal közhírré teszi, hogy mindazok, akik vetetlen szántóterületüket bejelentették, a kárfelvételi jegyzék megtekintése utján meggyőződhetnek arról, hogy vetetlen földrészleteik a jegyzékbe fel vannak-e véve, mert azon a cimen; hogy valamely földrészlet a jegyzékből tévedés folytán kimaradt, a bizottság helyszíni bejárása után adóelengedés többé nem igényelhető. A közhirré-tótel megtörténtét a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzék címlapjára vezetett záradékban igazolni köteles.
(7) Azok a községek (városok), amelyek a kataszteri telekkönyv másolatával nem rendelkeznek, vagy ha ilyennel rendelkeznek is, de az már elavult, a kárfelvételi jegyzéket a kataszteri birtokivek szerint csoportosítva is elkészíthetik és a jegyzékben a vetetlenül maradt földrészleteknek helyrajzi szám sorrendben való felsorolására nem kötelesek.
(8) Ha a kataszteri birtokivek rendkívüli körülmények folytán megsemmisültek, akkor a kárfelvételi jegyzék 6. hasábjába a birtokos ingatlanainak összes területét a bejelentésből kell bejegyezni, a földadót pedig a 9. hasábba az 1945. évi földadófőkönyvből kell bevezetni. Önként értetődik, hogy a kárfelvételi jegyzék 4. és 5. hasábja üresen marad.
(9) A kárfelvételi jegyzéken kivül köteles a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket is elkészíteni és annak 1. és 2. hasábját is kitölteni. Ha a kárfelvételi jegyzék helyrajzi szám szerinti sorrendben készült, annak egyes folyószámait a leírási jegyzék szélén (margóján) az illető birtokos neve mellé fel kell jegyezni.
5. §
(1) A vetetlenül maradt szántóterületek és azok nagyságának megállapítása végett azok a községi előljáróságok (városi adóhivatalok), amelyekhez ilyen bejelentések érkeztek, folyó évi augusztus hó 31-én községenkint egy - esetleg több - háromtagú bizottságot alakítanak.
(2) A bizottság egy tagját a községi előljáróság (polgármester), egy tagját a községi (városi) mezőgazdasági bizottság és egy tagját az érdekeltek jelölik ki. A bizottság elnöke a községi előljáróság (polgármester) által kijelölt tag. A bizottság megalakulásáról a községi előljáróság jegyzőkönyvet készit, melyet az iratokhoz csatolva kell megőrizni.
(3) A vetetlenül maradt szántóterületeket és azok nagyságát a bizottság a helyszínén állapítja meg. Ha a bizottság becslése szerint a bejelentett földrészlet területének csak egy része maradt vetetlen, a bizottság becslés utján megközelítő pontossággal megállapítja, hogy a vetetlen területrész hányadrésze a földrészlet egész területének. Az eredményt az elnök a kárfelvételi jegyzék 10. hasábjába bejegyzi. Pl.: a 120 helyrajzi számú, 12 kataszteri hold 314 négyzetöl területű földrészletből a bizottság megállapítása szerint 4 kataszteri hold maradt vetetlenül, azaz a terület 1/3-ad része. A bizottság elnöke tehát a kárfelvételi jegyzék 10. hasábjába bejegyzi.: 1/3 vetetlen. Ha az adott esetben az egész terület, tehát 12 kataszteri hold 314 négyzetöl maradt vetetlenül, akkor a bizottság elnöke a 10. hasábba bejegyzi: vetetlen.
(4) Ha a bizottság tagjainak véleménye a vetetlen szántóterület nagyságát illetően eltérő, a bizottság szótöbbséggel határoz.
(5) Ha olyan községben jelentenek be vetetlen területet, amelynek határában tagosítás hajtatott végre és a birtoklás már a tagositási állapot szerint történik, de az uj földadókataszteri munkálat ez állapot szerint még nem készült el, illetőleg az érvényben álló még át nem alakíttatott, a kárfelvételi jegyzéket a tagosítás alá nem került határrészekre az érvényben álló földadókataszteri munkálat adatai alapján kell elkészíteni.
(6) Ha a bejelentés a tagositási állapot szerint birtokolt határrészre vonatkozik, a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzék 1-7. és 9. hasábjába az érvényben álló kataszteri birtokivekből a vetetlen szántóterületek birtokosainak a szántó mivelési ágban nyilvántartott valamennyi földrészletét bevezeti, tekintet nélkül arra, hogy a birtokivek szerint mely dűlőkben fekszenek.
(7) Az 5 § (1) és (2) bekezdései értelmében alakított bizottság a tagositási állapot szerint birtokolt határrészén minden egyes birtokosra nézve becslés utján megállapítja, hogy körülbelül mennyi szántóterülete maradt vetetlen. Ennek a megállapításnak eredményét a bizottság elnöke a kárfelvételi jegyzék 10. hasábjába az illető birtokosnak körülbelül ugyanannyi területet magábanfoglaló földrészlete vagy földrészletei mellé bejegyzi Ha pl. a bizottság becslése szerint Nagy János birtokosnak körülbelül 6 kataszteri hold szántóterülete maradt vetetlen, a bizottság elnöke a kárfelvételi jegyzékben Nagy János földrészletéi között egy olyant keres, amelyiknek a területe körülbelül 6 kataszteri hold Ha van ilyen földrészlet, a vetetlen szót e mellé a földrészlet mellé kell a 10. hasábba bejegyezni, Nagy János többi földrészletét pedig törölni a kárfelvételi jegyzékből. Ha nincsen olyan földrészlet, amelynek területe a 6 kataszteri holdat egymagában megközelíti, a bizottság elnöke Nagy Jánosnál olyan földrészleteket válogat össze, amelyeknek területe együttesen körülbelül kiadja a 6 kataszteri holdat. Ilyenkor a "vetetlen" jelzést ezek mellé a földrészletek mellé kell a 10. hasábba bejegyezni. Nagy János többi földrészletét pedig ugyancsak törölni kell. Ha végül Nagy János földrészletei közül több földrészletei nem lehetne ugy összeválogatni, hogy területük együttesen körülbelül 6 kataszteri holdat tegyen ki, egyes földrészletekből azok egész területét, egy másik földrészlet területéből pedig annak csak egy részét kell a kárfelvételi jegyzékben mint vetetlent figyelembe venni. Az utóbbi földrészlet 10. hasábját ugy kell kitölteni, ahogy az az 5. § (3) bekezdésében részletezve van A felesleges földrészleteket kárfelvételi jegyzékben Nagy Jánosnál ebben az esetben is törölni kell.
(8) Ha a bejelentés legelőfelosztási, földreformtörvény alapján végrehajtott birtokrendezési, vagy földfeldarabolási állapot szerint birtokolt területre vonatkozik és az érvényben álló földadókataszteri munkálat ez állapot szerint még nem alakíttatott át, a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzékben a legelőfelosztás, birtokrendezés, vagy föld-feldarabolás során felosztásra, juttatásra, vagy feldarabolásra került egész földrészleteket veszi fel. A helyszíni eljárás azonban már a felosztott, juttatott vagy a földfeldarabolás folytán keletkezett uj földrészletekre vonatkozólag történik. Ezekről a községi előljáróság (városi adóhivatal) a kiosztási földkönyv vagy a földfeldarabolási terv, vagy a községi földigénylő bizottság által készített felosztási terv adatai alapján a kárfelvételi jegyzékhez kárfelvételi jegyzék nyomtatványon betétlapot készit. A betétlapon a helyrajzi számok hasábja üresen marad. Ugyancsak betétlapot készit a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzékhez is.
(9) A bizottságnak a helyszíni vizsgálatokat legkésőbb folyó évi szeptember hó 25-éig be kell fejezni. Ezért minden községben annyi bizottságot kell az 5. § (1), illetőleg (2) bekezdése értelmében alakítani, hogy ez a határidő betartható legyen.
(10) Amint a bizottság a helyszíni vizsgálatokat befejezte, a kárfelvételi jegyzéket a következő záradékkal látja el: "Anyagi és büntetőjogi felelősségünk tudatában igazoljuk, hogy a jelen jegyzékbe felvett földrészleteket a helyszínen megvizsgáltuk és a 10. hasábba bejegyzett területi adatokat a legjobb meggyőződésünk szerint becsültük meg." Ezután következik a keltezés és a bizottság tagjainak aláírása. A záradékot mindig azzal a nappal kell keltezni, amelyen a helyszíni eljárást végrehajtották, illetőleg amelyen a több napig tartó helyszíni eljárást befejezték. Utóbbi esetben a helyszíni eljárás kezdőpontját a záradékban fel kell tüntetni.
(11) A községi előljáróság (városi adóhivatal) a kárfelvételi jegyzéket, a földadóleirási jegyzéket, az 5. § (2) bekezdése értelmében készült jegyzőkönyvet, valamint az összes bejelentéseket a helyszíni eljárás befejezését követő nap, de legkésőbb f. évi szeptember hó 26-án a pénzügyigazgatósághoz beterjeszti.
6. §
(1) A pénzügyigazgatóság az 5. § (11) bekezdése értelmében hozzá beérkezett iratokat átvizsgálja és az esetleg észlelt hiányok megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodik.
(2) Ha a pénzügyigazgatóság a vizsgálat során azt állapitja meg, hogy a kárfelvételi jegyzékben több vetetlen terület van felvéve, mint amennyit a 150137/1945. számú pénzügyminiszteri rendelettel elrendelt összeírás tartalmaz, vagy bármi más okból azt aggályosnak tartja, a községi bizottság helyszíni megállapításainak helyszínen történő felülvizsgálatát elrendelheti.
(3) A felülvizsgálatot háromtagú bizottság végzi, melynek elnöke a pénzügyigazgatóság által kiküldött földadónyilvántartási biztos, tagjai pedig a községi előljáróság (városi adóhivatal) által kijelölt két előljárósági tag. Véleményeltérés esetében a bizottság szótöbbséggel határoz.
(4) A bizottság megállapításait piros tintával rávezeti a kárfelvételi jegyzékre és a felülvizsgálat végeztével a kárfelvételi jegyzéket ugyancsak piros tintával záradékolja, keltezi és aláírja.
(5) Ezután a kárfelvételi jegyzéket a bizottság elnöke átveszi és a pénzügyigazgatósághoz jelentéssel haladéktalanul beterjeszti.
7. §
(1) A pénzügyigazgatóság az 5. § (11) bekezdése, valamint a 6. § (5) bekezdése értelmében beterjesztett kárfelvételi jegyzéket átvizsgálja abban a tekintetben, hogy a kárfelvételi jegyzékben foglalt földrészletek nincsenek-e az 1945. évi 150601. PM rendelet alapján készített kárfelvételi jegyzékbe is felvéve. Ha a földrészletek az említett rendelet alapján készített kárfelvételi jegyzékbe is fel vannak véve, a földrészleteket abból a kárfelvételi jegyzékből kell törölni, melyben az adózóra nézve alacsonyabb károsodás van megállapítva. Ennek megtörténtével a pénzügyigazgatóság a kárfelvételi jegyzékeket és összes iratokat a törlendő földadó kiszámítása végett a mellé rendelt számvevőségnek átadja.
(2) Ha a kárfelvételi jegyzékben az 5. § (3) bekezdésében tárgyalt eset fordul elő és az ott adott példában a 120. helyrajzi számú földrészletnek a kárfelvételi jegyzék 9. hasábjába bejegyzett földadója 123 kg 36 dkg buza, a törlendő földadót a számvevőség ugy kapja meg, hogy a 9. hasábba bejegyzett földadónak egyharmad részét kiszámítja. Jelen esetben törlendő lesz 41 kg 12 dkg buza. Ezt az összeget a kárfelvételi jegyzék 13. hasábjába bejegyzi, a törlendő adótételeket összegezi és a jegyzéket záradékkal látja el.
(3) A törlendő földadót a számvevőség birto-kosonkint a földadóleirási jegyzék megfelelő 3. hasábjába is bevezeti, az oldalakat összesíti és azután, ha a nyert főösszeg a kárfelvételi jegyzékben megállapított főösszeggel egyezik, a földadóleirási jegyzéket is megfelelően záradékolja. A kárfelvételi és a földadóleirási jegyzékben elvégzendő munkálatot a számvevőség legkésőbb folyó évi október hó 15-éig köteles befejezni. Ha ez a határidő bármi oknál fogva betartható nem lenne, arról a számvevőség előterjesztése alapján a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszterhez olyan időben tesz jelentést, hogy az említett munkálatoknak az előirt határidőre leendő elvégzése iránt megfelelő intézkedés legyen tehető. A számvevőség által záradékolt földadóleirási jegyzékre a pénzügyigazgatóság a következőket vezeti rá: "Határozat: a jelen jegyzékben felsorolt birtokosok javára........kg.....dkg földadó törlését a pénzügyigazgatóság ezennel elrendeli. A jelen határozattal elrendelt adótörlések jogossága és mérve kérdésében az érdekeltek a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához intézendő, a pénzügyigazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhetnek". Keltezés. A pénzügyigaz-gatóság bélyegzője és főnökének aláírása.
(4) A földadóleirási jegyzéket a pénzügyigazgatóság az illetékes állami adóhivatalnak megküldi. Az állami adóhivatal a törölt földadó összegét a 150500/1945. PM rendelet 15. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a havi változási jegyzékbe bejegyzi és a földadóleirási jegyzéket haladéktalanul kiadja a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak)
(5) Amint a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket az állami adóhivataltól megkapja, addig is, amig az erre vonatkozó községi változási jegyzéket kézhez veszi, a földadóleirási jegyzékben a törlendő pótlékokat kiszámítja és az elengedett adóösszegeket búzamennyiségben a földadóleirási jegyzék alapján a községi földadófőkönyvbe tételenkint és egyénenkint azonnal bevezeti, a földadóleirási jegyzék vonatkozó 12. hasábjába pedig bejegyzi azokat a földadófőkönyvi tételszámokat, amelyek alatt a törlés megtörtént.
(6) Az adóelengedésnek a községi földadó-főkönyvbe történt bejegyzését a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzék címlapján igazolni köteles.
(7) Ezután a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzéket a községben (városban) szokásos módon (dobszó, hirdetmény, stb utján) előre kihirdetendő 15 napi közszemlére a község (város) házánál kiteszi.
(8) A közszemlére való kitétel határidejének lejárta után a községi előljáróság (városi adóhivatal) a földadóleirási jegyzék címlapján a közszemlére való kitétel idejére vonatkozó igazolást kitölti, azt aláírja, hivatalos pecsétjével ellátja és a földadóleirási jegyzéket irattárában gondosan megőrzi.
8. §
(1) A pénzügyigazgatóságnak a szántóterületek vetetlen volta cimén igényelt adóelengedés tárgyában a 7 § (3) bekezdés szerint hozott határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni, amelyet a leírási jegyzék közszemlére történt kitételének utolsó napját követő 18 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál írásban kell benyújtani.
(2) A pénzügyigazgatóságnak az igazolási kérelmet a 3. § (3) bekezdése értelmében történt visszautasító határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához felfolyamodással lehet élni, amelyet a pénzügyigazgatóságnál írásban kell benyújtani.
9. §
(1) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának a szántóterületek vetetlen volta cimén igényelt adóelengedés kérdésében hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.
(2) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának az igazolási kérelmet visszautasító pénzügyigazgatósági határozata ellen beadott felfolyamodást elutasító határozata ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bírósághoz intézett felfolyamodást lehet előterjeszteni.
(3) A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának a szántóterületek vetetlen volta cimén igényelt adóelengedés kérdésében hozott, az államkincstár érdekeit sértő határozata ellen a pénzügyigazgatóság főnökét panaszjog illeti meg.
(4) A panaszt a pénzügyigazgatóságnál, illetőleg a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságánál kell benyújtani.
(5) A panasznak halasztó hatálya nincs.
10. §
(1) Az 5. § (1) és (2) bekezdései értelmében alakított bizottság tagjai az államkincstárral szemben teljes anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak.
(2) Ha a 9. §-ban körülirt helyszíni felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a bizottság a kárfelvételi jegyzékben valótlan adatokat jegyez be és ezt az államkincstár megrövidítésére vagy egyes adózók megkárosítására irányuló szándékból követte el, a felülvizsgálatot végző bizottság köteles a netán fennforgó vétkes cselekményt - lehetőleg a tettesek kihallgatásával - jegyzőkönyvileg megállapítani s ezt a jegyzőkönyvet a pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni.
(3) A pénzügyigazgatóság a felvett jegyzőkönyvet további eljárás végett az illetékes bíróságnak küldi meg.
11. §
A jelen rendelet az 1945. évi 5930. ME rendelet 15. §-a alapján a kihirdetés napján lép életbe.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 13.-án.
A miniszter helyett:
Dr. Vasady-Kovács Ferenc s. k.,
államtitkár