adozona.hu
150500/1945. PM rendelet
150500/1945. PM rendelet
a földadónak búzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 1945. évi 4300 ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A földadónak búzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 1945. évi 4300 ME rendelet végrehajtása tárgyában a közellátásügyi és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
Az 1945. évi 4300 ME rendelet 1. és 7. §-a értelmében a földadót és járulékait 1945. évi január hónap 1. napjától kezdődőleg búzában kell kivetni és leróni.
Az 1944. évi december hónap 31. napjával lezárt földadótörzskönyv 15. hasábjában az 1945. évre pengőértékben kivetett földadó összegét a pé...
150500/1945. PM rendelet
a földadónak búzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 1945. évi 4300 ME rendelet végrehajtása tárgyában
A földadónak búzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 1945. évi 4300 ME rendelet végrehajtása tárgyában a közellátásügyi és a földmivelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:
1. §Az 1945. évi 4300 ME rendelet 1. és 7. §-a értelmében a földadót és járulékait 1945. évi január hónap 1. napjától kezdődőleg búzában kell kivetni és leróni.
2. §
(1) Az 1944. évi december hónap 31. napjával lezárt földadótörzskönyv 15. hasábjában az 1945. évre pengőértékben kivetett földadó összegét a pénzügyigazgatóság piros tintával keresztülhúzza és fölé jegyzi ugyancsak piros tintával azt az összeget, mely a földadótörzskönyv 14. hasábjában van bejegyezve. Az igy bejegyzett összeg lesz - kilogrammokban és dekagrammokban kifejezve - a község (a város) határára az 1945. évre búzában kivetett földadó. Az uj kivetés igazolására a pénzügyigazgatóság a földadótörzskönyv 16. hasábjában a jelen rendelet számát piros tintával feltünteti.
(2) A helyesbített földadótörzskönyv adatairól a pénzügyigazgatóság, a 15. hasáb fej-feliratának megfelelő helyesbítése után, haladéktalanul uj sommás földadókivetést készít, s azt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) soronkivül kiadja.
(3) Ha földadótörzskönyv hiányában a pénzügyigazgatóság az 1945. évi földadót az 1945. évi 150068. PM rendelet értelmében az "A", az "O" táblák a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél, vagy az állami adóhivataloknál őrzött és az 1944. évi földadókra vonatkozó főösszesitések, vagy esetleg a "zöldkönyvek" alapján vetette sommásan ki, a sommás földadókivetéseket a községi elöljáróságtól (városi adóhivataltól) bekéri, s azokat az (1) bekezdésben körvonalazott módon való helyesbítés, illetőleg a földadónak búzában történő kivetése után a községi előljáróságnak (városi adóhivatalnak) kiadja.
3. §
(1) A községi elöljáróság az uj sommás földadókivetés vétele után az 1945. évi földadókivetési lajstromot a sommás földadókivetésnek megfelelően újból elkészíti.
a) Abban a községben (városban), melynek birtokivei, vagy az 1944. évi földadókivetési lajstroma nem semmisült meg, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az 1945. évi földadót egyénenkint olyképpen veti ki, hogy a földadókivetési lajstrom 8. vagy 14., illetőleg 20. hasábjának "földadó" fejfeliratu alrovatában a P, f fejfeliratot kg, dkg-ra helyesbiti. Ennek megtörténtével az 1945. évre már kiT vetett pengőértékü földadó összegét piros tintával keresztülhúzza és ugyancsak piros tintával fölé irja azt az összeget, melyet a földadókivetési lajstrom 8. vagy 14., illetőleg 20. hasábjának "kataszteri tisztajövedelem" fejfeliratu alhasábjában bejegyezve talál.
b) Abban a községben (városban), melynek kataszteri birtokivei és 1944. évi földadókivetési lajstroma megsemmisült, ennélfogva a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az 1945. évi földadókivetési lajstromot az 1945. évi 150.068. P. M. rendeletben foglaltak szem előtt tartásával készítette el, az 1945. évi földadót egyénenkint olyképpen veti ki, hogy a föld-adókivetési lajstrom 8. vagy 14. illetőleg 20. hasábjának "földadó" fejfeliratú alrovatá-ban a P, f fejfeliratot kg, dkg-ra változtatja, azután az alhasábban lévő pengőértékü földadóösszegeket piros tintával keresztülhúzza és ugyancsak piros tintával fölé irja a keresztülhúzott összegnek 2.5-es (kettő egész öttizedes) szorzatát.
Ez az összeg jelenti az 1945. évre dekagrammokban kifejezve az egyes adófizetőkre búzában kivetett földadót. Az egyénenkinti földadó kivetésénél az egy dekagrammnál kisebb sulyegységeket el kell hagyni, illetőleg felfelé egész dekagrammra ki kell kerekíteni oly módon, hogy a földadókivetési lajstrom 8. vagy 14., illetőleg 20. hasábjába bejegyzett adatok összege minden oldalon a pénzértékben kivetett földadók oldalösszegének 2.5-es szorzatával teljesen megegyezzék.
(2) A helyesbitett egyéni földadókivetési lajstrom 8. vagy 14. illetőleg 20. hasábjának "földadó" fejfeliratu alhasábjába piros tintával bejegyzett adatokat a községi elöljáróság (városi adóhivatal) összesíti és főösszesiti.
(3) A főösszesités alá a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a következő záradékot vezeti:
"Az 1945. évi 4300. ME rendelet alapján az 1945. évre földadó fejében.........kg ....... dkg buza állapíttatott meg.
Kelt 1945. évi ................hó -n.
jegyző."
(4) Az a községi elöljáróság (városi adóhivatal), mely az 1945. évi földadókivetési lajstromot a 40 %-os földadókulcs alkalmazásával ezen rendelet megjelenésének idejéig még nem készítette el, a földadót egyénenkint már az 1945. évi 4300. ME rendelet értelmében rögtön búzában veti ki s a földadókivetési lajstromot az említett rendeletben foglaltaknak megfelelően készíti el. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a földadókivetési lajstromot legkésőbb 1945. évi augusztus hónap 15. napjáig fegyelmi és anyagi felelősség terhe mellett elkészíteni tartozik.
4. §
(1) A kezelés egyszerűsítése végett azoknál a községeknél (városi adóhivataloknál), melyeknek 1945. évi földadókivetési lajstroma ezen rendelet megjelenése előtt a 40 %-ban megállapitott földadóval elkészítve, már közigazgatási és számszaki felülvizsgálást nyert, kivételesen eltekintek attól, hogy a 3. § szerint elkészített, illetőleg helyesbített uj földadókivetési lajstromokat a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a pénzügyigazgatósághoz beterjessze; köteles azonban a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a földadókivetési lajstrom 8. vagy 14., illetőleg 20. hasábjának végösszegét a pénzügyigazgatóságnak és állami adóhivatalnak folyó évi augusztus hónap 15. napjáig bejelenteni.
(2) A jelentést a pénzügyigazgatóság a sommás földadókivetéssel, esetleg a törzskönyvvel összehasonlítja. Eltérés esetében a jelentést a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) a mutatkozó eltérés felderítése végett visszaküldi.
(3) Ha eltérés nem mutatkozik, a pénzügyigazgatóság a jelenté,3t a mellé rendelt számvevőségnek - főösszesitésbe való foglalás végett - átadja.
(4) Azok a községek (városi adóhivatalok), melyeknek 1945. évi földadókivetési lajstromai a 40 %-os földadékulos alkalmazásával ezen rendelet megjelenéséig el nem készültek, a földadókivetési lajstromot a F. H. Ö. 34. §-ához fűzött utasítás (13) bekezdése értelmében a pénzügyigazgatósághoz beterjesztik.
(5) A beterjesztett földadókivetési lajstrom felülvizsgálását és szükséges egyéb teendőket a pénzügyigazgatóság a F. H. Ö. 35. §-ának (1) bekezdése és az ezen bekezdéshez fűzött utasításokban foglalt rendelkezések szerint hajtja végre.
(6) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a jelentések és az állami adóhivatalok összesítése alapján készített fő-összesitést folyó évi augusztus hónap 20. napjáig a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjához felterjeszti.
(7) A földadónak sommás és egyénenkinti kivetését, a földadókivetési lajstromok elkészítését és felülvizsgálását 1946. évtől kezdődően a jelen rendelet szem előtt tartásával, az 1927. évi 100. P. M. számú hivatalos ösz-szeállitás 34. és 35. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.
5. §
(1) A búzamennyiségben kivetett földadót külön kezelésben a "földadófőkönyv"-ben.(L.: 1. számú minta) kell előírni és könyvelni.
(2) Az előírást a folyó évben legkésőbb augusztus hónap 25. napjáig okvetlenül be kell fejezni. A 3. § értelmében készített földadókivetési lajstromban búzamennyiségben kivetett földadót ennélfogva a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a földadófőkönyvben a lajstrom visszaérkezése után minden munkaerő bevonásával azonnal előírja. (A. földadónak búzában történő előírására nézve 1946. évi január hónap 1. napjától kezdődő-leg ismét az eddig érvényben álló szabályok lesznek az irányadók.
(3) A földadófőkönyvbe sem uralt évről áthozott hátralékot, sem pedig túlfizetést az együttesen kezelt adók főkönyvéből átkönyvelni nem lehet.
(4) Az összesítés végeredményét össze kell hasonlítani a földadókivetési lajstrom végösszegével. Ha az összehasonlítás során eltérés mutatkozik, az eltérés okát azonnal ki kell deríteni és a főkönyvet a földadókivetési lajstrommal összhangba kell hozni.
(6) A földadófőkönyv lezárása, hitelesítése a közadók kezelésére vonatkozó érvényben álló szabályok szerint történik.
6. §
(1) A földadó után a földadófőkönyvben állami, vármegyei, községi pótadót, útadót és mezőgazdasági kamarai illetéket kell kivetni. A földadó alapján kivetett egyéb adókat, illetőleg a földadó után kivetett egyéb járulékokat és szolgáltatásokat továbbra is az együttesen kezelt adók főkönyvében készpénzben kell kivetni.
(2) Az előző bekezdés első mondatában megemlített pótadók és illetékek kivetési kulcsait össze kell adni és azoknak kivetését az együttes kulcs alapján egy tételben kell eszközölni és a földadófőkönyv megfelelő rovatába bejegyezni.
7. §
(1) Az adózót a búzamennyiségben megállapított földadónak és járulékainak kivetéséről - annak főkönyvi előírása után - az 1945. évben fizetési meghagyással (L. 2. számú minta) kell értesíteni, az 1946. évtől kezdő-dőleg azonban az adózó részére fizetési meghagyást kiadni nem kell, a terhére kivetett földadóról és járulékairól az adóívből szerez tudomást.
(2) A fizetési meghagyást a községi elöljáróság (városi adóhivatal) legkésőbb az 1945. évi augusztus hó 30. napjáig kézbesíteni köteles.
(3) A fizetési meghagyás, illetőleg adóiv kézbesítési idejét a főkönyv érre a célra szolgáló hasábjában fel kell jegyezni,
8. §
(1) Az az adózó, aki a 102900/1945. KM rendelet értelmében kenyérgabona beszolgáltatására köteles, elsősorban a beszolgáltatandó kenyérgabona mennyiséggel tartozik az igy kivetett földadót és járulékait leróni. Ha a beszolgáltatandó kenyérgabona mennyiség nagyobb, mint a kivetett földadó és járulékai, a beszolgáltatandó terménymennyi-sógből csak annyit szabad a földadó és járulékaira elszámolni, amennyi ezen a cimen elő van irva. Ha a beszolgáltatandó kenyérgabona mennyiség ugyanakkora, mint a kivetett földadó és járulékai, abban az esetben az egész mennyiséget földadóra kell elszámolni. Ha a beszolgáltatandó kenyérgabona mennyiség kisebb, mint a kivetett földadó és járulékai, akkor a beszolgáltatandó összes kenyérgabona mennyiséggel és ezen felül a kivetés erejéig elsősorban búzával és azután a (2) bekezdésben meghatározott terménnyel köteles a földadót és járulékait leróni.
(2) A buza helyett fizetési eszközül elfogadható mezőgazdasági termények a következők: rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, morzsolt knkorioa, bab, borsó és lencse. Az adózó azonban a kivetett földadót és járulékait a felsoroltakból szabadon választott, legfeljebb háromféle terményben róhatja csak le.
(3) Az előző bekezdésben megemlített termények közül
1 kg búzának
1 kg rozs,
1 kg kétszeres,
1 kg 20 dkg árpa,
1 kg 20 dkg zab,
1 kg köles,
1 kg 30 dkg morzsolt kukorica,
- kg 60 dkg bab,
- kg 70 dkg borsó,
- kg 40 dkg lencse felel meg.
(A fentiek szerint tehát, ha Nagy Gábor, szeremlei lakos, kinek egész évi földadó előírása 100 kg búzát tesz ki, a 100 kg buza fejében, illetőleg helyett 100 kg rozsot, vagy 100 kg kétszerest, vagy 120 kg árpát, vagy 120 kg zabot, vagy 100 kg kölest, vagy 130 kg morzsolt kukoricát, vagy 60 kg babot, vagy 70 kg borsót, illetőleg 40 kg lencsét köteles beszállítani.)
9. §
(1) Az adózó a 7. §. (1) bekezdésében meghatározott fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 3 nap alatt köteles a földterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni, hogy adófizetési kötelességét milyen termény átadásával kívánja teljesíteni. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) megállapítja, hogy az adózó a 102900/1945. KM rendelet értelmében mennyi kenyérgabona beszolgáltatására köteles, egyben mérlegeli az adózó kívánságát az 1945. évi 4.300. ME rendelet! 3. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával.
(2) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján tintairon és másolópapír segítségével öt példányban átvételi elismervényt (bárcalapot) (1. 3. számú minta) állít ki és ad át az adózónak. A községi előljáróság (városi adóhivatal) az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltünteti azt a terményt és annak mennyiségét, amelyet az adózó adófizetési kötelessége fejében át fog adni.
(3) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az átvételi elismervény (bárcalap) átadásai alkalmával közli az adózóval, hogy a kenyérgabona beszolgáltatás! kötelességét a 102900/1945. KM rendelet 4. § (1) bekezdés értelmében a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt köteles teljesítem s az így beszolgáltatott kenyérgabona mennyiség adófizetési kötelességéhez viszonyítva milyen arányban áll.
10. §
(1) Az adózó köteles az adófizetési kötelessége teljesítésére szánt és az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetett terménymennyiséget a 102900/1945. KM rendelet 6. §-a alapján beszolgáltatandó kenyérgabona megvásárlásával megbízott valamelyik kereskedőnek felajánlani és egyidejűleg az átvételi elismervény (bárcalap) öt példányát a kereskedőnek átadni.
(2) Ha az átadásra felkínált terménymennyiség a 10 métermázsát nem haladja meg, a kereskedő köteles a terményt telephelyén, raktárában azonnal átvenni és az átvételt az átvételi elismervénynek (bárcalapnak) mind az öt példányán olvasható aláírásával elismerni.
(3) Az átadásra felkínált terménymennyiséget terménynaplókba kell bejegyezni.
A terménynapló egyik példányát a kereskedő, másik példányát pedig a községi elöljáróság (városi adóhivatal) vezeti.
(4) A kereskedő köteles az átvett terménymennyiséget az állami adóhivatal által a kereskedő igénylése alapján rendelkezésére bocsátott termény naplóba (L. 4. számú minta) bejegyezni és a bejegyzés tételszámát az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetni.
(5) A kereskedő köteles, ha az átadásra felkínált mennyiség a 10 métermázsát meghaladja, s azt a kereskedő azonnal nem veszi át, az átvételi elismervény (bárcalap) öt példányán a felkínálás megtörténtét olvasható aláírásával elismerni, a vonatkozó adatokat a terménynaplóba bejegyezni, a bejegyzés tételszámát az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetni és az adózóval közölni, hogy a fekínált terményt mikor fogja átvenni.
Az adózó köteles a kereskedő által meghatározott időben a terményt a kereskedő telephelyén, raktárában átadni. Ha az adózó a kereskedő felszólításának nem tesz eleget, a kereskedő köteles azt a járási főjegyzőnek jelenteni, aki a termény átadása iránt - szükséghez képest karhatalom igénybevételével - intézkedik.
(6) A kereskedő az átvételi elismervények (bárcalapok) közül három példányt az adózónak ad vissza, egy példányt a Terményhivatal illetékes kirendeltségének minden hétfői napon ajánlott levélben megküld, egy példány pedig a kereskedőnél marad. Az adózó köteles az átvételi elismervény (bárcalap) három példányát a birtok területe szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) a termények átadásának napjától számított három nap alatt bemutatni.
A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az átvételi elismervény (bárcalap) egy példányát a jelen rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében körvonalazott eljárás után az adózónak visszaadja.
(7) Ha az adózó a terményt az (5) bekezdés ellenére sem adta át. a kereskedő köteles azt írásban az illetékes pénzügyigazgatóságnak és a Terményhivatal kirendeltségének (102900/1945. KM rendelet 10. §) bejelenteni.
11. §
(1) Az adózó a jelen rendeletben megszabott adófizetési kötelességének a 102900/1945. KM rendeletben meghatározott kenyérgabona beszolgáltatási kötelessége erejéig a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt köteles eleget tenni. A földadónak a kenyérgabona beszolgáltatási kötelességet meghaladó része két részletben, mégpedig 1945. évi szeptember hó 1. napján és 1945. évi november hónap 1. napján esedékes.
A késedelmi kamatot az adófizetési kötelességnek a kenyérgabona beszolgáltatási kötelesség teljesítésével történő lerovása esetén is csak 1945. évi szeptember hónap 1. napjától, illetőleg 1945. évi november hónap 1. napjától kezdve kell számítani.
(2) Az 1946. évtől kezdődőleg a földadó négy egyenlő részben éspedig minden évnegyed első napján, tehát január, április, július és október hó 1-én esedékes és az illető évnegyed közepéig kamatmentesen fizethető.
12. §
(1) Az adózó a jelen rendeletben megszabott adófizetési kötelességét a tőzsdei szokványnak megfelelő minőségű termény átadásával tartozik teljesíteni.
(2) Ha az adózó által átadott termény rosszabb minőségű a tőzsdei szokvány minőségűnél, az adózó a meghatározott mértékben a túlmenő idegen magféle, nedvesség stb. százalékának megfelelő térítést köteles a kereskedőnek fizetni. A térítés mértékére a hatósági árszabályozásban a hasonló minőségi eltérés esetére megállapított árlevonás az irányadó.
(3) Ha az adózó által átadott termény jobb minőségű a tőzsdei szokványminőségnél, a kereskedő köteles az adózónak térítést fizetni. A térítés mértékére nézve a hatósági árszabályozásban a hasonló minőségi eltérés esetére megállapított ártöbblet az irányadó.
13. §
(1) A kereskedő az adófizetés fejében átvett terményért semmiféle címen - a 12. §. (3) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - ellenértéket nem fizethet.
(2) A kereskedő az átvett árut az átadásig a rendes kereskedő gondosságával köteles kezelni és általában a Terményhivatal utasítása szerint eljárni. A kereskedő az adófizetés fejében átvett terménnyel csak a közellátásügyi miniszter utasítása szerint rendelkezhet és a terményt - a közellátásügyi miniszter által megállapított költségek kivételével - ellenérték nélkül köteles az átvétellel megbízott személynek kitszolgáltatni.
14. §
(1) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az adófizető által bemutatott átvételi elismervényeken (bárcalapokon) a bemutatás napját feltünteti, a beszállított termények s búzaértékét a jelen rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt táblázat segítségével kiszámítja és számítása eredményét, valamint a község (város) által vezetett terménynapló megfelelő tételszámát az átvételi elismervényeken (bárcalapokon) feljegyzi.
Ennek megtörténtével az átvételi elismervények (bárcalapök) egyik példányát az adófizetőnek átadja, másik példányát a községi terménynaplóhoz leendő csatolás végett visszatartja, harmadik példányát pedig minden hétfői napon a Terményhivatalnak a kereskedő telephelye szerint illetékes kirendeltsége számára ajánlott levélben elküldi.
(2) Az átvételi elismervények (bárcalapok) kiegészítése után a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetett terménymennyiségeket, valamint azok búzaértékét tőkében, késedelmi kamatban és adóbehajtási illettékben az általa vezetett terménynaplóba (L. 4. számú minta) az átvételi elismervényről (bárcalapról) tételről-tételre esetenként bevezeti.
(3) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a terménynaplóba bejegyzett termények megállapított és a napló vonatkozó hasábjába bejegyzett búzaértékét a földadó, főkönyv lerovási részének megfelelő hasábjába bevezeti s ennek igazolására a terménynapló megfelelő hasábjába a földadófőkönyv tételszámát bejegyzi.
(4) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a tierménynaplóban minden hét és azonkívül minden hónap utolsó köznapján zárlatot készít. A zárlat során a terménynaplóba a legutolsó zárlat óta bejegyzett adatokat összesíti, az összesítés eredményét a terménynapló következő sorában kiadásba teszi és a terménynaplót lezárja.
(5) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a terménynapló zárlatáról ugyanazon nyomtatványon két példányú másolatot készít, azokat az átvételi elismervények (bárcalapok) csatolása mellett az állami adóhivatalhoz beterjeszti és a beterjesztés számát a terménynapló zárlata mellé bejegyzi.
(6) A. községi elöljáróság (városi adóhivatal) minden hónapban két ízben a községében működő terményátvételre jogosított kereskedőt ellenőrzi, hogy a kereskedőhöz földadó és járulékai címén befolyt termények a jelen rendelet 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett hiánytalanul raktáron vannak-e. A vizsgálat megtörténtét a nap feltüntetésével a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a terménynapló jegyzetrovatába vezetett záradékban igazolja. Ha a földadó és járulékai címén beszállított terménymenyyiségben indokolatlan hiány mutatkozik, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) erről
- szükség esetén távbeszélőn vagy táviratilag
- a pénzügyigazgatóságnak azonnal jelentést
tesz.
(7) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az év végén a földadófőkönyvet a rendes adófőkönyvhöz hasonló módon szabályszerűen lezárja.
(8) A községi terménynaplóhoz szükséges nyomtatványokat és átvételi elismervényeket (bárcalapokat) az előrelátható szükségletnek megfelelő mennyiségben, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a területileg illetékes állami adóhivataltól igényli.
15. §
(1) Az állami adóhivatal a földadót az egyenesadók kezelésére fennálló szabályok szerint, azonban az alábbi eltérésekkel, kezeli.
(2) Az állami adóhivatal a búzában kivetett földadót évenként községenként (városonként) külön e célra nyitott és a községi elöljáróság által hasznait földadófőkönyv nyomtatványon készített földadószámfejtő főkönyvben írja elő. A kerülethez tartozó községekről az egyenesadókhoz hasonlóan külön kerületi sommás számla készítendő.
(3) Az adózók által földadó és járulékai címén beszállított terménymennyiségeket és azok búzaértékét az állami adóhivatal, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) által a 14. § (5) bekezdése értelmében készített zárlatmásolat és a beterjesztett átvételi elismervények (bárcalapok) alapján terménynapló nyomtatványon vételezi be. Ez a napló az adóhivatal részére segédnaplóul szolgál.
(4) Az állami adóhivatal a községi előljáróság (városi adóhivatal) által a 14. §. (5) bekezdése értelmében készített zárlatmásolat alapján a hét, illetőleg a hónap végén lévő csonka hét folyamán beszállított búzaérték mennyiséget és annak a következő bekezdés szerint megállapítandó pénzértékét az érdekelt község részére nyitott földadószámfejtő-főkönyv megfelelő hasábjába bejegyzi.
(5) Az állami adóhivatal a beszállított és a terménynaplóban bevételezett termények búzaértékét az 1945. évi 4300. ME rendelet 16. §-a alapján havonként meghatározandó árral pénzértékre átszámítja és pontosan megállapítja, hogy a hét folyamán beszállított termények pénzértékéből milyen összeg illeti még az államkincstárt, illetőleg az egyes helyhatóságokat és kamarákat, úgy a tőkére, mint a késedelmi kamatra, valamint az- adóbehajtási illetékre vonatkozóan.
Ebből a célból a földadóra és állami pótadóra, valamint a földadó után kivétett vármegyei és községi pótadókra, az útadóra és mezőgazdasági kamarai illetékekre eső bevételek megosztása végett a K. K. H. . 37. §-ának (5) bekezdéséhez fűzött utasítás értelemszerű alkalmazásával megosztási kulcsot készít és az elszámolt termények pénzértékét ennek a kulcsnak alapulvételével osztja meg.
(6) Az állami adóhivatal a hatásköre alá tartozó községekben (városokban) befolyt termények búza- és pénzértékéről, valamint a pénzérték megosztásáról az 5. számú nyomtatványon két példányú szállítási jegyzéket (L. 5. számú minta) készít, s azt a terménynapló heti, illetőleg csonkaheti zárlatának egy másolata és az átvételi elismervények (bárcalapok) csatolása mellett a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnek megküldi.
(7) Az állami adóhivatal a heti szállítási jegyzék alapján a beszállított és elszámolt termények pénzértékéből a helyhatóságokat és kamarákat megillető részesedést a szállítmányi letéti naplóban az egyéb egyenesadók címén befolyt készpénzbevételekből a megosztás után az államot illető rész terhére az érdekelt hatóságoknak kiutalja, a fennmaradó összeget a szokásos módon a pénzügyigazgatóság egyenesadó bevételi számlájára egyenesadók címen postatakarékpénztári úton átutalja.
(8) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség az egyenesadók főkönyvében valódi bevételként könyveli el mind az állami adóhivatal által tényleg átutalt összeget, mind pedig a helyhatóságok és mezőgazdasági kamara javára előlegezett összegeket és az utóbbiakat egyidejűleg az egyenesadók bevételi naplóban az átfutó kezelésben előlegként kiadásba helyezi.
(9) Az átvételi elismervények (bárcatömbök) és terménynapló nyomtatványok szigorú számadás tárgyai.
(10) A búzában szaporodásba és törlésbe hozott földadó, valamint járulékai, havi változási jegyzék útján a községi elöljárósággal (városi adóhivatallal) közlendő.
(11) A községi terménynapló és földadófőkönyv felülvizsgálata alkalmával az állami adóhivatal tartozik meggyőződni arról, hogy az előző heti zárlati eredményeket a községi elöljáróság (városi adóhivatal) helyesen jelentette-e, be.
(12) Az állami adóhivatal köteles minden hónapban a terményátvételre jogosított kereskedőt ellenőrizni, hogy a kereskedőhöz földadó és járulékai címén beszállított termények - a közellátásügyi miniszter által már átvett terménymennyiségek és a jelen rendelet 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett - tényleg raktáron vannak-e. A vizsgálat megtörténtét, a vizsgálat napjának feltüntetésével, a terménynapló jegyzet rovatába vezetett záradékban igazolja. Ha a földadó és járulékai címén beszállított terménymennyiségekben indokolatlan hiány mutatkoznék, ezt a körülményt a pénzügyigazgatóságnak - szükség esetén távbeszélőn, vagy táviratilag - bejelenti.
16. §
(1) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség a földadót az egyenes adókra nézve fennálló szabályok szerint, mégis az alábbi eltérésekkel kezeli.
(2) A búzában kivetett földadót és járulékait a mellérendelt számvevőség a földadófőkönyv nyomtatványon készített földadótárcafőkönyvben búzamennyiségben írja elő.
(3) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség az állami adóhivatal által a jelen rendelet 15. §-ának (6) bekezdése alapján beterjesztett terménynaplózárlat másolatokat, szállítási jegyzékeket és átvételi elismervényeket (bárcalapokat) számszaki szempontból felülvizsgálja. A felülvizsgálás után a földadó és járulékai címén befolyt búzaértékmennyiségeket a szállítási jegyzék alapján az általa vezetett földadótárcafőkönyvben búzamennyiségben és pénzértékben adóhivatali kerületek szerint elkönyveli.
(4) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség az állami adóhivatalok által a hónap folyamán hetenkint és a hónap végén beterjesztett szállítási jegyzékek adatait minden hónap végén az 5. számú nyomtatványon összesíti és főösszesítéssel is ellátja. A főösszesítés eredményéről ugyancsak az 5. számú nyomtatványon két példányú másolatot készít és azokat az átvételi elismervényekkel (bárcalapokkal) együtt a pénzügyigazgatóságnak megküldi.
(5) A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség az állami adóhivatalok által a jelen rendelet 15. §-ának
(6) bekezdése értelmében a hónap folyamán megküldött összes terménynapló másolat adataiból a pénzügyigazgatóság egész területére kiterjedő összesítést készít s azt a közellátásügyi miniszterhez minden hónap 8. napjáig felterjeszti.
17. §
(1) A pénzügyigazgatóság a mellérendelt számvevőség áltál készített szállítási jegyzék főösszesítéseket minden hónap 5. napjáig az átvételi elismervények (bárcalapok) csatolása mellett a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportjához megküldi.
(2) A pénzügyigazgátóság ellenőrzi, hogy a községi elöljáróság (városi adóhivatal), valamint az állami adóhivatal a jelen rendelet 14. §-ának (6) bekezdés, illetőleg 15. §-ának (11) és (12) bekezdésében foglalt kötelességének eleget tesz-e.
(3) Ha a pénzügyigazgatóság akár saját észlelése, akár pedig a községi elöljáróság (városi adóhivatal), vagy állami adóhivatal jelentése útján tudomást szerez arról, hogy a kereskedőnél a földadó és járulékai címén beszállított terményekben indokolatlan hiány mutatkozik, a hiányzó termény pótlására és biztosítására vonatkozó intézkedéseket saját hatáskörében haladéktalanul megteszi.
18. §
(1) A pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó és jövedékügyi csoportja a pénzügyigazgatóságok által felterjesztett szállítási jegyzék főösszesítések alapján a földadó és járulékai címén befolyt terménymennyiségekről, búza és készpénz értékben, valamint a készpénz megosztásáról az egész ország területére kiterjedő főösszesítést készít két példányban.
(2) A szállítási jegyzék főösszesítés egyik példányát az átvételi elismervények (bárcalapok) csatolása mellett a pénzügyminiszteri számvevőség a pénzügyminiszterhez előterjeszti.
(3) A pénzügyminiszter a számvevőség áltlal készített főösszesítést a beszállított termények búzaértékének megfelelő összegű , készpénz megtérítése végett minden hó 8. napjáig a közellátásügyi miniszternek megküldi.
19. §
A közellátásügyi miniszter a pénzügyminiszter által megküldött főösszesítés átvétele után a földadó és járulékai címén beszállított termények búzaérték alapján számított pénzértékét a pénzügyminisztérium "P. M. földadó letéti számla, Budapest" elnevezésű és 157.600. szám alatt vezetett) postatakarékpénztári csekkszámlája javára minden hónap 10. napjáig megtéríti.
20. §
(1) Az előző §-ban megnevezett postatakarékpénztári csekkszámla javára befolyt összegeket a jelen rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében ismertetett szállítási jegyzék főösszesítés eredményének megfelelőleg a pénzügyminiszteri számvevőség egyenesadó- és jövedékügyi csoportja megosztja és azoknak a megosztás alapján az egyes pénzügyigazgatóságok egyenesadó bevételi számlájára leendő átutalása iránt előterjesztést tesz.
(2) A pénzügy igazgatóság az egyenesadó bevételi számlán jóváírt összegét elsősorban az egyenesadó bevételi számlán az átfutó kezelésben meg nem térült annak az előlegnek megtérítésére használja fel, amelyre a vonatkozó havi főösszesítés alapján a kiutalás történt, míg a fennmaradó összeget külön kezelésben, mint az államkincstárt illető földadót számolja el.
21. §
A búzaföldadó külön kezeléséből előálló bevételt a 16. § (2) bekezdés, valamint a 15. § (2) bekezdése alapján elkészített számvevőségi főkönyvben, adóhivatali számfejtőkönyvben és kerületi sommás számlán a búzában (terményben) befizetett földadó pénzértékének megfelelően is nyilván kell tartani. Az évközben előforduló változásokat azonban búzában kell keresztülvezetni. A változások keresztülvezetésére az egyenesadóknál rendszeresített 2035. és 2075. rakt. számú nyomtatványokat kell megfelelő átalakítás után felhasználni.
22. §
Ha az adózó a 102900/1945. KM rendeletben előírt beszolgáltatási kötelességének a jelen rendelet hatályba lépése előtt már eleget tett, a beszolgáltatott búzamennyiségnek a földadóba való beszámítását bélyegtelen beadványban kérheti. A kérelemhez csatolni kell a községi elöljáróság (polgármester) igazolását, hogy az adóbeszolgáltatási kötelességének eleget tett. A kérelmet a birtok területe szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell benyújtani és a kérelem felett a pénzügyminisztérium dönt.
23. §
(1) Az 1944. évre, valamint az azt megelőző időre készpénzben előírt földadó kezelése és könyvelése tekintetében az eddigi szabályok továbbra is érvényben maradnak.
(2) Azoknál a községeknél (városi adóhivataloknál), amelyeknél az 1945. évre 40 %-kal kivetett földadót a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az adófőkönyvben, az állami adóhivatal pedig a számfejtőfőkönyvben már előírta, az előírás eredményét, mint érvénytelent, a községi adófőkönyvben, illetőleg a számfejtőfőkönyvben piros tintával keresztül kell húzni.
(3) Ha az adózó az 1945. évben pengőértékben kivetett földadó és járulékaira az 1945. évi 4300 ME rendelet megjelenése előtti időben bizonyos összegeket már befizetett, a befizetett összegeket az adózó más adójára kell elszámolni, vagy ha az adózónak a földadón és járulékain kívül más köztartozása nincsen, a befizetett összegeket az adózónak hivatalból vissza kell fizetni.
24. §
Ha a helyhatóságok és kamarák az 1944. év végéig az együttes kezelésből fennálló követelésükön felül már az 1945. évi követelésükre is részesültek kiutalásiban az egyenesadók terhére, a pénzügy igazgatóság saját hatáskörében intézkedik, hogy a túlfizetések a pótadók és illetékek címén a jelen rendelet 15. §-ának (7) bekezdés értelmében kiutalt összegekből az 1945. év végéig négy egyenlő részben (szeptember-december hónapokban) levonassanak.
25. §
(1) A vízi társulatokat és érdekeltségeket a földadóról szóló 1927. évi 100. PM számú hivatalos összeállítás 57. §-ának (2) bekezdése, továbbá 58. §-a értelmében megillető adóvisszatérítések összegeit búzaalapra kell átszámítani.
(2) Az átszámítás alapját az adó visszatérítéseknek az az összege teszi, amelyet a pénzügyminiszter az 1943. évi 3520 ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1585. o.) életbelépte előtt ai vízi társulatok és érdekeltségek részére alapbefektetési és fenntartási (regié) költség címén engedélyezett.
(3) Az alapbefektetési és fenntartási (régié) költség címén engedélyezett és az előző bekezdésben megjelölt összegeket 23.2- del (Huszonhárom egész kettő tizeddel) kell osztani. Az eredmény fogja jelezni azt a búzaértéket, amelyet a pénzben engedélyezett, adó visszatérítés búzamennyiségben képvisel.
(4) A pénzügyigazgatóság az adóvisszatérítésnek búzaérték alapján számított pénzértékét az egyenesadók bevételi számlájáról a 21. § szerint nyilvántartott földadóbevételek terhére a vízi társulatok és érdekeltségek javára a földadóról szóló 1927. évi 100 PM számú hivatalos összeállítás 61. §-ában meghatározott esedékességi időpontokban pénzben kiutalja.
(5) A vízi társulatok és érdekeltségek részére engedélyezett adóvisszatérítések összege az 1945. évben két egyenlő részben, még pedig folyó évi szeptember hó 16. és november hó 16. napján válik esedékessé és utalandó ki.
(6) Ha az egyes vizitársulatok és érdekeltségek az 1945. évi 4300 ME számú rendelet megjelenése előtti időben az 1945. évre szóló visszatérítések összegéből akár adóvisszatérítés, akár pedig előleg címén bizonyos összegeket már felvettek, a pénzügyigazgatóság saját hatáskörében intézkedik, hogy az adóvisszatérítés vagy előleg címén az 1945. évben már kifizetett összegek az (5) bekezdés alapján kiutalt összegekből az 1945. év végéig két egyenlő részben (szeptember és november hónapokban) levonassanak.
26. §
A jelen rendelet az 1945. évi 4300 ME rendelet 18. §-a alapján 1945. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal a kihirdetés napján (1945. aug. 5.) lép életbe.
Budapesten, 1945 augusztus 1-én.
Dr. Oltványi Imre s. k.
pénzügyminiszter.