adozona.hu
44/1973. (XII. 28.) PM rendelet
44/1973. (XII. 28.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására kiadott és a 2/1973. (I. 9.) PM rendelettel módosított 35/1971. (XII. 17.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az R. 20 §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem:
A Vhr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Az általános jövedelemadó szempontjából szolgáltató-, illetőleg javítóipari tevékenysé...
44/1973. (XII. 28.) PM rendelet
az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 35/1971. (XII. 17.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására kiadott és a 2/1973. (I. 9.) PM rendelettel módosított 35/1971. (XII. 17.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az R. 20 §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom, illetőleg kiegészítem:
1. §A Vhr. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Az általános jövedelemadó szempontjából szolgáltató-, illetőleg javítóipari tevékenységnek minősül a kisiparos tevékenysége akkor is, ha emellett az általa végzett termékelőállításból, feldolgozásból, továbbmegmunkálásból, kitermelésből vagy kiszerelésből származó bevétele forgalmának 40%-át, de legfeljebb az évi 50 000 forintot nem haladja meg. A sütőipart, valamint a mérték szerinti ruházati és lábbeli termékek előállítását minden esetben szolgáltatóipari tevékenységnek kell tekinteni."
2. §
A Vhr. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Nem adóztatható általános jövedelemadóval)
"b) a - mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő - mezőgazdasági szakcsoport tagja által saját gazdaságában folytatott és az a) pontban említett zöldségkertészetnek évi 24 000 forintot, illetőleg állattartásnak évi 30 000 forintot meg nem haladó - a bevételből a kiadások levonása után jelentkező - jövedelme,"
(ha a tag állandó vagy időszaki munkást nem foglalkoztat és a közgyűlés által meghatározott kötelezettségeit teljesíti.)
3. §
A Vhr. 3. §-ának e) és f) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
(Az R. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles:)
"e) a földterület megosztásából (parcellázásából), továbbá a több építési telek kialakítására, illetőleg több nem lakás céljára szolgáló helyiség (üdülő, garázs stb.) elhelyezésére alkalmas belterületi, valamint a legalább 1500 m2 (417 négyszögöl) külterületi földrészletnek osztatlan tulajdonközösséget eredményező, vagy az említett ingatlanoknak az állam, illetőleg más jogi személy részére történő eladásából;
f) a nem öröklés útján szerzett ingatlannak -a szerzéstől számított öt éven belül - az átruházó javára jelentkező értékkülönbözettel (Vhr. 36. §) történő eladásából, cseréjéből,"
(származó jövedelem.)
4. §
A Vhr. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Ha az iparjogosítvány (Vhr. 15. § (4) bek.) tulajdonosa hasznothajtó tevékenységének gyakorlását alkalmazottja, családtagja vagy más személy részére részben vagy egészben átengedi, az ilyen esetet a Vhr. 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb társulásnak kell tekinteni, és a jogosítványost a társulás egész adóköteles jövedelme után nem a Vhr. 3. §-ának a) pontja, hanem az R. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kell adóztatni, a társ egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett."
5. §
A Vhr. 6. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 6. § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Az osztatlan tulajdonközösséget eredményező ingatlanátruházásra a Vhr. 3. §-ának e) pontjában meghatározott adókötelezettség nem vonatkozik abban az esetben, ha a jogügylet következtében az osztatlan tulajdonközösség együttélő házastársak között jön létre."
6. §
A Vhr. 8. §-ának jelenlegi szövege (2) bekezdésre változik, a 8. § egyidejűleg az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A Vhr. 3. §-ának h) pontjában meghatározott adókötelezettség esetében közömbös, hogy az e címen adókötelezettség alá vont jövedelem -részben vagy egészben - esetleg olyan tevékenységből vagy jövedelemforrásból származott, amely más címen is adókötelezettség alá esne."
7. §
(1) A Vhr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az adókivetés útján adóztatható szolgáltató- és javítóiparost, valamint magánkereskedőt - az egyéb feltételek mellett - akkor illeti meg a kétéves adómentesség, ha tevékenységét iparjogosítvány alapján telephely (műhely, üzlet) létesítésével kezdi meg és helyben folytatja, továbbá ha
a) magánkereskedőnél a közülettől származó bevétel az évi összes bevétel 30%-át,
b) szolgáltató- és javítóiparosnál a - költségvetési szervnek nem minősülő - közülettől származó bevétel az évi összes bevétel 20%-át nem haladja meg. E tekintetben költségvetési szerv az állami költségvetés rendszere szerint gazdálkodó állami szerv, társadalmi és tömegszervezet, valamint a költségvetési folyószámlás szerv."
(2) A Vhr. 15. §-ának (7) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Az adómentesség - az egyéb feltételek fennforgása esetén - a tevékenység megkezdését követő két éven belül abban az esetben sem szakad meg, ha a telephely szerinti község időközben más községgel, illetve várossal egyesült és az egyesített helység 5000-nél nagyobb lélekszámú."
8. §
A Vhr. 16. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 16. § szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott adómentességre a jogosultság az igény bejelentése (Vhr. 25. §) alapján, erre vonatkozó külön határozat nélkül áll be, ha a feltételeknek az adózó megfelel. Amennyiben az adózó az adómentesség feltételeinek már nem felel meg, köteles ezt a Vhr. 25. §-ában szabályozottak szerint ugyancsak bejelenteni."
9. §
A Vhr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Nem esik adó alá a vagyontárgy értékesítése (eladása, cseréje) akkor, ha az értékesítés nem rendszeres (nem keresetszerű). A Vhr. 3. §-ának e) és f) pontjában meghatározott ingatlanértékesítés azonban (erre tekintet nélkül) adóköteles. Ez utóbbi alól kivétel és így adómentes, ha a személyi tulajdonos az általa lakott házingatlanát a vele együtt lakó, általa eltartott családtagnak minősülő gyermekek számának növekedése miatt megfelelőbb lakás megszerzése céljából értékesíti."
10. §
(1) A Vhr. 25. §-ának (6) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Ha az idény jellegű szakmában dolgozó kisiparos vagy magánkereskedő adóját erre tekintettel állapították meg, csak az idény alatti szüneteltetés esetén van helye adóhelyesbítésnek."
(2) A Vhr. 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ingatlan bérbeadása vagy értékesítése esetében telephelynek az ingatlan fekvése helyét kell tekinteni."
11. §
A Vhr. 26. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A házastársak, továbbá az egyenesági rokonok, testvérek, illetőleg a velük együttélő házastársak által ugyanazon telephelyen (műhelyben, üzletben) folytatott azonos, vagy - kisiparosok esetében - rokonipari tevékenységet adózás vonatkozásában olyan egyéb társulásnak kell vélelmezni [(1) bek.], amelynek jövedelme felosztásra nem kerül. Ilyen esetben a társaság egész adóköteles jövedelme után azt a tagot kell adóztatni - a társ egyetemleges fizetési kötelezettsége mellett -, akinek az iparjogosítványa korábbi keletű."
12. §
A Vhr. 28. §-ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"A kisiparosokat és a magánkereskedőket adóbevallás adására az adóközösség is felhívhatja."
13. §
A Vhr. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Bevétel mindaz, amely készpénzbevétel vagy jóváírás formájában, illetőleg bármilyen más címen az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban az adóévben az adózó rendelkezésére állt. A készpénzt a felvétele napján, a jóváírt összeget a jóváírás napjával kell a bevételhez számítani."
14. §
(1) A Vhr. 32. §-ának (2) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Termelési költségnek kell tekinteni a megrendelő által igazolt garanciális javítás során felmerült költségeket, valamint - magánkereskedőknél és vendéglátóipart folytatóknál - igazolt árubeszerzéseikkel kapcsolatban a 4/1968. (III. 11.) BkM rendelet 1. számú mellékletében megjelölt normalizált hiány mértékét is."
(2) A Vhr. 32. §-ának (3) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:
(Az állóeszköz beszerzési árát az alábbiak szerint lehet költségként elszámolni:) "vagy
c) az élelmiszertárolás céljára beszerzett üzleti (üzemi) hűtőberendezések, valamint a lakossági szolgáltatást végző kisiparosok által gépek, berendezések, felszerelési tárgyak beszerzésére fordított és igazolt kiadásokból összesen legfeljebb 30 000 forintot a kiadás felmerülésének évében, a fennmaradó részt pedig az azt követő években a b) pont szerint. E rendelkezés alkalmazásában lakossági szolgáltatást végzőnek az a kisiparos tekintendő, akinél a termékelőállítás, illetőleg a költségvetési szervnek nem minősülő közülettől származó bevétel nem haladja meg a Vhr. 1. §-ának (4) bekezdésében, illetve a Vhr. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket,"
(3) A Vhr. 32. §-ának (7) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Olyan épület esetében, amelynél a kivitelezés sajátosságai miatt a ráfordítási költségek bizonylattal maradéktalanul nem igazolhatók, az épület beszerzési árát - vitás esetben - szakértő bevonásával kell megállapítani."
(4) A Vhr. 32. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(8) A termelési és kezelési költséggel, valamint a családi pótléknak megfelelő összeggel csökkentett bevételből csak az adóköteles tevékenységgel kapcsolatos, az adóévben esedékes és befizetett forgalmi adót lehet levonni. Az adóvizsgálat alapján megállapított adórövidítéssel és jogszabály megsértéséből származó egyéb kötelezettséggel (bírság, adópótlék, adóbehajtási illeték, tisztességtelen haszon elvonása, vagyonelkobzás stb.) kapcsolatos befizetéseket levonni nem lehet."
15. §
A Vhr. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Vagyonállagként nem vehető figyelembe az olyan gépkocsi, amelyet az adózó nem kizárólag az adóköteles tevékenységével kapcsolatban üzemeltet. Ezért fenntartási, javítási és felújítási költségeit sem lehet adómentesen elszámolni. Ilyen saját gépkocsi használata esetén utazási vagy szállítási költségként - a megtett utakról vezetett nyilvántartás alapján - csak azt az összeget lehet elszámolni, amely közforgalmú jármű igénybevételével az érvényes legolcsóbb díjszabás szerint felmerült volna. A díjszabást több személy egyidejű szállítása esetén is csak egy személy után lehet figyelembe venni. Egy úttal kapcsolatban csak egyféle - utazási vagy szállítási - költség számolható el. A teherfuvarozási költség címén elszámolt összeg nem lehet több kilométerenként két forintnál."
16. §
(1) A Vhr. 36. §-ának (1) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Abban az esetben, ha olyan ingatlan elidegenesítéséről van szó, amelyet vételár- vagy építési kölcsöntartozás terhel, az 5%-os kamathozadék kiszámításánál az elidegenítés időpontjában fennálló ilyen tartozást alapul venni nem lehet."
(2) A Vhr. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés (3) bekezdésre változik:
"(2) Csere esetében, amikor az ingatlan átadásán, illetőleg az esetleges vételár- vagy építési kölcsöntartozáson kívül egyéb szolgáltatásra egyik fél sem köteles, a cserébe adott ingatlan szerzéskori és a cserébe kapott ingatlannak a csere időpontja szerinti forgalmi értékéből kell kiindulni. A forgalmi értékekből az (1) bekezdésben említetteken kívül le kell vonni az ingatlanokat terhelő és - esetleg kölcsönösen - átvállalt, említett tartozásokat."
17. §
A Vhr. 40. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 40. § szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Abban az esetben, ha a lakossági szolgáltatást végző kisiparos [Vhr. 32. § (3) bek. c) pont] évi adóköteles jövedelme a 60 000 forintot nem haladta meg, az R. 8. §-ában szereplő adómértékek helyett az alábbi adókulcsokat kell alkalmazni:
a) 36 000 forintot meg nem haladó adóköteles jövedelem esetén egységesen 6%;
b) 36 001-60 000 forint adóköteles jövedelem esetén a teljes jövedelem után egységesen 10%."
18. §
A Vhr. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) A helyi lakosság szükségletének kielégítésén a Vhr. 15. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt feltételek mellett folytatott tevékenységet kell érteni. Az alkalmi (idény) jellegű tevékenység nem tekinthető a helyi lakosság szükségletei kielégítésének."
19. §
(1) A Vhr. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az R. 9. §-ában foglalt adókedvezményeket az adóbevallásban, ha pedig az adózó erre nem kötelezett, a Vhr. 25. §-a szerinti bejelentésben kérni kell és a jogosultság igazolása mellett kell megadni. Az adókedvezményre való jogosultság megszűnését a kedvezményben részesült adózónak - függetlenül az adóbevallásadási kötelezettségtől - ugyancsak a Vhr. 25. §-ában foglalt módon be kell jelentenie."
(2) A Vhr. 44. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adóátalányozás útján adózótól az R. 9. §-ának c) pontja szerinti adókedvezményt az ezt kizáró okok felmerülésének évére megvonni nem lehet, ha az évi jövedelme a 60 000 forintot nem haladta meg."
20. §
A Vhr. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Ha a Vhr. 52. §-ának (1) bekezdésében megjelölt kifizető szerv magánszemélynek kisipari (Vhr. 1. §), továbbá faiskolai [Vhr. 2. § (2) bek. b) pont] tevékenységért ellenértéket fizet ki, köteles abból - a bruttó kifizetés alapulvételével - 5%-os kulccsal az adóelőleget levonni és azt az adózó telephelye szerint illetékes községi, nagyközségi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi - fővárosi kerületi - tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, megyei városban a kerületi hivatalhoz - legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig - átutalni. A fenti mértékű adóelőleget kell levonni a magánkereskedőktől vásárolt, ITJ 69-6 számú termékért (kefe, ecset, meszelő, seprő) kifizetett ellenértékből is. A magánkereskedőktől levont adóelőleget - ugyancsak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig - az OTP budapesti, V. kerületi fiókjánál vezetett "Kereskedők Adóközössége (Budapest VI., Népköztársaság útja 43.)" elnevezésű számlára kell átutalni. Az átutalással egyidőben közölni kell az adózó nevét, telephelyét, a kifizetés jogcímét, időpontját és összegét is. Mellőzni kell a levonást, ha a benyújtott végszámla összege a 400 forintot nem haladja meg, vagy ha az adózó a számlában adott nyilatkozatában magát adómentesnek jelentette ki."
21. §
(1) A Vhr. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Adóátalány útján adóznak:)
"c) a méhészek - azok kivételével, akik az előállított méhpempőt nem kizárólag állami vagy szövetkezeti felvásárló szervnek adják el -;"
(2) A Vhr. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Adóátalány útján nem adóztatható:)
"a) akinek az előző évi adóköteles jövedelme a 80 000 forintot meghaladta;"
(3) A Vhr. 47. §-ának (4) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"Ha a lakossági szolgáltatást végző kisiparos [Vhr. 32. § (3) bek. c) pont] előző évi adóköteles jövedelme a 60 000 forintot nem haladta meg, a Vhr. 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt kedvezményes adókulcsokat kell alkalmazni."
22. §
A Vhr. 48. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az átalány útján adózó kisiparosok és magánkereskedők - a Vhr. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jövedelememelkedésen kívül - abban az esetben is kötelesek a következő év január hó 15. napjáig adóbevallást adni, ha az adóév folyamán elért adóköteles jövedelmük a 80 000 forintot meghaladta, vagy a Vhr. 1. §-ának (4) bekezdésében és a Vhr. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek nem feleltek meg. Ugyancsak kötelesek adóbevallást benyújtani a fenti időpontig azok a lakossági szolgáltatást végző, adóátalány útján adóztatott kisiparosok, akik a Vhr. 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt 6%-os, illetve 10%-os adókulccsal történő adózáshoz való jogosultságukat elvesztették. Ezekben az esetekben az adóévre előírt átalányt adóelőlegnek kell tekinteni és az R. 8. §-a szerint kiszámított végleges adót meg kell állapítani.
(2) Átalányozott időszakra adóhiányt megállapítani csak abban az esetben lehet, ha az adózó a Vhr. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja vagy az (1) bekezdés szerinti adóbevallásadási kötelezettségét elmulasztotta, illetve valótlan adóbevallást adott.
(3) Az adóátalányt az adóhatóság (kisiparosok és magánkereskedők vonatkozásában az adóközösség) egy-egy naptári évre adóbevallásra való felhívás mellett vagy anélkül - a rendelkezésre álló adatok alapján - állapítja meg, illetőleg az adóátalányozást megszünteti. Az adózó átalányának módosítását a Vhr. 29. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időben adóbevallás adásával kérheti."
23. §
A Vhr. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Az alkalmazottak után járó általános jövedelemadó fizetésére kötelezett személynek a Vhr. 29. és 30. §-ában meghatározott időben és módon a Vhr. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt adóhatósághoz bevallást kell adnia az adóévben kifizetett munkabérekről. Kivétel e kötelezettség alól az a fővárosi telephelyű kisiparos és magánkereskedő, aki jövedelmével kapcsolatban adóbevallást adott."
24. §
A Vhr. 57. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött melléklet 2. pontja az alábbiakkal egészül ki:
"az alábbiak figyelembevételével:
a) ha egy naptári hónapon belül több idegenforgalmi szerv részére történik hasznosítás, az egyes hónapok bevételeiről a hasznosító a Vhr. 29. §-ának (1) bekezdése szerint adóbevallást köteles adni. Az adóhatóság - az adóbevallás figyelembevételével - megállapítja az egyes hónapok összevont bevételét és az ennek megfelelő adót, majd a hasznosítót a már levont adót meghaladó adókülönbözet megfizetésére kötelezi;
b) ha az idegenforgalmi szerv meghatározott időtartamra szerződésben biztosított minimális bérleti díj ellenében veszi igénybe a helyiséget fizetővendég elszállásolására, a jogviszony megszűnése vagy meghosszabbítása előtt köteles a havonként ténylegesen igénybevett vendégnapokra eső díj után kiszámítani az adót, és ha ennek végösszege a már levont adót meghaladja, a különbözetet - az erre a célra visszatartott díjból - levonni;"
25. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1974. január hó 1. napjától kell alkalmazni. A 2. § rendelkezései az 1973. évi jövedelmek tekintetében is irányadók.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
- a Vhr. 51. §-a (4) bekezdésében az R. 15. §-ára utalás,
- a Vhr. 62. §-a (1) bekezdéséből az "(adóközösség)", a (2) bekezdéséből pedig az "egy másolatát pedig - az adóközösségben adózóknak -az adóközösséghez is"
szövegrész kimarad, illetőleg
- a Vhr. 64. §-ának (3) bekezdésében, továbbá 67. §-ának (1) bekezdésében a "70 000 forintot" szövegrész helyébe "80 000 forintot" szövegrész,
- a Vhr. 68. §-ának (1) bekezdésében a "január 31. napjáig" szövegrész helyébe "január 15. napjáig" szövegrész lép.
Dr. Vincze Imre s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes