adozona.hu
9/1978. (II. 1.) MT rendelet
9/1978. (II. 1.) MT rendelet
a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: GT) 50. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata.
A gazdasági társulás (a továbbiakban:...
9/1978. (II. 1.) MT rendelet
a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: GT) 50. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
(A GT 1. §-ához)
1. §A törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalat, a vízgazdálkodási társulat, valamint a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata.
(A GT 5. §-ához)
2. §(1) A gazdasági társulás (a továbbiakban: társulás) nevében utalni kell a társulás tevékenységére és jellegére.
(2) Kizárólag szövetkezetek által alakított társulások a társulási szerződésben a társulás szervezetére és belső működésére a szövetkezeti jogszabályokat a GT keretei között megfelelően alkalmazhatják, az egy tag-egy szavazat elvét, valamint a kölcsönös támogatás elvét érvényesíthetik, és a társulás elnevezésében a szövetkezeti megjelölést használhatják.
(A GT 6. §-ához)
3. §(1) A társulási szerződés jóváhagyása iránti kérelmet a társulás székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának (továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) a társulás főtevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szervénél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a tevékenység folytatásához esetleg szükséges más hatósági engedélyt; kizárólag szövetkezetek által alakított társulás esetében be kell szerezni a tevékenység folytatásához a szövetkezetre nézve előírt miniszteri hozzájárulást, illetőleg engedélyt.
(2) A kérelem tárgyában a megyei végrehajtó bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott szakigazgatási szerve a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel egyetértésben - a társulásban tagként résztvevő szövetkezetek területi (szakmai) szövetsége véleményének figyelembevételével - határoz.
(3) Ha a társulás főtevékenysége olyan ágazathoz tartozik, amelynek területi feladatait nem, a megyei végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei, hanem ágazatilag külön szervezett területi szervek végzik, a jóváhagyással kapcsolatos feladatokat, az ágazatilag illetékes területi szerv látja el.
(4) A határozatot meg kell küldeni a társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszternek.
4. §
(1) Ha a társulás országos jelentőségű tevékenység folytatására alakult, a kérelmet - az érintett területi tanácsi és szövetkezeti érdekképviseleti szervek véleményével - a társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszterhez (országos hatáskörű szerv vezetőjéhez) kell felterjeszteni.
(2) A jóváhagyás tárgyában az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a pénzügyminiszterrel egyetértésben és a tagként érdekelt állami gazdálkodó szerv felügyeleti szerve, illetőleg a szövetkezet országos érdekképviseleti szerve véleményének figyelembevételével határoz.
(3) A társulás tevékenysége akkor minősül országos jelentőségűnek, ha annak mértéke, gazdasági jelentősége vagy a lakosság ellátásában betöltendő szerepe meghaladja a területi kereteket.
(4) Ha a tevékenység jelentőségének megítélése külön mérlegelést igényel, a társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv) előzetes állásfoglalását kell kérni, amely irányadó.
5. §
(1) Ha a társulásban a mezőgazdasági szövetkezeteknek többségi vagyoni érdekeltségük van, a jóváhagyással kapcsolatos állami jogköröket
- a megyei végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve a társulás főtevékenysége szerint illetékes, valamint a pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervekkel egyetértésben, illetőleg
- a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a társulás főtevékenysége szerint illetékes ágazati miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) és a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1016/1375. (VI. 21.) Mt. h. határozatban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni olyan társulás esetében, amelynek székhelye Budapesten van.
6. §
A társulási szerződés akkor minősül a népgazdaság érdekeit sértőnek, ha
a) a szerződésben meghatározott tevékenység ellentétes a népgazdasági tervben meghatározott célkitűzésekkel;
b) a gazdasági versenynek mások érdekeit sértő korlátozására irányul vagy
c) a társulás vagyona előreláthatólag nem elegendő a rendeltetésszerű működés megalapozásához.
(A GT 10. §-ához)
7. §(1) A társulási szerződés kimondhatja, hogy az igazgatótanács a GT 10. §-ában felsorolt ügyekben ülés mellőzésével is határozhat.
(2) Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét megfelelő határidő kitűzésével írásban kell az igazgatótanács tagjaival közölni. Érdemi véleménykülönbség esetén a határozat tervezetét az igazgatótanács ülése elé kell terjeszteni.
(A GT 11. §-ához)
8. §(1) A határozat bíróság előtti megtámadása esetén a határozat hatályon kívül helyezését és az igazgatótanácsnak új határozat hozatalára való kötelezését lehet kérni.
(2) A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
(A GT 12. §-ához).
9. §(1) Az igazgatótanács üléseit az igazgató hívja össze. A szavazati jogosultság legalább egyharmadát képviselő tagok küldöttei az igazgatótanács ülésének összehívását az ok és cél megjelölésével bármikor kérhetik, s ha az igazgató ennek harminc nap alatt nem tesz eleget, az igazgatótanács ülését maguk is összehívhatják.
(2) Az igazgatótanács - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - akkor határozatképes, ha ülésén a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselő tagok jelen vannak.
(A GT 16. §-ához)
10. §(1) Az igazgatótanács az igazgató képviseleti jogát és annak átruházását korlátozhatja.
(2) A nem eseti jellegű képviseleti, további aláírási jogosultságot és ezek esetleges korlátozásait a társulás szervezeti és működési szabályzatába fel kell venni, továbbá a társulás képviseleti könyvében is nyilván kell tartani.
(A GT 18. §-ához)
11. §A társulásban részt vevő mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége a tagját a társuláshoz munkavégzésére átengedheti. Az átengedésre a 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 85. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; a tagot a termelőszövetkezetben a szervezeti és háztáji gazdálkodással kapcsolatos jogok változatlanul megilletik.
(A GT 20. §-ához)
12. §(1) Ha a szerződés módosítása folytán a társulás tevékenysége országos jelentőségűre változik, a módosítás jóváhagyására és a továbbiakban a törvényességi felügyelet ellátására az országos jelentőségű társulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A kilépés, csatlakozás, kizárás nem minősül külön jóváhagyás alá eső szerződésmódosításnak.
(A GT 21. §-ához)
13. §(1) A kizárt tag vagyoni hozzájárulásának visszatérítésére tarthat igényt. Ennek esedékességét és az esetleges részleteket - a kilépéssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően - az igazgatótanács határozza meg.
(2) A kizárást kimondó határozat bíróság előtti megtámadása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(A GT 22. §-ához)
14. §(1) A társulás igazgatótanácsa a szavazati jogosultság szerint számított kétharmados szótöbbséggel mondhatja ki a más társulással való egyesülést.
(2) A más társulással való egyesülésre a társulás megszűnésére és alakítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az egyesülő társulásokat nem kell felszámolni;
b) a társulási szerződéseket a módosításra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell egységesíteni;
c) az egyesülést ellenző tag a társulásból az egyesülésre meghatározott időpont előtt a kilépésre vonatkozó rendelkezések szerint válhat ki.
(A GT 23. §-ához)
15. §Az ágazati miniszter az ágazati-szakmai felügyelet gyakorlását a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága útján, annak a társulás főtevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szervére átruházhatja.
(A GT 25. §-ához)
16. §A társulás feloszlatásához a fővárosi, megyei tanács elnökének előzetes hozzájárulása szükséges. A feloszlatásról a társulási szerződés jóváhagyásánál érdekelt szerveket értesíteni kell.
17. §
(1) A törvényességi felügyelet gyakorlása során
a) indokolt esetben és a szükséges mértékben meg kell vizsgálni a törvénysértés okait, megnyilvánulásait és hatásait;
b) a törvénysértéssel arányos, valamint annak megszüntetésére és ismétlődésének megakadályozására megfelelő intézkedéseket kell tenni.
(2) A törvényességi felügyeleti eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) a testületi szerv határozata végrehajtásának felfüggesztéséről és az igazgatótanács összehívásáról szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek;
b) végrehajtási pénzbírság (1967. évi IV. törvény 77. §) nem szabható ki.
(3) A csatlakozást, a kilépést és a kizárást -a vállalati nyilvántartásba (cégjegyzékbe) történő bejegyzés mellett - be kell jelenteni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek, valamint az érintett érdekképviseleti szervnek.
(A GT 26. §-ához)
18. §A közös vállalat alakítására irányuló társulási szerződésben a rendeltetésszerű működés megindításához szükséges vagyont [GT 5. § (1) bekezdés b) pont] legalább az egy évi zökkenőmentes működést biztosító mértékben kell meghatározni.
(A GT 30. §-ához)
19. §(1) A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács határoz, egyben megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tag szavazata jogának mértékét.
(2) A társulási szerződés kimondhatja, hogy a csatlakozó tag a közös vállalatnak csak a csatlakozás után keletkezett veszteségéért felel.
(A GT 31. §-ához)
20. §(1) Az igazgatótanács a jogszabály és a társulási szerződés keretei között határozza meg, hogy a társulás a kilépő tag vagyoni hozzájárulását és a kilépésig elért tiszta vagyon reá eső hányadát mikor és milyen részletekben téríti vissza. A kifizetés időtartama öt évnél hosszabb nem lehet. E követelések után a visszatérítésre meghatározott határidő lejártáig kamat nem jár.
(2) A kilépő tag vagyonrészét felszámoló mérleg alapján kell megállapítani; a vagyonrész visszafizetését úgy kell meghatározni, hogy az ne veszélyeztesse a társulás működését.
(3) A kilépés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor, ha a közös vállalat bármely tagja megszűnik, és a jogutód nem lép be a közös vállalatba.
(A GT 32. §-ához)
21. §(1) A pénzügyminiszter rendeletben meghatározhatja a betéti társulás működésének megkezdéséhez szükséges vagyon és az egyes tagot terhelő vagyonbetét legkisebb mértékét.
(2) A betéti társulás alakítása a társulási szerződés jóváhagyása szempontjából országos jelentőségűnek minősül.
(3) A társulási szerződés megállapíthatja, hogy a vagyonbetét szolgáltatásának vagy a tagot a társulási szerződés alapján terhelő más kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért fennálló felelősség esetén van-e helye és milyen mértékű kötbér fizetésének.
(A GT 35. §-ához)
22. §A felügyelő bizottságot az igazgatótanács legfeljebb három évre választja. A felügyelő bizottság ellenőrzi az igazgató - és a társulási szerződésben meghatározott szervezettől függően - az igazgatóság tevékenységét; ennek során az igazgatótól és a társulás bármely dolgozójától felvilágosítást kérhet, a társulás iratait megtekintheti.
(A GT 37. §-ához)
23. §A vagyoni betét átruházása, illetőleg átszállása nem minősül külön jóváhagyás alá eső szerződésmódosításnak.
(A GT 38. §-ához)
24. §Az agráripari egyesülésekre a külön jogszabályokat kell alkalmazni.
(A GT 45. §-ához)
25. §Csak gazdálkodó szervezetek részvételével polgár jogi társaság (Ptk. 573. §) nem hozható lére.
26. §
(1) A gazdasági társaság ügyeinek vitelére kijelölt tag a társasági szerződésben meghatározott feladatait és ezek ellátásának módját a szervezeti és működési szabályzatába köteles felvenni.
(2) A közös tevékenység folytatására rendelkezésre bocsátott pénzösszeget és az együttműködés egyéb bevételeit a kijelölt tag elkülönített bankszámláján kell kezelni.
(A GT 47. §-ához)
27. §Önálló pénzügyi alapokkal nem rendelkező költségvetési szerv a pénzügyminiszter engedélyével, más jogi személy az ágazati miniszter hozzájárulásával vehet részt kutatási-fejlesztési társaságban.
(A GT 49. §-ához)
28. §Az illetékes miniszter által a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 35. §-a alapján létrehozott egyesülés átalakítását a létrehozó miniszter is elrendelheti.
(A GT 50. §-ához)
29. §(1) Ez a rendelet 1978. március 1. napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 145-159. §-a, valamint a 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet 122-137. §-a.
(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben
a) megállapítsa azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén állami költségvetési szerv, más nem gazdálkodó szervezet, valamint külföldi részt vehet gazdasági társulásban;
b) kiadja a társulásokhoz felhasználható eszközökkel, a jövedelemszabályozással, továbbá a pénzügyi, számviteli rendszerrel, valamint a társulás felszámolásával összefüggésben szükséges szabályokat;
c) szabályozza a társulások vállalati nyilvántartásainak kérdéseit.
(4) A társulásokkal összefüggő munkaügyi kérdéseket a munkaügyi miniszter szabályozza.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke