25/1976. (X. 30.) PM rendelet

a hatósági árváltozásokból eredő készletátértékelési különbözetek rendezéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya - a takarék- és lakásszövetkezetek kivételével - kiterjed az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet alapján leltározásra, mérleg- és mérlegbeszámoló készítésre kötelezett szocialista gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: vállalatok).
A rendelet alkalmazása szempontjából a vállalatok besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó.
E rendelet szerint kell át...

25/1976. (X. 30.) PM rendelet
a hatósági árváltozásokból eredő készletátértékelési különbözetek rendezéséről
Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya - a takarék- és lakásszövetkezetek kivételével - kiterjed az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet alapján leltározásra, mérleg- és mérlegbeszámoló készítésre kötelezett szocialista gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: vállalatok).
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából a vállalatok besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó.
2. §
(1) E rendelet szerint kell átértékelni az árhatóság által jóváhagyott árváltoztatás esetén a hatósági áras termékek készleteit, valamint a nem hatósági áras termékek készleteit akkor, ha az illetékes árhatóság az árképzési tényezőket módosította, vagy az árváltoztatásról más módon rendelkezett.
(2) Az átértékelési kötelezettség kiterjed:
a) a vásárolt termékek készleteire;
b) azokra a saját termelésű készletekre (befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek), amelyek előállításához felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok ára az (1) bekezdés szerint megváltozott;
c) valamennyi göngyölegre, ha azok betétdíja az (1) bekezdés szerint megváltozott.
(3) Nem értékelhetők át:
a) az építőipari tevékenység saját termelésű készletei (befejezetlen termelés), a befejezetlen építési-szerelési munkák alvállalkozói teljesítményei és a befejezetlen beruházások állománya;
b) a készletek a fuvardíj változások miatt;
c) az olyan termékek készletei, amelyeket az árkockázati alap terhére leértékeltek;
d) azok az importtermékek, amelyek árkülönbözetének elszámolása az import árkülönbözeti tartalékalappal az értékesítéskor történik meg;
e) a készletek a devizák kereskedelmi árfolyamának változtatása miatt;
f) a fogyóeszközök;
g) a mező- és erdőgazdasági befejezetlen termelés a mezei leltár kivételével, valamint a burgonya-, a zöldség- és a gyümölcskészletek;
h) a belföldi forgalom számára nem vámkezelt és a reexport készletek;
i) a bérmunkát végzőnél a bérmunka céljából átvett termékek készletei.
A készletátértékelési különbözet kiszámítása
3. §
(1) A készletátértékelési különbözet kiszámításakor az árváltozás hatályba lépésének időpontjában meglevő készletek mennyiségét kell átértékelni.
(2) Az árváltozás napján meglevő, árváltozással érintett készletek cikkenkénti mennyiségét a raktárnyilvántartásból, ha erre nincs mód, akkor leltárfelvétellel kell megállapítani.
(3) Az árváltozás mértékének megállapításához az árhatósági árjegyzékekben vagy leltározási segédletekben foglalt új árakat, ennek hiányában az árhatóság által kiadott árindexeket kell alapul venni. Ha ilyen módon a vásárolt termékek árváltozása tételesen nem állapítható meg, a szállító vállalatok kötelesek - a vevő kérésére, a készletek átértékelése céljából - az árváltozást követő 30 napon belül írásos árközlést adni.
(4) A vásárolt termékek termékegységre eső készletátértékelési különbözete a régi és az új beszerzési ár közötti különbözet. A kiskereskedelemben levő árukészletek és a más ágazatokba sorolt vállalatok bolti készletei esetében a fogyasztói árváltozásból származó készletátértékelési különbözet a régi irányárréssel csökkentett régi fogyasztói ár és az új irányárréssel csökkentett új fogyasztói ár különbsége.
(5) A saját termelésű készletek átértékelési különbözetén a készletek értékében kimutatott, az előállításukhoz felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyagköltségként elszámolt anyagok értékváltozását kell érteni. A mezei leltár átértékelésénél a műtrágya, a növényvédő- és gyom-irtószerek, a vetőmagvak, valamint az energiaszolgáltató üzemek költségei között közvetlen anyagköltségként elszámolt üzemanyagok árváltozását kell figyelembe venni.
(6) Ha a saját termelésű ipari termékek készletének értékében levő közvetlen anyagköltség és az arra eső árváltozás tételesen (anyagonként) nem, vagy csak jelentős munkaigénnyel határozható meg, e készleteket a vállalatok a mellékletben előírt módon is átértékelhetik.
(7) Az állatállomány és a takarmánykészletek országosan egységes fajlagos készletátértékelési különbözetek alkalmazásával is átértékelhetők. E különbözetek mértékét a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.
A készletátértékelési különbözet pénzügyi elszámolása
4. §
(1) A vállalatonként egy összegben számított készletátértékelési különbözetet a (2) bekezdés szerint a forgóalappal, illetve a költségvetéssel szemben (készletérték-növekedésnél a forgóalap és a költségvetés javára, készletérték-csökkenésnél terhére) kell elszámolni.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott készletátértékelési különbözetet az import forintfedezetére folyósított, forgóeszközhitelek között elszámolt igazolt hitelösszeggel csökkentett forgóeszköz hitel [Mérleg 54/e) rovat] és az összes készletek [Mérleg 03/e)-től 09/e)-ig terjedő rovatok] arányában kell megosztani a költségvetés és a forgóalap között. A megosztás során az árváltozást megelőző év december 31-én meglevő - az éves mérlegben kimutatott - készletértéket és hitelállományt kell figyelembe venni.
(3) A készletátértékelési különbözet állami költségvetést megillető részét az "Egyéb befizetések bevételi számla" javára kell befizetni, és az adóbevallásban egyéb befizetésként kell kimutatni. A készletátértékelésből származó költségvetési kiutalás az "Egyéb támogatások" folyósítási számláról igényelhető. Az e címen igénybe vett összeget az adóbevallásban egyéb támogatásként kell szerepeltetni.
(4) A készletátértékelési különbözet állami költségvetéssel elszámolandó részének bevallására, befizetésére (igénylésére), továbbá a mulasztásokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, illetve a vállalatok és szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak bonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A készletátértékelési különbözet pénzügyi elszámolásának határideje az árváltozás napját követő harmadik hónap 15. napja.
Hatálybalépés
5. §
Ez a rendelet 1977. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 35/1975. (X. 26.) PM rendelet, valamint a 11/1972. (III. 4.) PM számú és a 9/1973. (II. 1.) PM rendelettel kiegészített, illetőleg módosított 7/1970. (II. 15.) PM rendelet hatályát veszti.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Melléklet a 25/1976. (X. 30.) PM rendelethez A saját termelésű ipari termékek készletátértékelési különbözetének kiszámítására alkalmazható képlet:
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.