44/1979. (XI. 1.) PM rendelet

a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 5. §-ának (4) bekezdéstben kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
Az a vállalati (szövetkezeti) beruházást megvalósító gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: vállalat), amely a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott szintet meghaladó jövedelmezőségű beruházást valósít meg, de a fejlesztési alap pénzesz...

44/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásról
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 5. §-ának (4) bekezdéstben kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) Az a vállalati (szövetkezeti) beruházást megvalósító gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: vállalat), amely a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott szintet meghaladó jövedelmezőségű beruházást valósít meg, de a fejlesztési alap pénzeszközeit más jövedelmező fejlesztésre lekötötte, és így a Magyar Nemzeti Bank nyilatkozata szerint újabb hitelt nem vehet Igénybe, állami alapjuttatásban (a továbbiakban: alapjuttatás) részesíthető.
(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) és (3) bekezdésében felsorolt mezőgazdasági szervezetek beruházásaira.
2. §
(1) Alapjuttatás - a népgazdasági tervben előirányzott összeg erejéig - a Minisztertanács által jóváhagyott alapjuttatási irányelvekben foglalt feltételek szerint adható.
(2) Alapjuttatást a beruházási költségek és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök pénzügyi fedezetére lehet igényelni.
3. §
(1) Az alapjuttatásért az adózás előtti nyereségből járadékot kell fizetni.
(2) A Minisztertanács által- jóváhagyott alapjuttatási irányelvek határozzák meg a járadék mértékét és fizetésének időtartamát.
4. §
(1) Az alapjuttatási igényt az Állami Fejlesztési Bank (a továbbiakban: bank) bírálja el.
(2) Az alapjuttatási kérelmet a bank által meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(3) A bank a döntést az érdekelt ágazati és felügyeleti minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Külkereskedelmi Minisztérium és a beruházástól függően más érdekelt szervek véleményének figyelembevételével hozza meg.
5. §
(1) Az alapjuttatásról a bank és a vállalat szerződést köt.
(2) A bank a beruházás megvalósulása alatt és befejezése után ellenőrzi az alapjuttatásnál alapul vett és a szerződésben meghatározott feltételek teljesítését. Ha a feltételeket nem teljesítették, az alapjuttatás részben, vagy egészben visszavonható. Visszavonás esetén a már igénybe vett összeget a fejlesztési alapból lejárt hitelként vissza kell fizetni.
(3) A fejlesztési előirányzatot meghaladó többletköltségeket a vállalat a fejlesztési alapjából fedezi. Költségmegtakarítás esetén a megtakarított összeg az alapjuttatást csökkenti, és ebben az esetben járadékot a csökkentett összeg után kell fizetni.
6. §
(1) A vállalat a járadékot évenként négy alkalommal minden naptári negyedévet követő hónap 20. napjáig, illetőleg a IV. negyedévi járadékot a következő év február 15-ig fizeti be a bankhoz.
(2) A vállalatnak a járadék fizetését a szerződésben meghatározott összegben és időpontban akkor is teljesítenie kell, ha a beruházás a tervezettnél később, vagy alacsonyabb nyereséggel valósul meg, vagy más okok miatt a vállalatnál a tervezettnél kevesebb nyereség képződik.
(3) Ha a vállalat a járadékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az esedékes kötelezettséget a teljesítésig lejárt követelésnek kell tekinteni. A bank a lejárt követélést, - a késedelmi kamatokkal együtt beszedi a vállalat elszámolási betétszámlájáról azonnali beszedési megbízással. A vállalat az alapkamat és a késedelmi kamat együttes összegét termelési költségként számolja el.
7. §
Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.