adozona.hu
41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelet
41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelet
egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya az I. számú mellékletben megjelölt vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
E rendelet alkalmazásában a vállalat besoro...
41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelet
egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
1. §(1) A rendelet hatálya az I. számú mellékletben megjelölt vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában a vállalat besorolása tekintetében a KSH ágazati rendszere az irányadó.
2. §
(1) A vállalat - a (3) bekezdésben foglalt mentesített tevékenységek kivételével - a kifizetett munkabérek 25%-ának megfelelő bérjárulékot (8% illetményadót és 17% társadalombiztosítási járulékot) köteles fizetni.
(2) Az illetményadó alapja a ténylegesen elszámolt munkabér (munkadíj) és mindaz a pénzben és természetben adott egyéb juttatás, amely a társadalombiztosítási járulék alapjául is szolgál.
(3) Mentes az illetményadó fizetési kötelezettség alól és 10% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a vállalat által végzett alábbi tevékenység után:
a) állandó és idényjellegű fürdőszolgáltatás,
b) a parkfenntartás, parképítés, kertészet,
c) a köztisztasági tevékenység,
d) az ingatlankezelési tevékenység és
e) az üzemi bölcsődék, napközi otthonok, üzemi étkezdék dolgozóinak munkabére, valamint az ipari tanulóknak a költségvetésből folyósított ösztöndíjai és órabéren felül nyújtott juttatásai.
(4) Az illetményadó mentes és illetményadó köteles tevékenységet egyaránt folytató vállalatok esetében a következők szerint kell eljárni:
a) Amennyiben az illetményadó köteles tevékenység a vállalati tevékenység 50%-át meghaladja, a vállalatok csak az illetményadó mentes tevékenységek közvetlen munkabérei után mentesülnek az illetményadó alól.
b) Amennyiben az illetményadó mentes tevékenység haladja meg a vállalati tevékenység 50%-át, a vállalatok csak az illetményadó köteles tevékenységek közvetlen munkabérei után kötelesek illetményadót fizetni
3. §
A vállalatnak eszközlekötési járulékot fizetnie nem kell.
4. §
(1) A vállalat az általa végzett ipari és építőipari tevékenység után - a (3) bekezdésben foglaltak Kivételével - termelési adót köteles fizetni; ez a rendelkezés a termelési adóról szóló más jogszabályok hatályát nem érinti.
(2) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel, mértéke 3%.
(3) Mentes a termelési adó fizetési kötelezettség alól
a) a nyereségadózás szempontjából fogyasztási szolgáltatási tevékenységnek minősülő ipari és építőipari tevékenység;
b) a lakóházjavítási alap terhére végzett ipari és építőipari tevékenység;
c) a parképítés, parkfenntartás;
d) a tanácsok kezelésében levő temetők fenntartása érdekében végzett tevékenység.
5. §
(1) A szolgáltató tevékenység bővítését, a ráfordítások csökkentését szolgáló érdekeltség céljából a vállalat nyereségéből nyereségadót köteles fizetni.
(2) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és a vállalat megszűnéséig tart.
(3) A vállalat átszervezése (összevonása, beolvasztása, megosztása) esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért.
(4) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének a felszámoláskor készült zárómérleg alapján köteles eleget tenni.
6. §
(1) A nyereségadó alapja a beszámolási időszak mérleg szerinti nyereségének a városi és községi hozzájárulással, valamint egyéb jogszabályban meghatározott összeggel módosított része (a továbbiakban: adóköteles nyereség).
(2) A beszámolási időszak az év első napjától (év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig (felszámolt vállalatnál a megszűnés időpontjáig) terjedő időszak.
7. §
(1) A nyereségadó mértéke az adóköteles nyereség 35%-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglalttól eltérő adókulcsot kell alkalmazni a 2. számú mellékletben felsorolt szakágazatokban, illetve vállalatoknál.
(3) A nyereségadót a pénzügyminiszter csökkentheti.
8. §
(1) A beszámolási időszak adóköteles nyereségének nyereségadóval csökkentett összege jutalmazási alap, vállalatfejlesztési alap és tartalékalap képzésére szolgál.
(2) Az e rendeletben foglalt korlátozásokon belül a vállalat jogosult dönteni, hogy az adóval csökkentett nyereségének mekkora hányadát fordítja jutalmazási alap, vállalatfejlesztési alap, illetve tartalékalap képzésre.
(3) A vállalati alapok képzésével kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatokra érvényes számlakeret tartalmazza.
9. §
(1) Az anyagi ösztönzés megfelelő érvényesítése céljából a vállalat - saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül - a tárgyévi tényleges bérköltségének legfeljebb 5%-át jutalmazási alapjába helyezheti. Az ilyen címen képzett alap összegét - a számviteli előírásoknak megfelelően - ráfordításként kell elszámolni.
(2) A vállalat az (1) bekezdés szerint képzett jutalmazási alapját az adóval csökkentett nyereségéből kiegészítheti. A jutalmazási alap kiegészítésére fordított összeg azonban nem lehet több, mint a tárgyévi tényleges bérköltség 4%-a.
(3) A vállalat a jutalmazási alapot a (2) bekezdés szerint csak akkor egészítheti ki, ha a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségének (forgóalap feltöltés, hiteltörlesztés, beruházási szállítás ellenértékének kifizetése stb.) eleget tett.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogcímeken felül a jutalmazási alapba helyezhető:
a) negyedévenként egyenlő részletekben a jogszabályban meghatározott, illetve a vállalat felügyeleti szerve által a jutalmazási (részesedési) alap fix részeként egyedileg jóváhagyott összeg;
b) a vállalat jutalom jellegű bevételei (MT-SZOT vándorzászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozásával kapcsolatos összeg);
c) a vállalati dolgozók lakásépítési akciója keretében folyósított kölcsönök törlesztéséből származó bevétel;
d) támogatás (kedvezmény) címén közvetlenül a jutalmazási alapba juttatott összeg;
e) a jutalmazási alapból fenntartott intézmények (gyermekintézmények stb.) bevétele;
f) a tartalékalapból a jutalmazási alap kiegészítésére felhasználható összeg (15. §);
g) külön jogszabály szerint az alapba helyezhető összeg.
(5) A jutalmazási alapra, valamint annak pénzügyi és számviteli elszámolására - e rendeletben megállapított eltérésekkel - a részesedési alapra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. §
(1) A vállalat az adóval csökkentett nyereségéből - figyelemmel a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségeire, továbbá a jutalmazási és tartalékalap szabályaira - fejlesztési alapot képez.
(2) A vállalatfejlesztési alapba helyezendő továbbá:
a) a vállalat állóeszközállománya után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összege;
b) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeg;
c) külön jogszabály, vagy eseti rendelkezés alapján az alapba helyezhető összeg.
11. §
(1) A vállalatfejlesztési alapot a vállalat
a) a tevékenység, illetve az eszközök növelése miatt szükséges forgóalapbővítésre,
b) beruházások megvalósítására,
c) a tanácsokkal és költségvetési szervekkel közösen megvalósított jóléti, kulturális és sport célú beruházások finanszírozására,
d) gépek és berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására,
e) külön jogszabályban meghatározott célra használhatja fel.
(2) A vállalatnak a vállalatfejlesztési alapjából elsősorban a tartós forgóeszköznövekedésnek megfelelő forgóalapfeltöltést kell biztosítania.
(3) A vállalat a vállalatfejlesztési alap szabad pénzeszközeit külön jogszabály szerint
a) gazdasági társulás céljára felhasználhatja;
b) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más gazdálkodó szerv részére, illetve annak terhére kereskedelmi hitelt (áruhitelt) vagy előleget nyújthat;
c) a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására fordíthatja.
12. §
A vállalatnál képződő vállalatfejlesztési alapot a felügyeletet gyakorló szervek nem vonhatják el, illetve nem csoportosíthatják át.
13. §
(1) A negyedévenként elszámolt értékcsökkenési leírás egy hónapra eső összegét a vállalat havonta köteles az illetékes bankszervnél vezetett "Fejlesztési alap (amortizációs) betétszámla" javára átutalni.
(2) Ha a vállalat a nyereségből képzett vállalatfejlesztési alapból beruházást kíván megvalósítani, az ehhez szükséges fedezetet az (1) bekezdésben említett számlára át kell utalnia. A 10. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban felsorolt egyéb forrásokból származó beruházást szolgáló összegeket szintén e számla javára kell átutalni.
14. §
(1) A vállalat tartalék alapot köteles képezni. A tartalék alap forrása az adóval csökkentett nyereség.
(2) Évenként a tárgyévi adóval csökkentett nyereség legalább 10%-át kell a tartalék alapba helyezni.
(3) A vállalat addig köteles tartalék alapot képezni, amíg a tartalék alapba helyezett összeg el nem éri a tárgyévi tényleges bérköltség 10%-át.
15. §
(1) Az a vállalat, amelyik éves mérlegében veszteséget mutat ki, a tartalék alapját - visszapótlási kötelezettséggel - köteles veszteségének rendezésére fordítani.
(2) A tartalék alap, illetőleg annak az éves mérleg szerinti veszteség kiegyenlítése után fennmaradó összege - visszapótlási kötelezettséggel -a következő sorrendben vehető igénybe:
a) a vállalatfejlesztési alap kiegészítésére, ha az nem nyújt fedezetet a vállalat által bankkal kötött fejlesztési hitel (kölcsön) szerződésen alapuló kötelezettségekre;
b) a jutalmazási alap kiegészítésére.
(3) A tartalék alapot a jutalmazási alap kiegészítésére akkor lehet igénybevenni, ha a nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltségekhez viszonyított aránya a tárgyévben nem éri el az előző évi szintet. A kiegészítés legfeljebb olyan mértékű lehet, hogy a megnövelt, nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltséghez viszonyított aránya az előző évit ne haladja meg.
(4) A vállalat jutalmazási alapját a (3) bekezdés szerint azonban csak akkor egészítheti ki, ha a nyereségből képzett fejlesztési alapnak az átlagos eszközértékhez viszonyított aránya az előző évit nem haladja meg. Az átlagos eszközértéket a beszámolási időszak álló- és forgóeszközeinek negyedévi nyitóállományainak és éves záróállományának kronológikus átlagaként kell meghatározni.
(5) Éves mérlegében veszteséget kimutató vállalat tartalék alapját a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén csak a vállalat felügyeletét ellátó szerv előzetes engedélye alapján veheti igénybe.
16. §
(1) A tartalék alapból igénybe vett összeget - amennyiben azt visszapótlási kötelezettség terheli - az igénybevételt követő legfeljebb 5 éven belül, egyenlő részletekben kell a tartalék alapba visszapótolni. A visszapótlást abból az alapból kell fedezni, amelynek kiegészítésére a tartalék alapot igénybe vették.
(2) A veszteség rendezésével kapcsolatos visszapótlási kötelezettség esetén a pótlás a jutalmazási és vállalatfejlesztési alap képződése arányában terheli a tárgyévi jutalmazási és vállalatfejlesztési alapot. A jutalmazási alapnak a 9. § (1) bekezdés szerinti részét azonban a veszteség miatt jelentkező visszapótlási kötelezettségre igénybe venni nem lehet.
(3) Ha a vállalat tartalék alapját egymást követő több évben is igénybe veszi, az első felhasználási évre vonatkozó visszapótlási kötelezettség az utolsó igénybevételt követő évben kezdődik. A további évek felhasználása miatti visszapótlási kötelezettség az első igénybevétel pótlásának megkezdésétől számítva, a tartalék alap igénybevételének megfelelő ütemben lép be.
17. §
A tartalék alapot rendeltetésszerű felhasználásig a vállalatnak elkülönített bankszámlán kell elhelyeznie az illetékes bankszervnél. A pénzintézet az így kezelt összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot téríti.
18. §
(1) A vállalatnál - bérfejlesztési mutató nélkül - bérszínvonal szabályozást kell alkalmazni.
(2) A vállalat a bérköltsége terhére évente központilag előre meghatározott mértékű bérszínvonal-növelést hajthat végre, bérfejlesztési befizetési kötelezettség nélkül.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéken felüli további bérszínvonal növekedés után a jutalmazási alap terhére a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 3. § (3) bekezdésének c) pontja, illetve a 4. § (2) bekezdése szerinti progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.
(4) Az egyéb bérszabályozási kérdésekben a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendeletet kell alkalmazni.
19. §
(1) A vállalat magasabb vezető állású dolgozóinak személyi alapbérükön felül bérszínvonalat nem terhelő bérköltségként prémium és jutalom fizethető.
(2) A prémium és jutalom együttes összege nem lehet nagyobb, mint a dolgozó tárgyévi kifizetett személyi alapbérének 40%-a.
(3) A prémium feltételeit nagyobb részben előre kitűzött feladatok teljesítéséhez kötötten, kisebb részben pedig a vállalat tárgyévi általános tevékenységének elbírálásán alapuló mérlegeléssel kell meghatározni.
(4) A prémium mértékének és feltételeinek meghatározása, valamint azok teljesítésének elbírálása alapján a prémium és a jutalom kifizetésének engedélyezése - az ágazati miniszter, illetve országos hatáskörű szerv vezetője által kiadott irányelvek alapján - az illetékes munkaügyi és pénzügyi szakigazgatási szerv véleményére is figyelemmel, a felügyeletet ellátó szerv feladata.
(5) Veszteséges gazdálkodás esetén a magasabb vezető állású dolgozók részére prémium és jutalom nem fizethető.
20. §
(1) A vállalatok 1974. évben bérköltségük terhére egységesen 4,5% bérszínvonal-növelést hajthatnak végre bérfejlesztési befizetés nélkül.
(2) A vállalatnak a korábbi években tartalékolt kedvezményes bérszínvonal növelési lehetősége felhasználásánál a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárnia.
(3) Az 1973. évi évzáró mérlegben kimutatott részesedési alap összegét, valamint- az 1973. évi eredményelszámolás alapján képzett részesedési alap összegét 1974. január 1-től a hasonló elnevezésű számlacsoporton belül vezetett jutalmazási alap számlán kell kimutatni.
21. §
(1) Az illetményadó, a termelési adó, a nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.
(2) Az illetményadóval, a termelési adóval, a nyereségadózással és a bérfejlesztési befizetéssel kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatai lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az állami vállalatokra érvényes általános rendelkezések az irányadók.
22. §
(1) Ez a rendelet 1974. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 117/1970. (PK 31.) PM utasítás hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésétől
a) a hatálya alá tartozó vállalatoknál nem alkalmazható az illetményadóról szóló 22/1967. (XII. 13.) PM, a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM és az eszközlekötési járulékról szóló 42/1970. (XII. 13.) PM rendelet, valamint az 5/1973. (V. 13.) MüM, a 4/1971. (III. 1.) MüM és a 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 27-28., 28/A és 28/B §-ai, továbbá a 29/A. és a 30. §-nak a nyereségprémiumra vonatkozó rendelkezései;
b) az 1973. évi illetményadó, nyereségadó és eszközlekötési járulék, valamint a vállalati érdekeltségi alapok kiszámítására, továbbá a magasabb vezető állású dolgozók nyereségprémiumára és nyereségjutalmára még az említett jogszabályokat kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelethez
A rendelet 1. §-ában említett vállalatok körébe a következő szakágazatba sorolt vállalatok tartoznak:3113. Parkosítás, városi kertészet,
3311. Víz-, csatornaművek és fürdők,
6131. Köztisztaság, kéményseprés,
6132. Temetkezés,
6133. Egyéb községgazdálkodási szolgáltatás (kivéve a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalatot).
2. számú melléklet a 41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelethez A rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében említett eltérő adókulcsot alkalmazó szakágazatok, illetőleg vállalatok a következők:
3311. Víz-, csatornaművek és fürdők 60%
Kivéve: Önálló fürdővállalatok 45%
6131. Köztisztaság, kéményseprés szakágazatból a
Kéményseprő vállalatok 55%
6132. Temetkezés 45%
6133. Egyéb községgazdálkodási szolgáltatás szakágazatból a
Távhőszolgáltató vállalatok 65%