adozona.hu
22/1979. (XI. 1.) PM rendelet
22/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati árkülönbözeti tartalékalapokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 4. §-a alapján a külkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
A rendelet hatálya a JR 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan vállalatra terjed ki, amely nem rubel elszámolású viszonylatból vásárolt, belföldön szabad árformába tartozó ipari alapanyagot vagy alapanyagként felhasznált nagyvolumenű ipari félkészte...
22/1979. (XI. 1.) PM rendelet
a vállalati árkülönbözeti tartalékalapokról
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR) 4. §-a alapján a külkereskedelmi miniszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben a következőket rendelem:
1. §(1) A rendelet hatálya a JR 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott olyan vállalatra terjed ki, amely nem rubel elszámolású viszonylatból vásárolt, belföldön szabad árformába tartozó ipari alapanyagot vagy alapanyagként felhasznált nagyvolumenű ipari félkészterméket forgalmaz vagy használ fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalat Vállalati árkülönbözeti tartalékalapot (a továbbiakban: tartalékalap) létesíthet.
2. §
(1) A tartalékalapot az év első napján indokolt létesíteni, megszüntetni azonban csak az év utolsó napján lehet.
(2) A tartalékalap létesítéséről és működésének a vállalat által meghatározandó szabályairól a létesítéskor, megszüntetéséről legkésőbb az évzáró mérleg beadásáig tájékoztatni kell az illetékes adóhatóságot.
3. §
(1) A tartalékalap létesíthető egyetlen anyagra vagy a felhasználási célt tekintve összetartozó, illetőleg egymást helyettesítő anyagok csoportjára.
(2) Egy vállalaton belül több tartalékalap is létesíthető, ezeket azonban számvitelileg elkülönítetten kell kezelni és egymással összevonni nem lehet.
4. §
(1) A tartalékalap forrása kizárólag az elszámolásba bevont alapanyag nem rubel elszámolású importjából származó árnyereség.
(2) Árnyereség az árképzési szabályok szerint kialakított belföldi ár vagy árvetésbe állított anyagár és az ennél alacsonyabb - az importtal kapcsolatos költségekkel megnövelt - tényleges import bekerülési ár különbsége.
(3) A (2) bekezdés szerinti éves szinten számított árnyereséget a mérleg készítésekor (az eredményelszámolás keretében) kell az adózás előtti eredményből a tartalékalapba helyezni
5. §
(1) A tartalékalapot az elszámolásba bevont alapanyag nem rubel elszámolású importján keletkező árveszteség fedezésére kell felhasználni.
(2) Árveszteség az árképzési szabályok szerint kialakított belföldi ár vagy árvetésbe állított anyagár és az ennél magasabb tényleges import bekerülési ár különbsége.
(3) A vállalat a tartalékalapból a mérleg készítésekor mutatkozó, a (2) bekezdés szerinti - éves szinten számított - árveszteségnek az eredményelszámolás keretében azzal a részével növelheti az adózás előtti eredményét, amelyre az előző év(ek)ben a tartalékalapban felhalmozott pénzeszközök fedezetet nyújtanak. Az árveszteségnek a tartalékalap kimerülése után fennmaradó része a vállalat eredményét terheli, kivéve ha a pénzügyminiszter kivételesen - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - engedélyt adott a tartalékalap hiányának a mérlegbe történő felvételére.
(4) Költségvetési támogatás a vállalat eredményét terhelő árveszteségre nem nyújtható.
6. §
(1) A tartalékalap maradványa a következő évre átvihető. Az eredményelszámolást követően azonban alaphiány csak az 5. § (3) bekezdése szerint jelentkezhet.
(2) A tartalékalapba helyezett összegek után nyereségadót és városi és községi hozzájárulást nem kell fizetni.
7. §
A tartalékalap elszámolására, elszámolásának ellenőrzésére a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, valamint a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
8. §
A tartalékalap megszüntetésekor (a tárgyévi eredményelszámolás során) a nyereségadó alapját az alap pénzeszközeivel növelni kell.
9. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg az import és az export árkülönbözeti tartalékalapokról szóló 112/1970. (PK 26.) PM számú utasítás hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően vámkezelt áruk tekintetében kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter