adozona.hu
46/1971. (XII. 31.) PM rendelet
46/1971. (XII. 31.) PM rendelet
a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: r.) módosítása és kiegészítése tárgyában - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
Az r. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezé...
46/1971. (XII. 31.) PM rendelet
a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: r.) módosítása és kiegészítése tárgyában - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
1. §Az r. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kiszámított nyereségadó összege a következő jogcímeken csökkenthető:]
"b) Az 500 lakosságszám alatti önálló helységek nyílt árusítású üzleteiben (vendéglátóipari egységében) elért árbevétel 1,5 százalékával. Önálló helységnek a népszámlálás kiadványaiban önálló névvel szereplő települést kell tekinteni. A lakosságszám megállapításánál a hivatalos népszámlálási adatokat kell figyelembe venni az 1970. január 1-i állapot szerint. Az 500 lakosságszámot meghaladó településnél a kedvezmény igénybevételét a városi, nagyközségi, községi tanács vb - a kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv javaslata alapján - saját pénzeszközei terhére engedélyezheti. A nyereségadó csökkentésének összege az R-, illetve F-nyereségrészt terhelő adó között olyan arányban oszlik meg, mint ahogyan a vállalat az r. előírásai szerint adóköteles nyereségét megbontotta."
2. §
(1) Az r. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) Az állami tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének 1971. július hó 1. napjától bevezetett új rendszere miatt jelentkező többletköltség esetén a következők szerint kell eljárni:
1. Meg kell határozni az 1971. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyoknál az 1971. július hó 1. napját megelőző régi bérleti díj (eszmei bérleti díj) és az 1971. július hó 1. napjától érvényes új bérleti díj évi összegének különbözetét;
2. ha az 1. pont szerinti különbözet összege vállalati szinten meghaladja az 1971. évi mérleg szerinti nyereség egy százalékát, az ezen felüli különbözeti összeget többletköltségként kell megállapítani;
3. a 2. pont szerint megállapított többletköltség 33 százaléka az 1971. évi, 50 százaléka az 1972. évi, 17 százaléka az 1973. évi nyereségadó terhére visszatartható.
A nyereségadó terhére visszatartott összeggel a nyereségből számított R-, illetve F-nyereségrészt növelni kell olyan arányban, ahogyan a vállalat az r. előírásai szerint az adóköteles nyereségét megbontotta. Ha a nyereségadó nem nyújt teljes fedezetet a többletköltség visszatartható hányadára, a hiányzó összeget a költségvetéstől igényelni lehet."
(2) Az r. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja e) pontra változik.
3. §
Az r. 12. §-a (2) bekezdésének második mondata a következők szerint módosul:
"A kötelező szint azonban nem lehet alacsonyabb, mint az 1971. év, vagy az azt követő évek legmagasabb fajlagos érdekeltségi alapjaival (egységnyi bérköltségre jutó adózott R-nyereség, illetve egységnyi eszközértékre jutó adózott F-nyereség) képzett érdekeltségi alapok összegének 80 százaléka."
4. §
Az r. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A tartalék alap, illetve annak évi mérleg szerinti veszteség kiegyenlítése után fennmaradó összege - visszapótlási kötelezettséggel - a következő sorrendben vehető igénybe:]
"b) az 1972. évi eredmény elszámolásától kezdve a részesedési alap kiegészítésére. Erre akkor kerülhet sor, ha a vállalat - tartalék alapba helyezendő hányaddal csökkentett - adózott R-nyereségének bérköltségekhez viszonyított aránya a tárgyévben nem éri el az előző évi szintet. A kiegészítés legfeljebb olyan mértékű lehet, hogy a megnövelt tárgyévi - tartalék alapba helyezendő hányaddal csökkentett - adózott R-nyereség bérköltséghez viszonyított aránya az előző évit érje el. Ha az adózott R-nyereség bérköltséghez viszonyított aránya az előző évhez képest azért csökkent, mert a vállalat az r. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti átcsoportosítási lehetőséggel élt, a tartalék alapot a részesedési alap kiegészítésére igénybe venni nem lehet.
c) az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelkezése alapján az idénypótlék alapbéresítésére és a fagyszüneti díjazásra kötelezett vállalatnál 1971. és 1972. évben a részesedési alap kiegészítésére a következő feltételek mellett:
1. ha a tartalékalapba helyezendő hányaddal és az egyszeri bérfejlesztési befizetéssel csökkentett, adózott R-nyereségrésznek a bérköltséghez viszonyított aránya a vállalatnál nem éri el az előző évi (1970. évben a halmozott bérszínvonalemelést nem tartalmazó nettó) szintet, és
2. ha az 1. pontban említett csökkenés azért következett be, mert a vállalatot progresszív bérfejlesztési befizetés terheli az idénypótlék alapbéresítéséből származó bérszínvonal-növekedés miatt, illetve a fagyszüneti díj alapján képzett létszámnak a bérfejlesztési mutatót csökkentő hatása következtében.
A kiegészítés nem haladhatja meg az idénypótlék és a fagyszüneti pótlék alapbéresítése miatt keletkező tárgyévi progresszív bérfejlesztési befizetés összegét és legfeljebb a tárgyévi bérköltség egy százalékáig terjedhet. A tartalék alapból erre a célra igénybe vett összeget 1973-75. években kell visszapótolni. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók arra az évre, amikor a bérfejlesztési mutató 4 százalékot meghaladó, kedvezményes bérfejlesztési befizetéshez kapcsolódó bérszínvonal-növekedést tesz lehetővé."
5. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezései közül az 1. §-t 1972. január hó 1. napjától, a 2-4. §-t első ízben az 1971. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter