adozona.hu
5/1977. (III. 5.) MT rendelet
5/1977. (III. 5.) MT rendelet
az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Iszt.) 46. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Iszt. R) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § Az ipari szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) tevékenységi körét az alapszabályban az egységes ágazati osztályozási rendszer alkalmazásával, a tevékenység szakágazati megjelölésével úgy ...
5/1977. (III. 5.) MT rendelet
az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Iszt.) 46. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
(Az Iszt. 3. §-ához)
1. §A 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Iszt. R) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § Az ipari szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) tevékenységi körét az alapszabályban az egységes ágazati osztályozási rendszer alkalmazásával, a tevékenység szakágazati megjelölésével úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek ágazati hovatartozása megállapítható legyen."
(Az Iszt. 4. §-ához)
2. §Az Iszt. R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. § (1) A munkaügyi szabályzat
a) a szövetkezet, valamint tagjainak és alkalmazottainak a munkavégzéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit szabályozza; megállapítja ezen belül különösen a szövetkezetben érvényesülő munkadíjazási rendszernek, továbbá a díjazás formáinak és általános feltételeinek részletes szabályait;
b) a szocialista elosztás elvei szerint, a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapítja a tagok és alkalmazottak munka szerinti részesedésével, a tagsági viszony tartamának figyelembevételével is járó osztalékkal, továbbá a tagok anyagi érdekeltségével kapcsolatos kérdéseket is.
(2) A munkavédelmi szabályzat határozza meg a tagok és az alkalmazottak egészséges és biztonságos munkavégzésének a szövetkezeten belül érvényesülő részletes szabályait."
(Az Iszt. 5. §-ához)
3. §Az Iszt. R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"4. § (1) Az alapszabály állapítja meg a küldöttgyűlés küldöttei számának a tagok létszámához viszonyított arányát; a küldöttek száma ötvennél kevesebb és százötvennél több nem lehet.
(2) A küldöttgyűlésen szavazati joggal vesznek részt az elnök, az elnökhelyettes, a vezetőség tagjai, továbbá a felügyelőbizottság és a szövetkezeti bizottság elnöke."
4. §
Az Iszt. R 7. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A küldöttgyűlés a tisztségviselőket - az elnök és a függetlenített elnökhelyettes kivételével - tisztségükkel összefüggő tevékenységükért, munkadíjukon felül, a munkaügyi szabályzat keretei között külön díjazásban részesítheti. Ennek mértéke nem haladhatja meg az egy tagra eső átlagos nyereségrészesedés felét."
5. §
Az Iszt. R 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"8. § A tisztségviselőknek más munkakörbe vagy más munkahelyre áthelyezéséhez - a megbízatás tartama alatt és annak megszűnésétől számított két éven belül - a választó testületi szerv előzetes hozzájárulása szükséges. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a megbízatás visszahívással vagy elmozdítással szűnt meg.
9. § (1) A szövetkezetben magasabb vezetői munkakört töltenek be az elnök, a függetlenített elnökhelyettes, a műszaki vezető, a főkönyvelő vagy az alapszabály szerint ezeknek megfelelő beosztású vezető.
(2) A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítása előtt a területi (szakmai) szövetség Véleményét ki kell kérni."
(Az Iszt. 17. §-ához)
6. §Az Iszt. R 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtti vagy azonnali hatályú kilépéshez a hozzájárulást a vezetőség nem tagadhatja meg, ha)
"a) a tagot nem tudja a munkamegállapodásban megjelölt munkakörben foglalkoztatni, és a munkamegállapodás módosításában közös megegyezés nem jön létre, továbbá, ha a tag foglalkoztatását szünetelteti;"
(Az Iszt. 28. §-ához)
7. §Az Iszt. R 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az Iszt. 28. §-a (1) bekezdésének c)-g) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések közül együttesen több is kiszabható.
(3) Kizárás és áthelyezés fegyelmi büntetést - a fegyelmi jogkör átruházása esetén is - csak a vezetőség szabhat ki. Az ilyen fegyelmi büntetés kiszabására a fegyelmi jogkör gyakorlója tesz javaslatot a vezetőségnek.
(4) Az Iszt. 28. §-a (1) bekezdésének d)-h) pontjaiban foglalt fegyelmi büntetések esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója a szövetkezet által adományozott elismerő jelvényt vagy oklevelet is visszavonhatja, illetőleg a visszavonást kezdeményezheti."
8. §
Az Iszt. R 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt kivételek megrovás, szigorú megrovás, tisztségből való elmozdítás és kizárás fegyelmi büntetésekre változnak.
(Az Iszt. 31. §-ához)
9. §(1) Az Iszt. R 26. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi eljárást csak attól az időponttól számított három hónapon belül lehet megindítani, amikor a fegyelmi vétség a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott. Nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának e határidőn belül sem, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, a magasabb vezetői munkakört betöltő tagnál három év, az egyéb vezetői munkakört betöltő tagnál pedig két év már eltelt."
(2) Az Iszt. R 26. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ezeket a rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás megindítására gazdasági bírság kiszabása miatt kerül sor."
10. §
Az Iszt. R 27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"27. § (1) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása, ha ezt jogszabály előírja, továbbá, ha a felügyelőbizottság javasolja a közgyűlés vagy küldöttgyűlés elrendeli, vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kezdeményezi.
(2) A fegyelmi bizottságot a közgyűlés esetenként a szövetkezet tagjaiból, a küldöttgyűlés pedig saját tagjaiból hozza létre."
11. §
Az Iszt. R 28. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) Ha a tagot a fegyelmi vétség elkövetésekor tetten érik, vagy a tényállás teljesen tisztázott, nyomban fegyelmi határozatot lehet hozni, feltéve, hogy az Iszt. 28. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt büntetéseknél súlyosabb büntetés kiszabása nem várható. A tag meghallgatása ilyen esetben is kötelező."
12. §
Az Iszt. R 29. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont szövetkezeti tagot munkakörétől vagy tisztségétől harminc napra felfüggesztheti, ha munkakörének, illetve tisztségének további ellátása a tényállás felderítését gátolja, vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a felfüggesztést indokolja. A fegyelmi eljárás befejezése határidejének meghosszabbítása esetén [Iszt. 32. § (1) bekezdés] a szövetkezet vezetősége - a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes meghallgatása után - a felfüggesztés határidejét egy ízben további harminc nappal meghosszabbíthatja. Ezekről az intézkedésekről a tagot írásban értesíteni kell."
(Az Iszt. 32. §-ához)
13. §Az Iszt. R 32. §-ának (1) bekezdésében foglalt kivétel a "megrovás" és "szigorú megrovás" fegyelmi büntetésre változik.
(Az Iszt. 37. §-ához)
14. §Az Iszt. R 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A tagnak a munkahelyre bevitt dolgaiban keletkezett káráért a szövetkezet a munkajog szabályai szerint felel."
15. §
Az Iszt. R 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A szövetkezet a tag (hozzátartozója) bejelentésének hiányában a rendelkezésére álló adatok alapján köteles a kár megtérítése tárgyában határozni."
(Az Iszt. 40. §-ához)
16. §Az Iszt. R a következő 44/A-44/B §-sal egészül ki:
"44/A § Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (a továbbiakban: országos tanács) a 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 54/A §-ában előírt véleményét a területi (szakmai) szövetség elnökének és elnökhelyettesének tekintetében kell megszerezni.
44/B § A szövetkezet felszámolása után a fel nem osztható szövetkezeti vagyont - a megfelelő területi (szakmai) szövetség útján - az országos tanács rendelkezésére kell bocsátani. Az országos tanács ennek felhasználásáról a megyei (fővárosi) tanács végrehajtóbizottsága elnöke és a szövetség véleményének megszerzése után határoz."
17. §
(1) Ez a rendelet 1977. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Iszt. R 6. § (1) bekezdése, a (2) bekezdésében a szövetkezet taglétszámára és a szövetkezeti bizottságra való utalás, 11. §-a és 20. §-a.
(2) A szövetkezetek, valamint területi (szakmai) szövetségeik 1977. december 31-ig kötelesek alapszabályaikat és más kötelező belső szabályzataikat felülvizsgálni, és az alapszabályt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyás végett megküldeni.
(3) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekben a korábbi jogszabályok eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke