adozona.hu
39/1975. (XI. 15.) PM rendelet
39/1975. (XI. 15.) PM rendelet
a földadóról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A földadót szabályozó 30/1975. (XI. 15.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -a következőket rendelem:
Földadót a mezőgazdasági és erdőterület után kell fizetni, akkor is, ha azt nem művelik meg, vagy nem mező- és erdőgazdasági célra használják.
A föld használatára jogosult abban az esetben is fizeti a földadót, ha használati jogával nem él.
A h...
39/1975. (XI. 15.) PM rendelet
a földadóról
A földadót szabályozó 30/1975. (XI. 15.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -a következőket rendelem:
1. §Földadót a mezőgazdasági és erdőterület után kell fizetni, akkor is, ha azt nem művelik meg, vagy nem mező- és erdőgazdasági célra használják.
2. §
(1) A föld használatára jogosult abban az esetben is fizeti a földadót, ha használati jogával nem él.
(2) A háztáji vagy illetményföld címén kiadott terület után nem kell földadót fizetni.
(3) A földadót a tárgyév első napján fennálló állapot szerint kell megállapítani.
(4) A földadó fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetek év közben történő szervezeti változása (egyesülése, összevonása) esetén a földadó megállapításakor a következőképpen kell eljárni:
a) Ha a szervezeti változás a földadó első részlete bevallásának határidejéig megtörténik, a jogutódnak az összevont adatok alapján kell a földadót megállapítania.
b) Az a) pontban említett határidő utáni szervezeti változás esetén a jogutódot az egyesülés előtt külön-külön bevallott adókötelezettség terheli.
3. §
(1) Az ideiglenes mentesség időtartama a következő:
a) erdő 20 év;
b) szőlő 4 év;
c) cellulóznyárfa 10 év;
d) dió és gesztenye 10 év;
e) alma és körte alacsony- és közepestörzsű telepítés esetén 8 év, termőkaros telepítés esetén 5 év;
f) alacsony- és közepestörzsű cseresznye, meggy, valamint kajszi, szilva és mandula 6 év;
g) birs 5 év;
h) őszibarack 4 év;
i) köszméte, piros és fekete ribiszke 3 év;
j) málna 2 év.
(2) Az ideiglenes mentesség engedélyezését az első fokú adóhatóságtól lehet kérni, legkésőbb a telepítés befejezését követő évben, a földadó-bevallás határidejéig. Első fokú adóhatóság
a) a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek felügyelete alatt működő vállalatok, ezek egyesülései, valamint a társadalmi szervezetek vállalatai tekintetében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi igazgatósága,
b) az egyéb adófizetésre kötelezettek esetében a PM Bevételi Főigazgatóságának megyei (fövárosi) hivatala.
(3) Ideiglenes mentesség akkor engedélyezhető, ha a kérelmező a telepítés szakszerű előkészítését és befejezését igazolja. Az igazolást erdő- és cellulóznyárfa-telepítés esetén a területileg illetékes állami erdőrendezőségtől, egyéb telepítések esetén az Országos Szőlő-, Gyümölcsfa és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőségtől kell kérni.
(4) Az ideiglenes mentességet általában a telepítés befejezését követő évtől lehet engedélyezni. Ha a telepítés tavasszal fejeződik be és a telepítés következtében a földterület a befejezés évében korábbi rendeltetése szerint nem hasznosítható, akkor az ideiglenes mentesség a telepítés befejezésének évétől is engedélyezhető.
(5) Ha az ideiglenes adómentesség iránti kérelmet elkésve nyújtják be. a mentességnek a 3. § (1) bekezdésében meghatározott időtartama a késéssel csökken.
4. §
(1) A hektáronkénti átlagos aranykoronaérték kiszámításához minden olyan területet számításba kell venni, amelynek kataszteri tiszta jövedelme van, ide értve a háztáji és az illetményföld címén kiadott területeket is.
(2) A földadó megállapításakor a töredékhektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, az 5000 m2 nagyságú vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni. Ha a területegységre jutó átlagos aranykorona töredékszám, a töredéket 9 fillérig el kell hagyni, a 10 fillért vagy az ennél nagyobb töredéket egy koronára kell kerekíteni.
5. §
(1) A földadó mérséklésére vagy elengedésére alapot nyújtó elemi csapások:
a) a jégeső, az árvíz, a belvíz, a tűz: valamennyi művelési ágban,
b) a fagy: a szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágban.
(2) Elemi csapás okozta kár címén a földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor van helye, ha
a) az elemi csapás a száron levő terményt érte, vagy
b) az ár-, illetve belvíz miatt a földet nem lehetett megművelni.
6. §
(1) Az adó mérséklését, illetve elengedését a károsult illetékmentes beadványban az első fokú adóhatóságtól az elemi csapást követő 30 napon belül kérheti. A kérelemben fel kell tüntetni a károsult földrészlet helyrajzi számát, művelési ágát, területének nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét. Az elemi csapást egyidejűleg a községi (városi) tanács elnökének is be kell jelenteni.
(2) A keletkezett kár nagyságát a községi (városi) tanács elnöke által kijelölt háromtagú kárbecslő bizottság állapítja meg. A kárbecslő bizottságnak a kár bejelentését követően meg kell állapítania a kár jellegét és nagyságát, a kárt szenvedett terület mértékét, valamint azt, hogy a terület a gazdasági év folyamán még hasznosítható-e.
(3) A kár nagyságát a kárt szenvedett terület hozamértékének (terméseredményének) csökkenése százalékában kell megállapítani. A viszonyítási alap az előző 3 év átlagos hozamértéke (terméseredménye). A kárt az utóhasznosítás hozamértékével csökkenteni kell.
(4) A bizottságnak a kár nagyságáról - a terület megjelölésével - jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvet a községi (városi) tanács elnöke az első fokú adóhatóságnak megküldi. Elemi kár címén az adómérséklésről vagy adóelengedésről az első fokú adóhatóság határoz.
7. §
(1) A bevallást az ingatlannyilvántartás földterületi adatai alapján kell teljesíteni.
(2) A földadóval kapcsolatos eljárás és jogorvoslat során a költségvetési kapcsolatok lebonyolításáról szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. §
(1) E rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 30/1972. (X. 13.) PM és a 38 1974. (XII. 24.) PM rendelettel módosított és kiegészített 32/1970. (XI. 15.) PM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett mentességek változatlanul érvényesek.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter