adozona.hu
46/1973. (XII. 29.) PM rendelet
46/1973. (XII. 29.) PM rendelet
a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapul képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelem és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: r.) módosítása és kiegészítése tárgyában - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazat...
46/1973. (XII. 29.) PM rendelet
a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapul képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A vállalati jövedelem és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: r.) módosítása és kiegészítése tárgyában - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
1. §Az r. 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A fogyasztási szolgáltatási tevékenységet is végző vállalat (a 4. számú melléklet szerint kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalat kivételével) az 1. számú melléklet II. A) pontja alapján számított F-nyereségrész adómentességéből eredő, valamint a 3. számú melléklet I. része alapján számított értékcsökkenési leírásból e címen származó vállalatfejlesztési alap többletösszegét kizárólag a fogyasztási szolgáltatási tevékenység fejlesztésére (beruházásokra, illetve forgóeszközbővítésre) használhatja fel. A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a vállalatfejlesztési alap többletösszege megállapítható legyen."
2. §
Az r. szövegében és mellékleteiben a "lakossági javítási-szolgáltatási tevékenység" megjelölés "fogyasztási szolgáltatási tevékenység"-re változik.
3. §
Az r. mellékletei e rendelet melléklete szerint módosulnak.
4. §
(1) Ez a rendelet 1974. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1974. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál kell alkalmazni.
(2) Az r. 16. §-ának (3)-(5) bekezdése hatályát veszti.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Melléklet a 46/1973. (XII. 29.) PM rendelethez
1. Az r. 1. számú melléklete I. részének A) pontja a következőkkel egészül ki:[A) Az általánostól eltérő bérszorzók alkalmazási köre és mértékei:]
"Turista Ellátó Vállalat 5 Danubius Vállalat 7"
2. Az r. 1. számú melléklete II. részének A) pontja a következőkkel egészül ki:
[A) Az eltérő F-nyereségrész adókulcsok és azok alkalmazási területei:]
"Danubius Vállalat 30%"
3. Az r. 1. számú melléklete II. részének B) és C) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"B) A rendelet alkalmazása szempontjából fogyasztási szolgáltatásnak minősülő tevékenységek:
1. A lakosság és a közületek részére (megrendelésére) végzett alább felsorolt tevékenységek:
a) ruházati termékek mérték utáni készítése, lábbelik mérték utáni készítése, motorkerékpár javítása, karbantartása, elektromos háztartási gépek javítása, híradástechnikai cikkek javítása, bőr- és szőrmeruházati javítás, lábbelijavitás, textilruházati javítás, mosás, kelmefestés, vegytisztítás, fod-rászati tevékenység, építőipari javítás (az építőipari javítás közületek esetén kizárólag a c) pontban említett intézmények részére).
b) A felsorolt szolgáltatásoknál közületnek az állami vállalatok, intézmények, a költségvetési szervek, a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik, a szövetkezeti vállalatok, a jogi személyiséggel rendelkező társulások, társadalmi szervezetek és vállalataik minősülnek. A közületek számára végzett szolgáltatásoknál a termelőeszközök (gépek, berendezések) szerelését, javítását, karbantartását figyelmen kívül kell hagyni.
c) Az építőipari javításnál a közületek számára végzett szolgáltatásként kizárólag az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények (kórtházak, klinikák, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, iskolák, diákotthonok, állami nevelőotthonok, szociális otthonok) részére végzett javításokat lehet figyelembe venni.
2. Kizárólag a lakosság részére (megrendelésére) végzett alább felsorolt tevékenységek:
személygépkocsi javítás, karbantartás, egyéb vas-, fém-, és gépipari javítás, faipari javítás, egyéb ipari jellegű javítás és szolgáltatás, fényképészeti tevékenység, egyéb személyi szolgáltatás, barkácsoló tevékenységhez nyújtott szolgáltatás, bizományi tevékenység, kölcsönző tevékenység (a Jelmezkölcsönző Vállalat kivételével).
A B) pontban felsorolt tevékenységek részletesebb meghatározását külön PM közlemény tartalmazza.
C) A fogyasztási szolgáltatási tevékenység arányának meghatározása:
1. Annak a vállalatnak, amelyik a B) pontban meghatározott fogyasztási szolgáltatás mellett árutermelést és egyéb tevékenységet is folytat, illetőleg a B) 2. pontban meghatározott szolgáltatási tevékenységet nem kizárólag a lakosság részére (megrendelésére) végzi, a fogyasztási szolgáltatási tevékenység arányát e tevékenység nettó árbevételének az összes tevékenység nettó árbevételéhez viszonyított arányában kell meghatároznia.
E számításnál alapul vehető a tárgyévi összes teljesített munkaórákból a fogyasztási szolgáltatási tevékenységre fordított órák aránya is akkor, ha ez a vállalatnál statisztikai bizonylattal elkülönítetten kimutatható,
A számítást egytizedes pontossággal kell elvégezni.
2. A kereskedelem népgazdasági ágba tartozó vállalatok a fogyasztási szolgáltatási tevékenység arányának megállapításánál a belkereskedelmi tevékenységet - az összes tevékenységen belül - az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett értékkel vehetik figyelembe.
A kereskedelem népgazdasági ágba nem tartozó vállalatok a fogyasztási szolgáltatási tevékenység arányának kiszámításánál az összes tevékenység árbevételéből a kereskedelmi tevékenység árbevételét (a kereskedelmi szolgáltatások kivételével) figyelmen kívül hagyhatják."
4. Az r. 4. számú melléklete a következőkkel egészül ki:
[A pénzügyminiszter által külön szabályozott területek]
"- Az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által közösen kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok."