adozona.hu
37/1971. (XII. 17.) PM rendelet
37/1971. (XII. 17.) PM rendelet
a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. §-a alapján a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 38/1969. (XII. 29.) PM rendeletet az alábbiak szerint módosítom:
A 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet a következő 69. §-sal egészül ki:
"69. §
Az adóközösségek szervezeti, eljárási és működési szabályait e rendelet melléklete tartalmazza."
...
37/1971. (XII. 17.) PM rendelet
a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról
Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. §-a alapján a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 39/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 38/1969. (XII. 29.) PM rendeletet az alábbiak szerint módosítom:
1. §A 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet a következő 69. §-sal egészül ki:
"69. §
Az adóközösségek szervezeti, eljárási és működési szabályait e rendelet melléklete tartalmazza."
2. §
Ez a rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Melléklet a 37/1971. (XII. 17.) PM rendelettel módosított 38/1969. (XII. 29.) PM rendelethezAz adóközösségek szervezeti, eljárási és működési szabályai
A)
1. Adóközösség a Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján alakul. Szervezése a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ), illetőleg a Kiskereskedők Országos Szervezete (KISOSZ) - a továbbiakban: érdekképviseleti szervezet feladata. Budapesten szakmai, illetőleg vegyes szakmai adóközösségek, a megyékben kizárólag vegyes szakmai adóközösségek hozhatók létre. Az adóközösségek általános felügyeletét az érdekképviseleti szervezet, szakfelügyeletét a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve látja el.2. Az adóközösségnek az a rendeltetése, hogy az iparjogosítvány (iparigazolvány, iparengedély, háziipari értesítő, működési engedély, valamint mutatványos engedélye) alapján folytatott kisipari és magánkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adóztatás a szakmai közösség közreműködésével történjék. Az adóközösség keretében széles körű társadalmi ellenőrzés lehetőségét kell biztosítani annak érdekében, hogy az adóztatás megfelelően kövesse a kisiparosok és magánkereskedők jövedelmének alakulását és az egyes szakmákba tartozók adóterhe a tényleges jövedelemnek, illetőleg bevételnek megfelelően kerüljön megállapításra.
3. Az adóközösségi tagság a 2. pontban említett iparjogosítvány alapján működők részére kötelező.
4. Az adóközösség szervei:
a) Közgyűlés,
b) Vezetőség,
c) Véleményező bizottságok,
d) Kivető bizottság,
e) Felszólamlási bizottság,
f) Titkárság.
5. Az adóközösség minden tagja egyúttal tagja a közgyűlésnek is. A közgyűlést két évenként kell összehívni és arra a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi és ipari, illetőleg kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint a megyei, megyei városi, fővárosi illetékhivatal (a továbbiakban: illetékhivatal) vezetőjét is meg kell hívni. A vezetőség - egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján - rendkívüli közgyűlést is összehívhat. A tagok szavazati jogukat küldöttek útján is gyakorolhatják. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
A közgyűlés választja meg a vezetőséget, a kivető bizottságot és a felszólamlási bizottságot. A tisztségviselők megválasztásához a szavazatok 2/3-a szükséges. A közgyűlés a tisztségviselőket két évre választja. Egyes tisztségviselőket - bizalmatlansági indítvány alapján - a közgyűlés visszahívhat és helyükbe más tagokat választhat. A visszahíváshoz és pótválasztáshoz ugyancsak 2/3-os szavazattöbbség szükséges. A közgyűlés összehívásának és a küldöttek választásának szabályait az adóközösség ügyrendje határozza meg.
6. A vezetőség elnökből és négy tagból áll. Az elnököt és két tagot a közgyűlés választja, a másik két tagot az érdekképviseleti szervezet nevezi ki. A vezetőség egyszerű szavazattöbbség alapján határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az adóközösség elnöke és titkára együttesen gondoskodik az ügyvitelről, az adóközösségre vonatkozó rendelkezések betartásáról és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A vezetőség és a titkár egyetemlegesen felelősek az adóközösséghez befolyt pénzek kezeléséért. Az adóközösség képviseletét az ügyrend szabályozz a.
7. A véleményező bizottságok helyi, illetőleg szakmai csoportok vonatkozásában javaslatot tesznek a tagok adóalapjának és adójának megállapítására. A véleményező bizottságokat az érdekképviseleti szervezet tagozódásának megfelelően - az adóközösség ügyrendjében meghatározott létszámban és módon - kell létrehozni.
8. A kivető bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. Elnököt, két rendes és két póttagot a közgyűlés választ, míg két rendes és két póttagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki a tagok közül a bizottságba. A kivető bizottság feladata az egyes tagok által fizetendő általános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítása. A kivető bizottság az adót a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a tagok bevallása, a rendelkezésre álló adatok, a véleményező bizottságok javaslata, valamint saját szakmai és helyi ismerete alapján állapítja meg. A kivető bizottság határozatát öttagú tanácsban hozza. A választott elnök akadályoztatása esetén a kivető bizottság saját tagjai közül választja meg ülésének elnökét. A kivető, bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz, az elnököt is megilleti a szavazati jog.
9. A felszólamlási bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. Az elnöki tisztséget az illetékhivatal kiküldöttje tölti be. Két rendes és két póttagot a közgyűlés választ, míg két rendes és két póttagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki a tagok közül a bizottságba. A felszólamlási bizottság feladata a kivető bizottság adómegállapítása ellen benyújtott észrevételek elbírálása. A bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges. A bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz, az elnököt is megilleti a szavazati jog.
10. A tisztségviselők csak egy bizottságban működhetnek; saját adójuk megállapításában nem vehetnek részt.
11. A közgyűlésről, valamint a kivető bizottság és a felszólamlási bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyv készítendő, amelynek egyik példányát meg kell küldeni az illetékhivatalnak.
12. Az ügyvitelt az adóközösség titkársága intézi. A titkár és a titkárság beosztottjai a vezetőségnek és a bizottságoknak tagjai nem lehetnek. A titkár a vezetőség és a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehet részt. A bizottságok ülésein tanácskozási joggal az érdekképviseleti szervezet titkárai is részt vehetnek.
A kisiparosok adóközösségének a titkára és a titkárság beosztottjai az adóközösséggel munkaviszonyban állnak. Az adóközösség titkárát - a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjének véleménye kikérése után - az érdekképviseleti szervezet elnöke nevezi ki. A munkáltatói jogokat a titkárral szemben az érdekképviseleti szervezet elnöke, a titkárság beosztottjai vonatkozásában - a vezetőség véleményének figyelembevételével - az adóközösség titkára gyakorolja.
13. A választott tisztségviselők és az alkalmazottak adóközösségi feladatuk ellátása tekintetében hivatalos személynek minősülnek. Egyes választott tisztségviselők költségtérítésben részesíthetők. Ennek mértékét az adóközösség ügyrendje határozza meg.
B)
14. Az adóközösség közreműködése az adóztatásbana) kisiparosok vonatkozásában a tevékenységükkel kapcsolatban fizetendő általános jövedelemadó megállapítására, valamint a magánszemélyektől származó bevételük után fizetendő forgalmi adó megállapítására és beszedésére,
b) magánkereskedők vonatkozásában a tevékenységükkel kapcsolatban fizetendő általános jövedelemadó és forgalmiadó megállapítására, valamint a forgalmiadó beszedésére terjed ki.
15. Az adóztatás - az adójogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - adóbevallásadási kötelezettség mellett vagy átalányozással történik.
16. Az adóbevallásra kötelezett adóközösségi tag az adójogszabály szerinti adóbevallását - mind az általános jövedelemadó, mind a forgalmi adó vonatkozásában - a tárgyévet követő év január 15-ig köteles két példányban benyújtani az adóközösséghez.
17. A forgalmi adó bevallására kötelezettek -az éves adóbevallástól függetlenül - a naptári év első három negyedéről negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 5-ig, a magánszemélyektől származó árbevételüket, forgalmi adókulcsok szerinti részletezéssel, az adóközösséghez írásban bejelenteni köteleseik. Ha a bejelentés szerinti forgalmi adó meghaladja a tárgynegyedévben esedékessé vált forgalmiadó-előleget, a különbözetet ugyancsak eddig az időpontig be kell fizetni.
18. Az adóbevallásra kötelezett tag adóját abban az esetben is meg kell állapítani a kivető bizottságnak, ha az adóközösség tagja a kivetés befejezéséig nem ad bevallást, illetőleg az elrendelt pótlási kötelezettségnek nem tesz eleget.
19. A kivető bizottság az adóközösség tagjai által fizetendő adókat (végleges adó, előleg és átalány) minden év március végéig köteles megállapítani és - a 20. pontban foglaltaknak megfelelően - lajstromba foglalni.
20. A kivető bizottság elnöke által hitelesített adókivetési lajstromokat - amelyek az egyes tagok vonatkozásában a bevallott vagy az adóközösség által figyelembe vett árbevételt, az adóalapot, valamint a megállapított bruttó adót, adókedvezményt, nettó adót és adóelőleget tartalmazzák -minden óv április hó 16-tól 30-ig ki kell függeszteni az adóközösség helyiségében és az érdekképviseleti szervezet helyi csoportjainak a helyiségében. A kivetési lajstromok közszemlére tétele előtt a lajstromok végösszegeit az illetékhivatalnak jóvá kell hagynia. Ezzel összefüggésben vizsgálnia kell, hogy az adók megállapítása a jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelnék-e.
21. A közszemlére tételről az adóközösség vezetősége az érdekképviselet lapjában vagy a helyi hírlapban tájékoztatni köteles a tagságot.
22. Az adóközösség tagjai - a közszemlére tett lajstromok alapján - a saját és a többi adóközösségi tag adójával kapcsolatban május hó 5-ig a felszólamlási bizottsághoz írásban észrevételt tehetnek.
23. Az adókivetési lajstromokat az adóközösség titkára április hó 16-ig köteles - megfelelő bontásban - megküldeni a községi, nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének, illetőleg a városi, kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, amely az ipari, illetőleg kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervvel egyeztetett észrevételeit május hó 5-ig az illetékhivatalnak teheti meg.
24. A felszólamlási bizottság az észrevételek alapján az egyes tagok adóját módosíthatja. A felszólamlási bizottság tárgyalására az érdekelt adóközösségi tag meghívható.
25. A felszólamlási bizottság által módosított adókivetési lajstromok alapján a megyei, megyei városi illetékhivatal, Budapesten a telephelye szerint illetékes kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: első fokú adóhatóság) határozattal értesíti a tagokat az adóközösség által megállapított adóról.
26. Ha a tag adófizetési kötelezettsége év közben keletkezik, módosul, szünetel vagy megszűnik, az adókivetésig fizetendő előleget, átalányt, illetőleg a csonka évre vonatkozó végleges adót az adóközösség kivető bizottsága háromtagú tanácsban állapítja meg. Erről az első fokú adóhatóság értesíti határozattal az adóközösségi tagot.
27. A tévesen bevallott forgalmi adó törlését az adöközösségi tag a bevallást követő hó utolsó napjától számított hat hónapon belül, a tévesen bevallott adatok alapján megállapított általános jövedelmadó helyesbítését, valamint az esedékesnél alacsonyabb összegben bevallott forgalmi adó pótlólagos előírását az elévülési időn belül kérheti az adóközösségi tag az első fokú adóhatóságtól.
28. A tagok a kivetés és a helyesbítés során megállapított általános jövedelemadót a telephelyük szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez (községben szakigazgatási szervéhez), a forgalmi adót pedig az adóközösséghez (kisiparosok az illetékes megyei, fővárosi adóközösséghez, magánkereskedők a Budapesti Kereskedők Adóközösségéhez) kötelesek befizetni.
29. A közületi szervek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények és egyéb szervek) részére végzett értékesítések és szolgáltatások ellenértékéből az általános jövedelemadóról szóló rendelet alapján levont adóelőleg összegével a megállapított általános jövedelemadó előleg következő esedékes részleteit az adóközösségi tag csökkentheti.
30. A forgalmiadó-előleget, illetőleg átalányt havi részletekben - a tárgyhónapot követő hó 5-ig - kell az adóközösséghez befizetni. A kivetett havi előleget, illetőleg átalányt változatlan összegben kell fizetni mindaddig, amíg az jogerősen módosításra nem kerül.
31. Az előző évi forgalmiadó-előleg és a végleges adó különbözetét az adóközösségi tagnak a jogerős határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetnie.
32. Ha a tag késedelmesen fizeti forgalmi adóját, az adóközösség a késedelem minden megkezdett hónapjára 1% adópótlékot köteles felszámítani.
33. A közületi szervek részére végzett értékesítések és szolgáltatások ellenértékéből a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló rendelet alapján levont adó, az adóközösséghez fizetendő forgalmi adó összegét nem érinti.
34. Ha a tagnak hat hónapot meghaladó adóhátraléka van, az adóközösség vezetősége javasolhatja az első fokú adóhatóságnak az iparjogosítvány megvonásának kezdeményezését. Egy évet meghaladó adóhátralék esetén a vezetőség köteles javaslatot tenni az iparjogosítvány megvonása iránt.
35. A tagok kötelesek az adóközösséggel - felhívásra - írásban közölni mindazokat az adatokat, amelyek az adózással kapcsolatosak.
36. Az adóközösségi tagok által az adózással kapcsolatban szolgáltatott (bevallott) adatok helyességét, valamint a könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítését az első fokú adóhatóság rendszeresen ellenőrizni köteles. Adóvizsgálatot a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (községben szakigazgatási szerve), valamint - budapesti viszonylatban - a Fővárosi Illetékhivatal is kezdeményezhet, vagy végezhet, illetőleg abban részt vehet. A vizsgálat során megállapított adóhiányt (általános jövedelemadó és forgalmi adó) az első fokú adóhatóság határozattal közli az adófizetésre kötelezettel. A forgalmiadóhiányt a megyei, megyei városi illetékhivatalhoz, Budapesten a kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, az általános jövedelemadó-hiányt a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (községben szakigazgatási szervéhez), kell befizetni.
37. Az első fokú adóhatóság határozatai ellen a megyei, megyei városi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, Budapesten a Fővárosi Illetékhivatalhoz (a továbbiakban: másodfokú adóhatóság) lehet - a kézhezvételtől számított 15 napon belül - fellebbezni. A másodfokú adóhatóság az adóközösség meghallgatása után hozza meg határozatát.
38. A másodfokú határozat ellen - az adókivetés jogalapja tekintetében - keresettel lehet fordulni a bírósághoz; egyéb vonatkozásban panasz nyújtható be a megyei, megyei városi tanács vb titkárához, Budapesten a Fővárosi Tanács VB pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez.
39. Valamennyi adóhatósági határozatról másolatot kell küldeni az adóközösséghez. Az adóhatóságok az egyes tagok adókötelezettségével összefüggő - birtokukban levő - adatokat az adómegállapítás során az adóközösségi bizottságokkal ismertetik.
C)
40. Az adóközösség a felszólamlási bizottság által módosított lajstrom szerinti forgalmiadó-átalány és előleg - költségtérítés-előleggel csökkentett - együttes összegének 90%-át egyenlő részletekben - minden hó 20. napjáig - tartozik a megyei, megyei városi illetékhivatalhoz, Budapesten az V. kerületi Tanács VB pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez átutalni.41. Ha a felszólamlási bizottság által módosított lajstrom szerinti - magánszemélyektől származó bevételekkel kapcsolatos - végleges forgalmi adó meghaladja az előző évi előleg és átalány együttes összegét, a különbözetet augusztus 31-ig kell az adóközösségnek befizetnie.
42. Késedelmes fizetés esetén az adóközösséget minden megkezdett hónapra 1%-os adópótlék terheli.
43. Az adóközösség az általa beszedett adópótlékból tartalékalapot köteles képezni, amely a következő célokra használható fel:
- egyes tagok forgalmiadó-hátralékának méltányosságból történő elengedésére;
- behajthatatlan és elévült forgalmiadó-hátralékok törlésére;
- az adóközösséget terhelő adópótlék megfizetésére.
A forgalmiadó-hátralékot az adóközösség vezetősége engedheti el, illetőleg törölheti. Az adóhátralék méltányosságból történő elengedése előtt ki kell kérni a telephely szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (községben szakigazgatási szervének) a véleményét.
44. Az adók kezelésével kapcsolatban felmerült személyi és dologi költségek fedezésére az adóközösség költségalapot köteles képezni. Erre a célra az adóközösség az általa átutalandó valamennyi forgalmi adó 10%-át - költségtérítés előlegként - visszatarthatja. A visszatartott összegeket és a felmerült kiadásokat kezelési költségalap-számlán kell nyilvántartani.
45. A tartalékalap- és a költségalap-számlán mutatkozó év végi egyenleget a következő évi alapszámlára kell átvinni.
46. Az illetékhivatal minden év szeptember hó első felében köteles felülvizsgálni az adóközösség teljes tevékenységét. Szabálytalanság észlelése esetén a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tennie. Ha az illetékhivatal megállapítja, hogy az adóközösség pénzkészlete augusztus hó végén - az előző évi végleges adó és az augusztus hóban esedékessé vált előleg (átalány) befizetése után - az adóközösség szeptember havi befizetési kötelezettségét meghaladja, a többletet elvonhatja. Nem tekinthető felesleges pénzkészletnek - és ezért meghagyandó - a tagok túlfizetése, a teljes tartalékalap és a költségalapnak az adóközösség zavartalan működéséhez szükséges része.
47. Az illetékhivatal intézkedései ellen az adóközösség a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez tehet észrevételt. Az erre hozott, sérelmesnek vélt döntés felülvizsgálata, az érdekképviseleti szervezet útján - halasztó hatállyal - a Pénzügyminisztériumtól kérhető.
D)
48. Az adóközösség köteles olyan számviteli nyilvántartást vezetni, amely a tagok forgalmiadófizetési kötelezettségére és a kezelt pénzösszegekre vonatkozó részletes adatokat időrendiben és tételesen tartalmazza.49. Ha az adóközösségi tag forgalmiadó-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adóközösségnek az illetékes tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől (községben szakigazgatási szervétől) a hátralék behajtását kell kérnie.
50. Az adóközösség javára befizetett összegeket az Országos Takarékpénztár illetékes fiókjánál, a magánkereskedők vonatkozásában az Országos Takarékpénztár budapesti V. kerületi fiókjánál vezetett adóközösségi számlán kell kezelni. A folyó kiadások fedezetére legfeljebb 5000 Ft tartható házipénztárban.
51. Az adóközösség köteles a közületi szervek által levont és hozzá átutalt általános jövedelemadó-előleget a tag telephelye szerint illetékes tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, (községben szakigazgatási szervéhez) a forgalmi adót pedig a megyei, megyei városi illetékhivatalihoz, Budapesten az V. kerületi Tanács VB pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez a beérkezést követő hó 15. napjáig átutalni. Az általános jövedelemadó előleget olyan jegyzékkel kell átutalni, hogy egyénileg könyvelhető legyen. Mind a két átutalásról névszerinti részletezést kell küldeni - a közületi szervek megnevezésével és az összegek feltüntetésével - az illeték hivatalhoz.
52. Az adóközösséghez benyújtott adóbevallásokat, észrevételeket, bejelentéseket és egyéb beadványokat az érkezés sorrendjében iktatni kell. Az adóbevallások egyik példányát az illetékhivatalhoz kell továbbítani.
53. Az adóközösségek részletes ügyrendjét, ügykezelési és számviteli szabályzatát a megyei, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve hagyja jóvá.
54. Az adóközösség vezetősége köteles a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint az illetékhivatal felhívására - az adózással és a pénzkezeléssel kapcsolatban - adatokat szolgáltatni.
55. Az adóközösség felszámolása során mutatkozó pénzkészlet, követelés és ingóvagyontárgyak felett a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó, szakigazgatási szerve, a beruházott vagyontárgyak felett a Pénzügyminisztérium rendelkezik az érdekképviseleti szervezet meghallgatása mellett.
56. Az adóközösség megszűnésekor az összes iratot az illetékhivatalhoz kell beszolgáltatni.