adozona.hu
39/1979. (XI. 1.) PM rendelet
39/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) a szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem
A rendelet hatálya kiterjed az MJR 1 § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre.
A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezés...
39/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) a szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az MJR 1 § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre.
(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre a termelési adó vonatkozásában.
(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá az MJR hatálya alá tartozó, az egyes rendelkezésekben külön megjelölt egyéb gazdálkodó szervezetre.
Földadó
Adókötelezettség
2. §(Az MJR. 2. §-ához)
A mezőgazdasági nagyüzem és a mezőgazdasági földterülettel rendelkező jogi személyként működő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: földhasználó nagyüzem) adókötelezettsége akkor is fennáll, ha az adóköteles területet nem műveli meg, vagy nem rendeltetésének megfelelően hasznosítja.
Adómentesség
3. §(Az MJR. 3. §-ához)
(1) A háztáji föld természetbeni vagy pénzbeni megváltásánál az adómentesség a juttatások alapját képező terület nagyságának a művelési ág (csoport) üzemi átlagával számított aranykorona értéke után vehető igénybe.
(2) Az ideiglenes mentesség időtartama a következő :
a) szőlő 4 év,
b) cellulóznyárfa 10 év,
c) dió és gesztenye 10 év,
d) alma és körte alacsony- és közepes-törzsű telepítés esetén 8 év, termőkaros telepítés esetén 5 év,
e) alacsony- és közepes-törzsű cseresznye, meggy, valamint kajszi, szilva és mandula 6 év,
f) birs 5 év,
g) őszibarack 4 év,
h) köszméte, piros- és feketeribiszke 3 év,
i) málna 2 év,
j) szamóca 1 év.
(3) Az ideiglenes mentességre vonatkozó kérelmet legkésőbb a telepítés befejezését követő évben, a földadó-bevallás határidejéig kell az adóhatósághoz beadni.
(4) Ideiglenes mentesség akkor engedélyezhető, ha a kérelmező a telepítés szakszerű előkészítését és befejezését igazolja. Az igazolást cellulóznyárfa-telepítés esetén az erdőfelügyelőségtől, egyéb telepítések esetén az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőségtől kell kérni.
(5) Az ideiglenes mentességet általában a telepítés befejezését követő évtől lehet engedélyezni. Ha a telepítés tavasszal fejeződik be és a telepítés következtében a földterület a befejezés évében korábbi rendeltetése szerint nem hasznosítható, akkor az ideiglenes mentesség a telepítés befejezésének évétől engedélyezhető.
(6) Ha az ideiglenes adómentesség iránti kérelmet elkésve nyújtják be, a mentességnek a (2) bekezdésben meghatározott időtartama a késéssel csökken.
Az adó alapja és mértéke
4. §(Az MJR. 4. §-ához)
(1) A földadó mértéke a következő:
Szántó
Kert-szőlő-gyümölcsös
Rét-legelő
(2)
A hektáronkénti átlagos aranykorona értéket a szántó művelési ágra, a kert-szőlő-gyümölcsös művelési ágcsoportra és a rét-legelő művelési ágcsoportra elkülönítve kell megállapítani, olyan módon, hogy - művelési águknak megfelelően - a háztáji föld címén kiadott területeket és ezek aranykorona értékét is számításba kell venni.(3) A földadó alapjának kiszámításánál a használatba adott háztáji föld művelési ágának megfelelő tényleges aranykorona értékével a művelési ág összes aranykorona értékét csökkenteni kell.
(4) Az adóalap kiszámításánál a töredékhektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, az 5000 m2 nagyságú vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni. Ha a területegységre jutó átlagos aranykoronaérték töredékszám, akkor a töredéket 9 fillérig el kell hagyni, a 10 fillért vagy ennél nagyobb töredéket 1 koronára kell kerekíteni.
Adókedvezmény elemi kár címén
5. §(Az MJR. 5. §-ához)
(1) A földadó mérséklésére vagy elengedésére alapot nyújtó elemi csapások:
a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: valamennyi adóköteles művelési ágban;
b) a fagy: a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;
c) a homokverés: a szántó művelési ágban.
(2) Elemi csapás okozta kár címén a földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor van helye, ha
a) a károsodott földterület termése (hozamértéke) 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent,
b) az elemi csapás a száron levő terményt érte, vagy az ár-, illetve belvíz miatt a földet nem lehetett megművelni.
(3) Ha a földhasználó nagyüzemben gabonafélék átlag termelése külön-külön az előző három év átlagához képest aszály miatt 25 százaléknál nagyobb mértékben csökken, akkor a Pénzügyminisztérium - az (5) bekezdés szerint kijelölt kárbecslő bizottság és a megyei tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve javaslatára a földadót mérsékelheti vagy elengedheti.
(4) A károsult földhasználó nagyüzem az adó mérséklését vagy elengedését illetékmentes beadványban az első fokú adóhatóságtól az elemi csapást követő 30 napon belül kérheti. A kérelemben fel kell tüntetni a károsult földrészlet helyrajzi számát, művelési ágát, területének nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét. Az elemi csapást egyidejűleg a földhasználó nagyüzem székhelye szerint illetékes községi, városi tanács vb titkárának is be kell jelenteni.
(5) A keletkezett kár nagyságát a községi, városi tanács vb titkára által kijelölt három tagú kárbecslő bizottság állapítja meg. A kárbecslő bizottságnak meg. kell állapítania a kár jellegét és nagyságát, a kárt szenvedett terület nagyságát, valamint azt, hogy a terület a gazdasági év folyamán még hasznosítható-e.
(6) A kár nagyságát a kárt szenvedett terület terméseredményének (hozamértkének) csökkenése százalékában kell megállapítani. A viszonyítási alap az előző három év átlagos terméseredménye (hozamértéke). A kárt az utóhasznosítás hozamértékével csökkenteni kell.
(7) A hozamértéket
a) rögzített áras terményeknél rögzített áron,
b) a hatósági megkötésekkel kialakított árformába tartozó terményeknél hatóságilag megállapított tájékoztató áron,
c) egyéb terményeknél a felvásárló szervezetek által kialakított átlagáron, ennek hiányában szűkített önköltségen
kell meghatározni.
(8) A bizottságnak a kár nagyságáról - a terület megjelölésével - jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvet a községi, városi tanács vb titkára az első fokú adóhatóságnak küldi meg.
Az adó megállapításának módja
6. §(1) A földadót az ingatlannyilvántartás földterületi adatai alapján a tárgyév első napján fennálló állapot szerint kell megállapítani. A földadót különféle ráfordításként kell elszámolni.
(2) A földhasználó nagyüzem év közben bekövetkezett szervezeti változása (egyesülés, beolvadás, összevonás) esetén a következőképpen kell eljárni:
a) Ha a szervezeti változás július 1-ig megtörtént, akkor a jogutódnak az összevont adatok alapján kell a földadót kiszámítania, bevallania és fizetnie.
b) Az a) pontban említett határidő után bekövetkezett szervezeti változásnál a jogutód az egyesülés (összevonás) előtt külön-külön megállapított és bevallott adó együttes összegéből a pénzügyileg még nem rendezett részt köteles befizetni.
Jövedelemadó
Adómentesség
7. §(Az MJR. 7. §-ához)
Mentes a jövedelemadó kötelezettség alól az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben az egy főre jutó bruttó jövedelem összege 1980-ban nem haladja meg a 30 000 forintot. Ez az összeg 1981-től évente 1000 forinttal nő.
Az adó alapja
8. §(Az MJR. 8. §-ához)
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából munkadíjnak, illetve munkabérnek az év folyamán január 1-től december 31-ig végzett munkáért költségként elszámolt, az 1. számú mellékletben felsorolt pénzbeni és természetbeni juttatás minősül.
(2) Az átlagos állományi létszámot a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.
9. §
(1) A jövedelemadó alapja a következő összegekkel csökkenthető:
a) az előző év(ek) veszteségének tárgyévi kigazdálkodására előírt összegével, valamint a veszteség rendezésére felhasznált alapok tárgyévben visszapótolt összegével;
b) a termelőszövetkezet tagjától vagy annak örököseitől megváltott földek térítéseként a fejlesztési alap terhére elszámolt összeggel;
c) az állategészségügyi zárlat tartama alatt a zárlat alá helyezett fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók részére kifizetett munkadíjjal;
d) a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat ár- és belvízvédelemre kirendelt dolgozóinak a készültség ideje alatt kifizetett, valamint a rendkívüli vízszennyeződések elleni védekezéssel kapcsolatos munkadíjjal.
(2) A jövedelemadó alapját csökkenteni kell a mezőgazdasági nagyüzemek munkájában szervezetten résztvevő katonák, diákok (alsó- és középfokú oktatási intézmény tanulói, egyetemi és főiskolai hallgatók), valamint egyéb üzemek, intézmények dolgozói részére kifizetett bérekkel.
Az adó mértéke
10. §(Az MJR. 9. §-ához)
(1) Az egy főre jutó bruttó jövedelem a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat bruttó jövedelmének városi és községi hozzájárulással, továbbá a 9. §-ban felsoroltakkal csökkentett összegének és az átlagos állományi létszámnak a hányadosa.
(2) Az egy főre jutó adót az egy főre jutó bruttó jövedelem sávokra bontásával, a sávokba eső részek után a következő kulcsokkal kell kiszámítani:
0-25 000 Ft közötti része után 0,5%,
25 001-30 000 Ft közötti része után 1,0%,
30 001-35 000 Ft közötti része után 2,0%,
35 001-40 000 Ft közötti része után 4,0%,
40 001-45 000 Ft közötti része után 12,0%,
45 001-50 000 Ft közötti része után 18,0%,
50 001-55 000 Ft közötti része után 22,0%,
55 001-60 000 Ft közötti része után 26,0%,
60 001-65 000 Ft közötti része után 30,0%,
65 001-70 000 Ft közötti része után 33,0%,
70 001-75 000 Ft közötti része után 35,0%,
75 000 feletti része után 34,0%.
11. §
A közös vállalatnál és a betéti társulásnál jövedelemadó alapjának megállapításakor a tagjai által már elvont összeggel csökkentett nyereséget kell számításba venni.
Munkadíjadó
Az adó alapja és mértéke
12. §(Az MJR. 10., 11. és 12. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzemi és a vízgazdálkodási társulat a (3) bekezdésben meghatározott munkadíjszínvonalnak az előző évi tényleges munkadíjszínvonalhoz (a továbbiakban: viszonyítási alap) mért növekedése után a következő adókulcstáblázat alkalmazásával fizet munkadíj adót.
(2) A veszteséges, vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat, ha veszteségét vagy alaphiányát saját forrásból nem tudja rendezni, a következő évben a viszonyítási alapba az adóköteles munkadíj növekményt nem számíthatja be.
(3) A munkadíjszínvonal a 3. számú mellékletben felsorolt munkadíjak (munkabérek) és egyéb pénzbeni és természetbeni juttatások együttes összegének (a továbbiakban: munkadijtömeg) és az átlagos állományi létszámnak a hányadosa.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat, ha munkadíjszínvonala a tárgyévben nem emelkedik az adóköteles mértékig, a tárgyévben fel nem használt adómentes munka-díjszínvonal növekménnyel (a továbbiakban: munkadíjszínvonal-megtakarítás) a következő években az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül adómentesen növelheti munkadíj színvonalát.
(5) A mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaság munkadíj adóját tagjai fizetik.
Adókedvezmény
13. §(Az MJR. 13. §-ához)
(1) Adókedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet a "Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Üzemek Alaptevékenységének Osztályozása" szerinti "Zöldbégtermelés" (21 ágazat-főcsoport), a "Bogyós gyümölcsök termelése" (224 ágazatcsoport), a "Gyümölcstelepítés" (226 ágazatcsoport) és a "Szőlőtelepítés" (233) ágazatcsoport) tevékenység, valamint a kézi szedésű korai burgonya termelése után.
(2) Az adókedvezmény igénybevételekor a munkadíjszínvonal megállapításánál az (1) bekezdés szerinti tevékenységeket végző nem nyugdíjas tagok, állandó és időszaki alkalmazottak, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére közvetlen munkadíjköltségként elszámolt munkadíj tömeggel és átlaglétszámmal a mezőgazdasági nagyüzem tárgyévi és előző évi adatait csökkenteni kell. Az adókedvezményt igénybe vevő mezőgazdasági nagyüzemnek nyilvántartását úgy kell kialakítania, hogy az ellenőrzéshez a szükséges adatok rendelkezésre álljanak. Ha a mezőgazdasági nagyüzem a tárgyévben megszünteti azt az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet, amelyre előző évben adókedvezményt vett igénybe, az előző évben e címen levont munkadíjtömeget és létszámot nem számíthatja be a viszonyítási alapba.
(3) A (2) bekezdés szerinti átlaglétszámot úgy kell kiszámítani, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekben teljesített munkanapok számát a vasárnapokkal és a nem vasárnapra eső munkaszüneti napokkal csökkentett éves naptári napok számával kell osztani. Teljesített munkanapnak az a nap számolható el, amelyen a dolgozó a munkahelyen megjelent és részére munkadíjat számoltak el.
(4) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben felsorolt ágazatcsoportra (főcsoportra) külön-külön is igénybevehető, de az egy ágazatcsoportba (főcsoportba) tartozó valamennyi ágazat létszám- és munkadíjadatait számításba kell venni.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem a munkadíjszínvonal megállapításakor a tárgyévi és az előző évi munkadijtömeget csökkentheti a háztáji gazdaságba kihelyezett közös tulajdonú állatállomány gondozásáért elszámolt munkadíjak összegével.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezmény szempontjából azoknak a nem nyugdíjas tagoknak, állandó alkalmazottaknak, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak elszámolt munkadíj tömeg vehető számításba, akik az átlagos állományi létszámban - a közös állatállomány háztáji gazdaságban való gondozására elszámolt munkaidő nélkül is - egy főnek számítanak.
(7) A mezőgazdasági nagyüzem mind a tárgyévi, mind az előző évi munkadíjtömegből levonhatja annak az átlagos állományi létszámban egy főnek számító nem nyugdíjas tagnak, az állandó alkalmazottnak, illetve a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak az alma, körte és őszibarack betakarításra elszámolt közvetlen munkadíját, akit a munkamegállapodás szerint rendszeresen más ágazatban foglalkoztat.
(8) Ha a munkadíjtömeg a tárgyévben az előző évhez viszonyítva nem nő, a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a 12. § (1) bekezdésében meghatározott mértéken felül további 1 százalékkal növelheti munkadíjszínvonalát adófizetési kötelezettség nélkül.
(9) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a (8) bekezdésben foglaltakon felül a tárgyévi munkadíjtömegből levonhatja a létszámcsökkenés és az előző évi tényleges munkadíjszínvonal szorzataként számított munkadíjtömeg 30 százalékát. Ez az összeg a következő évben a viszonyítási alapba beszámítható.
(10) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat, egyes beruházások üzembehelyezésekor a 4. számú mellékletben foglaltak szerint növelheti viszonyítási alapját.
14. §
(1) Mezőgazdasági nagyüzem megalakulása (alapítása), egyesülése, beolvadása, illetőleg összevonása esetén a pénzügyminiszter - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben, az illetékes érdekképviseleti szervek véleményének kikérésével - állapítja meg a viszonyítási alapot.
(2) Vízgazdálkodási társulat megalakulása, egyesülése, illetőleg összevonása esetén a pénzügyminiszter - az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben, az illetékes érdekképviseleti szervek - állapítja meg a viszonyítási alapot.
(3) Üzemrészek átadása-átvétele esetén - ideértve a földcseréket is - a viszonyítási alap kiszámításánál a munkadíj tömeget és az átlagos állományi létszámot az átvevőnek növelnie, az átadónak csökkentenie kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített létszám és munkadíj tömeg adatokkal.
Részesedési adó
Adómentesség
15. §(Az MJR. 15. §-ához)
(1) Mentes az adókötelezettség alól:
a) A nyereségtől függő részesedési alapnak a következő táblázat szerint számított összege;
b) a 12. § (4) bekezdésben meghatározott munkadíjszínvonal megtakarítás tárgyévi összegének és az átlagos állományi létszámnak a szorzata;
c) a tanulmányi ösztöndíjra, újításra és a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatok díjazására a ténylegesen felmerült összegben képzett részesedési alap.
(2) A közös vállalat, betéti társulás és a korlátolt felelősségű társaság nyereségtől függő részesedési alapjának adómentes mértékét a mérleg szerinti és a tagjai részére felosztott nyereségének együttes összege alapján kell megállapítani. A nyereségtől függő adómentes részesedés az (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott mértéken belül legfeljebb annyi lehet, amennyi a legmagasabb adómentes részesedési alapot képező tagjánál az (1) bekezdés a) pontja szerinti részesedés. Az ezt meghaladó összeg után az MJR. 16. (2) bekezdésében meghatározott adót kell fizetni. Ha a korlátolt felelősségű társaságot részesedési adó kötelezettség terheli, a részesedési adót tagjai kötelesek megfizetni.
(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottnál kevesebb részesedési alapot képez, a különbözet 1 főre jutó összegével csökkentheti a munkadíj adó alapját. Ez az összeg azonban a következő év viszonyítási alapjába nem számítható be.
(4) Az a termelőszövetkezet és az a vízgazdálkodási társulat, amely 1978. évben több kiegészítő részesedést fizetett, mint amennyit az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés feltételei szerint 1978-ban adómentesen fizethetett volna, a különbözetet döntése szerint.
a) évente a tárgyévi jövedelemfelhasználásakor az (1) bekezdésben meghatározottakon felül adómentesen részesedési alapba helyezheti, vagy
b) részben, vagy egészben a 12. § (1) bekezdésében foglaltakon felül, adómentesen, a munkadíjszínvonal növelésére fordíthatja. A munkadíjszínvonal növelésre felhasznált összeg a következő év viszonyítási alapjába beszámít, de ezzel a tárgyévtől kezdve csökkenteni kell az e bekezdés a) pont szerint részesedési alapba helyezhető összeget.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott 1978. évi kiegészítő részesedésként a 40/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet 3. számú mellékletének 2., 3., 7. pontjában felsorolt juttatások vehetők számításba.
Vegyes átmeneti intézkedések
16. §(1) Az 1980. évi munkadíjszínvonal növekedésének viszonyítási alapját a 12. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a következők szerint kell megállapítani. A viszonyítási alap:
a) a termelőszövetkezetben és a vízgazdálkodási társulatban a 12. § (3) bekezdés alapján számított 1978. évi tényleges munkadíjszínvonal, növelve az 1979. évre jövedelemszínvonal emelésre adómentesen engedélyezett összeggel, beleértve a korábbi években az adómentes növelési lehetőséghez képest elért megtakarítást is. Ahol egyedi határozat alapján kellett az 1979. évi adómentes jövedelemnövelés mértékét megállapítani, a viszonyítási alap kiszámításánál a határozatban a jövedelemszínvonalra előírt mértékkel lehet az 1978. évi munkadíjszínvonalat növelni;
b) az állami gazdaságban a 12. § (3) bekezdése alapján számított 1978. évi tényleges bérszínvonalnak a 14/1978. (XI. 3.) MüM számú rendelettel módosított 14/1975. (XI. 15.) MüM számú rendelet 11. § (1) bekezdésében adómentes növelésre engedélyezett mértékkel növelt összege;
c) az 1979-ben alakult mezőgazdasági nagyüzemben és vízgazdálkodási társulatban az 1979. évi adómentes jövedelemszínvonalnak a 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint 1979. évre számított nyereségtől függő részesedés összegével csökkentett része.
(2) Az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben a munkadíjtömeg és a 15. § alapján képzett részesedés együttes összegéből számított jövedelemszínvonal 1980-ban az 1979. évi ténylegesnél alacsonyabb, a különbséggel az 1980. évi eredmény felhasználásakor - egyszeri alkalommal - jövedelemszínvonalát adómentesen növelheti, ha a nyereség arra fedezetet nyújt.
(3) Az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben a munkadíj tömeg és a 15. § szerint képzett év végi részesedés együttes összegéből számított jövedelemszínvonal 1980-ban 8 százaléknál nagyobb mértékben haladja meg az 1979. évi tényleges jövedelemszínvonalat, a 8 százalékot meghaladó növekmény után - egyszeri alkalommal - az MJR. 16. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű adót köteles fizetni.
(4) A termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat a 28/1977. (XI. 5.) PM számú rendelettel módosított 40/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményt 1980. évben még igénybe veheti oly módon, hogy a jövedelem és létszámadatokkal az (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott viszonyítási alapot módosítja.
Termelési adó
Adókötelezettség
17. §(Az MJR. 17. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat termelési adót köteles fizetni a megrendelők részére végzett ipari termékelőállító (a továbbiakban: termékelőállítás), építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) és szállító, kiszerelő, továbbá egyéb szolgáltató tevékenysége után.
(2) Ha a megrendelő részére végzett munkát a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat alvállalkozóval vagy bérmunkában végezteti, adókötelezettsége az alvállalkozó vagy a bérmunkát teljesítő adókötelezettségétől függetlenül fennáll.
(3) A termelési adót akkor is meg kell fizetni, ha a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adóköteles tevékenységet engedély nélkül folytatja.
18. §
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából termékelőállítás:
a) Minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a megmunkálás alá vett anyag (termék) jellege, használhatósági foka, mérete megváltozik, vagy az így előállított termék az Ipari Termék Jegyzék negyedik számjegye szerint más besorolás alá esik;
b) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat által értékesítés céljából vásárolt termék bontása;
c) A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény hatálya alá tartozó kitermelés. Az adókötelezettséget a kitermelési engedéllyel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemre vagy vízgazdálkodási társulatra kell megállapítani még akkor is, ha a tényleges kitermelést más folytatja. Ha a kitermelést engedély nélkül végzik, az adókötelezettség azt a mezőgazdasági nagyüzemet terheli, amelynek területén a kitermelés folyik.
(2) Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a termékelőállítás saját anyagból vagy a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból, bérmunkában történik.
(3) Ha az előállított terméket a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat nem közvetlenül értékesíti, hanem azt szolgáltatás, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység (a továbbiakban: egyéb tevékenység) keretében felhasználja, a termékelőállítást terhelő adókötelezettség az egyéb tevékenységre megállapított adókötelezettségtől függetlenül fennáll.
19. §
Építési-szerelési tevékenységnek az építési-szerelési munkák áráról szóló rendelet hatálya alá tartozó munkák minősülnek.
20. §
(1) Kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység:
a) az eladás céljából vásárolt termékek értékesítése;
b) saját előállítású, vagy vásárolt terméknek nyílt árusítású üzletben, vagy állandó jellegű elárusító helyen történő eladása;
c) az ügynöki és a bizományosi tevékenység;
d) megbízás alapján áruda üzemeltetése jutalék ellenében;
e) szálloda- és vendéglátóipari tevékenység.
(2) A termelői borkimérés keretében engedéllyel folytatott poharazói tevékenység az adókötelezettség szempontjából vendéglátó tevékenység.
(3) A saját termelésű bornak (ideértve a forgalomba hozatalra nem alkalmas, vásárolt és feldolgozott nyersbort is) termelői borkimérés keretében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - történő értékesítése nem minősül sem kereskedelmi, sem vendéglátóipari tevékenységnek.
(4) Vásárolt és forgalombahozatalra változatlan állapotban (feldolgozás nélkül) alkalmas bor termelői borkimérésen keresztül vagy azon kívüli értékesítése kereskedelmi tevékenység.
(5) Vásárolt vagy saját termelésű bornak a Borforgalmi Vállalat, vagy egyéb feldolgozó vállalat részére értékesítése az adózás szempontjából nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.
21. §
Kiszerelés valamely terméknek (árunak) általában a fogyasztói (kiskereskedelmi) forgalombahozatalra alkalmas formába és mennyiségbe csomagolása, töltése. A kiszerelés során az áru jellege, minősége nem változik. Kiszerelt terméknek minősül az a termék, amely a kiszerelő eredeti, bontatlan csomagolásában kerül forgalomba és nem a vevő előtt kimérve került a fogyasztóhoz.
22. §
A rendelet alkalmazása szempontjából szolgáltatás a megrendelő részére végzett, a 17-21. §-okban meg nem jelölt minden tevékenység.
Adómentesség
23. §(Az MJR. 18. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzem mentes a termelési adókötelezettség alól a következő tevékenységek után:
a) a növénytermeléssel kapcsolatos szolgáltatás a talajelőkészítés, vetés, ültetés, talajerőpótlás, öntözés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás, az ültetvény- és erdőtelepítés, valamint annak ápolása, ideértve a csak növényápolási, kertészeti munkákra korlátozódó parkfenntartási tevékenységet is;
b) az állattartással és a hatósági állategészségügyi zárlattal kapcsolatos szolgáltatás, állatok tartása bér ellenében;
c) térítési díj ellenében mezőgazdasági termékek őrlése, darálása, hántolása, szárítása, tisztítása, osztályozása, csomagolása, konzervgyári előkészítése, előfeldolgozása, tartósítása, raktározása, hűtőtárolása és a takarmánykeverés;
d) a vásárolt virág, dísznövény, faiskolai termék és ezek szaporítóanyagának exportra történő értékesítése;
e) a saját tagjai és alkalmazottai, valamint a keretében működő mezőgazdasági szakcsoport részére végzett szállítás és rakodás;
f) a saját termelésű mező- és erdőgazdasági termékeknek a vevő telepére, valamint a vásárolt terméknek (anyagnak) a saját telephelyre szállítása;
g) mezőgazdasági gépeknek (az ITJ 39. termékfőcsoport) a mezőgazdasági nagyüzem és a mezőgazdasági kistermelő részére végzett javítása;
h) a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett meliorációs munka, talajvizsgálat, takarmányvizsgálat és egyéb mezőgazdasági jellegű laboratóriumi vizsgálat;
i) a mezőgazdasági nagyüzemből származó mezőgazdasági termékek értékesítése, továbbá a mezőgazdasági termelés céljából vásárolt termékeknek a tagjai és alkalmazottai, valamint a mezőgazdasági szakcsoportok tagjai részére értékesítése;
j) a vásárolt termék bontásából nyert anyag, alkatrész, ha azt a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak értékesítik;
k) az üzemi konyhai szolgáltatás;
l) a pálinka bérfőzése;
m) a mezőgazdasági termelést szolgáló vízszivattyúzás;
n) a hatóság által elrendelt ár- és belvízvédelmi készültség idején az Országos Vízügyi Hivatal szervei részére végzett szállítás, rakodás, vízelvezetés, szivattyúzás;
o) a mező- és erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadás.
(2) Mentes a termelési adókötelezettség alól a rendelet hatálya alá tartozó gazdasági társulásnak a tag mezőgazdasági nagyüzem részére, illetve tag mezőgazdasági nagyüzemnek a gazdasági társulás részére végzett termékelőállító-és egyéb tevékenysége. Ugyanez vonatkozik az agráripari egyesülésre és résztvevőire is. A mentesség a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra nem terjed ki.
(3) Mentes a termelési adókötelezettség alól a vízgazdálkodási társulat által a tagjai, illetve a társulati tagok által a vízgazdálkodási társulat részére végzett, a 4/1973. (XII. 12.) OVH számú rendelkezés 6-7. §-ában meghatározott és érmek végrehajtását szolgáló, a 9. §-ban felsorolt tevékenysége.
(4) Ha a gazdasági társulás vagy a vízgazdálkodási társulat tagja a gazdasági társulás vagy a vízgazdálkodási társulat részére a (2) és (3) bekezdés alapján adómentesen végez termékelőállítást, szolgáltatást vagy építési-szerelési munkát és azt a társulás vagy a vízgazdálkodási társulat nem saját maga használja fel, hanem értékesíti akár egy másik tagja részére is, a termelési adót a gazdasági társulásnak, illetőleg a vízgazdálkodási társulatnak kell megfizetnie, mintha az adóköteles tevékenységet maga végezte volna. Az előzőek szerint kell értelemszerűen eljárni, ha a gazdasági társulás végez hasonló tevékenységet a tagjai részére.
Az adó alapja és mértéke
24. §(Az MJR. 19. §-ához)
(1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység ellenértékeként elszámolt árbevétel fogyasztói forgalmi adóval csökkentett, illetve az árbevételbe beszámító árkiegészítéssel növelt összege. Árbevételen a kiszámlázott, valamint a készpénzforgalom útján elért összeget kell érteni.
(2) Termékelőállítás esetén, ha az eladási ár a csomagolóanyag vagy göngyöleg értékét is magában foglalja, annak értékével a termelési adó alapja nem csökkenthető még akkor sem, ha az eladó azt meghatározott értékben visszaveszi.
(3) Ha a termékelőállításhoz egyéb tevékenység is kapcsolódik, illetőleg ha a mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat az egyéb tevékenysége keretében termékelőállítást is végez, az adóalap megállapítása szempontjából külön kell választani az előállított termék és az egyéb tevékenység árbevételét és az azokra meghatározott adókulcsok szerint kell az adót fizetni. Ebben az esetben a saját előállítású termék után fizetendő adó alapja:
a) kereskedelmi vagy vendéglátó egység részére történő átadás esetén a kiszállításkor érvényes kiskereskedelmi (irány-) árréssel csökkentett fogyasztói ár;
b) építési-szerelési tevékenység és szolgáltatás esetén az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított termelői, ennek hiányában a kis- és nagykereskedelmi (irány-) árréssel csökkentett fogyasztói ár.
(4) Építési-szerelési tevékenységnél a termelési adó alapja az árhatósági rendelkezések szerint számított építési-szerelési munka ára, amelyet a felhasznált saját előállítású vagy vásárolt, valamint a megrendelő által rendelkezésre bocsátott termék (anyag) értékével csökkenteni nem lehet. A termelési adó alapját azonban csökkenteni kell az alvállalkozók által végzett munka ellenértékével. Ilyen szempontból a kivitelezésben résztvevő kisiparos is alvállalkozónak minősül.
(5) Ha a szolgáltató tevékenység keretében saját előállítású vagy vásárolt termék (anyag) kerül felhasználásra, annak értékét az adó alapjának megállapításánál az adóalapba be kell számítani. Ez alól kivétel az a Szolgáltatás, amelynél a felhasznált anyagok, alkatrészek és felszerelési cikkek után csak az árhatóság által meghatározott pótlék alkalmazható. A pótlék adóköteles.
(6) A 19. § szerinti árszabályozó rendelkezés hatálya alá tartozó munkáknál a termelési adó alapjába a megrendelő által rendelkezésre bocsátott berendezési tárgyak, szerelvények értékét nem kell beszámítani. Az ezek után felszámítható pótlék adóköteles.
25. §
(1) A termelési adó alapja a kereskedelmi (vendéglátó) tevékenység után a 24. § (1) bekezdés szerinti árbevétel.
(2) Ha a saját előállítású göngyölegben szállított áru ára magában foglalja a göngyöleg ellenértékét is, külön a göngyöleg után termelési adót fizetni nem kell.
(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat - az árhatósági előírásoktól eltérően, bár a termék ára a göngyöleg árát magában foglalja -, a saját előállítású göngyöleg ellenértékét külön tételben számlázza, a göngyöleg után a termékkel azonosan kell adózni.
(4) Ha az árhatósági rendelkezések szerint a saját előállítású göngyöleg árát, a benne szállított termék ára nem foglalja magában, függetlenül attól, hogy a göngyöleg ellenértéke nem külön tételben kerül számlázásra, a göngyölegre, mint önálló termékre külön kell az adókötelezettséget megállapítani. Az árbevételből a göngyölegre eső részt annak termelői ára alapján kell meghatározni.
(5) Ha a saját előállítású göngyöleget - az árhatósági rendelkezések szerint - az áruval együtt, de külön tételben, visszavételi kötelezettséggel, betétdíjas áron számlázzák, az adófizetési kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha a vevő a göngyöleget a szerződésben foglalt határidőig nem küldi vissza.
(6) Ügynöki és bizományosi tevékenységnél a termelési adó alapja az ügynöki és bizományosi díj. Ha azonban az ügynök vagy a bizományos az áru ellenértékét saját pénzeszközeiből kiegyenlíti, akkor a termelési adó alapja az áru ellenértékével megnövelt ügynöki, illetve bizományosi díj.
(7) Saját előállítású termék kiszerelésénél a kiszerelés a termékelőállítástól nem különül el és a termék értékesítésekor a kiszerelés után külön adókötelezettség nincs. A kiszerelés költsége benne van az eladott termék árában és azzal együtt kell utána adózni.
(8) Más tulajdonát képező, megrendelésre kiszerelt termékek esetén az adó alapja a tevékenység ellenértékeként kapott összeg, amely nem csökkenthető a kiszereléshez felhasznált, vásárolt segédanyagok értékével.
(9) Ha a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a kiszereléshez saját előállítású csomagolóeszközt használt fel, a csomagolóeszköz előállítása után a termelési adót a kiszerelés adójától függetlenül meg kell fizetni. A termelési adó kiszámításánál a csomagolóeszköz termelői árát (kis- és nagykereskedelmi irányárréssel csökkentett fogyasztói árát) kell alapul venni.
26. §
(1) A termelési adó kulcsait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) Beruházási vállalattal kötött szerződés alapján végzett építési-szerelési munka esetén az adó mértékét nem a beruházási vállalat, hanem a beruházó hovatartozása szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adó mértékének meghatározása szempontjából a beruházót kell megrendelőnek tekintene
27. §
(Az MJR. 20. §-ához)
(1) Budapest fővárosban és vonzáskörzetében, valamint Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged megyei városokban a kohászati termék, fémszerkezet és fémtömegcikkipari termék, gép, közlekedési eszköz, villamosgép, híradástechnikai, vákuumtechnikai és műszeripari termék előállításával foglalkozó, valamint vegyipari, könnyűipari, építési-szerelési és szállítási tevékenységet folytató mezőgazdasági nagyüzem - e tevékenységek után - a rendelet 5. számú mellékletében szereplő kulcsokkal kiszámított adót 10 százalékkal növelt összegben köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából Budapest főváros vonzáskörzetét a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága javaslata alapján a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jelöli ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség azt a mezőgazdasági nagyüzemet terheli, amelynek székhelye az említett helységekben van, illetőleg amelynek székhelye nem az említett helységekben van, de az ipari termékelőállítást és az építési-szerelési tevékenységet az említett helységekben végzi, valamint a szállítást végző mezőgazdasági nagyüzemet, ha a megrendelő székhelye magánszemélynél: lakhelye) is az említett helységekben van.
28. §
(1) A termelőszövetkezet a mérlegbeszámolójának adatai alapján köteles elkülönítve meghatározni a mezőgazdasági és az ipari tevékenységből származó árbevételét. Az ipari tevékenységből eredő árbevételt az 1002/1976. (I. 20.) Mt. h. számú határozat I. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározottak alapján kell megállapítani. Az erre vonatkozó számításokat az adóbevallás bizonylataként kell kezelni és megőrizni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számításnál árbevételnek minősül a saját kivitelezésű beruházásnak az érvényes jogszabályi előírások szerint elszámolt teljesítményértéke, illetőleg a saját tenyésztésből átminősített tenyész- és igásállatok elszámolt tenyészértéke is.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezet az ipari tevékenységből eredő árbevételének aránya szerint az 1002/1976. (I. 20.) Mt. h. számú határozat II. fejezetének 1. pontjában meghatározottak alapján mezőgazdasági, mezőgazdasági-ipari, vagy ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek minősül.
(4) A mezőgazdasági ipari szövetkezet az (1) bekezdésben meghatározott ipari tevékenységét terhelő termelési adó összegének 5 százalékát emelt mértékű, az ipari-mezőgazdasági szövetkezet az adó összegének 10 százalékát kiemelt mértékű többlet termelési adóként köteles befizetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti többlet termelési adó alapját a 27. § (1) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső termelőszövetkezetnél a 10 százalékkal növelt összegű termelési adó képezi.
Adókedvezmény
29. §(Az MJR. 21. §-ához)
(1) Az MJR. 21. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt a kedvezőtlen adottságú nagyüzem - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az eredménye javára vagy közvetlenül a fejlesztési alapja növelésére számolhatja el.
(2) Ha az MJR. 21. § (1) bekezdése szerinti kedvezmény a kedvezőtlen adottságú nagyüzemet a telephelyén működő gazdasági társaság tevékenysége után a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek vagyoni részarányának megfelelő mértékben illeti meg, ezt az összeget közvetlenül a fejlesztési alap javára kell elszámolni.
Vegyes és záró rendelkezések
30. §A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet a jövedelemadója, a munkadíj- és részesedési adója, valamint a termelési adója megállapításakor a keretében működő szakcsoport közös tevékenységében foglalkoztatottak létszám- és munkadíj adatait, továbbá a közös tevékenységből származó eredményt és árbevételt is köteles számításba venni.
31. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba.
(2) A munkadíjadó és a részesedési adó kiszámításánál a 15. § és a 16. §-ban meghatározottak szerint a rendelet hatályba lépése időpontjáig érvényben volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A termelési adóra vonatkozó rendelkezéseket az 1980. január 1. napja után elért adóköteles árbevételek tekintetében kell alkalmazni - az adóköteles tevékenységre vonatkozó megállapodás időpontjától és feltételeitől függetlenül.
(4) A 25/1979. (VII. 21.) MT számú rendelet 2. § (5) bekezdése végrehajtása vonatkozásában a 28/1977. (XI. 5.) PM számú rendelettel módosított 40/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet 1. §-a továbbra is irányadó.
(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 39/1975. (XI. 15.) PM, a 40/1975. (XI. 15.) PM, az ezt módosító 28/1977. (XI. 5.) PM, a 23/1978. (XI. 2.) PM, valamint a 68/1975. (XII. 17.) PM, az ezt módosító 32/1976. (X. 31.) PM, a 12/1977. (VII. 1.) PM, továbbá a 10/1973. (II. 17.) PM számú rendelet, valamint a 2/1976. (I. 31.) PM számú rendelet és a 3/1966. (I. 12.) PM számú rendeletnek a mezőgazdasági nagyüzemeket és az agráripari egyesüléseket érintő rendelkezése.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez
Munkadíjak és munkabérek
A rendelet alkalmazása szempontjából munkadíj, illetve munkabér:1. Az alapmunkadíj (törzsbér).
2. A bérköltség terhére elszámolt prémium és jutalom.
3. A jutalék.
4. A bérpótlék.
5. A kiegészítő fizetés.
6. Az egyéb munkadíj (bér).
A bérköltség terhére a fenti címeken elszámolt természetbeni juttatás is munkadíj (munkabér).
Nem kell a munkadíjak (munkabérek) között számításba venni a tartós külföldi kiküldetésben levők külföldi pénznemben kifizetett bérét.
1. Az alapmunkadíj (törzsbér) a teljesített munkáért, illetve a munkában töltött idő hosszától függően kifizetett munkadíj (munkabér), ide értve
- a teljesítménybért,
- az időbért (órabért, havibért),
- a teljesített túlórák alapbéreit (a túlórapótlékot nem!),
- az állásidőre kifizetett munkabéreket,
- a részesműveléssel, családi vagy egyéni műveléssel kapcsolatos munkadíjakat (munkabéreket), ide értve a biztosító térítésének összegéből a részesművelőknek juttatott részt,
- a mezőgazdasági nagyüzem állatállományához tartozó állatoknak a háztáji gazdaságban vállalt tartásáért elszámolt munkabéreket.
2. A bérköltség terhére elszámolt prémium és jutalom, ide értve
- a szocialista munkaverseny eredményeként adományozott jutalmat,
kivéve: az állami és társadalmi szervek által központilag meghirdetett munkaversenyek keretében adományozott díjakból jutalmazásra fordított összeget,
- a különféle évfordulókor adott jutalmat,
kivéve: a Munka Törvénykönyvében és az 1967. évi III. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendeletben meghatározott mértékű jubileumi jutalmat.
3. A jutalékos rendszerben dolgozók jutaléka.
4. A bérpótlékok a különleges munkakörülmények miatti, valamint a beosztás és képesítés után járó pótlékok, ide értve
- a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, túlórapótlékot, idénypótlékot stb.,
- a készenléti időre fizetett munkabéreket,
- a mankópénzt, a nyelvtudás után járó pótlékot stb.,
- a személyi pótlékot, a kiemelt munkahelyi pótlékot,
- a tagsági pótlékot.
Nem lehet bérpótlékként elszámolni a családi és a különélési pótlékot, valamint az egyéb bérjellegű költségként elszámolandó bérkiegészítést.
5. A kiegészítő fizetés általában a munkában nem töltött munkaidőre kifizetett munkabér:
- a rendes (alap- és pót-), a jutalom-, a tanulmányi szabadság idejére kifizetett munkabér,
- fizetett ünnepnapra járó munkabér,
- a tanfolyamon, tanulmányúton eltöltött időre kifizetett munkabér,
- az állami és társadalmi kötelezettségek teljesítése miatt kieső időre elszámolt munkabér,
- az étkezési időre (munkaközi szünetre), a napi munkaidőn belül utazással eltöltött időre kifizetett munkabér,
- a le nem töltött felmondási időre kifizetett munkabér.
6. Az egyéb munkadíjak (bérek) között kell számításba venni:
- az állásukból felfüggesztett személyeknek járó munkabért,
- a bérköltség terhére elszámolt újítási és találmányi díjat,
- a fagyszüneti díjat,
- a megbízásos jogviszony alapján végzett munkák ellenértékét,
- a másodállásúak, mellékfoglalkozásúak részére kifizetett munkabért,
- az alkalmi munkavállalók munkabéreit, ide értve a mezőgazdasági nagyüzem munkájában szervezetten résztvevő katonák, diákok, más üzemek, intézmények dolgozóinak kifizetett munkadíjat,
- az átalányfizetéses (gebines) rendszerben foglalkoztatottak munkabérét,
- a szakmunkások felsőfokú tanulmányaival, illetve tanfolyami előképzésével kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott térítéseket,
- minden - egyéb jogszabályi előírás szerint - a bérköltség terhére elszámolandó kifizetéseket,
- a jogszabály előírásaitól eltérő juttatásokat (munkaruha, egyenruha helyett pénzbeni megváltás stb.).
2. számú melléklet a 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez Az átlagos állományi létszám E rendelet alkalmazása szempontjából az átlagos állományi létszámot az alábbiak szerint kell meghatározni:
I. Az átlagos állományi létszám meghatározása szempontjából:
A) A termelőszövetkezetnél és a vízgazdálkodási társulatnál:
1. Termelőszövetkezeti tag: az a nem nyugdíjas (járadékos) tag, aki a tárgyévben tagsági viszonyban áll. A nyugdíjas (járadékos) tagok létszámát az alkalmilag foglalkoztatottakéval együtt kell meghatározni.2. Állandó alkalmazott: akit a termelőszövetkezet határozatlan vagy meghatározott, de egy évnél hosszabb időtartamra folyamatos munkára alkalmaz, munkája, után bért fizet és munkakönyve a termelőszövetkezetnél van.
3. Időszaki alkalmazott: akit egy évnél rövidebb, de legalább egy hónapos időtartamú folyamatos munkára alkalmaz a termelőszövetkezet.
4. Állandó, vagy időszaki jelleggel foglalkoztatott családtag: aki termelőszövetkezeti tag családtagja és sem a termelőszövetkezettel, sem mással tagsági vagy munkaviszonyban nem áll és akit a közös gazdaság legalább egy hónapig, vagy ennél hosszabb ideig folyamatosan foglalkoztat.
5. Alkalmilag foglalkoztatott: az tag, akinek a tagsági viszonya egész évben fennállott, de nem teljesítette a II. 1/a pontban meghatározott munkaidőt, továbbá a nyugdíjas és járadékos tag, valamint az a munkavállaló, akinek nincs a 2-4. pontokban meghatározott folyamatos munkaviszonya a termelőszövetkezettel, de munkát végez és részére munkadíjat vagy bért fizettek. Alkalmilag foglalkoztatottnak kell tekinteni minden esetben a bedolgozót, a részmunkaidőben, a mellékfoglalkozásban, a másodállásban és a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottat.
B) Az állami gazdaságnál:
6. Teljes munkaidőben foglalkoztatott: az a dolgozó, akinek a kötelező munkaideje azonos a munkakörre munkarend szerint kötelező munkaidővel, és folyamatos munkaviszonya egy hónapnál tovább tart.7. Egyéb foglalkoztatott: minden olyan teljes munkaidőben foglalkoztatott, akinek folyamatos munkaviszonya nem éri el az egy hónapot, továbbá az a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott, nyugdíjas, állományon kívüli stb. dolgozó, aki nem sorolható a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közé.
II. Az átlagos állományi létszám számítása
A) A termelőszövetkezetnél és a vízgazdálkodási társulatnál
1. Termelőszövetkezeti tagok
a) Azt a termelőszövetkezeti tagot kell egy főként számításba venni, akinek a tagsági viszonya egész éven át fennállt és a nődolgozó az ezer, a férfi az ezerötszáz munkaórát ténylegesen teljesítette. Azok a tagok is ide tartoznak, akiket év közben nyugdíjaztak, de az év folyamán a fenti munkaidőt teljesítették.b) Azoknak a tagoknak a munkaidő- és munkabér-adatait, akiknek tagsági viszonya egész éven át fennállt, vagy év közben nyugdíjazás miatt szűnt meg, de az a) pontban meghatározott munkaidőt nem teljesítették, az alkalmilag foglalkoztatottak adataival együtt kell számításba venni.
c) Azoknak a tagoknak a létszámát, akiknek tagsági viszonya év közben keletkezett vagy szűnt meg, az állományi hónapok összegének 12-vel való osztása útján kell megállapítani.
2. Az állandó alkalmazottat, akinek a munkaviszonya a tárgyévben folyamatos volt, egy főnek kell számítani. Ha a munkaviszonya nem tartott egész éven át, vagy a 8. pontban meghatározott okok miatt távol volt, állományi hónapjai alapján (állományi hónapok összege osztva 12-vel) kell számításba venni.
3. Az időszaki alkalmazottat és az állandó vagy időszaki jelleggel foglalkoztatott családtagot állományi hónapjaik alapján kell számításba venni.
4. Az 1/c, valamint a 2. és 3. pontban meghatározott létszám számításánál a két hetes vagy annál rövidebb tagsági, illetve munkaviszonyt (töredékhónapok) nem kell számításba venni, a két hetet meghaladó munkaviszonyt pedig egy hónapnak kell számítani.
5. Az alkalmilag foglalkoztatottak létszámát a részükre kifizetett munkabérnek az I. rész 1.-4. pontjában meghatározott tagok és alkalmazottak egy főre számított éves átlagbérével való osztása útján kell meghatározni.
B) Az állami gazdaságnál:
6. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak:
a) azok a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók számítanak egy fő állományi létszámnak, akiknek a munkaviszonya egész éven át fennáll;b) azoknak a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak, akiknek munkaviszonya év közben keletkezett, illetve szűnt meg, vagy a 8. pontban meghatározott okok miatt távol volt, átlagos állományi létszámát az állományban töltött munkanapok összegének az évi törvényes munkaidővel való osztása útján kell megállapítani.
7. Az egyéb foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát úgy kell meghatározni, hogy a munkabérük együttes összegét el kell osztani a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók egy főre számított éves átlagbérével.
8. A 2. pontban meghatározott alkalmazottak, illetőleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül a 6/b pontban meghatározott dolgozók létszámát a következő eltérésekkel kell megállapítani:
a) A szülési szabadságon, gyermekgondozási szabadságon lévőkre, a tényleges katonai szolgálatukat teljesítőkre, távollétük első napjától kezdve nem lehet állományi hónapot (napot) elszámolni.
b) Betegség, tartalékos katonai szolgálat, fizetésnélküli szabadság miatt távol lévőkre attól a naptól kezdve, hogy távollétük a három hónapot meghaladta, nem lehet állományi hónapot (napot) elszámolni.
9. Az 5. és 7. pontokban foglaltak szerinti létszám számításánál mind az alkalmilag foglalkoztatottak, illetve az egyéb foglalkoztatottak munkabéreit és egyéb juttatásait, mind az osztóként szereplő átlagbér meghatározásánál a munkadíjtömeget, a 3. számú melléklet szerint kell kiszámítani.
10. A tagok és alkalmazottak, valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül az állományi létszámba nem számíthatók be azok, akiket más gazdaságnak, vállalatnak, szervnek, intézménynek munkára átengedtek, ha fizetésüket közvetlenül az átvevőtől kapják és a távollét a két hetet eléri vagy meghaladja. Ezek állományi idejét az átvevő szervnél kell számításba venni.
11. Az átlagos állományi létszámot egész számra kerekítve kell megállapítani, kivéve a vízgazdálkodási társulatok közül a víz- és csatornamű társulatokat, ahol az átlagos állományi létszámot egy tizedesre kerekítve kell megállapítani.
3. számú melléklet a 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez A munkadíjtömeg megállapítása A munkadíj-színvonal megállapításánál be kell számítani a munkadíjtömegbe:
1. Az 1. számú mellékletben meghatározott munkadíjat, munkabért, kivéve a
a) mezőgazdasági nagyüzem munkájában szervezetten- résztvevő katonák, diákok (alsó- és középfokú oktatási intézmény tanulói, egyetemi hallgatók), valamint üzemek, intézmények dolgozóinak kifizetett munkadíjat (munkabért);
b) a találmányi, az újítási és a fagyszüneti díjat;
c) mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat ár- és belvízvédelemre kirendelt dolgozóinak készültség ideje alatt kifizetett, valamint a rendkívüli vízszennyeződések elleni védekezéssel kapcsolatos munkadíját;
d) szakember-támogatásra külön jogszabály alapján a költségvetésből folyósított, munkadíjköltségként elszámolt összeget.
2. A termelőszövetkezet tagjai által bevitt földek utáni földjáradék összegét.
3. a) a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási, társulat dolgozóinak kiadott (eladott) természetbenieknél a 4. pont szerint meghatározott kedvezményt;
b) a dolgozók részére nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásoknál a jogszabályban meghatározott díjat, illetőleg ennek hiányában a belső szabályzatban meghatározott díjat vagy a szűkített önköltség és a térítés különbségét; kivétel ez alól a háztáji állatok legeltetésére szolgáló rét- és legelőterületek feljavításával kapcsolatos költség.
4. A 3. pont a) alpontjának alkalmazása szempontjából kedvezményként azt a különbözetet kell számításba venni, amellyel a dolgozók alacsonyabb árat térítettek, mint
a) rögzített áras terményeknél, termékeknél, állatoknál a rögzített ár;
b) hatósági megkötésiekkel kialakított árformába tartozó termények közül tájékoztató áras terményeiméi a tárgyévi hatósági tájékoztató ár; c) egyéb terményeknél, termékeknél a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat tárgyévi értékesítési átlagára, ennek hiányában nyilvántartási ára.
4. számú melléklet a 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez A 13. § (10) bekezdésében meghatározott kedvezmény az alábbiak szerint vehető igénybe:
1. Kedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet és a vízgazdálkodási társulatot, ha 58 kW és az azt meghaladó kapacitású traktorainak együttes állományát vagy önjáró betakarító gépeinek számát növeli. Az 58-tól 88 kW teljesítményű traktorok és önjáró betakarító gépek állományának növekedése után darabonként 10.000 forint, a 88 kW feletti teljesítményű traktorok állománynövekedése után darabonként 15.000 forint kedvezmény vehető számításba.
Növekedésnek az 58 kW és az azt meghaladó teljesítményű traktorok és az önjáró betakarító gépek 0-ig le nem írt (nem amortizálódott) január 1-i és december 31-i állományának különbözetét kell tekinteni. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a mezőgazdasági nagyüzemnek a termelési rendszer-gazda adja át törlesztés ellenében, s az nem kerül a gépet működtető nagyüzem tulajdonába. A rendszer-gazdát az átadott gép után a kedvezmény nem illeti meg.
2. Kedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet és a vízgazdálkodási társulatot, ha a tárgyévben közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások üzembehelyezésével növeli termelését. Az új létesítményben foglalkoztatott dolgozók kedvezménynél figyelembe vehető munkadíjszínvonalát a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat kérésére a termelőszövetkezetnél a megyei tanács v. b. pénzügyi szakigazgatási szerve a mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv egyetértésével, állami gazdaságnál az ÁGK, a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb állami vállalatnál a MÉM, vízgazdálkodási társulatnál az OVH állapítja meg, a mezőgazdasági nagyüzem, illetve vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonala és a munkadíjazásról, bérezésről szóló külön rendeletek alapján. A kedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy az így megállapított munkadíjszínvonal és a viszonyítási alap közötti különbözetet meg kell szorozni a fizikai dolgozók e területen teljesített munkaideje alapján számított átlagos állományi létszámával. Ezt a létszámot úgy kell meghatározni, hogy az üzembe helyezés időpontjától teljesített munkanapok összegét el kell osztani a vasárnapokkal és a nem vasárnapra eső munkaszüneti napokkal csökkentett éves naptári napok számával.
3. Az 1. és 2. pont szerint számításba vehető kedvezmény nem lehet több, mint az előző évi munkadíjtömeg és az adókulcs-táblázat alapján adómentesen elérhető növekedés 50 százalékának a szorzata.
4. A kedvezmény igénybevétele szempontjából közvetlen termelési célt szolgáló beruházásnak minősülnek:
- az állattenyésztési férőhelyek,
- a fafeldolgozó kapacitások.
- öntözőtelepek létesítése, illetve - legalább 50 ha öntözött terület-növekedés esetén - bővítése,
- takarmánykeverő, zöldtakarmány-, lisztkészítő, hibridkukorica-vetőmag előállító üzemek létesítései és általában mindazok az építmények, amelyek közvetlen termelés, illetőleg termékelőállítás céljából épülnek, eltekintve attól, hogy a termelés ágazati szempontból az alaptevékenységi, vagy azon kívüli tevékenységi körhöz tartozik.
A kedvezmény beruházási támogatással megvalósított korszerűsítés esetében is igénybe vehető. Nem minősülnek kedvezményre igényt nyújtó beruházásoknak azok, amelyek nem közvetlen termelési, termékelőállítási céllal létesülnek (pl. iroda, gépjavító műhely, gépszín, magtár, raktár, üzemi konyha stb.).
5. A kedvezmény igénybevétele szempontjából az üzembehelyezés időpontjának a műszaki átvétel napját kell számítani. Így kell eljárni akkor is, ha az új létesítményben már ezt megelőzően is folytattak termelést.
6. Az 1.-3. pont szerint megállapított összeggel a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az előző évi munkadíj-tömegét növeli.
5. sz. melléklet a 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez