adozona.hu
2/1979. (XI. 1.) OT-PM együttes rendelet
2/1979. (XI. 1.) OT-PM együttes rendelet
a szolgáltatásfejlesztési alapokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya az állami vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervezetre, az állami költségvetési szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, a társadalmi szerveze...
2/1979. (XI. 1.) OT-PM együttes rendelet
a szolgáltatásfejlesztési alapokról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §A rendelet hatálya az állami vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervezetre, az állami költségvetési szervre, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, a társadalmi szervezet vállalatára (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), továbbá a társadalmi szervezetekre terjed ki.
2. §
(1) A központi és a tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapokból a fogyasztási szolgáltatásokat* végző szervezetek dinamikus szintentartását meghaladó, a szolgáltatásfejlesztési tervekkel összhangban levő álló- és forgóeszközfejlesztés támogatható.
(2) Az alapokból támogatás nyújtható az olyan gazdálkodó és más szervezet álló- és forgóeszközfejlesztéséhez is, amely ezzel elősegíti a fogyasztási szolgáltató vállalat (szövetkezet) és más intézmény szolgáltató tevékenységének fejlesztését.
3. §
(1) A központi szolgáltatásfejlesztési alap forrása az állami költségvetés. Az alap összegét a középtávú, illetőleg az éves népgazdasági terv határozza meg.
(2) A központi szolgáltatásfejlesztési alapból juttatott összegeket nem kell visszatéríteni.
(3) A központi szolgáltatásfejlesztési alap felhasználását a tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapok (4-5. §) működtetésével kell megvalósítani.
(4) A központi szolgáltatásfejlesztési alapból a megyei (fővárosi) tanácsok részesedését az Országos Tervhivatal elnöke a középtávú tervidőszakra, éves ütemezésben állapítja meg. Az Országos Tervhivatal elnöke a központi szolgáltatásfejlesztési alap felosztását, illetve ütemezését az éves népgazdasági terv készítése során módosíthatja.
(5) Egyes, országos, regionális, vagy több megyét érintő fejlesztési cél támogatását az Országos Tervhivatal elnöke - az érdekeltekkel történő egyeztetés alapján - központilag is meghatározhatja. A támogatás lebonyolításának módjára az 5. § (6) bekezdésében foglaltak irányadók.
4. §
(1) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alap forrásai:
a) a központi szolgáltatásfejlesztési alap,
b) a tanácsi fejlesztési alapból történő juttatás,
c) jogszabályban meghatározott egyéb forrás.
(2) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapot a tanácsi fejlesztési alaptól elkülönítve, alapszerűen kell kezelni.
(3) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapból juttatott összegeket nem kell visszatéríteni.
5. §
(1) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapból történő támogatás - a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak kivételével - a szolgáltatások fejlesztésére rendelkezésre álló pénzügyi alapok kiegészítését szolgálja.
(2) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alap felhasználásáról - a 3. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága dönt.
(3) A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alapból
a) elsősorban a nyilvántartásba vett fogyasztási szolgáltató vállalatok (szövetkezetek) és a fogyasztási szolgáltatások fejlesztésére létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások eszközfejlesztését kell támogatni. A támogatás akkor folyósítható, ha a fejlesztés megfelel a megyei (fővárosi) szolgáltatásfejlesztési tervben foglalt céloknak és biztosítja azok eredményes megvalósítását;
b) a megyei szolgáltatásfejlesztési tervben foglalt feladatok megvalósításának elősegítésére támogatni lehet - az a) pontban említett gazdálkodó szervezeteken kívül - a fogyasztási szolgáltatásokat végző gazdálkodó és más szervezetek szolgáltatásfejlesztését is;
c) ösztönözni kell a mezőgazdasági üzemeket és a kisipar fokozottabb részvételét a szolgáltatási tevékenység fejlesztésében;
d) a megyei (fővárosi) tanács önállóan, továbbá az alsóbb fokú tanácsok útján, vagy azokkal közösen is - bérbeadással történő hasznosításra - megvalósíthat szolgáltatási létesítményeket;
e) a tanács elláthatja a tevékenységi köréhez szükséges eszközökkel az általa újonnan létrehozott és felügyelete alá tartozó fogyasztási szolgáltató vállalatot.
(4) A tanács szolgáltatásfejlesztési alapjából a támogatást pályázat alapján ítéli oda. Nem kell pályázatot kiírni az 5. § a), d) és e) pontjaiban foglalt esetekben, illetőleg ha a támogatás összege nem éri el a 2 millió forintot.
(5) A pályázatok tárgyalásánál gondoskodni kell arról, hogy azon a területi ellátás szempontjából minden - nem csak a megye területén működő - érdekelt, szolgáltató szervezet részt vegyen, illetőleg arról, hogy arra időben felkészülhessenek. A tárgyalásra véleménynyilvánítás végett meg kell hívni az érintett területi (szakmai) szövetkezeti szövetség, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár, a Kisiparosok Országos Szövetsége, a szakszervezetek megyei tanácsának képviselőit.
(6) A tanács végrehajtó bizottsága és a kedvezményezett szervezet szerződésben rögzíti a szolgáltatásfejlesztési alapból történő támogatást, a fejlesztés célját, pénzügyi előirányzatát a megvalósítás időpontját, a létrehozandó kapacitás nagyságát, a kapacitás rendeltetésszerű üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalást, a fejlesztés hatékonyságát és a fedezeti forrásokat. A szerződés 1-1 másolati példányát meg kell küldeni az érdekelt ágazati minisztériumnak, országos szövetkezeti érdekképviseleti szervnek, a Magyar Nemzeti Banknak és az Országos Takarékpénztárnak.
(7) Amennyiben a kedvezményezett szerv a szerződésben foglalt kötelezettségét nem. vagy nem szerződésszerűen teljesíti, a tanács végrehajtó bizottsága a támogatást részben vagy egészben megvonja és a szerződésszegésből eredő, igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.
6. §
A tanácsi szolgáltatásfejlesztési alap kezelésével kapcsolatos feladatokat az Országos Takarékpénztár látja el. A szolgáltatásfejlesztési alapból megvalósuló beruházások pénzügyi lebonyolítását az a pénzintézet végzi, amely a juttatásban részesült szervezet számláit vezeti.
7. §
Az Országos Takarékpénztár a tanácsi szolgáltatásfejlesztési alap felhasználásáról az Országos Tervhivatalt, a Pénzügyminisztériumot, a Központi Statisztikai Hivatalt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát, az illetékes ágazati minisztériumot, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bizottságait rendszeresen tájékoztatja.
8. §
Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 2/1970. (XII. 6.) OT-PM számú és az ezt módosító 1/1974. (I. 15.) OT-PM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Huszár István s. k.,
az Országos Tervhivatal elnöke
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Lábjegyzet
* A fogyasztási szolgáltatások jegyzékét OT-KSH közös közlemény tartalmazza.
