adozona.hu
41/1975. (XI. 15.) PM rendelet
41/1975. (XI. 15.) PM rendelet
az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok nyereségadózásáról, érdekeltségi alapjainak képzéséről és felhasználásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 28/1975. (XI. 15.) Mt. rendelet 1. §-á-nak (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya a mezőgazdasági alágazatba tartozó állami vállalatokra (a továbbiakban: gazdaság), továbbá az erdőgazdasági alágazatba sorolt állami vállalatokra (a továbbiakban: erdőgazdaság) terjed ki.
...
41/1975. (XI. 15.) PM rendelet
az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok nyereségadózásáról, érdekeltségi alapjainak képzéséről és felhasználásáról
A 28/1975. (XI. 15.) Mt. rendelet 1. §-á-nak (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A rendelet hatálya a mezőgazdasági alágazatba tartozó állami vállalatokra (a továbbiakban: gazdaság), továbbá az erdőgazdasági alágazatba sorolt állami vállalatokra (a továbbiakban: erdőgazdaság) terjed ki.
2. §
A gazdaságnál és az erdőgazdaságnál a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendeletet e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. §
A gazdaság és az erdőgazdaság a fizetendő általános nyereségadó összegének 60%-át - adóvisszatartási kedvezmény címén - közvetlenül a fejlesztési alapjába helyezi.
4. §
A progresszív nyereségadó számítási módja a következő:
5. §
A gazdaság és az erdőgazdaság a termelési költségként elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét fejlesztési alapjába helyezheti.
6. §
A gazdaság a progresszív nyereségadó összege 15%-ának megfelelő mértékű biztonsági tartalékalapot képezhet a nyereségadó terhére mindaddig, amíg az alap el nem éri a tárgyévi tényleges bérköltség 5%-ának és a bruttó eszközérték 0,5%-ának együttes összegét.
7. §
(1) A biztonsági tartalékalapot az alábbi sorrendben, a következő célokra lehet felhasználni:
a) a tartalékalapok felhasználása után még jelentkező veszteség vagy korábbi év vesztesége miatt előírt esedékes veszteségpótlási kötelezettség fedezetére,
b) tartalékalapok hiányában az előző évi nyereségből képzett részesedési alap legfeljebb 50%-ának megfelelő mértékű részesedési alap képzéséhez.
(2) A gazdaság a 8. §-ban meghatározottak szerint a biztonsági tartalék alapból - az (1) bekezdésben foglaltakat követő sorrendben - befizetést köteles teljesíteni a központosított biztonsági tartalékalap javára.
(3) A biztonsági tartalékalapnak megfelelő pénzösszeget - rendeltetésszerű felhasználásáig - a számlavezető pénzintézetnél e célra kijelölt (zárolt) bankszámlán kell elhelyezni az éves nyereségadó elszámolással és befizetéssel egyidőben. A pénzintézet a biztonsági tartalékalap után a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelelő betéti kamatot fizet.
(4) Ha a korábbi veszteség miatt a gazdaságnak veszteségpótlási feladata van, a biztonsági tartalékalap összegét a későbbi évekre eső veszteségpótlási kötelezettség arányos csökkentésére kell fordítania.
8. §
A gazdaság a kötelező tartalékalap és a biztonsági tartalékalap együttes összegének azt a részét, amely a tényleges bérköltség 6,5%-ának, valamint a bruttó eszközérték 1%-ának együttes összegét meghaladja - a rendelkezésre álló biztonsági tartalékalap összege erejéig - a 232-90185-6020 számú, "PM Bev. Főig.: Állami gazdasági központosított tartalékalapja, Budapest" elnevezésű számla javára köteles befizetni az éves nyereségadó elszámolással és befizetéssel egyidőben.
9. §
(1) A központosított biztonsági tartalékalap a rendkívüli elemi károk (kiemelkedő mértékű aszálykár, vízkár, fertőzéses állatmegbetegedés stb.) által okozott
a) okszerű gazdálkodás mellett is felmerülő,
b) biztosítással nem rendezhető és
c) a meglevő saját tartalékalapok összegét meghaladó
veszteség egy részének, kivételesen teljes összegének fedezésére használható fel.
(2) A központosított biztonsági tartalékalap felhasználható a veszteség egy részének rendezésére is, ha a gazdaság veszteséggel zár, a veszteség gazdaságon kívüli tényezőkre vezethető vissza és a gazdaság alapjaiból nem pótolható, feltéve hogy az eredményes gazdálkodás feltétele megteremthető.
10. §
(1) A rendkívüli elemi károk okozta veszteség meghatározásához kijelölt kárszakértői megállapítás (becslés) szükséges.
(2) A rendkívüli elemi károk okozta vállalati veszteség rendezésére a gazdaság meglevő tartalékalapjai évközben is felhasználhatók.
(3) A központosított biztonsági tartalékalap, továbbá a saját tartalékalapok évközbeni felhasználásáról - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben - a Pénzügyminisztérium dönt.
11. §
(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben - a 7-9. §-ok kivételével - az 1976. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint bérfejlesztési befizetés kiszámításánál és befizetésénél kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 34/1972. (XI. 6.) PM és a 36/1974. (XII. 23.) PM rendeletekkel módosított 37/1970. (XI. 29.) PM rendelet, valamint a 38/1972. (XII. 9.) PM rendelet hatályát veszti; az 1975. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál azonban a gazdaságnál még e jogszabálvokat, az erdőgazdaságnál a 29/1970. (XI. 15.) PM rendeletet kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter