38/1978. (VII. 18.) MT rendelet

az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött Egyezményhez és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó Egyezményt módosító, Brüsszelben, 1955. július 1-én létrejött jegyzőkönyvhöz való csatlakozás kihirdetéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Minisztertanács az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött Egyezményhez és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenlatúrára vonatkozó Egyezményt módosító, Brüsszelben 1955. július 1-én létrejött jegyzőkönyvhöz való csatlakozást e rendelettel kihirdeti.
Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Az Egyezményt aláíró Kormányok,
attól az óhajtól vezetve, hogy megkönnyítsék a nemz...

38/1978. (VII. 18.) MT rendelet
az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött Egyezményhez és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó Egyezményt módosító, Brüsszelben, 1955. július 1-én létrejött jegyzőkönyvhöz való csatlakozás kihirdetéséről
(A Magyar Népköztársaság Kormánya csatlakozási okiratának letétbe helyezése a belga Külügyminisztériumnál az 1978. évi március 9. napján megtörtént. Az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1978. évi június hó 9. napján lépett hatályba.)
1. §
A Minisztertanács az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött Egyezményhez és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenlatúrára vonatkozó Egyezményt módosító, Brüsszelben 1955. július 1-én létrejött jegyzőkönyvhöz való csatlakozást e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
"Egyezmény
az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúráról
(Brüsszel, 1950. december 15.)
Az Egyezményt aláíró Kormányok,
attól az óhajtól vezetve, hogy megkönnyítsék a nemzetközi kereskedelmet,
megállapítva, hogy a mennyiségi korlátozások folyamatos feloldása a nemzetközi kereskedelemben egyre növekvő fontosságot kölcsönöz a vámtarifáknak,
attól a szándéktól vezérelve, hogy egyszerűsítsék a vámtarifákra vonatkozó nemzetközi tárgyalásokat és megkönnyítsék a kereskedelmi statisztikák összehasonlítását, azokban az esetekben, melyekben e statisztikáknak az adatai az áruk vámtarifákban történő osztályozásán alapulnak,
meggyőződve arról, hogy az áruk vámtarifákban történő osztályozására vonatkozó közös alap elfogadása fontos lépés ezen célok eléréséhez,
tekintetbe véve az Európai Vámunió Vizsgáló Csoportja által Brüsszelben már e téren végzett munkát,
figyelembe véve, hogy e tekintetben legjobban egy nemzetközi Egyezmény megkötésével érhető el eredmény,
a következőkben állapodtak meg:
I. cikk
Az Egyezmény alkalmazása szempontjából,
a) "Nómenklatúra" alatt az Egyezmény mellékletében levő árumegnevezéseket, ezek számait, az áruosztályokhoz és az árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket, továbbá a Nómenklatúra Értelmezésének Általános Szabályait kell érteni;
b) a "Tanács létrehozásáról szóló Egyezmény" alatt a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én aláírásra megnyitott Egyezményt kell érteni;
c) "Tanács" alatt a fenti b) pontban említett Vámegyüttműködési Tanácsot kell érteni;
d) "Főtitkár" alatt a Tanács főtitkárát kell érteni.
II. cikk
a) Valamennyi Szerződő Fél köteles vámtarifáját a Nómenklatúrának megfelelően összeállítani, legfeljebb olyan tisztán szövegezésjellegű eltérésekkel, amelyek a Nómenklatúrának a hazai törvényes rendelkezések közé való felvételéhez szükségesek és az így összeállított tarifát a Nómenklatúrának megfelelően az Egyezmény reá nézve történt hatálybalépésének napjától alkalmazza.
b) Minden Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy:
i. vámtarifájából nem hagyja ki a Nómenklatúra egyetlen árumegnevezését sem, nem tesz hozzá újakat és nem tér el az árumegnevezések számaitól;
ii. vámtarifájában az árucsoportok vagy áruosztályok megjegyzéseiben egyetlen olyan átdolgozást sem végez, amely a Nómenklatúrában levő árucsoportok, áruosztályok és árumegnevezések tartalmát módosíthatja; és
iii. vámtarifájába belefoglalja a Nómenklatúra Értelmezésének Általános Szabályait.
c) E cikk egyik rendelkezése sem gátolja a Szerződő Feleket abban, hogy az áruknak a saját vámtarifájukban történő osztályozása céljából a Nómenklatúra bármely árumegnevezésén belül további altételes bontást hozzanak létre.
III. cikk
a) a Tanács figyelemmel kíséri az Egyezmény végrehajtását az értelmezés és az alkalmazás egységességének biztosítása érdekében.
b) Ebből a célból a Tanács létrehoz egy Nómenklatúra Bizottságot, amelyben a Tanács minden olyan tagja jogosult képviseltetnie magát, amelyre az Egyezmény vonatkozik.
IV. cikk
A Nómenklatúra Bizottság a Tanács felhatalmazása alapján és annak irányelvei szerint a következő tevékenységet fejti ki:
a) összegyűjti és az érdekeltekhez eljuttatja mindazokat az adatokat, amelyek a Nómenklatúrának a Szerződő Felek vámtarifájában történő alkalmazására vonatkoznak;
b) tanulmányozza a Szerződő Feleknek az áruk vámszempontból történő osztályozásával kapcsolatos eljárását és gyakorlatát, és ennek alapján ajánlásokat készít a Tanács vagy a Szerződő Felek részére a Nómenklatúra egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása céljából;
c) a Nómenklatúra értelmezésére és alkalmazására magyarázó megjegyzéseket dolgoz ki;
d) saját kezdeményezése vagy felkérés alapján tájékoztatja vagy tanáccsal látja el a Szerződő Feleket az áruk vámszempontból történő osztályozásával kapcsolatos bármely kérdésben;
e) a Tanács elé terjeszti az Egyezménynek általa szükségesnek tartott módosítására vonatkozó javaslatait;
f) gyakorolja az áruk vámtarifákban történő osztályozásával kapcsolatos valamennyi olyan hatáskört és tevékenységet, amellyel a Tanács esetenként megbízza.
V. cikk
a) A Nómenklatúra Bizottság évenként legalább háromszor ül össze.
b) Megválasztja elnökét és egy vagy több alelnökét.
c) Működési Szabályzatát tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján maga dolgozza ki. Az ily módon kidolgozott Szabályzatot jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni.
VI. cikk
Az Egyezmény melléklete annak szerves részét képezi és az Egyezményre történő bármely utalás erre a Mellékletre is vonatkozik.*
VII. cikk
A Szerződő Felek az Egyezménnyel a vámtételek tekintetében semmiféle kötelezettséget nem vállalnak magukra.
VIII. cikk
a) Hatályukat vesztik a Szerződő Felek között létrejött más nemzetközi megállapodások ama rendelkezései, amelyek az Egyezménnyel ellentétesek.
b) Az Egyezmény nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket valamely Szerződő Fél az Egyezményben nem részes állammal szemben, egyéb nemzetközi megállapodás alapján az Egyezmény reá nézve történt hatálybalépése előtt vállalt. Mihelyt azonban a körülmények azt lehetővé teszik, de az ilyen megállapodások megújításakor mindenképpen, a Szerződő Felek kötelesek minden intézkedést megtenni ezek szükséges módosítására az Egyezmény rendelkezéseivel való összehangolás érdekében.
IX. cikk
a) Két vagy több Szerződő Fél között a Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést lehetőség szerint az érintett felek tárgyalás útján rendezik.
b) A tárgyalás útján nem rendezett bármely vitás kérdést a vitában álló Szerződő Felek a Nómenklatúra Bizottság elé terjesztik, amely megvizsgálja azt és ajánlásokat tesz a rendezésre.
c) Abban az esetben, ha a Nómenklatúra Bizottság nem tudja rendezni a vitás kérdést, az ügyet a Tanács elé terjeszti, amely a Tanács létrehozásáról szóló Egyezmény III. cikk (e) pontjában foglaltaknak megfelelően ajánlásokat tesz.
d) A vitában álló Szerződő Felek előre megállapodhatnak abban, hogy kötelezőnek tekintik a Bizottság vagy a Tanács ajánlásait.
X. cikk
Az Egyezmény 1951. március 31-ig áll nyitva aláírásra mindazoknak a Kormányoknak számára, amelyek a Tanács létrehozásáról szóló Egyezményt aláírták.
XI. cikk
a) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni.
b) A megerősítő okmányokat a Belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely minden letétbe helyezésről valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Főtitkárt értesíti.
Az Egyezmény megerősítő okmányát azonban egy Kormány sem helyezheti addig letétbe, amíg a Tanács létrehozásáról szóló Egyezmény megerősítő okmányát letétbe nem helyezte.
XII. cikk
(Az 1955. július 1-i Módosító Jegyzőkönyv 6. cikke hatályon kívül helyezte.)
XIII. cikk
a) Bármely állam Kormánya, amely nem írta alá az Egyezményt, de a Tanács létrehozásáról szóló Egyezményt már megerősítette vagy csatlakozott ahhoz, az Egyezményhez 1951. április 1-től csatlakozhat.
b) A csatlakozási okmányokat a Belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely minden letétbe helyezésről valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Főtitkárt értesíti.
c) (Az 1955. július 1-i Módosító Jegyzőkönyv 6. cikke hatályon kívül helyezte.)
XIV. cikk
a) Az Egyezmény meghatározatlan időre szól, de azt a XII. cikk a) pont szerinti hatálybalépésétől számított öt év elteltével bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja.
A felmondás a felmondási jegyzéknek a Belga Külügyminisztérium részéről történt átvételétől számított egy év elteltével válik hatályossá. A Belga Külügyminisztérium minden felmondásról valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Főtitkárt értesíti.
b) Bármely Szerződő Fél, amely a Tanács létrehozásáról szóló Egyezménytől visszalép, egyúttal visszalép az Egyezménytől is.
XV. cikk
a) Bármely Kormány a megerősítéskor vagy a csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Belga Külügyminisztériumhoz intézett jegyzékben kijelentheti, hogy az Egyezmény kiterjed azoknak a területeknek bármelyikére, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Az Egyezmény hatálya a jegyzékben említett területekre a jegyzéknek a Belga Külügyminisztérium részéről történt átvételét követő három hónap elteltével terjed ki, de semmi esetre sem előbb, mint amikor az Egyezmény a szóban forgó Kormányra nézve hatályba lépett.
b) Bármely Kormány, amely a fenti a) pont értelmében kijelentette, hogy ezt az Egyezményt kiterjeszti azoknak a területeknek bármelyikére, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelős, a XIV. cikk rendelkezéseinek megfelelően a Belga Külügyminisztériumhoz intézett jegyzékkel visszavonhatja ezt azoknak a területeknek vonatkozásában.
c) A Belga Külügyminisztérium valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Főtitkárt értesíti az e cikk értelmében kapott minden jegyzékről.
XVI. cikk**
a) A Tanács javasolhatja a Szerződő Feleknek az Egyezmény módosítását.
b) Az így javasolt bármely módosítás szövegét a Belga Külügyminisztérium minden Szerződő Féllel és valamennyi aláíró és csatlakozó állam kormányával közli.
c) A jelen cikk b) pontja alapján közölt bármely javasolt módosítást elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben egyetlen Szerződő Fél sem emelt ellene kifogást attól számított hat hónapon belül, amikor a Belga Külügyminisztérium ezt a módosítást a Szerződő Felekkel Közölte.
d) A Belga Külügyminisztérium értesíti az összes Szerződő Felet, valamint a Tanács Főtitkárát, ha egy javasolt módosítással szemben kifogás merült fel. Amennyiben nincs kifogás, a módosítás a jelen cikk c) pontjában említett időszak lejárta után hat hónappal minden Szerződő Félre nézve hatályba lép és különösen a Nómenklatúra módosítása esetében erre az időpontra a Szerződő Feleknek vámtarifájukat összhangba kell hozniuk a módosított Nómenklatúrával.
e) A Belga Külügyminisztérium valamennyi Szerződő Felet és más aláíró vagy csatlakozó államot, valamint a Tanács Főtitkárát értesíti az elfogadott vagy elfogadottnak tekintett módosításokról.
f) Az Egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó bármely Kormányt úgy kell tekinteni, mint amely a megerősítő vagy csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor már hatályos módosításokat elfogadta.
Melynek hiteléül alulírottak, Kormányuk megfelelő felhatalmazása birtokában az Egyezményt aláírták.
Készült Brüsszelben, ezerkilencszázötven december tizenötödikén (1950. december 15-én), angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen eredeti példányban, amelyet a Belga Kormány levéltárában helyeznek letétbe, amely megfelelően hitelesített másolatokat ad ki valamennyi aláíró és csatlakozó Kormánynak.
"Módosító jegyzőkönyv
az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló
Nómenklatúrára vonatkozó Egyezményhez
(Brüsszel, 1955. július 1.)
A Brüsszelben 1950. december 15-én aláírt és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nomenklatúrára vonatkozó Egyezményt aláíró Kormányok, valamint a Török Köztársaság Kormánya, amely csatlakozott az Egyezményhez,
úgy vélve, hogy indokolt az Egyezmény Mellékletének módosítása és az angol és francia szöveg közötti bizonyos eltérések megszüntetése,
figyelembe véve, hogy az Egyezmény még nem lépett hatályba,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A Brüsszelben 1950. december 15-én aláírt, és az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló Nómenklatúrára vonatkozó Egyezmény (a továbbiakban: "Egyezmény") VI. cikkében említett Mellékletet a csatolt Melléklet váltja fel.*
2. cikk
Ez a Jegyzőkönyv 1955. december 31-ig áll nyitva aláírásra mindazoknak a Kormányoknak számára, amelyek aláírták az Egyezményt, valamint a Török Köztársaság Kormánya számára.
3. cikk
A. A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni.
B. A megerősítő okmányokat a Belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely minden letétbe helyezésről valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Vámegyüttműködési Tanács Főtitkárát értesíti. A Jegyzőkönyv megerősítő okmányát azonban egy Kormány sem helyezheti letétbe, ha előzetesen vagy legkésőbb egyidejűleg nem helyezi letétbe az Egyezményt megerősítő vagy az ahhoz való csatlakozási okmányát.
4. cikk
A. Az Egyezmény a Jegyzőkönyvvel egyidejűleg lép hatályba.
B. Három hónappal azután, hogy az Egyezményt és a Jegyzőkönyvet aláíró hét Kormány a Belga Külügyminisztériumban letétbe helyezte a Jegyzőkönyv megerősítő okmányát, az Egyezmény és a Jegyzőkönyv ezekre a Kormányokra nézve hatályba lép.
A Jegyzőkönyvnek a Török Köztársaság Kormánya által letétbe helyezett megerősítő okmányát adott esetben a fent említett okmánynak kell tekinteni.
C. A Jegyzőkönyvet aláíró minden Kormányra nézve, amely megerősítő okmányát ezután az időpont után helyezi letétbe, az Egyezmény és a Jegyzőkönyv ennek a megerősítő okmánynak a Belga Külügyminisztériumban történt letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba.
5. cikk
A. Bármely állam Kormánya, amely a Jegyzőkönyvet nem írta alá, de az Egyezményt megerősítette vagy csatlakozott hozzá, 1956. január 1-től csatlakozhat a Jegyzőkönyvhöz.
B. A csatlakozási okmányokat a Belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely minden letétbe helyezésről valamennyi aláíró és csatlakozó Kormányt, valamint a Főtitkárt értesíti.
C. Az Egyezmény és a Jegyzőkönyv minden csatlakozó Kormányra nézve a Jegyzőkönyv csatlakozási okmányának letétbe helyezése után három hónappal lép hatályba, de semmi esetre sem a Jegyzőkönyv 4. cikke B. pontjában említett hatályba lépés előtt.
6. cikk
Az Egyezmény XII. cikke és a XIII. cikk c) pontja hatályát veszti.
7. cikk
A Jegyzőkönyv és Melléklete az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi, s egyebek mellett az Egyezmény XIV. és XV. cikkének rendelkezései a Jegyzőkönyvre is irányadók.
Melynek hiteléül alulírottak, kormányuk megfelelő felhatalmazása birtokában a Jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Brüsszelben, 1955. július 1-én, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen eredeti példányban, amelyet a Belga Kormány levéltárában helyeznek letétbe, amely megfelelően hitelesített másolatokat ad ki valamennyi aláíró és csatlakozó Kormánynak.
3. §
A Magyar Népköztársaság Kormánya az Egyezményhez való csatlakozás alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
"A Magyar Népköztársaság Kormánya kijelenti, hogy az áruk vámtarifákban történő osztályozásáról szóló nómenklatúrára vonatkozó egyezmény XV. cikkének rendelkezései elavultak és ellentmondanak az ENSZ Közgyűlése 1514/XV. számú határozatában is megfogalmazott, a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló elveknek."
4. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1978. június 9. napjától kell alkalmazni.
(2) A Egyezményben foglaltak végrehajtásáról
- a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben
- a pénzügyminiszter gondoskodik.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.