adozona.hu
48/1979. (XI. 1.) PM rendelet
48/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a rendelet 1-3. számú mellékletei tekintetében az érdekelt miniszterekkel (országos hatásk...
48/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet végrehajtásáról
A vállalati műszaki fejlesztési alap képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló 38/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a rendelet 1-3. számú mellékletei tekintetében az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben a következőket rendelem:
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az ipar, a szállítás-hírközlés és a vízgazdálkodás népgazdasági ágakba, illetve az építőipari kivitelezés és az erdőgazdálkodás ágazatokba sorolt állami vállalatra, trösztre, társadalmi szervezet vállalatára - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - jogi személyiségű gazdasági társulásra, valamint vízi társulatra és vízügyi igazgatóságra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) A rendelet hatálya az (1) bekezdésben szereplő népgazdasági ágakba, illetve ágazatokba sorolt szövetkezetre, szövetkezeti vállalatra, valamint a fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) a 4. §-ban foglalt eltérésekkel terjed ki.
(3) A rendelet hatálya kiterjed ipari kiegészítő tevékenységük vonatkozásában a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetre és a mezőgazdasági jövedelemszabályozás alá tartozó élei-műszeripari ágazatba sorolt olyan jogi személyiségű társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az 50%-ot meghaladja (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem).
(4) A mezőgazdasági nagyüzem alaptevékenysége után képezhető műszaki fejlesztési alap képzési, felhasználási és elszámolási szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5) A rendelet hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben szereplő népgazdasági ágakba, illetve ágazatokba sorolt egyesülésre.
2. §
A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem műszaki fejlesztési tevékenységének ténylegesen felmerült ráfordításait műszaki fejlesztési alapjából - az alap felhasználását követően, illetve ilyen alap hiányában pedig költségei terhére - köteles fedezni.
3. §
(1) A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem műszaki fejlesztési költségeinek pénzügyi fedezetére műszaki fejlesztési alapot köteles képezni. A műszaki fejlesztési alapot a közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétel után kell képezni az 1. számú mellékletben előírt százalékos műszaki fejlesztési költséghányadokkal.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) értékesítési bevételnek minősül a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel:
- a belföldi értékesítésnek - beleértve a külkereskedelmi vállalat részére saját számlás értékesítésre átadott termékeket is - a fogyasztói forgalmi adóval, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett értékesítési árbevétele,
- a külföldi értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett, a következők szerint számított árbevétele:
= nem rubel relációjú értékesítés esetén a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés alapjául szolgáló deviza árbevételnek az érvényes kereskedelmi árfolyammal számított forint összege növelve a különbözeti termelői forgalmiadó-visszatérítés összegével,
= rubel relációjú értékesítés esetén az érvényes kereskedelmi árfolyammal számított forint összeg.
A vállalat a külföldi értékesítés előzőek szerint számított értékesítési bevétele után elszámolt alapképzés összegét az értékesítési bevétel előírások szerinti helyesbítése miatt (pl. árfolyamváltozás) utólag nem köteles módosítani.
b) közvetlen anyagköltségnek minősül: az utókalkulációban a beszámolási időszak közvetlen anyagköltségeként elszámolt összeg csökkentve a hulladék, vagy megtérülés címen figyelembe vett összegekkel. Az így számított közvetlen anyagköltség nem tartalmazhatja a saját előállítású termékek (féltermékek, alkatrészek, törzsegységek, gőz, villamosenergia stb.) értékét, csak az ezek előállításához felhasznált követlen anyagok értékét.
(3) A kivitelező építőipar ágazatba sorolt vállalatok a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kötelesek alkalmazni, hogy
- a közvetlen anyagköltségen túlmenően az összes közvetlen fuvarozási és rakodási költséggel is csökkentik,
- a saját továbbfelhasználásra kiszállított ipari késztermékek termelői áron számított összegével viszont növelik
az értékesítési bevételt.
A közvetlen anyagköltség tartalmazza a saját előállítású ipari termékek felhasználásának az ágazati számlakeretben meghatározott értékét is.
(4) A műszaki fejlesztési alapba kell helyezni az (1) bekezdésben foglaltak szerinti összegeken felül:
a) a prototípusok, a kísérleti termékek értékesítése esetén azoknak a vállalatnál a készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékét;
b) a központi műszaki fejlesztési alapokból a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenység költségeihez nyújtott - végleges vagy visszafizetendő - támogatás összegét;
c) más vállalatok által műszaki fejlesztési alapjukból az erre vonatkozó szerződés [67/1970. (XII.31.) PM számú rendelet] alapján átengedett összegeket.
(5) Rendeltetésszerű beruházási forrásból kell a műszaki fejlesztési alap javára visszatéríteni:
a) a saját vállalkozásban előállított kísérleti berendezések, valamint a kísérlet tárgyaként beszerzett, állóeszköznek minősülő eszközök aktiválása esetén - ideértve a saját vállalkozásban előállított kísérleti eszközként felhasznált állóeszközöket is - azoknak a vállalatnál a készletértékelés alapjául szolgáló önköltségen számított értékét csökkentve a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással;
b) a kísérletek eszközeként beszerzett állóeszközök [7. § (1) bekezdés c) és d) pontjai] végleges termelésbe állítása alkalmával pedig - a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással csökkentve - azok beszerzési áron számított értékét;
c) a beruházás üzembehelyezését követő három éven belül a technológiai célú beruházások [7. § (1) bekezdése e) pont] teljes beszerzési értékét csökkentve a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással.
4. §
(1) A 2. számú mellékletben szereplő szövetkezet műszaki fejlesztési alapot továbbra is köteles képezni. E szövetkezetekre a vállalatokra megállapított szabályok érvényesek.
(2) A 2. számú mellékletben nem szereplő szövetkezet műszaki fejlesztési alapot saját döntése alapján képezhet.
(3) Ha a szövetkezet a (2) bekezdés alapján műszaki fejlesztési alapot képez, akkor a képzés költséghányadát e rendeletben a szakágazatára vonatkozó műszaki fejlesztési költséghányad és tervezett műszaki fejlesztési költségeinek figyelembevételével maga határozza meg. A műszaki fejlesztési költséghányadot önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatában köteles a szövetkezet rögzíteni. Ezt a költséghányadot először 1980. január 1-i hatállyal lehet kialakítani. A műszaki fejlesztési alap képzésére vonatkozó döntést a szövetkezet műszaki fejlesztési alap igényének változása esetén felül kell vizsgálni. Ennek alapján lehet a műszaki fejlesztési költséghányadot módosítani. A módosítás időpontját és mértékét ugyancsak rögzíteni kell az önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatban. A szövetkezet egyes termékei termelői árainak kialakítása során a saját hatáskörben meghatározott műszaki fejlesztési kulcsoktól az 5. § (1) bekezdésben foglaltak szerint eltérhet. Ebben az esetben a szövetkezetre az 5. § (2)-(4) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak. A szövetkezet a saját döntés alapján képzett műszaki fejlesztési alap után központi műszaki fejlesztési hozzájárulást nem fizet.
(4) Ha a szövetkezet nem képez műszaki fejlesztési alapot, akkor ténylegesen felmerült műszaki fejlesztési költségeit műszaki fejlesztési alapjának meglevő maradványa, illetve ilyen maradvány hiányában költségei terhére köteles elszámolni.
5. §
(1) A vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem az 1. számú mellékletben előírt műszaki fejlesztési költséghányadoktól - az építőipari kivitelezés ágazatba és a szállítás-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatok kivételével - termékei termelői árainak kialakítása során eltérhet. Az eltérő mértékeket, illetve azok módosításának időpontját a vállalat Önköltségszámítási és Árképzési Szabályzatában köteles rögzíteni.
(2) Amennyiben a vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem az (1) bekezdés szerint eltérő műszaki fejlesztési költséghányadokat alkalmaz az éves mérlegkészítés során köteles meghatározni, hogy:
- a közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétele és az 1. számú mellékletben foglalt műszaki fejlesztési költséghányad alapján milyen összegű műszaki fejlesztési alap képződött volna (továbbiakban: számított műszaki fejlesztési alap);
- a számított műszaki fejlesztési alap milyen összeggel tér el az év során ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alaptól.
(3) Ha a számított műszaki fejlesztési alap összege kisebb a ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alapnál, akkor a műszaki fejlesztési alapba helyezett összeg változatlan marad.
(4) Ha a számított műszaki fejlesztési alap összege nagyobb a ténylegesen képződött műszaki fejlesztési alapnál, akkor a különbözetet a különféle ráfordításokat növelve műszaki fejlesztési alapba kell helyezni.
6. §
A műszaki fejlesztési alap képzésének megelőlegezésére, illetve a felmerült, de műszaki fejlesztési alap hiányában nem fedezett műszaki fejlesztési költségekre hitel igényelhető. A hitel törlesztése a műszaki fejlesztési alapból történik.
7. §
(1) A műszaki fejlesztési alapból fedezhető kutatás-fejlesztési ráfordítások a következők:
a) - gyártmány, termék, szolgáltatás fejlesztés (beleértve a gyártmány működtetéséhez szükséges élet- és balesetvédelmi biztonságtechnika korszerű módszereinek kidolgozását) költségei;
- gyártás, üzemeltetés és javítás (technológia) fejlesztés költségei;
- a saját kutatások költségei (beleértve az ilyen célokat szolgáló eszközök - pl. célgépek - kutatás-fejlesztési költségeit, valamint a vállalati szervezeten belül elkülönített, kizárólag műszaki fejlesztési tevékenységgel foglalkozó szervezeti egységek költségeit);
- kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel, illetve más vállalatokkal végeztetett kutatás-fejlesztési munkák ára és díja;
- kül- és belföldi szabadalom, licenc, know - how ellentértéke (alapdíj, szerződés szerinti darabdíj, feltalálói díj stb.);
- szabadalmi oltalom megszerzésének és fenntartásának költségei;
- találmányok, know-how-k és nagyobb jelentőségű újítások kivitelezési költségei;
- a műszaki fejlesztési tevékenységgel összefüggésben külső szakértők igénybevételének költségei;
- a prototípus előállítás költségei;
- a 0-széria többletköltségei;
- a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő tervezési-, technológiai-, szerkesztési, vizsgálati díjak;
- a műszaki információ költségei;
- az új, vagy továbbfejlesztett termékek műszaki adatait, felhasználhatóságát, teljesítményét, minőségét stb. ismertető tájékoztatók;
- a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatok díjai;
- szabványosítás és tipizálás költségei;
- a műszaki fejlesztést szolgáló termelésszervezési megbízások költségei;
- a kísérleti üzemek működtetésének többletköltségei;
b) a kutatás-fejlesztési kísérletek tárgyát képező berendezések költségei;
c) a kísérleti félüzemek és kísérleti építmények megvalósításának költségei;
d) a kifejezetten műszaki kutatás-fejlesztési kísérletek eszközéül szolgáló, az Ipari Termékek Jegyzékében a 46-5 és a 46-6 termékcsoportba, valamint a 47 termékfőcsoportba tartozó termékek beszerzése, illetve házilagos előállítása;
e) technológiai célú vállalati kutatás-fejlesztéssel szorosan összefüggő beruházás - melyet a kísérletek megkezdése alkalmával aktiválni kell -, a felügyeleti szerv, illetve az ágazati minisztérium engedélye alapján.
(2) Veszteséges gazdálkodás esetén a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 20. §-a alapján a képződő műszaki fejlesztési alap a veszteség rendezésére felhasználható.
(3) Nem számolhatók el műszaki fejlesztési költségként:
a) - a termelési célt szolgáló eszközök;
- a kutatás-fejlesztési kísérletek eszközéül szolgáló állóeszközök beszerzési, illetve előállítási költségei - az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban felsorolt termékek kivételével;
b) az újítási díjak;
c) - termelési és értékesítési költségek;
- az általános tájékoztatást szolgáló kiadások (pl. a vállalatok kiállításon, vásárokon való részvételi díjai; a vállalati dolgozóknak utazási irodák által szervezett utazásokon való részvételi díjai; jóléti, reprezentációs költségek);
- kizárólag ügyvitelszervezéssel kapcsolatos kiadások.
8. §
(1) A 3. § (1) bekezdés, illetve a 4. § (2) bekezdés szerint képzett műszaki fejlesztési alap és a 3. § (4)-(5) bekezdés szerint műszaki fejlesztési alapba helyezett összegek, valamint a 9. § (2) bekezdés alapján befizetett központi műszaki fejlesztési hozzájárulás közötti különbözet összegét, csökkentve a (2) bekezdés szerinti ráfordításokkal, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig elkülönített bankszámlára kell átutalni.
(2) A 7. § (1) bekezdés szerint ténylegesen felmerült költségek közül:
a) a számlával igazolt ráfordítások az elkülönített számláról negyedév közben bármikor kiegyenlíthetők;
b) a saját kutatások költségei a negyedévi elszámolás alkalmával számolhatók el.
A központi műszaki fejlesztési alapokba visszatérítendő támogatás összege ugyancsak a negyedévi elszámoláskor számolható el.
(3) Az elkülönített betét után a pénzintézet - betéti szerződés alapján - a mindenkori Hitelpolitikai Irányelvekben szereplő kamatot fizeti.
9. §
(1) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás alapja kizárólag a 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerint képződő műszaki fejlesztési alap, illetve ha a vállalat és a mezőgazdasági nagyüzem termékei termelői árainak kialakítása során az előírt műszaki fejlesztési kulcstól eltér, akkor az 5. § (2)-(4) bekezdés szerinti műszaki fejlesztési alap.
(2) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás befizetésére kötelezettek körét és a hozzájárulás mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét a várható éves közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevétel alapján az 1. számú mellékletben szereplő műszaki fejlesztési költséghányad alapul vételével kell meghatározni a 3. számú mellékletben feltüntetett százalékos kulcsok figyelembevételével. Az így kiszámított összeg 1/12 részét havonta, minden hó 20. napjáig előlegként kell befizetni a területileg illetékes adóelszámolási iroda által kezelt "központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára".
(4) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét minden év lezárása után a tényleges közvetlen anyagköltséggel csökkentett összes értékesítési bevételnek megfelelően kell kiszámítani. A hozzájárulásnak az év folyamán előlegként befizetett és a képződött műszaki fejlesztési alapból ténylegesen fizetendő összeg közötti különbözetét a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni és pénzügyileg rendezni.
(5) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, befizetésénél és ellenőrzésénél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. §
(1) A műszaki fejlesztési alap év végéig fel nem használt összegét alapmaradványként a következő évre kell átvinni.
(2) A műszaki fejlesztési alap és a műszaki fejlesztési költségek elszámolási, nyilvántartási előírásait az ágazati számlakeretek tartalmazzák.
11. §
(1) Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1971. (II. 16.) PM számú és az ezt módosító 2/1975. (I. 15.), a 9/1976. (V. 8.) és a 13/1978. (VIII. 2.) PM rendeletek hatályukat vesztik.
(2) A gépipar és a könnyűipari ágazatba sorolt vállalat, a Csepel Vas- és Fémművek, valamint a mezőgazdasági nagyüzem ipari kiegészítő tevékenysége után 1980. december 31-ig továbbra is a korábbi jogszabály 2. §-a (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott értékesítési bevétel és ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletében foglalt műszaki fejlesztési kulcsok álapján köteles a műszaki fejlesztési alapot képezni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
1. sz. melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM sz. rendelethez
A műszaki fejlesztési költséghányadok2. számú melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez A műszaki fejlesztési alap kötelező képzésére kijelölt szövetkezetek
3. sz. melléklet a 48/1979. (XI. 1.) PM sz. rendelethez A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás mértékei