adozona.hu
1/1970. (I. 7.) PM rendelet
1/1970. (I. 7.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló kormányrendelet végrehajtására kiadott 4/1969. (I. 25.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános jövedelemadóról szóló 4/1969. (I. 25.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtása tárgyában kiadott 4/1969. (I. 25.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az R. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem.
A Vhr. 1. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe és annak kiegészítéseként az alábbi rendelkezés lép:
"Szakfordítás a tudományos és szakmai művelőiek (írásos anyagoknak) szakmai felkészülts...
1/1970. (I. 7.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló kormányrendelet végrehajtására kiadott 4/1969. (I. 25.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Az általános jövedelemadóról szóló 4/1969. (I. 25.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtása tárgyában kiadott 4/1969. (I. 25.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az R. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem.
1. §(1) A Vhr. 1. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe és annak kiegészítéseként az alábbi rendelkezés lép:
"Szakfordítás a tudományos és szakmai művelőiek (írásos anyagoknak) szakmai felkészültséget is igénylő fordítása. A munka műfordítás, átdolgozás, szakfordítás jellegét a munka kiadója, elbírálója (átvevője) minősíti."
(2) A Vhr. 1. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Művészi tevékenység a zeneszerzői, a koreográfusi, az előadóművészi, a rendezői, az operatőri, a szerzői jogvédelemben részesülő hangszerelési tevékenység, továbbá a képző- és iparművészeti, valamint a népművészeti tevékenység, amelyből származó alkotást a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Népi Iparművészeti Tanács, illetőleg kijelölt más szerv művészi szempontból történő elbírálása során elfogad."
2. §
A Vhr. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Ha a képző- és iparművész, illetőleg népművész olyan alkotást hoz létre, amely a Vhr. 1. §-ának (4) bekezdése szerint nem művészi, vagy művészi, de azt az elfogadásra vonatkozó határozattól eltérően értékesíti, ezt a tevékenységét - az R. alkalmazásában - kisipari tevékenységnek kell tekinteni."
3. §
(1) A Vhr. 3. §-a (2) bekezdésének a) 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A magánkereskedelmi tevékenységgel - adózás vonatkozásában - egy tekintet alá esik:)
"3. a földterület használata nélkül folytatott, vagy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható - évi 15.000 forintnál nagyobb tisztajövedelmet biztosító - üzletszerű állattartás (állathizlalás, állatkeltetés);"
(2) A Vhr. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép és a korábbi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) A (2) bekezdés a) 3. pontja alkalmazásában nem esik a kereskedelmi tevékenységgel egy tekintet alá és általános jövedelemadóval nem adóztatható a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja által háztáji gazdaságában a jogszabály által megengedett mértékben - állandó vagy időszaki munkások foglalkoztatása nélkül - folytatott állattartásból (állathizlalásból, állatkeltetésből) származó állatoknak (állati termékeknek) az értékesítése."
4. §
(1) A Vhr. 4. §-ának f) pontja az alábbiak szerint egészül ki:
[Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles:]
"f) az ingatlan megosztásából (parcellázásából), vagy több építési telek kialakítására alkalmas ingatlannak osztatlan tulajdonközösséget eredményező eladásából;"
(2) A Vhr. 4. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A feltaláló által munkaidőn kívül
a) készített tervekért, kivitelezésre alkalmas műhelyrajzért, kísérleti darabért;
b) kidolgozott javaslatával kapcsolatban felmerült egyéb költségek és készkiadások fejében
kifizethető összegeket - a találmányi (licenc-) díj kivételével -, a Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése alapján adómentes járandóságnak kell tekinteni."
5. §
(1) A Vhr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) A részesedés arányára tekintet nélkül minden esetben általános jövedelemadóval adóznak azok a részesgazdálkodók (pl. dinnyekertészek), akik a termelésnek nemcsak egy-egy munkálatát, hanem a folyamatos termelést végzik és ehhez a föld használójának a segítségét (talajerőpótlás, talajelőkészítés stb.) is igénybe veszik, vagy olyan terjedelemben vállalnak munkát, amelyet egymaguk, illetőleg közvetlen családtagjaik segítségével nem képesek ellátni és másokat is foglalkoztatnak."
(2) A Vhr. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(5) Nem kötelezhetők általános jövedelemadó fizetésére, akik meghatározott növényféleség egyes munkáit (kapálás, kukoricatörés stb.) személyesen vagy legfeljebb családtagjaik segítségével pénzbeni, illetőleg természetbeni részesedésért végzik."
6. §
A Vhr. 8. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (szakszövetkezetek, társulások) tagjai a közös munkából származó és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadója alá eső járandóságuk után az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 4. pontja alapján mentesek az általános jövedelemadó alól."
7. §
A Vhr. 9. §-a az alábbiak szerint egészül ki:
"A külföldi állampolgárok adómentességére a kettős adóztatást kizáró és az egyéb nemzetközi egyezmények, valamint az e tekintetben fennálló viszonosság az irányadók."
8. §
A Vhr. 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"10. § Magyar állampolgár külföldről származó jövedelmének adókötelezettségét - a viszonosságon túlmenően - a kettős adóztatást kizáró, valamint az egyéb nemzetközi egyezmények figyelembevételével kell elbírálni. A viszonosság fennállása tekintetében mind a külföldi (Vhr. 9. §), mind a magyar állampolgár vonatkozásában a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó."
9. §
A Vhr. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az adómentesség feltétele, hogy a szolgáltató- és javítóiparos vagy magánkereskedő tevékenységét az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 2. pontjában megjelölt helyen iparjogosítvány alapján kezdje meg és ott gyakorolja. Az 5.000-nél kisebb lélekszámú községben működő szolgáltató- és javítóiparost akkor is megilleti az adómentesség, ha tevékenységét nemcsak helyben, hanem működési területén levő hasonló lélekszámú községekben is gyakorolja. Az egyéb község, illetőleg város ellátatlan területén szolgáltató- és javítóipari tevékenységet kezdő személy azonban adómentességben csak akkor részesíthető, ha tevékenységét - miként a magánkereskedő is - kizárólag helyben gyakorolja. Az ellátatlan területet a helyileg illetékes ipari, illetőleg kereskedelmi osztály határozza meg."
10. §
A Vhr. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem - kivéve ingatlannak a Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti eladását - akkor adómentes, ha az értékesítés nem üzletszerű."
11. §
(1) A Vhr. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja akként egészül ki, hogy a "műfordítói" tevékenység után fel kell venni a "szakfordítói" tevékenységet is.
(2) A Vhr. 25. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Az R. 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja alá eső egyéb tevékenységnél (jövedelemforrásnál) pedig az adóalapot a Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének c)-e) és h) pontja szerint kell megállapítani. Természetbeni járandóság esetében, annak forintban elszámolt értékét kell a megállapításnál alapul venni."
12. §
(1) A Vhr. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"b) az adóköteles tevékenységet nem folytató kifizető szervek a székhelyük (megyei szerv a megyéje) szerint illetékes megyei illetékkiszabási és forgalmiadó hivatal, megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmiadó hivatal, a fővárosban pedig a kerületi tanács vb pénzügyi osztály forgalmiadó beszedési számlájára kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - negyedéves bevallásuk, illetőleg a b) pontban említett szervek havi bejelentésük mellett - befizetni."
(2) A Vhr. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A bejelentésben, illetőleg a bevallásban meg kell jelölni, hogy progresszív és egyedi (fix) adókulcsokkal külön-külön milyen összegű bruttó kifizetés után mennyi adó került levonásra és befizetésre. A havi bejelentést, illetőleg a havi befizetést mindaddig mellőzni kell, amíg a levont adó és községfejlesztési hozzájárulás együttes összege az 500 forintot nem haladja meg. A tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig azonban mind a bejelentést (bevallást), mind a befizetést összegre tekintet nélkül teljesíteni kell."
13. §
A Vhr. 29. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem lehet adólevonás útján adóztatni a Vhr. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységből, valamint a méhészetből származó jövedelmet. Ezekben az esetekben az adót adókivetés (adóátalányozás) útján kell megállapítani."
14. §
A Vhr. 32. §-ának (2) bekezdése utolsó mondatként az alábbiakkal egészül ki:
"Az adóhatóság a munkaközösségi tagok adózását köteles évenként a helyszínen is ellenőrizni."
15. §
A Vhr. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép és a korábbi (3), valamint (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
"(3) A kisiparosoknál és magánkereskedőknél üzemi (üzleti) költségként kell figyelembe venni az 1969. január hó 1. napját követően beszerzett - kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló - épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelési tárgyak, járművek (a továbbiakban: állóeszköz) értékcsökkenési leírását is. A leírás alá vont állóeszköz pótlására fordított kiadást azonban a jövőben adómentesen elszámolni nem lehet. Ha az adózó az értékcsökkenési leírás adómentes elszámolását adóbevallásában, illetőleg a jogorvoslat során nem kéri, ezt az érintett állóeszközzel kapcsolatban a későbbiek során már nem igényelheti."
16. §
(1) A Vhr. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Vagyonállag az adóévet megelőző év utolsó napján meglevő állóeszköz együttes állománya."
(2) A Vhr. 40. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata az alábbiak szerint módosul:
"Az állóeszközt, továbbá az anyag- és árukészletet beszerzési áron, az adózó által előállított félkész- és késztermékeket pedig az előállítási költségek figyelembevételével kell értékelni."
(3) A Vhr. 40. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állóeszköz nyilvántartásban [Vhr. 62. § (9) bek.] az év utolsó napján szereplő állóeszköz értékének az alábbi százalékban meghatározott értékcsökkenését kell évenként adómentesen elszámolni:
a) épületeknél, építményeknél 3%,
b) gépeknél, berendezéseknél, felszerelési tárgyaknál 7%
c) a kizárólag üzemi (üzleti) járműveknél 20%."
17. §
A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének f) pontja az alábbiak szerint módosul:
"f) állattartónál - ideértve a méhészt is - a bevétel 20-30%-a;"
18. §
A Vhr. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"48. § Az R. 11. §-ának c) pontjában foglalt adókedvezmény megilleti az évi 48.000 forintnál nagyobb jövedelemmel nem rendelkező kisiparost akkor is, ha tevékenységét nem kizárólag helyben, hanem működési területén olyan 5.000-nél, illetőleg 3.000-nél kisebb lélekszámú községekben is gyakorolja, ahol hasonló szakmai tevékenységet folytató kisiparos nincs."
19. §
A Vhr. 52. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a méhészek adóátalányának megállapításánál alkalmazni nem kell. A (2) bekezdés rendelkezései alá nem eső méhészek méhcsaládonként 10 Ft évi adóátalányt kötelesek fizetni."
20. §
A Vhr. 53. §-ának (3) bekezdése utolsó mondatként az alábbiakkal egészül ki:
"Az adózó pedig adóátalányának módosítását a Vhr. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időben adóbevallás adásával kérheti."
21. §
A Vhr. 58. §-a utolsó mondatként az alábbiakkal egészül ki:
"Az R. 15. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést a munkáltatónak csak átmeneti betegsége (munkaképtelensége) esetében lehet alkalmazni."
22. §
A Vhr. 62. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az 1969. január 1. napja után beszerzett állóeszközről állóeszköz nyilvántartási könyvet kell vezetnie annak a kisiparosnak és magánkereskedőnek, aki a Vhr. 38. §-ának (3) bekezdésében foglalt értékcsökkenési leírást termelési költségként kívánja elszámolni. E kötelezettség teljesítését nem érintik a Vhr. 63. §-ában meghatározott mentesítések. A nyilvántartást a beszer-7ési számlák, illetőleg a Vhr. 40. §-ában meghatározott leltár alapján
a) épületek, építmények,
b) gépek, berendezések, felszerelési tárgyak,
c) kizárólag üzemi (üzleti) járművek
csoportosításban és azon belül egyedi részletezéssel - a jellemző adatok feltüntetése mellett - kell elkészíteni. A nyilvántartást folyamatosan, olyképpen kell vezetni, hogy abból egyrészt az állóeszközökben időközben beállott változások, másrészt az évenkénti leírások összege, illetőleg az ezekkel csökkentett és a továbbiakban még leírható érték ellenőrizhető legyen."
23. §
(1) A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 3., 7. és 20. pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"3. a belföldi magánszemélyek részére találmánnyal, vagy ipari mintával kapcsolatban kifizetett - belföldről, vagy külföldről származó - vételárból, találmányi (licenc-) díjból és újításnak nem minősülő gyártási tapasztalatért ("know-how") kifizetett ellenértékből: 6%."
"7. az egyesületek és ezek szövetségei által a nem függetlenített tisztségviselőik részére kifizetett tiszteletdíjból és a pénzbeszedőiknek adott jutalékból: 3%,"
"20. a külföldi vadászok elszállásolásáért és ellátásáért az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és vadásztársaságok által kifizetett ellenértékből: 5%,"
(2) A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet az alábbi 29-33. pontokkal egészül ki:
"29. a lóversenyek totalizatőr forgalmának lebonyolítására, valamint a különböző sportrendezvényeken - a fizikai munkát végzők kivételével - alkalmilag foglalkoztatottak részére kifizetett járandóságból: 3%,
30. az állami vállalatok és szövetkezetek által átvett nercgereznák ellenértékéből: 6%,
31. a saját anyag felhasználásával, illetőleg nem a helyben végzett ruhatisztításért (mosásért, vasalásért) kifizetett ellenértékből: 3%,
32. a kulcsőrzésért kifizetett díjból: 3%,
33. a háztartás keretében készített, illetőleg aszalt és szövetkezet útján értékesített száraztészta (zsemlemorzsa) és gyümölcs ellenértékéből: 3%."
24. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet 3., 11., 15., 16., 17., 18., 19. és 20. §-ának rendelkezéseit az 1969. évi végleges adónak 1970. évben történő megállapításánál már alkalmazni kell.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese