adozona.hu
35/1975. (X. 26.) PM rendelet
35/1975. (X. 26.) PM rendelet
az 1976. évi hatósági árváltozásokból eredő készletátértékelési különbözetek rendezéséről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed a leltározásra, mérleg- és mérlegbeszámoló készítésre kötelezett állami vállalatra, szövetkezetre - takarék- és lakásszövetkezet kivételével - és az egyéb szocialista gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: vállalat).
A rendelet alkalmazása szempontjából a vállalatok besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó.
E rendelet szerint kell átérté...
(1) A rendelet hatálya kiterjed a leltározásra, mérleg- és mérlegbeszámoló készítésre kötelezett állami vállalatra, szövetkezetre - takarék- és lakásszövetkezet kivételével - és az egyéb szocialista gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban: vállalat).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a vállalatok besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó.
2. §
(1) E rendelet szerint kell átértékelni az árhatóság által jóváhagyott árváltoztatás esetén a hatósági áras termékek készleteit, valamint a nem hatósági áras termékek készleteit akkor, ha az illetékes árhatóság az árképzési tényezőket módosította vagy az árváltoztatásról más módon rendelkezett.
(2) Az átértékelési kötelezettség kiterjed:
a) a vásárolt termékek készleteire;
b) azokra a saját termelésű készletekre (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek), amelyek előállításához felhasznált és az utókalkulációban közvetlenül anyagköltségként elszámolt anyagok ára az (1) bekezdés szerint megváltozott.
(3) Nem értékelhetők át:
a) az építőipari tevékenység saját termelésű készletei (befejezetlen termelés), a befejezetlen építési-szerelési munkák alvállalkozói teljesítményei és a befejezetlen beruházások állománya;
b) a készletek az 1976. január 1-i fuvardíj változások miatt;
c) az olyan termékek készletei, amelyeket az árkockázati alap terhére leértékeltek;
d) az import árkülönbözeti tartalékalapba tartozó termékek készletei, ha a tartalékalappal az elszámolás az értékesítéskor történik meg;
e) a készletek az árszorzók 1976. január 1-i változtatása miatt;
f) a boripari termékek;
g) a mezőgazdasági nagyüzemekben az 1975. évi átadásra szerződött és 1975. december 31-ig le nem szállított mezőgazdasági termékek és állatok;
h) a fogyóeszközök;
i) az igásállatok:
(1) A készletátértékelési különbözet kiszámításakor az árváltozás életbelépésének időpontjában meglevő készletek mennyiségét kell átértékelni. Az élelmiszeriparban - a boripari termékek kivételével - a mezőgazdasági eredetű készletek 1975. december 31-i állományát át kell értékelni, függetlenül az érintett termékek felvásárlási árváltozásának időpontjától.
(2) Az árváltozás napján meglevő, árváltozással érintett készletek cikkenkénti mennyiségét a raktárnyilvántartásból, ha erre. nincs mód, akkor leltárfelvétellel kell megállapítani.
(3) Az árváltozás mértékének megállapításához az árhatóságok által kiadott árjegyzékekben vagy leltározási segédletekben foglalt új árakat (árindexeket) kell alapul venni. Ha ilyen módon a vásárolt termékek árváltozása tételesen nem állapítható meg, a szállító vállalatok kötelesek - a vevő kérésére, a készletek átértékelése céljából - az árváltozást követő 30 napon belül írásos ár-közlést adni.
(4) A vásárolt termékek termékegységre eső készletátértékelési különbözete a régi és az új beszerzési ár közötti különbözet. A kiskereskedelemben levő árukészletek és a más ágazatokba sorolt vállalatok bolti készletei esetében a fogyasztói árváltozásból származó készletátértékelési különbözet a régi irányárréssel csökkentett régi fogyasztói ár és az új irányárréssel csökkentett új fogyasztói ár különbsége.
(5) A saját termelésű készletek átértékelési különbözetén a készletek értékében kimutatott, az előállításukhoz felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok értékváltozását kell érteni. A mezei leltár átértékelésénél a műtrágya, a növényvédő- és gyomirtószerek, valamint az energiaszolgáltató üzemek költségei között közvetlen anyagköltségként elszámolt üzemanyagok árváltozását kell figyelembe venni.
(6) Valamennyi kukorica és takarmánygabona készletet, valamint az igásállatokon kívüli állatállományt a rendelet 1. számú mellékletében foglalt mértékek szerint kell átértékelni.
(7) Ha a saját termelésű készletek értékében levő közvetlen anyagköltség és az arra eső árváltozás tételesen (anyagonként) nem, vagy csak jelentős munkaigénnyel határozható meg, azt a vállalatok a 2. számú mellékletben előírt módon is kiszámíthatják. A mezőgazdasági nagyüzemekben ez a módszer csak az ipari és a takarmánykészletek átértékelésére, az építőipaiban pedig csak az ipari készletek átértékelésére használható. Ebben az esetben az ipari termelés, valamint a saját termelésű takarmányok közvetlen anyaghányadát külön-külön kell kiszámítani.
(1) A vállalatonként egy összegben számított készletátértékelési különbözetet a (2) bekezdésben meghatározott módon a forgóalappal, illetve a költségvetéssel szemben (készletérték-növekedésnél a forgóalap és a költségvetés javára, készletérték-csökkenésnél terhére) kell elszámolni.
(2) A készletátértékelési különbözetet az import forintfedezetére folyósított, forgóeszközhitelek között elszámolt igazolt hitelösszeggel csökkentett forgóeszköz hitel [Mérleg 54 e rovat] és az összes készletek [Mérleg 03 e + 04 e + 05 e + 06 e + 07 e + 08 e + 09 e rovat] arányában kell megosztani a költségvetés és a forgóalap között; a megosztás során (az évközi árváltozásoknál is) az 1975. december 31-i készletérték és hitelállomány veendő figyelembe. Készletérték-növekedéskor az átértékelési különbözet 10%-a, a mezőgazdasági nagyüzemekben 5%-a abban az esetben is a költségvetést illeti, ha az e bekezdés szerint számított befizetési arány nem éri el a 10%-ot, illetve az 5%-ot.
(3) A mezőgazdasági nagyüzemeknek az előző bekezdésben foglaltakon kívül a műtrágya, valamint a növényvédő- és gyomirtószer készleteik 1975. évi növekedésére (az 1975. december 31-i készlet és az 1974. december 31-i készlet értékének különbségére) eső, az 1976. január 1-i áremelési mértékekkel számított értékkülönbözet teljes összegét a költségvetés javára kell befizetniük. A számítás során külön-külön kell megállapítani a műtrágya, valamint a növényvédő- és a gyomirtószerek készleteinek növekedését és az arra jutó átlagos áremelést.
(4) A mezőgazdasági nagyüzemek az (1) bekezdés szerinti készletátértékelési különbözetből - a megosztás előtt - a (3) bekezdés szerint fizetendő értékkülönbözetet levonhatják. (5) A készletértékelési különbözet állami költségvetést megillető részét az "Egyéb befizetések I bevételi számla" javára kell befizetni és az adóbevallásban egyéb befizetésként kell kimutatni. A készletátértékelésből származó költségvetési kiutalás az "Egyéb támogatások" folyósítási számláról igényelhető. Az e címen igénybe vett összeget az adóbevallásban egyéb támogatásként kell szerepeltetni.
(6) A készletátértékelési különbözet pénzügyi elszámolásának határideje az árváltozás napját követő harmadik hóna.p 15. napja.
Ez a rendelet 1976. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 34/1974. (XII. 17.) PM rendelet, valamint a 11/1972. (III. 4.) PM számú és a 9/1973. (II. 1.) PM rendelettel kiegészített, illetőleg módosított 7/1970. (II. 15.) PM rendelet 1., 2., 3. és 5. §-a hatályát veszti.
2. számú melléklet a 35/1975. (X. 26.) PM rendelethez A saját termelésű készletek átértékelési különbözetének kiszámítására alkalmazható képlet: