adozona.hu
2008. évi III. törvény
2008. évi III. törvény
az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló T/4856. számú törvényjavaslat indokolása
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonására tekintettel, a készpénz átadásával történő fizetések egységes szabályok szerinti teljesítése érdekében, a következő törvényt alkotja:
Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget me...
2008. évi III. törvény
az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól
Az Országgyűlés az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonására tekintettel, a készpénz átadásával történő fizetések egységes szabályok szerinti teljesítése érdekében, a következő törvényt alkotja:
1. §
(1)
Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.(2) A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő végösszeg és az (1) bekezdés alapján meghatározott készpénzben fizetendő összeg különbsége kerekítési különbözetnek minősül.
(3) A kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező.
(4) Az e törvényben meghatározott kerekítéssel teljesített pénzfizetésre irányuló kötelezettséget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni.
2. § A kerekítés szabálya a következő:
a) 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
b) a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
c) az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
d) a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
3. § Bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadása során az 1. § szerinti kerekítési szabályokat alkalmazza. Erre a tényre a bankkártyával fizető személy figyelmét kifejezetten fel kell hívni.
4. § (1) A 2008. március 1-je előtt megállapított,
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti ellátások, továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátások,
b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a természetbeni ellátások közül az utazási költségtérítés,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,
e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti ellátások,
f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján járó megélhetést biztosító ellátások és támogatások összegét - ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik - 2008. március 1-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel kell folyósítani. Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a kerekítést a levonás után fennmaradó összegre kell végrehajtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kerekítésből származó kiadások az adott ellátások költségvetési előirányzatait terhelik.
5. § Ez a törvény 2008. március 1-jén lép hatályba.
Sólyom László s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés a 2008. február 18-i ülésnapján fogadta el.
Bírósági jogesetek
BH+ 2011.3.139 A mulasztási bírság alapjául szolgáló tényállás - jogsértő adózói magatartás - körülményeit az adóhatóságnak meg kell állapítani (kerekítési szabályok, házipénztári bizonylatok, valutapénztár működtetése). A bírság arányossága [2000. évi C. tv. 14. §, 15. §, 165. §, 2003. évi XCII. tv. 172. §]