adozona.hu
4/1975. (III. 27.) KkM-PM együttes rendelet
4/1975. (III. 27.) KkM-PM együttes rendelet
a külföldi gazdasági vállalkozásokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
Belföldi gazdálkodó szervezetek - az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartásával - ennek a rendeletnek a szabályai szerint létesíthetnek és működtethetnek külföldön gazdasági vállalkozást (a továbbiakban: külföldi gazdasági vállalkozás).
Külföldi gazdasági vállalkozás
külföldi vállalat alapítása,
külföldi vállalati érdekeltség megszerzé...
4/1975. (III. 27.) KkM-PM együttes rendelet
a külföldi gazdasági vállalkozásokról
Az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
1. §(1) Belföldi gazdálkodó szervezetek - az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések megtartásával - ennek a rendeletnek a szabályai szerint létesíthetnek és működtethetnek külföldön gazdasági vállalkozást (a továbbiakban: külföldi gazdasági vállalkozás).
(2) Külföldi gazdasági vállalkozás
a) külföldi vállalat alapítása,
b) külföldi vállalati érdekeltség megszerzése, ideértve külföldi vállalati érdekeltség mértékének
módosítását is (a továbbiakban: külföldi vállalati érdekeltség megszerzése).
(3) Külföldi gazdasági vállalkozást elsősorban
- termelésre,
- szolgáltatásra,
- külkereskedelmi tevékenységre jogosult belföldi gazdálkodó szervezet külföldi piaci szervezetének kiépítése érdekében
lehet létesíteni.
(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni a külföldi gazdasági vállalkozás megszüntetésére és átruházására is.
2. §
Külföldi vállalat alapításához, megszüntetéséhez, átruházásához, külföldi vállalati érdekeltség megszerzéséhez, átruházásához, illetőleg megszüntetéséhez a 3. és 4. §-ban előírt engedélyek szükségesek.
3. §
(1) A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) hatálya alá tartozó gazdasági tevékenység körében engedélyt az a belföldi gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek külkereskedelmi joga van [KKT 6. § (2) bekezdés].
(2) A külkereskedelmi miniszternek az ágazati miniszterrel - tanácsi vállalat esetén a megyei (fővárosi) tanács elnökével, szövetkezetek esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével is - egyetértésben adott külön-külön engedélyére van szükség
a) az érdemi tárgyalások megkezdéséhez, majd
b) a szerződés megkötéséhez, illetőleg a vállalat alapításához (átruházásához, megszüntetéséhez).
(3) A KKT hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység körében a belföldi gazdálkodó szervezetnek az érdemi tárgyalások megkezdéséhez, valamint a szerződés megkötéséhez, illetőleg a vállalat alapításához (átruházásához, megszüntetéséhez) szükséges engedélyt a gazdálkodó szervezet felügyeleti szervének vezetője, tanácsi vállalat esetén a megyei (fővárosi) tanács elnöke az ágazati miniszterrel egyetértésben adja meg. Ha a felügyeleti szerv vezetője nem miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője, az engedélyt az alapító szerv vezetőjének, illetőleg a szövetkezet országos érdekképviseleti szervének javaslatára az ágazati miniszter adja meg.
4. §
(1) A szerződés megkötéséhez, illetőleg a vállalat alapításához, megszüntetéséhez és átruházásához devizahatósági engedély is szükséges. A devizahatósági engedélyt a pénzügyminiszter adja meg.
(2) A devizahatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell a 3. §-ban előírt engedélyt.
5. §
Az engedélyező hatóságok (3. és 4. §) a külföldi gazdasági vállalkozás működtetése körében egyes tevékenységeket külön engedélyhez köthetnek.
6. §
A belföldi gazdálkodó szervezet külföldi gazdasági vállalkozás létesítésére és bővítésére felhasználható eszközeinek forrása:
- a fejlesztési alap,
- a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott, a fejlesztési alap terhére törlesztendő hitel,
- a költségvetésből - egyedi elbírálás alapján - adott visszafizetendő vagy végleges juttatás.
7. §
(1) A külföldi gazdasági vállalkozásból a belföldi gazdálkodó szervezetet illető eredményt az erre vonatkozó számviteli és pénzügyi jogszabályok szerint kell elszámolni.
(2) A nyereségadózás, illetőleg a jövedelemadózás előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetnek Magyarországon a külföldi gazdasági vállalkozásból származó eredményét az adózás szempontjából elkülönítve kell kezelni, és a nyeresége (jövedelme) után a következő mértékű adót köteles fizetni:
- a külföldi gazdasági vállalkozás működésének első 8 évében, legfeljebb azonban a befektetés teljes megtérüléséig 10%-ot,
- a külföldi gazdasági vállalkozás működésének 9-12. évében, legfeljebb azonban a befektetés teljes megtérüléséig 30%-ot,
- a külföldi gazdasági vállalkozás működésének 12. éve után, illetve a befektetések teljes megtérülését követően a rávonatkozó általános, illetve ágazati jövedelemszabályozási előírások szerinti adót.
(3) Ha a külföldi gazdasági vállalkozás veszteséges, vagy veszteségesen szűnik meg, a belföldi gazdálkodó szervezetet terhelő veszteséget a gazdálkodó szervezet fejlesztési alapja terhére kell elszámolni, kivéve ha a pénzügyminiszter az engedélyező hatóságokkal egyetértésben másként rendelkezik.
(4) A külföldi gazdasági vállalkozásban lekötött eszközöket eszközlekötési járulék nem terheli.
8. §
A rendeletben foglaltak nem érintik a külföldi gazdasági vállalkozásokra vonatkozó hatályos államközi megállapodásokban foglaltakat.
9. §
(1) Külföldi gazdasági vállalkozás engedélyezésére (3., 4. és 5. §) irányuló kérelmeket a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-hez kell benyújtani.
(2) A külföldi gazdasági vállalkozások központi nyilvántartó szerve a Pénzintézeti Központ, amely a külföldi gazdasági vállalkozások működését és megszűnését devizagazdálkodási szempontból ellenőrzi.
10. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet 7. §-ában foglalt rendelkezéseket 1975. január 1-től kezdődően kell alkalmazni. A rendeletet a már engedélyezett külföldi gazdasági vállalkozásokra megfelelően alkalmazni kell, de ezekre új engedélyt nem kell kérni.
Baczoni Jenő s. k.,
külkereskedelmi minisztériumi államtitkár
Dr. Vincze Imre s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes