adozona.hu
68/1975. (XII. 17.) PM rendelet
68/1975. (XII. 17.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1030/1975. (XI. 15.) MT határozat VI. fejezetének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetre - ideértve a mezőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetet is -, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, az állami gazdaságra, a kizáról...
68/1975. (XII. 17.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízgazdálkodási társulatok termelési adójáról
Az 1030/1975. (XI. 15.) MT határozat VI. fejezetének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §E rendelet hatálya a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetre - ideértve a mezőgazdasági-ipari és az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezetet is -, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, az állami gazdaságra, a kizárólag mezőgazdasági szövetkezetek részvételével jogi személyként működő szövetkezeti társulásra - ideértve a zöldség- és gyümölcsfelvásárlási szakágazathoz tartozó társulást is -, a mezőgazdasági ágazatba sorolt közös vállalatra (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem) és a vízgazdálkodási társulatra terjed ki.
Adókötelezettség
2. §(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat termelési adót köteles fizetni a megrendelők részére végzett ipari termékelőállító (befejezetlen, félkész, késztermék előállítás, a továbbiakban: termékelőállítás), építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) és szolgáltató tevékenység, továbbá a vásárolt termékek kiszerelése, illetőleg a bér ellenében végzett kiszerelés, valamint az épületek (épületrészek) nem mezőgazdasági célra történő bérbeadása után.
(2) Ha a megrendelő részére végzett munkát a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat alvállalkozóval vagy bérmunkában végezteti, adókötelezettsége az alvállalkozó vagy a bérmunkát teljesítő adókötelezettségétől függetlenül fennáll.
3. §
(1) Termékelőállítás:
a) Minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a megmunkálás alá vett anyag (termék) jellege, használhatósági foka, mérete megváltozik, vagy az így előállított termék az Ipari Termék Jegyzék szerint más besorolás alá esik.
b) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat által értékesítésre vásárolt terméknek a bontása.
c) A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény hatálya alá tartozó kitermelés. Az adókötelezettséget a kitermelési engedéllyel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemre kell megállapítani még akkor is, ha a tényleges kitermelést más folytatja. Ha a kitermelést engedély nélkül végzik, az adókötelezettség azt a mezőgazdasági nagyüzemet terheli, amelynek területén a kitermelés folyik.
(2) Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a termékelőállítás saját anyagból vagy a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból bérmunkában történik.
(3) Ha az előállított terméket a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat nem közvetlenül értékesíti, hanem azt szolgáltatás, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység (a továbbiakban: egyéb tevékenység) keretében felhasználja, a termékelőállítást terhelő adókötelezettség az egyéb tevékenységre megállapított adókötelezettségtől függetlenül fennáll.
4. §
Építési-szerelési tevékenységnek az építési-szerelési munkák áráról szóló 20/1972. (XII. 5.) ÉVM-ÁH együttes rendelet hatálya alá tartozó munkák minősülnek.
5. §
(1) Kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység:
a) az eladás céljából vásárolt termékek értékesítése;
b) saját előállítású vagy vásárolt termékeknek nyílt árusítású üzletben vagy állandó jellegű elárusító helyen történő eladása;
c) az ügynöki és a bizományosi tevékenység;
d) megbízás alapján áruda üzemeltetése jutalék ellenében.
(2) A termelői borkimérés keretében folytatott poharazói tevékenység az adókötelezettség szempontjából vendéglátó tevékenység. (3) A kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység akkor is adóköteles, ha azt engedély nélkül folytatják.
6. §
Szolgáltatás a megrendelő részére végzett, a 3-5. §-okban meg nem jelölt minden tevékenység, továbbá a 20/1972. (XII. 5.) ÉVM-ÁH együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt munkák.
Adómentesség
7. §(1) A mezőgazdasági nagyüzem mentes a termelési adókötelezettség alól a következő tevékenységek után:
a) a növénytermeléssel kapcsolatos szolgáltatás, a talajelőkészítés, vetés, ültetés, talajerőpótlás, öntözés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás, valamint az erdőtelepítés és annak ápolása;
b) az állattartással és a hatósági állategészségügyi zárlattal kapcsolatos szolgáltatás;
c) térítési díj ellenében mezőgazdasági termékek őrlése, darálása, hántolása, szárítása, tisztítása, osztályozása, csomagolása, konzervgyári előkészítése, előfeldolgozása, tartósítása, raktározása, hűtőtárolása és a takarmánykeverés;
d) a virág, dísznövény, faiskolai termék és ezek szaporítóanyagának exportra történő értékesítése;
e) a saját tagjai és alkalmazottai részére végzett szállítás és rakodás;
f) a saját termelésű mező- és erdőgazdasági termékeknek a vevő telepére, valamint a vásárolt terméknek a saját telephelyre szállítása;
g) a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett mezőgazdasági gépek javítása (az ITJ 39 termékfőcsoport);
h) a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett meliorációs munkák, talajvizsgálatok, takarmányvizsgálatok és egyéb mezőgazdasági jellegű laboratóriumi vizsgálatok;
i) a mezőgazdasági nagyüzem által a tagjai és alkalmazottai gazdaságából származó mezőgazdasági termékek értékesítése, továbbá a mezőgazdasági termelés céljából vásárolt termékeknek a tagjai és alkalmazottai részére értékesítése;
j) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységből nyert anyag, alkatrész, ha azt a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak értékesítik;
k) az üzemi konyhai szolgáltatás;
l) a pálinka bérfőzése;
m) a mezőgazdasági termelést szolgáló vízszivattyúzás;
n) a hatóság által elrendelt ár- és belvízvédelmi készültség idején az Országos Vízügyi Hivatal szervei részére végzett szállítás, rakodás, vízelvezetés, szivattyúzás.
(2) Mentes a termelési adó alól:
a) a rendelet hatálya alá tartozó társulásnak a tag mezőgazdasági nagyüzem részére, illetve társulási tag mezőgazdasági nagyüzemnek a társulása részére végzett termékelőállító és egyéb tevékenysége, ha a tag mezőgazdasági nagyüzem az alapítója a társulásnak, vagy legalább 2 éve tagja;
b) a vízgazdálkodási társulatnak az árvíz és belvíz, valamint a rendkívüli vízszennyezés elleni védekezési munkája, a helyi vízkár elhárítási munkája, továbbá a társulati tagok részére végzett tevékenysége, illetőleg a társulati tag részéről a vízgazdálkodási társulat részére végzett - a 25/1965. (XI. 28.) Korm. rendelet 1-3. §-aiban meghatározott - tevékenység.
(3) Ha a társulás vagy a vízgazdálkodási társulat tagja a társulás vagy a vízgazdálkodási társulat részére a (2) bekezdés alapján adómentesen végez termékelőállítást, szolgáltatást vagy építési-szerelési munkát és azt a társulás vagy a vízgazdálkodási társulat nem saját maga használja fel, hanem értékesíti (akár egy másik tagja részére is), a termelési adót a társulásnak, illetőleg a vízgazdálkodási társulatnak kell megfizetnie, mintha az adóköteles tevékenységet maga végezte volna. Az előzőek szerint kell értelemszerűen eljárni, ha a társulás végez hasonló tevékenységet a tagja részére. Adóalap
8. §
(1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység ellenértékeként elszámolt árbevétel forgalmi adóval csökkentett, illetve árkiegészítéssel és állami visszatérítéssel növelt összege. Árbevételen a kiszámlázott, valamint a készpénzforgalom útján elért összeget kell érteni.
(2) Termékelőállítás esetén, ha az eladási ár a csomagolóanyag vagy göngyöleg értékét is magában foglalja, annak értékével a termelési adó alapja nem csökkenthető még akkor sem, ha az eladó azt meghatározott értékben visszaveszi.
(3) Ha a termékelőállításhoz egyéb tevékenység is kapcsolódik, illetőleg, ha a mezőgazdasági nagyüzem vagy a vízgazdálkodási társulat az egyéb tevékenysége keretében termékelőállítást is végez, az adóalap megállapítása szempontjából külön kell választani az előállított termék és az egyéb tevékenység árbevételét és az azokra meghatározott adókulcsok szerint kell az adót fizetni. Ebben az esetben a saját előállítású termék után fizetendő adó alapja:
a) kereskedelmi vagy vendéglátó egység részére történő átadás esetén a kiszállításkor érvényes kiskereskedelmi (irány-) árréssel csökkentett fogyasztói ár;
b) építési-szerelési tevékenység és szolgáltatás esetén az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított termelői, ennek hiányában a kis- és nagykereskedelmi (irány-) árréssel csökkentett fogyasztói ár.
(4) Építési-szerelési tevékenységnél a termelési adó alapja az árhatósági rendelkezések szerint számított építési-szerelési munka ára, amelyet a felhasznált saját előállítású vagy vásárolt termék (anyag) értékével csökkenteni nem lehet. A termelési adó alapját azonban csökkenteni kell az alvállalkozók által végzett munka ellenértékével.
(5) Ha a szolgáltató tevékenység keretében saját előállítású vagy vásárolt termék (anyag) kerül felhasználásra, annak értékét az adó alapjának megállapításánál az adóalapba be kell számítani. Ez alól kivétel az a szolgáltatás, amelynél a felhasznált anyagok, alkatrészek és felszerelési cikkek után csak az árhatóság által meghatározott pótlék alkalmazható. A pótlék adóköteles.
(6) A 6. § szerinti árszabályozó rendelkezés hatálya alá tartozó munkáknál a termelési adó alapjába a megrendelő által rendelkezésre bocsátott berendezési tárgyak, szerelvények értékét nem kell beszámítani. Az ezek után felszámítható pótlék adóköteles.
(7) A kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység termelési adó alapja az (1) bekezdés szerinti árbevétel.
(8) Ügynöki és bizományosi tevékenység esetén a termelési adó alapja az ügynöki és bizományosi díj. Ha azonban az ügynök vagy a bizományos az áru ellenértékét saját pénzeszközeiből kiegyenlíti, akkor a termelési adó alapja az áru ellenértékével megnövelt ügynöki, illetve bizományosi díj.
Az adó mértéke
9. §(1) A termelési adó kulcsait e rendelet melléklete tartalmazza.
(2) Budapest fővárosban és vonzáskörzetében, valamint Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged megyei városokban a kohászati termék, fémszerkezet és fémtömegcikk-ipari termék, gép, közlekedési eszköz, villamosgép, híradástechnikai, vákuumtechnikai és műszeripari termék előállításával foglalkozó, valamint vegyipari, könnyűipari, építési-szerelési és szállítási tevékenységet folytató mezőgazdasági nagyüzem, illetve vízgazdálkodási társulat - e tevékenységek után - a rendelet mellékletében szereplő kulcsokkal kiszámított adót 10%-kal növelt összegben köteles fizetni.
(3) Az (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából Budapest főváros vonzáskörzetét a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága javaslata alapján a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jelöli ki.
(4) A kedvezőtlen termőhelyi adottságú és árkiegészítésben részesülő mezőgazdasági nagyüzemet a fizetendő termelési adóból 30%-os adókedvezmény illeti meg. A (2) bekezdésben meghatározott területen az ott megjelölt tevékenységet folytató kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági nagyüzemre a kedvezmény nem alkalmazható.
10. §
A termelési adóval kapcsolatos eljárás és jogorvoslat során a költségvetési kapcsolatok lebonyolításáról szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
11. §(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után elért adóköteles árbevétel esetén kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a jogügyletet mikor és milyen feltételekkel kötötték.
(2) A rendelet hatálybalépésével az 53/1972. (XII. 31.) PM rendelettel módosított 48/1971. (XII. 31.) PM rendelet hatályát veszti.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 68/1975. (XII. 17.) PM rendelethez