adozona.hu
28/1979. (XI. 1.) PM rendelet
28/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem :
A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató ...
28/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszeréről
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem :
1. §(1) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató (fejlesztési) intézetekre (a továbbiakban: intézet) terjed ki.
(2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vállalaton (trösztön) belül működő kutatóhelyek (intézetek, laboratóriumok stb.). E szervezetek kutatási-fejlesztési tevékenységének pénzgazdálkodási, jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszere azonos azzal a vállalatéval, amelynek keretében működnek.
2. §
(1) Az intézet önállóan, vállalkozásszerűen fejti ki tevékenységét. Bevételeiből fedezi kiadásait, fizeti a jogszabályokban előírt adókat, képezi a kötelező tartalékalapot és az érdekeltségi alapokat (részesedési alapot, fejlesztési alapot és elkülönített tartalékalapot).
(2) Az intézet belföldi és export bevételei az országos és az ágazati központi programokban való részvételt biztosító szerződések, megbízások, valamint a vállalati (intézeti) megrendelések teljesítéséből; a saját kezdeményezésű kutatások értékesítéséből; a speciális eszközök (műszerek stb.) egyedi előállításából; a sikeresen befejezett kutatások termelésben történt hasznosításából származó eredmény részesedésből; továbbá az alapítólevél szerint egyéb termelői és szolgáltatói tevékenység ellenértékéből származnak.
(3) Hosszabb átfutású megbízások esetén az intézet teljesítményével arányos részszámlát jogosult a megbízónak benyújtani, amennyiben a teljesítés formáját, az egyes részmunkák határidejét és ellenértékét a szerződés rögzíti.
3. §
Az intézet jövedelemszabályozásánál az e rendeletben foglalt eltérésekkel a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló, továbbá az egyéb befizetéseket (városi és községi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, bérfejlesztési befizetés) szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. §
(1) Az intézet nyereségéből nyereségadót köteles fizetni. A nyereségadó alapját a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 3. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell számítani. Az így számított nyereségadó alapnak az intézeti összes tevékenység nettó árbevételéhez viszonyított 9 százalékos mértékéig 0 százalékos, az ezen felüli részt pedig 45 százalékos általános nyereségadó befizetési kötelezettség terheli.
(2) Az intézet felügyeleti szerve - minősítve az intézet kutatási-fejlesztési tevékenységét, elsősorban az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Tervben szereplő kutatási feladatok teljesítését - a 0 százalékkal adózó mértéket legfeljebb 3 százalék ponttal felemelheti, illetve csökkentheti a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának egyidejű értesítése mellett.
5. §
(1) Az intézetet a részesedési alap képzésénél a következő progresszív nyereségadó befizetési kötelezettség terheli:
(2) Az intézetnél a beszámolási időszakban a sikeresen befejezett kutatások termelésben történt hasznosításából származó eredményrészesedés, valamint a licenc adaptációs kutatásokból származó árbevétel együttes összegének, az intézeti összes tevékenység nettó árbevételéhez viszonyított kétszeres arányának megfelelő százalékkal csökkenthető az (1) bekezdés szerint számított progresszív nyereségadó.
6. §
(1) A tartalékalap kötelező szintje a nettó eszközérték 5 százalékának és a bérköltség 5 százalékának együttes összege.
(2) Ha az intézetnek a sikeresen befejezett kutatások, hasznosítására irányuló szerződéses tevékenysége nem járt gazdasági eredménnyel, az intézet az ezzel kapcsolatban kimutatható veszteségének (felmerült tényleges költségeinek) fedezetére az eredményelszámolás során - felügyeleti szervének javaslatára a Pénzügyminisztérium egyedi engedélye alapján - tartalékalapját visszapótlási kötelezettség nélkül igénybe veheti.
7. §
(1) Az intézet kutatási-fejlesztési tevékenysége mentes a fogyasztói forgalmi adó fizetési kötelezettség alól; az ipari és szolgáltatói tevékenysége fogyasztói forgalmi adó fizetési kötelezettségére pedig a fogyasztói forgalmi adóról szóló rendelkezések az irányadók.
(2) Az intézet értékesített termékei, szolgáltatásai árbevételéből műszaki fejlesztési alapot nem képezhet. Saját kezdeményezésű kutatásait (az intézeti műszaki fejlesztési tevékenység ténylegesen felmerült ráfordításait) költségei terhére köteles elszámolni. Ha az intézet kutatási-fejlesztési-termelési társulásban vesz részt, tényleges kutatási ráfordításait ugyancsak költségei terhére köteles elszámolni.
8. §
(1) Az intézet a kutatási-fejlesztési árak és díjak kialakítása során az Országos Anyag- és Árhivatal által kiadott árszabályozó rendelkezéseket köteles figyelembe venni.
(2) Az intézet a saját termelésű, értékesítésre kerülő ipari termékek és szolgáltatások árainak és díjainak kialakítását az érvényes árszabályozó rendelkezések alapján végzi.
9. §
(1) Az állóeszközök értékcsökkenési. leírásánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. - az AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKÉ-ben foglalt kulcsokat kell alkalmazni.
(2) Az intézet igazgatója egyes - különösen gyors avulás alá eső - kutatási célú állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelheti, illetve - ha arról a megrendelővel szerződésben megállapodtak - az állóeszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatja el.
(3) Az állóeszközök után - az ingatlanok kivételével - elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét, valamint az állóeszközök hasznosításából vagy selejtezéséből származó-bevételt az intézet köteles fejlesztési alapjába helyezni.
(4) Az ingatlanok után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét a területileg illetékes adóelszámolási irodánál vezetett "Vállalatok és szövetkezetek központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára" kell befizetni.
10. §
(1) Az intézet a saját termelésű ipari termékek és az ipari szolgáltatások* ár-, illetőleg díjbevétele után eredménye terhére 5 százalékos termelési adót köteles fizetni.
(2) Mentes a termelési adó alól az az ár- és díjbevétel, amely:
- prototípusok;
- 0-szériából származó termékek;
- új technológia kísérleti alkalmazása során előállított termékek:
- a központosított műszaki fejlesztési alap terhére az alappal rendelkező szervek konkrét megbízása alapján előállított termékek
értékesítéséből származik.
(3) A Pénzügyminisztérium - a felügyeleti minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslata alapján - a (2) bekezdésben fel nem sorolt termékek, illetőleg tevékenységek ár- és díjbevételét mentesítheti a termelési adó fizetési kötelezettség alól.
(4) A 0-szériából származó vagy az új technológia kísérleti alkalmazása során előállítható termékek legnagyobb mennyiségét az intézet igazgatója - a 0-széria gyártás, illetőleg az új technológia kísérleti alkalmazása előtt - a dokumentációban rögzíti. Ezen termékek értékesítéséből származó árbevétel - a dokumentációban előre rögzített mennyiségig - mentes a termelési adó fizetési kötelezettség alól.
11. §
(1) Ez a rendelet 1980. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a nyereségadó és a nyereségből képezhető érdekeltségi alapok kiszámításánál első ízben az 1980. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 63/1975. (XI. 22.) PM számú rendelet hatályát veszti; rendelkezéseit azonban az 1979. évi eredmény után esedékes nyereségadó és az érdekeltségi alapok kiszámításánál még alkalmazni kell.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 28/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethezÉpítésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
Építéstudományi IntézetÉpítésügyi Minőségellenőrző Intézet
Szilikátipari Központi Kutató- és Tervező Intézet
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Autóipari Kutató IntézetGépipari Technológiai Intézet
Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet
Műszeripari Kutató Intézet
Távközlési Kutató Intézet
Tüzeléstechnikai Kutató Intézet
Vasipari Kutató Intézet
Villamosipari Kutató Intézet
Könnyűipari Minisztérium
Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató IntézetTextilipari Kutató Intézet
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium
Közúti Közlekedési Tudományos Kutató IntézetKözponti Statisztikai Hivatal
Számítógépalkalmazási Kutató IntézetMezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
Faipari Kutató IntézetKözponti Élelmiszeripari Kutató Intézet
Nehézipari Minisztérium
Gyógynövénykutató IntézetGyógyszerkutató Intézet
Központi Bányászati Fejlesztési Intézet
Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet
Műanyagipari Kutató Intézet
Nehézvegyipari Kutató Intézet
Szervesvegyipari Kutató Intézet
Villamosenergiaipari Kutató Intézet
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
Számítástechnikai Koordinációs Intézet
Lábjegyzet
* Részletes meghatározása a 314/1974. (PK 14.) PM-MüM-OMFB számú együttes tájékoztatóban.
