adozona.hu
4/1970. (I. 17.) PM rendelet
4/1970. (I. 17.) PM rendelet
a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet mellékletének módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. számú rendelet 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1970. évre szóló bevallások...
4/1970. (I. 17.) PM rendelet
a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet mellékletének módosításáról
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló 40/1967. (X. 13.) Korm. számú rendelet 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §A vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
2. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1970. évre szóló bevallásokra és befizetésekre kell alkalmazni. Egyidejűleg a 143/1968. (PK 34.) PM számú és a 107/1969. (PK 12.) PM számú utasítások hatályukat vesztik.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Melléklet a 4/1970. (I. 17.) PM számú rendelethez
A vállalatok és szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak 1970. évi lebonyolítási rendje
A 29/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatok és szövetkezetek az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeik teljesítése és költségvetési juttatásaik igénybevétele során az alábbi rendelkezések szerint kötelesek eljárni.I.
Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése
A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi kötelezettségeik folyamatos teljesítése érdekében havonként, negyedévenként, egyes kötelezettségeket illetően félévenként, évenként az alábbiak szerint kötelesek az állami költségvetés javára befizetéseket eszközölni, valamint bevallásokat benyújtani.1. A bevallások benyújtása
a) Az állami vállalatok, a társadalmi szervezetek vállalatai, a kisipari és háziipari szövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, az egyéb nem mezőgazdasági szövetkezetek, valamint az 1967. évi III. tv. 53. § (2) bekezdésének c) pontja szerint szövetkezeti társulásnak nem minősülő szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban: vállalatok) ebben a Mellékletben szereplő költségvetési kötelezettségeikről és juttatási igényeikről - a gépjárműadó kivételével - összevont negyedéves "Bevallást" kötelesek benyújtani.b) A negyedéves "Bevallást" és - a kitöltési utasítás (Bev. Főig. Közlemény) előírása szerint - kapcsolódó részletező mellékleteit az a) pontban meghatározott vállalatok az évközi beszámolójukkal, illetve év végi mérlegbeszámolójukkal egyeztetve és ahhoz csatolva
az I. negyedévről: április 25-ig,
a II. negyedévről: július 20-ig,
a III. negyedévről: október 20-ig,
a IV. negyedévről: a következő év február 20-ig
kötelesek az illetékes első fokú adóhatósághoz benyújtani.c) A "Bevallás"-t megelőző előzetes befizetésekkel (előlegekkel) szemben a "Bevallás" szerint a vállalatok terhére mutatkozó - korábban még nem esedékes - különbözeteket késedelmi pótlékmentesen, legkésőbb a b) pontban meghatározott bevallás-benyújtási vagy a továbbiakban külön előírt határidőre kell az első fokú adóhatósághoz, illetve a külön jogszabályban meghatározott szervhez átutalni. Ha ez a különbözet korábban már esedékes előzetes fizetési kötelezettség elmulasztásából ered, befizetését ugyancsak legkésőbb a "Bevallás" benyújtásának határidejéig, de késedelmi pótlék kötelezettséggel kell teljesíteni. A vállalatok javára jelentkező különbözetek a "Bevallás" benyújtásakor visszaigényelhetők vagy az azonos jogcímen legközelebb esedékes befizetésbe beszámíthatók.
2. A nyereségadó bevallása és befizetése
a) A nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről szóló 36/1969. (XII. 24.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó vállalatok éves mérlegbeszámolójukban kimutatott nyereségük utáni nyereségadót a rendeletben előírt módon kötelesek kiszámítani és évenként utólag az éves nyereségadóbevallás útján elszámolni a költségvetéssel.b) A vállalatok az évenként utólag bevallásra kerülő nyereségadóra évközben előleget kötelesek fizetni. Az előlegfizetés negyedév közben a negyedéves elszámolásig bázis alapon, illetve negyedévenként a tényleges nyereség alapján történik.
c) A nyereségadó-előleg negyedéves elszámolásáig a vállalatok - az állami gazdaságok kivételével - kötelesek havonta két alkalommal nyereségadó-előleget fizetni. Előlegként a vállalatoknak 1969. év azonos negyedévi tényleges nyereségadójuk egyhatod részét kell
minden hónap 10. és 28. napjáig
az első fokú adóhatósághoz átutalni.d) A vállalatok negyedévenként kötelesek az évközi beszámolóik alapján az év elejétől göngyölített tényleges eredményüknek megfelelő nyereségadó kötelezettségüket kiszámítani és azt, a költségvetéssel az 1. b) pontban meghatározott idegben a bevallás útján elszámolni.
e) Amennyiben a pénzügyi szabályozókban bekövetkezett változások, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt jelentősebb szervezeti változások hatására a vállalatok várható nyeresége igazolhatóan az 1969. év azonos negyedévi nyereségének összege alá csökken, - illetve a Rendelet alapján az adó számításának változása miatt a nyereségadó (a további f, g, és k pontokon túli okok miatt) csökken - az első fokú adóhatóság a vállalatok kérelmére a negyedévközi adóelőleget az előző időszaknál alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Ha a vállalatok várható nyeresége - illetve nyereségadója - az előbbi okok miatt növekszik az első fokú adóhatóság a vállalat előterjesztése alapján, vagy hivatalból a negyedévközi adóelőleget felemelheti.
f) A vállalatok által az 1970. évben fizetendő negyedévközi - a negyedéves elszámolásig hat részletben fizetett - nyereségadó-előlegek kiszámításánál a következő módosításokat lehet figyelembe venni:
- A Rendelet 5. § (5) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó vállalatok a kijelölt egységeik előző év azonos negyedévében elért tényleges árbevételének 1,5%-ával csökkenthetik az 1970.évben fizetendő negyedévközi előlegek kiszámításához alapul szolgáló 1969. évi azonos időszak vállalati nyereségadóját.
- A lakosság részére javítási-szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok közül azok, amelyek a Rendelet 1. sz. melléklete III. részében külön felsorolt szolgáltatásokat kizárólag a lakosság megrendelésére végzik, már a negyedévközi nyereségadó-előleg kiszámításánál az 1969. év azonos időszaki nyereségadó fejlesztési részét csökkenthetik, az ugyanott meghatározott 30%-os adókulcsnak megfelelően.
Azok a vállalatok, amelyek a külön felsorolt javítási-szolgáltatási tevékenységet nem kizárólag a lakosság megrendelésére végzik, a nyereségadóelőleget csak az 1969. vonatkozó negyedévi összes árbevételek és a lakossági javítási-szolgáltatási árbevétel arányának megfelelően csökkenthetik.
- A könyvkiadó vállalatok a Rendelet 1. sz. melléklete III. részében meghatározott kedvezményes (20%-os) adókulcsot a negyedévközi nyereségadó-előleg kiszámításánál csökkentő tényezőként szintén figyelembe vehetik.
g) A IV. negyedévben fizetendő negyedévközi adóelőleget is az előbbiek szerint kell kiszámítani, de az 1989. évi azonos időszak adóját csökkenteni lehet az 1969. évi éves mérlegbeszámolóban átmenő aktívaként elszámolt állami visszatérítésnek az 1969. éves átlagos nyereségadó-kulccsal számított hányadával.
h) Azok a vállalatok, amelyeknek az eddigiek szerint számított negyedévközi nyereségadó-előlege havonként a 100 ezer forintot nem haladja meg, havonta egyszer
a tárgyhónap 28-áig
kötelesek nyereségadó-előleg befizetési kötelezettségüknek eleget tenni.i) Az állami gazdaságok nyereségadó-előleget évente egy alkalommal
október 28-ig
kötelesek fizetni. Az adóelőleg a Pénzügyminisztérium által megállapított módon számított várható éves nyereségadó 60%-a.j) A vállalatok az I., II. és a III. negyedév végén az évközi beszámolójukban szereplő, az év elejétől számított összes nyereségük alapján kötelesek az erre eső nyereségadót kiszámítani. Az adott n. év végéig befizetett negyedévközi adóelőlegen felüli összeget
a tárgynegyedévet követő hónap 28-ig esedékes adóelőleggel együtt
kell az első fokú adóhatósághoz átutalni.k) A vállalatoknak a d) pontban leírt 1970. évi negyedéves nyereségadó-előleg kötelezettségük kiszámításánál a következő módosításokat kell figyelembe venni:
- Az 1970. II. negyedévi beszámoló szerinti nyereség alapján számított I. félévi nyereségadóelőleg összegének kiszámításánál a nyereségadó alapját növelni kell a Rendelet 2. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vállalatoknak az 1967. évi jóváhagyott bázis bérszínvonalhoz képest az 1969. évig megvalósított bérszínvonal-növekedés bértömegének 50%-os összegével. A III. negyedévi nyereségadó-előleg alapjának meghatározásánál ugyanezt az összeget kell figyelembe venni az adóalap növelő tényezőjeként
- A negyedévi beszámoló szerinti nyereségen alapuló nyereségadó-előleg kiszámításánál a dolgozók munkábajárásával kapcsolatban utazási kedvezmény címén 1969. azonos negyedévében a nyereségadóból levont térítés összegének 70%-át, illetve a negyedéves tényleges nyereség 1%-ának megfelelő összeggel csökkentett utazási kedvezményt vonhatnak le a Rendelet 5. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott vállalatok.
- Az évközi beszámolók alapján kiszámítandó nyereségadó-előleg kötelezettség megállapításánál a Rendelet 4. számú mellékletében felsorolt vállalatoknak a 3. § (5) bekezdés c) pontjában az árukészletek átlagos állományának kiszámítására előírt módszer figyelembevételeként a negyedévi nyereségadó-előlegek kiszámításánál az 1968. és 1969. év azonos időszaki készletértékeinek az átlagát kell alkalmazni.
l) A vállalatoknak az I. és III. negyedévről az adóbevalláshoz részletező mellékletet az első fokú adóhatósághoz beküldeniök nem kell. A féléves beszámoló szerinti nyereség elszámolása alkalmával azonban az 1970. I. félévi nyereségadó kiszámítására vonatkozó mellékletet is be kell nyújtani az 1. b) pontban meghatározott időben.
m) Az éves mérlegbeszámolóban kimutatott nyereségből kiindulva a vállalatok
a tárgyévet követő február hó 20-ig
"Éves nyereségadó-bevallás"-t kötelesek készíteni, s az első fokú adóhatósághoz benyújtani. A Bevalláshoz csatolni kell a vállalat igazgatója, vagy arra illetékes szerv által megállapított mérleget és a szabályszerűen elkészített mérlegbeszámolót.Az éves nyereségadónak az év során ténylegesen befizetett nyereségadó-előlegeken felül mutatkozó többletét az éves nyereségadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
n) Ha a befizetett előlegek összege meghaladja az év elejétől a tárgynegyedév, illetve az év végéig elért nyereség alapján számított nyereségadó összegét, a különbözetet a vállalatok a következő esedékes előlegfizetésükbe beszámíthatják, vagy az első fokú adóhatóság - a vállalatok kérelmére - a kérelem beérkezését követő 8 napon belül visszautalja.
3. A termelési adó bevallása és befizetése
a) A termelési adóról szóló 12/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatok a fizetendő termelési adó összegét havonta maguk számítják ki és negyedévenként egyszer, utólag az 1. b) pontban meghatározott időben kötelesek bevallani.b) A termelési adó havonkénti összegét a vállalatok havonta utólag
a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
kötelesek befizetni,c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatokat félhavonkénti, dekádonkénti, esetleg 5 naponkénti befizetésre is kötelezhet. Az egy hónapnál rövidebb időközönkénti fizetési kötelezettséget a vállalattal az első esedékességi időpontot megelőzően tizenöt nappal írásban kell közölni. A befizetés teljesítésének végső időpontja ilyen esetben is a megállapított időpontot követő 15. nap.
4. Az illetményadó bevallása és befizetése
a) Az illetményadóról szóló 22/1967. (XII. 13.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatok a fizetendő illetményadó összegét havonta kötelesek kiszámítani és negyedévenként egyszer, utólag az 1. b) pontban meghatározott időben bevallani.b) A havonta kifizetett munkabérek után esedékes illetményadóra a vállalatok
minden hónap 15-ig
az előző havi béreket terhelő illetményadó 80%-ának megfelelő összegű előleget kötelesek befizetni. Az illetményadó-előleg és a tárgyhavi béreket ténylegesen terhelő illetményadó különbözeteként pótlólag befizetendő összeget a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig az arra a hónapra járó előleggel együtt kell átutalni.5. Az eszközlekötési járulék bevallása és befizetése
a) Az eszközlekötési járulékról szóló és a 33/1963. (XII. 15.) PM számú, valamint a 32/1969. (X.30.) PM számú rendelettel módosított 14/1967. (XI.24.) PM számú, továbbá az egyéb módosító pénzügyminiszteri rendeletek hatálya alá tartozó vállalatok az egyes negyedévekben fizetendő eszközlekötési járulék összegét a hivatkozott rendeletekben foglaltak szerint az éves járulékkulcs egynegyedével (1,25%) kötelesek kiszámítani és negyedévenként egyszer, az 1. b) pontban meghatározott időben az első fokú adóhatósághoz bevallani.b) A vállalatok az előző negyedévi bevallás szerinti tényleges eszközlekötési járulék összegének egyharmad részét kötelesek az első fokú adóhatósághoz előlegként
minden hónap 20-án
befizetni január hónap kivételével, amikor az előző évi december havi előleggel azonos összeget kell átutalni.A negyedévi tényleges járulékhoz képest pótlólagosan befizetendő összeget a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell átutalni, A túlfizetés összege az esedékes eszközlekötési járulékelőlegből tartható vissza.
c) A lakosság megrendelésére a Rendelet 1.számú mellékletének III. részében külön felsorolt javítási-szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok a költségként elszámolt eszközlekötési járulékot a 3/1970. (I. 17.) PM számú rendelet előírásai szerint közvetlenül a fejlesztési alapjuk növelésére fordíthatják.
Az így visszatartott összeget a vállalatoknak a Beruházási Bank illetékes fiókjánál vezetett fejlesztési alap betétszámlára kell átutalni.
d) Azok a vállalatok, amelyek a c) pont szerinti tevékenységeket nem kizárólag lakossági megrendelésre végzik, vagy a lakossági javítási-szolgáltatás mellett árutermelést és egyéb tevékenységet is folytatnak, az eszközlekötési járulékot a lakossági javítás-szolgáltatás tárgynegyedévi árbevételének a tárgynegyedévi összes árbevételhez viszonyított arányában kötelesek egy tizedes pontossággal megbontani.
Ezek a vállalatok az eszközlekötési járuléknak csak a lakossági javítás-szolgáltatás tárgynegyedévi árbevétele arányában számított részét helyezhetik a fejlesztési alapba. Az érintett vállalatok az előbbi b) pont szerinti előleg számításánál az 1969.III. negyedévi árbevétel-arányokat vehetik figyelembe.
6. A központosításra kerülő amortizáció bevallása és befizetése
a) A vállalatok a negyedévet terhelő amortizáció összegét az amortizációs normákról szóló 30/1966. (TgÉ 19.) OT-PM számú együttes utasítás alapján kötelesek kiszámítani és negyedévenkéntaz 1. b) pontban meghatározott időben
bevallani.b) A vállalatok az amortizáció összegének egy hónapra eső részéből a 9/1967. (XI. 6.) PM számú rendelet alapján a fejlesztési alapba helyezhető összegen felüli részt
minden hónapban a tárgyhó 25-éig
előlegként az első fokú adóhatóságnak átutalni kötelesek.7. A forgalmi adó bevallása és befizetése
a) A forgalmi adóról és az árkiegészítésről szóló 21/1967. (XII. 8.) PM számú, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és árkiegészítéséről szóló 38/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet és az azokat módosító PM rendeletek hatálya alá tartozó vállalatok a fizetendő forgalmi adó összegét maguk számítják ki és félévenként az 1. b) pontban a II. és IV. negyedévi bevallás benyújtására megállapított időpontban tartoznak az első fokú adóhatósághoz bevallani. Az I. és III. negyedévi adó összegét az összevont bevallásba jogcímenkénti részletezés nélkül kell beállítani.b) A forgalmi adó havonkénti összegét a vállalatok havonta utólag
a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
kötelesek befizetni.c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatokat, félhavonkénti, dekádonkénti, esetleg 5 naponkénti befizetésre is kötelezhet. Az egy hónapnál rövidebb időközönkénti befizetési kötelezettséget a vállalattal az első esedékességi időpontot megelőzően 15 nappal írásban kell közölni. A befizetés teljesítésének végső időpontja ez esetben is a megállapított időszakot követő 15. nap.
8. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójának bevallása és befizetése
A bevallás és befizetés részletes szabályait:- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról szóló 30/1967. (IX. 13.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról intézkedő 16/1967. (XI. 25.) PM számú,
- a halászati termelőszövetkezetek jövedelemadójáról szóló 15/1958. (VIII. 20.) PM számú rendelet és
- az erdőbirtokossági társulatok jövedelemadójáról szóló 16/1958. (IX. 26.) PM rendeletek,
valamint az ezeket kiegészítő, illetve módosító jogszabályok tartalmazzák.
9. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti társulások és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek forgalmi adójának bevallása és befizetése
A bevallás és befizetés részletes szabályait a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és árkiegészítéséről szóló 38/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletek tartalmazzák.10. A földadó bevallása és befizetése
A 31/1967. (IX. 13.) Korm. számú rendelet és a végrehajtásáról szóló 17/1967. (XI. 25.) PM számú rendelet alapján földadó fizetésére kötelezett vállalatok:a) bevallási kötelezettségüknek a III. és IV. negyedévi összevont "Bevallás" benyújtásával tartoznak eleget tenni az 1. b) pontban meghatározott időben. Mind a III., mind a IV. negyedévi bevalláshoz részletező mellékletet is kell mellékelni,
b) földadó befizetési kötelezettségüknek két részletben tesznek eleget. Az első részlet július hó 1. napján, a második részlet október hó 1. napján esedékes. Az első részlet augusztus hó 15., a második november hó 15. napjáig fizethető késedelmi pótlékmentesen.
11. Az erdőhasználati járulék bevallása és befizetése
Az állami erdőgazdaságok az 1/1969. (I. 15.) PM számú rendelettel módosított 32/1967. (XII. 19.) PM számú rendelettel előírt erdőhasználati járuléka) bevallási kötelezettségüknek negyedévenként az 1. b) pontban előírt határidőben tartoznak eleget tenni,
b) befizetése a tárgynegyedévet követő hó 25-én esedékes. A negyedév első két hónapjára az ezeket a hónapokat követő hó 25. napjáig előleget is tartoznak befizetni az illetékes első fokú adóhatósághoz.
12. A kommunális adó bevallása és befizetése
A 23/1967. (XII. 15.) PM számú rendelet alapján kommunális adó fizetésére kötelezett vállalatok:a) bevallási kötelezettségüknek évenként kétszer, a II. és a IV. negyedévi bevallás benyújtására az 1. b) pontban előírt határidőig kötelesek eleget tenni az illetékes első fokú adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás folyamatossága érdekében az I. félévi összeget a III. negyedévi bevallásba is be kell állítani,
b) első félévi befizetési kötelezettségüknek július 25-ig, második félévi kötelezettségüknek pedig a tárgyévet követő január hó 25-ig tartoznak eleget tenni. A befizetéseket annak a községi, városi, fővárosi, megyei jogú városi tanácsnak a fejlesztési alap betétszámlájára tartoznak teljesíteni, amelynek igazgatási területén a vállalat (üzemtelep, részleg, gyáregység, boltegység stb.) működik.
13. Gépjármű adó bevallása és befizetése
A bevallás és befizetés részletes szabályait a gépjármű adóról szóló 3/1966. (I. 12.) PM számú rendelet tartalmazza.14. Az állami telekhasználati és igénybevételi díj bevallása és befizetése
a) Az állami telkek használati és igénybevételi díjáról intézkedő 33/1969. (X. 30.) PM-ÉVM-ÁH együttes rendelet hatálya alá tartozó vállalatok a fizetendő éves telekhasználati díjat az összevont "Bevallás" és annak részletező mellékletének kitöltésével maguk számítják ki és a II. negyedévi bevallással július 20-ig kötelesek benyújtani az illetékes adóhatósághoz.b) A vállalatok az általuk kiszámított éves telekhasználati díjat minden év május 31. napjáig kötelesek befizetni az illetékes első fokú adóhatósághoz.
c) A rendelet 7. §-a alapján megállapított telekigénybevételi díjat, valamint a 2/1969. (I. 23.) Korm. számú és a 4/1969. (I. 23.) ÉVM számú rendeletben meghatározott igénybevételi díjat annak a negyedévnek a Bevallásában kell szerepeltetni, amely negyedévre az arra illetékes hatóság jogerőre emelkedett kivető határozata szerint a befizetési határidő esik.
15. A levonásos jövedelemadó és a honvédelmi hozzájárulás bevallása és befizetése
A 4/1969. (I. 25.) Korm. számú rendelet és annak végrehajtása tárgyában kiadott 4/1969. (I. 25.) PM számú rendelet szabályozza a levonásos jövedelemadó bevallásának és befizetésének rendjét. Ennek megfelelően:a) a levonásos jövedelemadó bevallása negyedévenként történik az 1. b) pontban előírt határidőben,
b) az adót havonként utólag
a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig
kell az illetékes első fokú adóhatóságnak befizetni.A honvédelmi hozzájárulásról szóló 35/1969. (XII. 19.) PM számú rendelet értelmében a hozzájárulás bevallását és befizetését illetően az előbbi a) és b) pontokban leírtak szerint kell eljárni.
16. Az építési-szerelési adó bevallása és befizetése
a) A 46/1963. (XII. 14.) Korm. számú és a 42/1963. (XII. 28.) PM számú rendelettel szabályozott építési-szerelési adót a vállalatok kötelesek kiszámítani és negyedévenként az 1. b) pontban előírt határidőig az első fokú adóhatósághoz bevallani.b) A hivatkozott PM rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése alapján fizetendő adót havonta,
a tárgyhónapot követő hó 20. napjáig,
a 3. § (3) bekezdése alapján fizetendő adót pedig negyedévenként, a bevallás benyújtásával egyidőben kell befizetni.17. Deviza ártényező különbözet bevallása és befizetése, illetve kiutalása
a) A deviza ártényező különbözetet a vállalatoknak a PM Bevételi Főigazgatósága 386/1969. számú körlevele alapján az 1. b) pontban meghatározott határidőig negyedévenként kell bevallani.b) A bevallott összeget a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell befizetni.
c) A vállalatokat megillető különbözeteket a benyújtott bevallás alapján annak beérkezésétől számított 8 napon belül az első fokú adóhatóság kiutalja.
18. Import forgalmi adó bevallása és befizetése
a) Az import forgalmi adóról és árkiegészítésről szóló rendelet hatálya alá tartozó vállalatok a fizetendő import forgalmi adó összegét maguk számítják ki és félévenként az 1. b) pontban a II. és IV. negyedévi bevallás benyújtására megállapított időpontban tartoznak az első fokú adóhatósághoz bevallani. Az I. és III. negyedévi adó összegét az összevont bevallásba jogcímenkénti részletezés nélkül kell beállítani.b) A havonkénti import forgalmi adót a vállalatok havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kötelesek befizetni. Az illetékes első fokú adóhatóság egyes vállalatokat gyakoribb befizetésre is kötelezhet.
19. Egyéb bevallási és befizetési kötelezettségek
Egyéb, a fentiekben fel nem sorolt bevallási és, az ahhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeiknek a vállalatok az azokra vonatkozó külön jogszabályokban megállapított módon kötelesek eleget tenni.II.
A költségvetési juttatások igénylése, bevallása és folyósítása
A vállalatoknak a költségvetési juttatások igénylése és bevallása tekintetében a következők szerint kell eljárni.1. A fogyasztói árkiegészítési igény bejelentése, bevallása és a támogatás folyósítása
a) A forgalmi adóról és az árkiegészítésről szóló 21/1967. (XII. 8.) PM számú, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és árkiegészítéséről szóló 38/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet és az azokat módosító PM rendeletek hatálya alá tartozó vállalatok az igényelhető árkiegészítés összegét maguk számítják ki és félévenként az 1. b) pontban a II. és IV. negyedévi bevallás benyújtására megállapított időpontban tartoznak az első fokú adóhatósághoz bevallani. Az I. és III. negyedévi árkiegészítés összegét az összevont bevallásba jogcímenkénti részletezés nélkül kell beállítani.b) Az árkiegészítés kiutalását a vállalatok havonta igényelhetik az "Árkiegészítés igénylés" formanyomtatványon, legkésőbb
a tárgyhónapot követő hónap 15-ig.
Az első fokú adóhatóság a kiutalást az igénylés beérkezését követő 8 napon belül teljesíti. Amennyiben a vállalat nem igényli az árkiegészítés havonkénti kiutalását, az esetben a formanyomtatványt kitöltve a bevalláshoz mellékeli és az első fokú adóhatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül a kiutalást teljesíti.c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatok részére engedélyezheti az árkiegészítés félhavonkénti, dekádonkénti, esetleg 5 naponkénti igénylését is. Az egy hónapnál rövidebb időközönkénti igénylési jog ügyében az első fokú adóhatóság a vállalat írásbeli kérelme alapján dönt. A kiutalások végső időpontja ez esetben a rövidebb igénylési időszakra vonatkozó igénylés beérkezését követő 8 nap.
2. A termelési árkiegészítés és a dotáció igény bejelentése, bevallása és a támogatás kiutalása
a) A termelési árkiegészítés és dotáció igénybevételére a vonatkozó jogszabályok alapján jogosult vállalatok a juttatások összegét maguk számítják ki és negyedévenként egyszer az I. 1. b) pontban meghatározott időben kötelesek bevallani.b) A termelési árkiegészítés és dotáció kiutalását a vállalatok havonta igényelhetik a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon, legkésőbb
a tárgyhónapot követő hónap 15-ig.
Az első fokú adóhatóság a kiutalást az igénylés beérkezését követő 8 napon belül teljesíti. Amennyiben a vállalat nem igényli a termelési árkiegészítés és dotáció havonkénti kiutalását, az esetben a formanyomtatványt kitöltve a bevalláshoz mellékeli és az első fokú adóhatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül a kiutalást teljesíti.c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatok számára engedélyezheti a termelési árkiegészítések, dotációk félhavonkénti, dekádonkénti, esetleg 5 naponkénti igénylését is. Az egy hónapnál rövidebb időközönkénti igénylési jog ügyében az első fokú adóhatóság a vállalat írásbeli kérelme alapján dönt. A kiutalások végső időpontja ez esetben a rövidebb igénylési időszakra vonatkozó igénylés beérkezését követő 8 nap.
3. Az állami visszatérítésre vonatkozó igény bejelentése, bevallása és a támogatás kiutalása
a) Az állami visszatérítés rendszeréről szóló a 120/1968. (P K 13.) PM-KkM számú együttes utasítással módosított 114/1967. (PK 12.) PM számú utasítás hatálya alá tartozó vállalatok az állami visszatérítés összegét kötelesek kiszámítani és negyedévenként egyszer az I. 1. b) pontban meghatározott időben bevallani.b) Az állami visszatérítés címén járó támogatás kiutalását a vállalatok "Állami visszatérítés igénylés" formanyomtatványon dekádonként,
a dekádot követő 5 napon belül
igényelhetik. Az első fokú adóhatóság a kiutalást az igénylések beérkezését követő 8 napon belül teljesíti. Amennyiben a vállalat nem igényli az állami visszatérítés dekádonkénti kiutalását, az esetben a formanyomtatványt kitöltve a bevalláshoz mellékeli és az első fokú adóhatóság a beérkezéstől számított 8 napon belül a kiutalást teljesíti.c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatok számára engedélyezheti az állami visszatérítés 5 naponkénti igénylését is. Az 5 naponkénti igénylési jog ügyében az első fokú adóhatóság a vállalat írásbeli kérelme alapján dönt. A kiutalások végső időpontja ez esetben a rövidebb igénylési időszakra vonatkozó igénylés beérkezését követő 8 nap.
4. Az állami támogatások megelőlegezése
Azon vállalatok részére, amelyeknél az állami támogatás 5 naponkénti folyósítása is pénzellátási nehézséget okoz, az adóügyi szerv a vállalat kérelmére egyszeri támogatási előleget folyósíthat.Az előlegekről a vállalat az első fokú adóhatóság által megállapított módon és időszakonként elszámolni tartozik.
5. Import árkiegészítés igénylése, bevallása és folyósítása
a) Az import forgalmi adóról és árkiegészítésről szóló rendelet hatálya alá tartozó vállalatok az árkiegészítés összegét a rendeletben foglaltak szerint maguk számítják ki és félévenként az I. 1. b) pontban a II. és IV. negyedévi bevallás benyújtására meghatározott időben kötelesek bevallani. Az I. és III. negyedévi árkiegészítés összegét az összevont bevallásba jogcímenkénti részletezés nélkül kell beállítani.b) Az import árkiegészítés címén járó támogatás kiutalását a vállalatok havonta igényelhetik a rendelkezésükre bocsátott nyomtatványokon, a tárgyhónapot követő hó 15-ig. Az első fokú adóhatóság a kiutalást az igénylés beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.
c) Az első fokú adóhatóság egyes vállalatok külön kérelmére engedélyezheti az import árkiegészítés gyakoribb igénylését is. Az első fokú adóhatóság a kiutalást a megállapított rövidebb igénylési időszakra vonatkozó igény beérkezését követő 8 napon belül teljesíti.
6. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatásainak igénylése és a támogatások kiutalása
A támogatások pénzügyi lebonyolítását illetően a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.7. Az egyéb jogcímeken igényelhető állami támogatások bejelentése és kiutalása
Az egyéb jogcímeken járó állami támogatást a vállalatok az erre vonatkozó jogszabályokban (leiratokban) megállapított módon és időpontban igényelhetik és számolhatják el.III.
Az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítése és a költségvetési juttatások igénylése szempontjából illetékes adóügyi szervek
1. A vállalatok befizetési kötelezettségüknek az első fokú adóhatóság által közölt bevételi számlákra kötelesek eleget tenni.2. Az összevont "Bevallás"-nyomtatványokat (D. Pü. 1670. r. sz.) és részletező mellékleteit a Nyomtatványellátó Vállalat, illetve a megyeszékhelyeken működő nyomtatványellátó kiskereskedelmi boltok hozzák - térítés ellenében - forgalomba. A juttatások igénylésére szolgáló nyomtatványokat viszont az első fokú adóhatóságtól kell igényelni.
3. Ebben a mellékletben felsorolt befizetési kötelezettségüknek
a) a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó vállalatok, valamint a társadalmi szervek vállalatai a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatóságaihoz,
b) a tanácsok végrehajtó bizottságának felügyelete alatt működő vállalatok, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, az egyéb nem mezőgazdasági szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok
megyékben és a fővárosban: a Vállalati és Szövetkezeti Adóhivatalhoz,
megyei jogú városokban: az Illetékkiszabási, Vállalati és Forgalmiadó Hivatalhoz
tesznek eleget és a különböző támogatásokat is a megjelölt első fokú adóhatóságtól igénylik.c) Kivételt képeznek a vállalatok és szövetkezetek azon befizetései, amelyeket külön jogszabály alapján egyéb szervnek kötelesek befizetni.
4. A minisztériumi felügyelet alatt álló kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok 1970. február hó 25-ig kötelesek a PM Bevételi Főigazgatóságával az 1969. évi árbevételük (forgalmuk) megyék, megyei jogú városok, főváros közötti százalékos megoszlását közölni, a vállalatok egyes befizetéseinek az illetékes tanácsok közötti megosztása érdekében.
5. A trösztök és a keretükbe tartozó vállalatok költségvetési kapcsolatait az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségekről és költségvetési juttatásokról szóló rendeletek előírásai alapján kell végrehajtani.
Ennek megfelelően a nyereségadóra vonatkozó bevallás és befizetés összevontan a tröszt központ feladata. Ugyancsak a tröszt központ köteles a címzetten megállapított pénzügyi kötelezettségeket és juttatásokat (termelési adó, árkiegészítés, állami visszatérítés) bevallani, befizetni, illetve igényelni.
Minden egyéb esetben a pénzügyi kötelezettségek és juttatások költségvetési kapcsolatainak lebonyolítása közvetlenül a tröszt keretébe tartozó vállalat és az első fokú adóhatóság között történik (pl. eszközlekötési járulék, központosításra kerülő amortizáció, forgalmi adó, árkiegészítés stb.).