20/1978. (IX. 5.) PM rendelet

a szövetkezetek és a gazdasági társulások felszámolásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az ...

20/1978. (IX. 5.) PM rendelet
a szövetkezetek és a gazdasági társulások felszámolásáról
A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatályba lépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya a mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző, a takarék-, a lakásépítő, a lakásfenntartó, az üdülő- és a garázsszövetkezetre, valamint az 1978. évi 4. törvényerejű rendelet alapján működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) terjed ki.
A felszámolás elrendelése
2. §
A gazdálkodó szerv a tagok önkéntes elhatározása (önfelszámolás) vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a gazdálkodó szerv feloszlatását elrendelő határozata (kényszerfelszámolás) alapján szűnik meg.
3. §
(1) A gazdálkodó szerv megszűnéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a felszámolás kezdetét és befejezésének határidejét, a felszámoló bizottság elnökének és tagjainak megválasztását, illetőleg kijelölését és a foglalkoztatásuk feltételeit, valamint a felszámoló bizottság beszámolási kötelezettségének időpontját.
(2) Szövetkezet önfelszámolása esetén a határozatot meg kell küldeni
a) az érdekelt ágazati miniszternek,
b) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek,
c) a Pénzintézeti Központnak,
d) a szövetkezet székhelye szerint illetékes földhivatalnak,
e) a szövetkezet törzskönyvi nyilvántartását vezető illetékes adóügyi szervnek,
f) a szövetkezet bankszámláját vezető pénzintézetnek,
g) az illetékes szövetkezeti országos tanácsnak (a továbbiakban: országos tanács),
h) a területi (szakmai) szövetségnek,
i) ha a szövetkezet társulásban vesz részt, a társulás nyilvántartását vezető szervnek.
(3) Gazdasági társulás önfelszámolása esetén a határozatot meg kell küldeni a (2) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltaknak, valamint
a) a társulás törzskönyvi és adóügyi nyilvántartását vezető szervnek,
b) a társulás bankszámláját vezető szervnek, c) ha a társulásban szövetkezet is részt vesz, a (2) bekezdés g)-h) pontjában felsorolt szerveknek is,
d) ha a társulást a cégjegyzékbe is bejegyezték, a cégjegyzéket vezető szervnek.
(4) Kényszerfelszámolás esetén a határozatot - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv kivételével - szövetkezet esetén a (2) bekezdésben felsoroltaknak és a szövetkezetnek, illetőleg gazdasági társulás esetén a (3) bekezdésben felsoroltaknak és az alapítóknak kell megküldeni.
A jelszámoló bizottság
4. §
(1) Önfelszámolás esetén a gazdálkodó szerv közgyűlése, illetőleg igazgató tanácsa megválasztja a három vagy öt tagból és két póttagból álló felszámoló bizottságot és annak elnökét. A felszámoló bizottság tagjai között a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói kapcsolat nem lehet. A gazdálkodó szerv közgyűlése, illetőleg igazgatótanácsa az önfelszámolási eljárás lefolytatására a Pénzintézeti Központot is felkérheti.
(2) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a gazdálkodó szerv feloszlatását elrendelő határozatában - a területi (szakmai) szövetség véleményének kikérése után - kijelöli a felszámolót, illetve a három vagy öt tagból és két póttagból álló felszámoló bizottságot és annak elnökét. A felszámolás folytatására - az (5) bekezdésben meghatározott feltételek esetén - a Pénzintézeti Központ jelölhető ki.
(3) A felszámoló bizottságot megfelelő szakismerettel rendelkező személyek közül kell megválasztani, illetőleg kijelölni.
(4) Kényszerfelszámolás esetén nem jelölhető ki a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dolgozója és a volt vezetőség, igazgatóság, a felügyelő bizottság (ellenőrző bizottság) tagja, valamint annak a vállalatnak a dolgozója, mely mint hitelező, a gazdálkodó szerv ellen követelést érvényesít.
(5) A (2) bekezdés alapján a Pénzintézeti Központ akkor jelölhető ki, ha a felszámoló bizottság az eszközöket értékesítette, a tagok, alkalmazottak elhelyezéséről gondoskodott, és a hitelezői igénybejelentéseket elbírálta. A Pénzintézeti Központ kijelölése előtt a felszámoló bizottságnak - szövetkezet vagy szövetkezet részvételével működő gazdasági társulás felszámolása esetén a területi (szakmai) szövetség által véleményezett - közbenső felszámolási mérleget kell készítenie, és jóváhagyásra az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elé kell terjesztenie. Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv határozattal megadja a felmentést a felszámoló bizottságnak, és egyidejűleg kijelöli a Pénzintézeti Központot az eljárás folytatására. A Pénzintézeti Központ az eljárást a közbenső felszámolási mérleg alapján folytatja.
(6) Ha a gazdálkodó szerv felszámolásának befejezése egy éven belül nem várható, illetőleg az egy évet meghaladta, a felszámolást az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv véleményének beszerzése után a Pénzintézeti Központ folytatja.
(7) A felszámoló bizottság elnökének és tagjainak díjazását a felszámolási időtartamnak megfelelően kell megállapítani.
5. §
(1) A felszámolás tartama alatt a gazdálkodó szerv képviseletét a felszámoló bizottság, a felszámolás folytatására kijelölt Pénzintézeti Központ (a továbbiakban együtt: felszámoló) látja el. A felszámoló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait a képviseleti könyvbe be kell jegyezni.
(2) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szerv bankszámláját vezető pénzintézet részére a felszámoló (a felszámoló bizottság elnöke) köteles az előírásoknak megfelelően az aláírásbejelentést megtenni. A felszámoló (a felszámoló bizottság elnökének) aláírását az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv igazolja.
(3) A felszámoló (felszámoló bizottság) az önfelszámolás alatt álló gazdálkodó szerv elnevezését "fa", kényszerfelszámolás alatt álló gazdálkodó szerv elnevezését "kf. a." toldattal használja, és írásbeli nyilatkozatának érvényességéhez két tagjának aláírása szükséges.
(4) A felszámoló bizottság határozatát szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) Ha a felszámoló bizottság tagjainak száma halál, lemondás, visszahívás vagy egyéb okból csökken, a felszámoló bizottság elnöke póttagot hívhat be.
(6) Ha a felszámoló bizottság az (5) bekezdésben megjelölt módon nem egészíthető ki, a kiegészítésről - a felszámoló bizottság elnökének javaslatára, valamint a területi szövetség véleményének kikérésével - a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv intézkedik.
6. §
(1) A felszámolás elrendelésével a vezető testületek (közgyűlés, vezetőség, igazgatótanács, igazgatóság) és a bizottságok hatásköre megszűnik, kivéve a közgyűlésnek, illetve az igazgatótanácsnak a felszámolási záró mérleg megállapítására és a vagyon felosztására vonatkozó hatáskörét. A felszámolás alatt a vezetőség, illetőleg az igazgatótanács hatáskörét a felszámoló gyakorolja.
(2) A gazdálkodó szerv szövetkezeti vagy munkahelyi döntőbizottsága előtt a felszámolás elrendelésekor folyamatban levő vagy a felszámolás elrendelése után keletkezett, munkaviszonnyal összefüggő viták elbírálása a továbbiakban a gazdálkodó szerv székhelye szerint illetékes közös munkaügyi döntőbizottság a tagsági viszonnyal összefüggő viták elbírálása pedig a továbbiakban az illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A felszámolási eljárás
7. §
(1) A gazdálkodó szervnek a felszámolást elrendelő határozatban megjelölt kezdő időpontra vonatkozóan leltárt, mérleget és eredménykimutatást kell készítenie, és azt az ügyvitellel kapcsolatos egyéb iratokkal együtt a határozat közlésétől számított 30 napon belül jegyzőkönyvvel a felszámolónak kell átadnia. A gazdálkodó szervnek további mérlegkészítési kötelezettség nincs.
(2) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak az (1) bekezdés szerinti leltárt, mérleget és eredménykimutatást azok átvételétől számított 8 napon belül megküldeni.
(3) A felszámoló a vagyoni helyzet felmérésével, valamint az iratok átvételével egyidőben köteles felkérni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága illetékes megyei (fővárosi) hivatalát a pénzügyi revízió elvégzésére. A revíziót soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül kell elvégezni.
(4) A felszámoló az (1) bekezdés szerint átvett iratok alapján - az iratok átvételétől számított 15 napon belül - elkészíti a felszámolás részletes költségelőirányzatát és a felszámolás ütemtervét.
(5) A felszámoló az eljárás során szakértőt vehet igénybe.
8. §
(1) A felszámolónak gondoskodnia kell a megszűnő gazdálkodó szerv tagjainak és alkalmazottainak más szervnél történő elhelyezéséről. E tevékenysége során szövetkezeti tagok és dolgozók esetében az illetékes területi (szakmai) szövetség véleményét köteles kikérni.
(2) Ha a tag, illetőleg az alkalmazott a felajánlott munkahelyet vagy munkakört neki felróható ok miatt nem fogadja el, a felszámoló - a jogszabályok által megállapított korlátozásokat figyelembe véve - alkalmazott esetében a munkaviszonyt felmondja, szövetkezeti tag esetében pedig nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség, illetve jogosult a tag foglalkoztatását szüneteltetni.
9. §
(1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szerv ellen követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés nem érinti azokat a követeléseket, amelyeket jogszabály alapján külön kielégítési jog (törvényes zálogjog, bankhitelt biztosító zálogjog stb.) biztosít. A külön kielégítési jogot a felszámolási eljáráson kívül, az erre vonatkozó jogszabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A felszámolás elrendelésével a gazdálkodó szerv valamennyi tartozása lejárttá válik. Felszámolás esetén a gazdálkodó szervvel szembeni követelés után a felszámolási eljárás időtartamára kamatot - a bankkölcsön ügyleti kamatát kivéve - érvényesíteni nem lehet.
(3) A gazdálkodó szervet megillető követeléssel szemben beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.
(4) A felszámolás elrendelésekor a gazdálkodó szerv ellen folyamatban levő minden pert és végrehajtási eljárást fel kell függeszteni.
10. §
(1) A felszámoló az ismert hitelezőket és érdekelteket írásban, továbbá valamennyi érdekeltet a Pénzügyi Közlönyben közzétett hirdetményben köteles haladéktalanul felszólítani, hogy követeléseiket, azok biztosítékait, valamint a gazdálkodó szervvel szemben tulajdoni vagy egyéb jogcímen fennálló igényeiket az értesítés kézhezvételétől, illetve a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül jelentsék be. A hirdetményt egyidejűleg az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hirdetőtáblájára is 15 napra ki kell függeszteni.
(2) A termelő célú beruházásokhoz a felszámolás kihirdetését megelőző 5 éven belül visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott és a gazdálkodó szerv nyilvántartásaiban az állami támogatásból származó beruházási források között szereplő állami támogatás elhasználódással (értékcsökkenési leírással) arányosan csökkentett részét az állami támogatást engedélyező szerv visszakövetelheti, ha a beruházás a felszámolást követően nem az engedélyezési célnak megfelelően hasznosul. Ezt a felszámolónak hitelezői követelésként kell elbírálni. A visszafizetési kötelezettség alól - méltánylást indokló esetekben - az állami támogatást engedélyező szerv felmentést adhat. A mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jövedelemszabályozási rendszerben működő gazdasági társulás beruházási ártámogatását a vonatkozó rendelet szerint kell elbírálni.
(3) A szövetkezet kényszerfelszámolása esetén, ha a hitelező követelését az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem jelentette be, és ez a késedelem a felszámolási eljárás befejezésének -a gazdálkodó szerv megszűnéséről hozott határozatban foglalt - határidejét veszélyezteti, a felszámoló az eljárásból kizárhatja. Az ilyen követelést csak az időben bejelentett követelések teljes kielégítése után esetleg fennmaradó vagyon erejéig lehet kiegyenlíteni. A követelés érvényesítését kizáró határozat ellen az érdekelt a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez.
(4) A felszámoló a bejelentett követelés jogosságáról és összegszerűségéről köteles az érdekeltet - 30 napon belül írásban - értesíteni. Ha a követelést vagy annak összegét a felszámoló nem ismeri el, az érdekelt az erről szóló írásbeli közlés átvételétől számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - igényét bíróság előtt érvényesítheti, illetve kérheti a felfüggesztett per folytatását.
11. §
(1) A felszámoló jogosult a gazdálkodó szerv által kötött, de még nem teljesített szerződésektől elállni, a huzamosabb időre szóló szerződéseket pedig felmondani. A másik felet ennek folytán megillető követelés az eljárás keretében az elállás, illetőleg felmondás közlésétől számított 30 napon belül érvényesíthető.
(2) A felszámolási eljárás alatt termelő (szolgáltató) tevékenység - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak az elállás és a felmondás folytán meg nem szűnt szerződések teljesítésére irányulhat.
12. §
(1) A felszámoló a felszámolás ideje alatt csak a termelő (szolgáltató) tevékenységből származó árbevételhez kapcsolódó adókat és a munkabért terhelő járulékokat köteles - a jogszabályban előírt módon és határidőben - bevallani és befizetni.
(2) Az árbevétellel összefüggő költségvetési juttatások, valamint az egyéb üzemviteli támogatások a felszámolás alatt is igényelhetők. Az ezzel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzést a felszámolás időtartama alatt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi hivatala gyakorolja.
13. §
(1) A felszámoló a gazdálkodó szerv vagyonát a jogszabályok keretei között szabadon értékesíti, a követeléseket behajtja, a kártérítési igényeket érvényesíti. A felszámoló - szövetkezet felszámolása esetén - köteles megkísérelni a vagyon szövetkezeti ágazaton belüli értékesítését.
(2) Amennyiben valamely vagyontárgyat a felszámolási eljárás során nem lehet értékesíteni, azt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - szövetkezet felszámolása esetén a területi szövetségnek, gazdasági társulás felszámolása esetén az igazgatótanács által kijelölt tagnak kell átadni. A vagyontárgyat a felszámolási záró mérlegbe olyan értékben kell felvenni, amilyen értékben azt az átvevő átveszi.
(3) A felszámoló a gazdálkodó szerv vagyontárgyait a felszámolás időtartamára más gazdálkodó szervezetek használatába adhatja. Ha valamely gazdálkodó szerv a felszámolótól vagyontárgyat használatra átvett, a vagyontárgyat terhelő kötelezettségeket az átvétel időpontjától viseli.
(4) Ha a felszámolási eljárás során a záró mérleg elkészítését már csak elismert, illetőleg jogerős határozatba foglalt követelések behajtása akadályozza, és az országos tanács, illetőleg a gazdasági társulás tagjai e követelések összegét a felszámolás alatt álló gazdálkodó szerv számlájára befizetik, a felszámoló a követelésekkel kapcsolatos jogosultságokat a befizetőknek engedményezi, záró mérleget készít és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megkeresése útján intézkedik a gazdálkodó szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése iránt.
14. §
(1) A hitelezői követelések jogerős elbírálása és a vagyontárgyak értékesítése után a felszámoló elkészíti a felszámolási záró mérleget.
(2) A felszámolási záró mérlegben a követeléseket az alábbi sorrendben kell csoportosítani:
a) a felszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek,
b) a tagok munkadíja és az alkalmazottak munkabére, a tartásdíjakkal kapcsolatos kötelezettségek, a gazdálkodó szervet terhelő kártérítési és baleseti járadékok, továbbá a közgyűlés által megállapított, rendszeres járadékszerű szociális juttatások,
c) adó- és egyéb köztartozások (ideértve a társadalombiztosítási járulék tartozást is),
d) bankhitelek,
e) a tagok földjáradéka és a tagsági kölcsönök,
f) a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei által kezelt közös alapokból adott kölcsönök,
g) az állam és állami szervek [ideértve a 10. § (2) bekezdésében foglaltakat], valamint a társadalmi szervezetek, szövetkezeti érdekképviseleti szervek és szövetkezetek javára fennálló követelések,
h) más szervek vagy személyek követelései,
i) a gazdálkodó szerv tagjainak, alkalmazottainak egyéb követelései.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett követeléseket esedékességkor, a c)-i) pontban foglaltakat pedig a felszámolási záró mérleg jóváhagyása után kell kielégíteni.
(4) Önfelszámolás esetén a (2) bekezdés c)-i) pontjaiba sorolt követelések a Pénzintézeti Központ engedélyével a felszámolási záró mérleg jóváhagyását megelőzően is kielégíthetők.
(5) A gazdálkodó szervet terhelő baleseti járadékok rendezéséről a jogosultakkal való megállapodás útján kell gondoskodni, ennek hiányában az Állami Biztosítónál egyszeri díjú járadék biztosítási szerződést kell kötni.
A felszámolás befejezése
15. §
(1) A felszámolás befejezésekor a felszámoló a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot is tartalmazó zárójelentést köteles a Pénzintézeti Központhoz és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez, szövetkezet, valamint szövetkezet részvételével működő gazdasági társulás felszámolása esetén a területi (szakmai) szövetséghez 8 napon belül megküldeni.
(2) A felszámoló a felszámolási zárómérleget és a zárójelentést a Pénzintézeti Központ ellenőrzése és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv - gazdasági társulás esetén a társulás tagjai, szövetkezet esetén a területi szövetség -véleményének beszerzése után a közgyűlés, illetve az igazgatótanács elé terjeszti.
(3) A közgyűlés, illetve a társulás igazgatótanácsa a felszámolási zárómérleg megállapításáról és a vagyon felosztásáról határozatot hoz, ebben meghatározza a még elvégzendő, alábbiakban felsorolt feladatokat:
a) a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése,
b) a bankszámla megszüntetése,
c) a mérlegszámlák lezárása,
d) az iratok elhelyezése.
Ezek teljesítése esetén a felszámolót fel kell menteni.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalára összehívott közgyűlés, illetve igazgatótanács határozatképtelen, a mérleg megállapítása és a vagyon felosztása felől - szövetkezet és szövetkezet részvételével működő gazdasági társulás felszámolása esetén a területi szövetség véleményének kikérése után - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv határoz.
16. §
(1) A felszámoló a felszámolási zárómérleg megállapítása után a hitelezők követeléseit a 14. § (2) bekezdésében foglalt sorrend szerint kifizeti, és a gazdálkodó szerv tagjaival a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó általános szabályok szerint elszámol.
(2) A felszámolási zárómérlegben sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelés kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kifizetése megtörtént.
(3) Szövetkezet kényszerfelszámolása esetén, ha a kielégítési sorrendben az utolsó csoportban levők követelésére elegendő fedezet nincs, akkor az e csoportba tartozó hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. A kiegyenlítetlen követelésekről az érdekelt hitelezőket írásban kell értesíteni.
(4) Az ismeretlen helyen tartózkodó hitelező követelését bírósági letétbe kell helyezni.
(5) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezői követelések kielégítése után fennmaradó szövetkezeti vagyont - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékes területi szövetségnek kell átadni.
17. §
(1) A felszámolt gazdálkodó szerv könyveit és iratait - ha jogszabály előírásai értelmében nem selejtezhetők ki - szövetkezet esetében a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek, gazdasági társulás esetén az alapítók közül a kijelölt tagnak kell átadni, amely azokat az iratok megőrzésére és selejtezésére vonatkozó rendelkezések szerint köteles megőrizni.
(2) Ha a felszámolás befejeződött, a felszámoló megkeresése alapján a gazdálkodó szervet a vállalati, szövetkezeti törzskönyvi nyilvántartásból, valamint - ha a gazdálkodó szervet a cégjegyzékbe is bejegyezték - a cégjegyzékből törölni kell. A gazdálkodó szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
18. §
(1) Ha az önfelszámolási eljárás befejezése után újabb vagyon válik ismertté, azt szövetkezet felszámolása esetén az illetékes területi (szakmai) szövetségnek, gazdasági társulás felszámolása esetén a társulás tagjainak át kell adni.
(2) Ha a kényszerfelszámolási eljárás befejezése után újabb vagyon kerül elő, az eljárást a Pénzintézeti Központ folytatja.
(3) Ha a felszámolási eljárás befejezése után a gazdálkodó szerv elleni követelés vált ismertté, ez - az elévülési határidőn belül - érvényesíthető az illetékes területi (szakmai) szövetség rendelkezésére bocsátott vagyon erejéig, illetve a gazdasági társulás volt tagjaival szemben.
A gazdasági társulásokra vonatkozó eltérő rendelkezések
19. §
(1) Az 1978. évi 4. törvényerejű rendelet szerint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra e rendelet szabályait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A gazdasági társulás tevékenységét folytatni kívánó tagot a gazdasági társulás vagyonának értékesítése során elővásárlási jog illeti meg.
(3) A követelések kifizetése után fennmaradó vagyont a tagok között - vagyoni betétjeik arányában - fel kell osztani. A kielégítetlen követelésekkel - vagyoni betétjeik arányában - a társulás tagjait kell megterhelni.
(4) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozata alapján a felszámoló az általa a társulás tagjaira terhelt összegre a hitelezőknek azonnali beszedési megbízást adhat.
Lakásépítő, lakásfenntartó, üdülő-, garázs-és takarékszövetkezetek felszámolásának különös szabályai
20. §
(1) A lakásépítő, lakásfenntartó, az üdülő- és garázsszövetkezetek felszámolása esetén a szövetkezeti tulajdonban álló ingatlanvagyont - ha az ingatlanok tulajdonosai másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok érdekeltsége arányában a tulajdonosok közös tulajdonába kell adni. A szövetkezet egyéb vagyontárgyaira a felszámolás általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szövetkezetek esetében az állami juttatást - ideértve az eredetileg visszatérítési kötelezettség nélkül kapott támogatást, valamint az állami gazdálkodó szervek és az állami költségvetési szervek ellenérték nélkül adott juttatásait - nem kell visszafizetni.
21. §
(1) Takarékszövetkezet felszámolása esetén a pénzintézeti kölcsön után járó kamatot, valamint a betéteseknek a takarékszövetkezettel szembeni kamatkövetelését teljes egészében el kell számolni.
(2) A betét- és kölcsönállomány átadásáról, valamint az esetleges veszteség viseléséről a pénzügyminiszter rendelkezik.
A Pénzintézeti Központ ellenőrző tevékenysége
22. §
(1) A gazdálkodó szerv felszámolását a Pénzintézeti Központ a gazdálkodó szerv megszűnéséről szóló határozat kézhezvételétől kezdődően ellenőrzi. E tevékenysége körében a felszámoló működését a jogszabályok, a szakszerűség, a határidők, a felszámolási ütemterv és a költségelőirányzat betartása szempontjából ellenőrzi, továbbá záradékolja a zárómérleget és a zárójelentést.
(2) Ha a Pénzintézeti Központ megállapítása szerint a felszámoló működése során az előírásokat nem tartja be, vagy tevékenysége a népgazdaság, illetőleg a gazdálkodó szerv érdekeit sérti, erről az illetékes állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet - szövetkezet, illetve szövetkezet részvételével működő gazdasági társulás felszámolása esetén a területi (szakmai) szövetséget is - értesíti, és egyben javaslatot tesz az érdeksérelem orvoslására. A javaslat alapján tett intézkedéséről a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a Pénzintézeti Központot tájékoztatja.
(3) A felszámoló köteles a Pénzintézeti Központnak az ellenőrzéshez szükséges adatokat, üzleti könyveket és iratokat rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat megadni.
(4) A Pénzintézeti Központ ellenőrzési tevékenységével felmerülő költségek a gazdálkodó szervet terhelik, és azokat a felszámolás lebonyolításának költségei között kell elszámolni.
Záró rendelkezések
23. §
(1) Ez a rendelet nem érinti a 67/1970. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni - az 1978. évi 4. törvényerejű rendelet 49. §-ának (5) bekezdése alapján történő átalakulásukig - a jogi személyiséggel rendelkező szövetkezeti társulások felszámolására is.
(3) A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások közül a részvénytársaságként és a korlátolt felelősségű társaságként létesített társaságok felszámolására külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A más formában létesített ilyen társaságok felszámolására e rendelet rendelkezéseit a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokra vonatkozó jogszabályban, a társasági szerződésben és a pénzügyminiszter alapítást engedélyező okiratában foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
24. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 4/1972. (I. 29.) PM rendelet hatályát veszti.
(2) A 4/1972. (I. 29.) PM rendelet, a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet alapján, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vonatkozásában az 1977. évi 9. törvényerejű rendelet hatályba lépése óta megkezdett, de még be nem fejezett felszámolásokat e rendelet szerint kell befejezni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.