adozona.hu
15/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM együttes rendelet
15/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM együttes rendelet
a beruházási célú fővállalkozás és koordinációs vállalkozás pénzügyi feltételeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kohó- és gépipari miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével - a fővállalkozási és koordinációs vállalkozási tevékenység finanszírozási rendszerét illetően a Magyar Nemzeti Bank elnökével - egyetértésben a következőket rendeljük:
E rendeletben szabályozott pénzügyi feltételeket akkor lehet alkalmazni, ha a beruházás megvalósítására irányuló vállalkozási szerződést a 2-4. § szerinti fővállalkozásra, vagy az 5. § szerinti koordinációs vállalkozásra meghatározott feltételekkel kö...
15/1976. (VI. 23.) PM-ÉVM együttes rendelet
a beruházási célú fővállalkozás és koordinációs vállalkozás pénzügyi feltételeiről
A kohó- és gépipari miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével - a fővállalkozási és koordinációs vállalkozási tevékenység finanszírozási rendszerét illetően a Magyar Nemzeti Bank elnökével - egyetértésben a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya
1. §E rendeletben szabályozott pénzügyi feltételeket akkor lehet alkalmazni, ha a beruházás megvalósítására irányuló vállalkozási szerződést a 2-4. § szerinti fővállalkozásra, vagy az 5. § szerinti koordinációs vállalkozásra meghatározott feltételekkel kötötték meg.
Fővállalkozás
2. §(1) A fővállalkozó arra vállal - az eredményre kiterjedő felelősséggel - kötelezettséget, hogy a megrendelő (beruházó) részére a beruházás egészét vagy önmagában gazdaságosan üzembe helyezhető szakaszát a szerződésben meghatározott időre, átalány összegben megállapított ellenértékért, a szerződésben rögzített gazdasági-műszaki mutatókkal megvalósítja.
(2) Fővállalkozó olyan gazdálkodó szerv vagy gazdasági társulás lehet, amely rendelkezik a fővállalkozás megvalósításához (a beruházás céljának eléréséhez) szükséges szakmai ismeretekkel és a fokozott kockázat viselését szolgáló pénzeszközökkel.
(3) A fővállalkozói kockázat vállalásához megkívánt pénzeszközök legkisebb mértékét a fővállalkozó előző évi nyereségének, illetve kötelező és elkülönített tartalékalapjának a szerződés megkötésekor számított együttes összege határozza meg, amely nem lehet kevesebb a fővállalkozási céllal kötött szerződések együttes összegének 5%-ánál. A fokozott kockázat vállalásához szükséges pénzeszközök mértékének megállapításánál az olyan még nem teljesített vállalkozási szerződéseket, a teljesítettek közül pedig azokat kell számításba venni, amelyeknél a fővállalkozáshoz megkívánt helytállást kötöttek ki, és az igényérvényesítés határideje még nem járt le.
(4) A fővállalkozás a beruházás tervezésére és megvalósítására is kiterjed. A fővállalkozónak a szerződésben a kikötött gazdasági-műszaki jellemzők teljesítését abban az esetben is vállalnia kell. ha a beruházás előkészítése a szerződés megkötése előtt megkezdődött, és a beruházás jóváhagyásához vagy megvalósításához szükséges tervdokumentáció egészben vagy részben elkészült. A fővállalkozó felelősségét a szerződés megkötése előtt kidolgozott tervek hibájára való hivatkozással nem zárhatja ki.
(5) A fővállalkozás nem irányulhat kizárólag építési tevékenységet igénylő épületek, építmények megvalósítására vagy egyetlen, illetve több azonos célú és jellegű, egymástól függetlenül is rendeltetésszerű használatra alkalmas állóeszköz létrehozására. E rendelkezés alól kivételesen indokolt esetben a beruházó és a kivitelező felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, fővárosi, megyei tanácselnök) a pénzügyminiszter hozzájárulásával felmentést adhat.
3. §
(1) A vállalkozási összegnek (az ellenszolgáltatásnak) elkülönítetten tartalmaznia kell:
a) a szerződéses alapárat, amely magában foglalja a szerződés teljesítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások együttes értékét, valamint
b) a fővállalkozói díjat, amely fedezetet nyújt a
fővállalkozás szervezési ráfordításaira, hasznára és a fővállalkozással együttjáró átlagos kockázatra.
(2) A fővállalkozó a szerződéses alapár meghatározásához ajánlati költségvetést készít.
(3) Az ajánlati költségvetést tervdokumentációval ellátott munkáknál (munkarészeknél) a hatályos árrendelkezések szerint kell összeállítani.
(4) A tervdokumentációval még el nem látott munkáknál (munkarészeknél) az ajánlati költségvetést a hatályos árrendelkezésekre és a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló 1022/1973. (VI. 27.) Mt. h. számú határozat rendelkezéseire figyelemmel kell összeállítani.
(5) A szerződéses alapárban
a) sürgősségi felárat, valamint
b) koordinációs vállalkozói díjat
nem lehet előirányozni.
(6) A szerződéses alapárban a szerződő felek az ajánlati költségvetés összege után a bekövetkező hatósági és egyéb árváltozások fedezetéül - a kivitelezés szerződés szerinti időtartamára - havi 0,2%-os árkockázati fedezetet köthetnek ki. Az olyan munkáknál, amelyeknél a hatályos árrendelkezések az árkockázati fedezet alkalmazását egyébként is lehetővé teszik, a 0,2%-os árkockázati fedezet nem számítható fel.
(7) A szerződéses alapár összegében a felek a (2)-(6) bekezdésben foglaltak alapján, a szabad árformába tartozó fővállalkozói díj összegében pedig a beruházás bonyolultságának, újszerűségének, a fővállalkozó indokolt hasznának és átlagos kockázatának figyelembevételével szabadon állapodnak meg. A szerződő felek a fővállalkozói díj összegét a gazdasági többleteredménytől függően is megállapíthatják, ha a fővállalkozó a szerződést a vállaltnál kedvezőbb műszaki-gazdasági mutatókkal vagy a szerződéses határidők csökkentésével teljesíti.
4. §
(1) A fővállalkozó a vállalkozási összeget meghaladó költségeinek megtérítését csak akkor igényelheti, ha átfogó hatósági árrendezés történt, vagy a fővállalkozás teljesítése szempontjából a szerződésben előzetesen lényegesnek minősített szolgáltatások (anyagok) hatósági ára módosult, az árváltozás hatásainak áthárítását az erre vonatkozó rendelkezés nem tiltja, és azt a szerződő felek a vállalkozási szerződésben nem zárták ki.
(2) Ha az áremelés hatásának ellensúlyozására a szerződő felek a 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint állapodtak meg, az áremelések továbbhárítására csak az árhatóság kivételes hozzájárulása alapján van lehetőség.
(3) A fővállalkozó a késedelem időtartamára a megrendelőnek (beruházónak) az ellenszolgáltatás évi 7%-ának megfelelő árengedményt köteles nyújtani. Ha a késedelmet a megrendelő (beruházó) okozta, illetőleg annak bekövetkezésében közrehatott, eredménye terhére kell a fővállalkozó ebből eredő követelését kiegyenlítenie.
Koordinációs vállalkozás
5. §(1) A koordinációs vállalkozó arra vállal - az eredményre kiterjedő felelősséggel - kötelezettséget, hogy a megrendelő (beruházó, fővállalkozó, koordinációs vállalkozó) részére szerződésben meghatározott műszaki-gazdasági mutatókkal, előírt határidőre, kikötött ellenértékért megvalósítja a beruházás több állóeszközből álló, önálló feladat ellátására alkalmas, - de önállóan gazdaságosan üzembe nem helyezhető - komplex gazdasági-műszaki egységét, illetve a beruházás keretébe tartozó összes építményt, vagy gyártja (beszerzi) és felszereli az összes gépi berendezést.
(2) Az ellenszolgáltatás átalányösszegben történő megállapítása koordinációs vállalkozás esetében nem kötelező.
(3) A koordinációs vállalkozásra egyebekben a fővállalkozás szabályait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) A kockázatvállaláshoz megkívánt pénzeszközök legkisebb mértéke nem lehet kevesebb a koordinációs vállalkozási céllal kötött - még nem teljesített, vagy még le nem járt igény-érvényesítési határidőn belül teljesített - szerződések együttes vállalkozási összegének 3%-ánál.
b) Ha az ellenszolgáltatást nem átalányösszegben állapították meg,
- a koordinációs vállalkozói díj összege nem lehet több a szerződéses alapár 4%-ánál,
- a koordinációs vállalkozó késedelem esetében árengedményt nem köteles nyújtani.
(4) Ha a koordinációs vállalkozás tárgya a beruházás keretébe tartozó összes építmény megvalósítására irányul, koordinációs vállalkozási díjat - legfeljebb a szerződés összegének 4%-a erejéig - csak átalányáras megállapodás esetében lehet kikötni.
Számlázás
6. §(1) A vállalkozói és szállítói követelések érvényesítésére az érvényes számlázási rendelkezések irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) időbeli korlátozás nélkül jogosult a megrendelőnek részszámlát kiállítani más vállalkozók teljesítésének ellenértékéről vagy az állóeszköz szállításra vonatkozólag vele szemben érvényesített követelésekről.
(2) A szerződő felek megállapodása alapján a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) az alvállalkozói és állóeszközszállítói által kiállított eredeti számlákat is benyújthatja a megrendelőhöz részszámlaként.
(3) A fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) a fővállalkozási díjat (koordinációs vállalkozói díjat) folyamatosan, a részszámlák összegével arányosan, a következők szerint számolhatja el:
a) Ha a vállalkozás összegét (az ellenszolgáltatást) átalány összegben határozták meg, a fővállalkozói (koordinációs vállalkozói) díj 40%-a, ilyen megállapodás hiányában a koordinációs vállalkozói díj 60%-a teljesítményarányosan érvényesíthető.
b) A felszámítható fővállalkozói (koordinációs vállalkozói) díj az (1) bekezdés szerint kiállított részszámlába esetenként beépíthető a (2) bekezdés szerinti elszámolás esetében pedig havonként, külön részszámla alapján, érvényesíthető.
(4) A beruházóval kötött szerződés alapján a részszámlát a megfelelő beruházási számla, a fővállalkozó vagy koordinációs vállalkozó megrendelésére végzett szolgáltatás ellenértékét pedig a megrendelő elszámolási betétszámlája terhére kell kiegyenlíteni.
(5) Ha a szerződő felek a szolgáltatás ellenértékét átalány összegben állapították meg, részszámlák a szerződéses ellenszolgáltatás bruttó összege erejéig érvényesíthetők. A koordinációs vállalkozó - ha átalány összegben nem állapodtak meg - a szerződéses alapár összegét meghaladóan benyújtott részszámlák összege után koordinációs vállalkozói díj címén követelést nem érvényesíthet.
(6) A számlába beállított teljesítmények szerződésszerű megvalósítását és az ellenérték helyes megállapítását a fővállalkozónak (koordinációs vállalkozónak), a fővállalkozói (koordinációs vállalkozói) díj felszámításának helyességét pedig a beruházónak kell ellenőriznie.
(7) Ha a szerződő felek átalányösszegben állapodtak meg, és a részszámlák alapján teljesített kifizetések összege nem haladja meg a szerződéses alapár összegét, a különbözetet, továbbá a fővállalkozói (koordinációs vállalkozói) díjnak a részszámlákban el nem számolt maradványát a szerződés teljesítését követően kell érvényesíteni. A szerződés teljesítését követően esedékessé váló járandóságok összegéből le kell vonni a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) által e rendelet előírásai szerint nyújtott árengedményt. Ha az árengedmény a hátralékos járandóság összegét meghaladja, a különbözetet a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző bank a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) elszámolási betétszámlájáról visszahívja.
Pénzügyi rendelkezések
7. §(1) A fővállalkozó és a koordinációs vállalkozó a beruházóval megállapodhat a hatályos előírások szerint összeállított olyan közreműködői számlák ellenértékének kiegyenlítésében, amelyek a beruházási számla terhére közvetlenül nem, vagy csak későbbi időpontban számolhatók el. A beruházó e megállapodás alapján benyújtott számlák ellenértékét a beruházás céljaira biztosított források terhére előlegként folyósítja. Nem folyósítható előleg a gyártmány (létesítmény) termelési folyamatának a gyártó, kivitelező vállalatnál történő finanszírozásához.
(2) A fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) köteles részszámlát kiállítani arról az elkészült vagyontárgyról, amelynek alkotórészeiről kiállított számlák fedezetéül előleget vett igénybe. Ennek a részszámlának az alapján a pénzügyi lebonyolítást végző bank az előlegszámla mentesítésével egyidejűleg a beruházási számlát terheli meg.
(3) Ha a beruházás pénzügyi fedezete egészben vagy részben állami pénzeszköz vagy bankhitel, az előlegfizetésre vonatkozó megállapodás csak a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet egyetértésével köthető.
(4) Ha a határidőre történő teljesítést a vállalkozók, szállítók által vállalt határidő nem biztosítja, a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás terhére a kivitelezés ütemének gyorsítása érdekében sürgősségi felár megfizetésére is kötelezettséget vállalhat. A sürgősségi felárra a vállalkozó, szállító csak abban az esetben tarthat igényt, ha a megállapodás szerinti határidőben a szerződésből folyó összes kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.
(5) Ha a beruházás megvalósításához állóeszköz behozatalra van szükség, és annak mértékét az engedélyezéskor jóváhagyták, a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) a devizaigénybevételre jóváhagyott előirányzatnak a szerződésben meghatározott mértékéig saját nevében adhat megrendelést. A behozatali engedély megadásának előfeltételeként a vállalati (szövetkezeti) beruházások körében előírt előzetes fedezetbiztosításhoz szükséges pénzeszközöket a beruházónak kell rendelkezésre bocsátania.
Fővállalkozói kockázati alap
8. §(1) A fővállalkozók és koordinációs vállalkozók a folyamatosan érvényesített fővállalkozói (koordinációs vállalkozói) díj mértékéig jogosultak fővállalkozói kockázati alapot képezni.
(2) Ha fővállalkozói kockázati alapot képeztek, elsődlegesen ennek terhére kell elszámolni a fővállalkozási és koordinációs vállalkozási tevékenységgel összefüggő minden, szerződésszegésből származó, nem a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) saját tevékenységével összefüggésben keletkezett, általa elismert vagy terhére megítélt kötbér és kártérítés összegét. A fővállalkozási, koordinációs vállalkozási tevékenységtől függetlenül előállt veszteség fedezetéül elsősorban a fővállalkozói kockázati alapot kell felhasználni.
(3) A fővállalkozói kockázati alap nem lehet magasabb, mint a fővállalkozásra és koordinációs vállalkozásra meghatározott feltételekkel megkötött szerződésekkel kapcsolatban alapképzésre fordított befizetések összege. Ha a szerződések állománya csökken - ideértve azokat a szerződéseket is, amelyek igényérvényesítési határideje még nem járt le -, és emiatt a kockázati alap mértéke az előírt legmagasabb mértéket meghaladja, a különbözetet a vállalati eredmény javítására kell fordítani.
Vegyes rendelkezések
9. §(1) Ha a fővállalkozó (koordinációs vállalkozó) igazolhatóan a fővállalkozásból (koordinációs vállalkozásból) fakadó helytállási kötelezettsége miatt válik veszteségessé, tartalékalapját - a veszteség kiegyenlítését meghaladóan - fővállalkozás esetében a vállalkozási összeg 5%-a, koordinációs vállalkozás esetében 3%-a mértékéig 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett az előző évi nyereség összegéig az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalappal csökkentett nyereség képzésére fordíthatja.
(2) A szerződő felek a szerződést akkor is jogosultak fővállalkozási (koordinációs vállalkozási) formában megkötni, ha szerződéskötési kötelezettség áll fenn.
Hatálybalépés
10. §Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Bondor József s. k.,
építésügyi- és városfejlesztési miniszter