adozona.hu
4/1978. (I. 18.) MT rendelet
4/1978. (I. 18.) MT rendelet
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A tanács által alapított vállalatok alapítására, megszüntetésére, felügyeletére ós a munkáltatói jogok gyakorlására az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény rendelkezéseit a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell alkalmazni.
A vállalat alapításánál, megszüntetésénél (átszerv...
4/1978. (I. 18.) MT rendelet
az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról
Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
(A Vt. 7. §-ához)
1. §A tanács által alapított vállalatok alapítására, megszüntetésére, felügyeletére ós a munkáltatói jogok gyakorlására az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény rendelkezéseit a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény rendelkezéseit figyelembe véve kell alkalmazni.
(A Vt. 9. §-ához)
2. §(1) A vállalat alapításánál, megszüntetésénél (átszervezésénél) és a Vt. 32. §-ában említett intézkedésnél véleményadásra annak a megyei (fővárosi) tanácsnak a végrehajtó bizottsága illetékes, amelynek területén a vállalat székhelye van, továbbá annak a megyei (fővárosi) tanácsnak a végrehajtó bizottsága is, amelynek területén a vállalat elkülönült szervezeti egysége (gyár, gyáregység stb.) működik.
(2) A fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága véleményének kialakításánál a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényben meghatározott módon együttműködik a területileg illetékes szakszervezeti szervvel.
(A Vt. 10. §-ához)
3. §(1) A vállalati törzskönyvbe a bejegyzés bejelentés alapján történik. A bejelentés annak a szervnek a feladata, amely az alapításra, átszervezésre, megszüntetésre, illetőleg a kötelezően bejegyzendő más változásra vonatkozó határozatot hozta.
(2) Ha a vállalat alapítását törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy határozat rendeli el, a bejelentési kötelezettség a kijelölt szervet terheli.
(3) A vállalati nyilvántartás részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
(A Vt. 11. §-ához)
4. §Külkereskedelmi vállalat, továbbá külkereskedelmi tevékenységre feljogosított más vállalat alapító határozatában meg kell jelölni a vállalat tevékenységi körének ellátásához szükséges kezdő vagyonösszeget is.
5. §
Az alapító határozatban meg kell jelölni a vállalatnak a törvényben meghatározott típusát is (vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közüzemi vállalat).
[A Vt. 13. §-a (2) bekezdéséhez]
6. §A 13. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés vonatkozik a mezőgazdasági állami vállalat üzemegységére is, feltéve, ha az elkülönült egység.
[A Vt. 13. §-a (3) bekezdéséhez]
7. §Tanácsadó testület létrehozása esetén a testület tagjainak megbízatását és felmentését be kell jelenteni a felügyeleti szervnek.
(A Vt. 15. §-ához)
8. §Az alapító szerv több igazgatóhelyettes kinevezése esetén kijelölheti az igazgató általános (első) helyettesét is.
(A Vt. 17. §-ához)
9. §A fővárosi, megyei tanács által alapított vállalatoknál az alapító szerv - a vállalat tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszterrel egyetértésben - engedélyezheti a Vt. 17. §-ában említett címek használatát.
(A Vt. 25. §-ához)
10. §A vállalat tevékenységi körét az alapító határozatban átfogóan úgy kell megállapítani, hogy annak ágazati hovatartozása egyértelmű legyen.
(A Vt. 26. §-ához)
11. §(1) Az ellenszolgáltatás ellenében mások részére végzett folyamatos kiegészítő tevékenységet az alapító szervnek előzetesen be kell jelenteni; e tevékenységet csak akkor lehet megkezdeni, ha a bejelentést az alapító szerv tudomásul veszi, vagy arra 30 napon belül nem válaszol.
(2) A kiegészítő tevékenység szerint illetékes ágazati miniszter a hatósági szabályozás során a kiegészítő tevékenység folytatását feltételekhez, illetőleg külön engedélyhez kötheti.
(A Vt. 27. §-ához)
12. §Az alapító szerv a vállalatot az alapításkor olyan mértékben látja el álló- és forgóeszközökkel, hogy a vállalat működésének első tizenkét hónapjában ne legyen szükség közép- vagy hosszú lejáratú bankkölcsön felvételére.
(A Vt. 28. §-ához)
13. §(1) Az alapító szerv a vállalat egyes termelőeszközeit a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése) és a lakosság közszükségleti cikkekkel (szolgáltatásokkal) történő ellátásának javítása érdekében is átcsoportosíthatja más vállalathoz.
(2) Az alapító szerv a vállalati eszközök átcsoportosítása esetén köteles gondoskodni azok gazdaságos és hatékony felhasználásáról.
(3) Ha a vállalatnak bankkölcsön tartozása van, a vállalat átszervezése esetén kívüli eszközátcsoportosításhoz az illetékes pénzintézet egyetértése is szükséges.
(4) A vállalat egyes részlegeinek, vagy termelőeszközeinek más vállalathoz történő átcsatolása, illetőleg átcsoportosítása esetén az alapító szervnek a Vt. 8. §-ában meghatározottak szerint kell eljárnia.
(A Vt. 30. §-ához)
14. §(1) A vállalat igazgatóját és azokat az alkalmazottakat, akiket a vállalat igazgatója aláírási joggal ruházott fel, képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A vállalat képviseletére jogosultak nyilvántartásának szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(A Vt. 34. §-ához)
15. §(1) Az alapító szerv vezetője a vállalatot meghatározott tevékenység folytatására - a Vt. 34. §-ában foglalt feltételek mellett - a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése), továbbá a lakosságnak közszükségleti cikkekkel (szolgáltatásokkal) való ellátása érdekében - a Minisztertanács egyidejű tájékoztatása mellett - közvetlenül utasíthatja.
(2) A lakossági ellátást szolgáló, az e § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében említett közszükségleti cikkek körét a belkereskedelmi miniszter - az Országos Tervhivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - állapítja meg.
(A Vt. 35. §-ához)
16. §A vállalatot meghatározott tevékenység folytatására az alapító szerv vezetőjén kívül a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény és annak végrehajtását szolgáló 1053/1974. (X. 17.) Mt. h által meghatározott körben és feltételek mellett a külkereskedelmi miniszter, a termékforgalmazásról szóló 33/1975. (XI. 29.) MT rendeletben foglalt esetekben és feltételek mellett az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, továbbá a mezőgazdasági termékforgalomról szóló 45/1977. (XI. 24.) MT rendelet szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasíthatja.
(A Vt. 36. §-ához)
17. §Az alapító szerv által létrehozott felügyelő bizottság működése nem korlátozhatja a vállalat igazgatójának jogait és kötelességeit.
(A Vt. 38. §-ához)
18. §Az alapító szerv vezetőjének az ágazati minisztert különösen a következő esetekről kell tájékoztatnia:
- a vállalati eszközök elvonása [Vt. 28. § (2) bekezdés],
- a felügyelet átruházása (Vt. 33. §),
- meghatározott tevékenységre való utasítás [Vt. 34. § (1) bekezdés],
- szanálási eljárás elrendelése [Vt. 40. § (2) bekezdés].
(A Vt. 40. §-ához)
19. §A szanálási eljárás elrendeléséről értesíteni kell az illetékes ágazati szakszervezetet is.
(A Vt. 41. §-ához)
20. §A szanálási eljárás elrendelése esetén az alapító szerv az igazgató hatáskörét korlátozhatja és egyes intézkedések megtételét a szanálási bizottság előzetes hozzájárulásához kötheti. A korlátozás harmadik személyre nem hat ki.
21. §
(1) A vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatát szanalási bizottság végzi. A bizottságot a vállalattól független szakemberek közül az alapító szerv jelöli ki akként, hogy abban az alapító szerv megbízottja, mint a bizottság vezetője, továbbá az illetékes pénzintézet által kijelölt személy is részt vegyen.
(2) A szanálási bizottságba a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter kívánságára az általa javasolt személyt is ki kell jelölni.
(3) A szanálási bizottság köteles az illetékes ágazati szakszervezet véleményét is megszerezni.
22. §
A szanálási eljárás során vizsgálni kell a vállalat elmúlt időszaki gazdálkodását, a jövőbeni eredményes és pénzügyileg kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Továbbá átfogóan kell vizsgálni a veszteség okát, a pénzügyi rendezés módját, valamint a felelősség kérdését.
23. §
(1) A szanálási eljárás lezárásával a bizottság az alapító szerv számára értékelő jelentést készít, amely - a vizsgálat alapján - a vállalat gazdálkodásának megszilárdítására vonatkozó különböző termelési (értékesítési, tervezési, technológiai stb.) és gazdasági-pénzügyi (ár, adó, támogatási stb.) kérdésekben kidolgozott javaslatokat is tartalmazza.
(2) Ha a vállalat az eredményes gazdálkodás feltételeit saját erejéből is meg tudja teremteni, a bizottság - az alapító szervvel történt előzetes egyeztetés alapján - közvetlenül a vállalatnak is javaslatot tehet.
24. §
(1) Ha a bizottság megállapítása szerint a vállalat eredményes gazdálkodásának jövőbeni feltételei nem biztosíthatók, annak megszüntetésére kell javaslatot tennie.
(2) A veszteség pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslatokat döntés céljából - az alapító szerv véleményével kiegészítve - a pénzügyminiszterhez kell megküldeni. A javaslat alapján - a szükséges intézkedések jellegének megfelelően -a pénzügyminiszter, illetve az ágazati irányító, a felügyeletet gyakorló és egyéb érdekelt szervek együttesen döntenek.
25. §
A szanálási eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(A Vt. 42. §-ához)
26. §Az alapító szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni - a népgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkajogi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve - a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.
27. §
Ha a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, a vállalat megszüntetéséhez az illetékes pénzintézet egyetértése is szükséges.
(A Vt. 43. §-ához)
28. §A felszámoló kötelessége, hogy a folyamatban levő ügyeket lebonyolítsa, a vállalat kezelésében levő vagyontárgyakat értékesítse és a vállalat kezelésébe tartozó vagyona erejéig a vállalat kötelezettségeit kielégítse. A fennmaradó tiszta vagyon felől az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben határoz.
29. §
(1) A felszámolást befejező határozatban az alapító szerv - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kijelöli azt a szervet, amely a felszámolás befejezésekor még ki nem elégített, munkaviszonyból eredő, illetve baleseti kártérítés címén járó követeléseket rendezi.
(2) A felszámolás befejezésével a vállalat jogutód nélkül szűnik meg.
30. §
A felszámolási eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
(A Vt. 45. §-ához)
31. §Közüzemi vállalatok:
- az energiaszolgáltatást (villany, gázszolgáltatást),
- a vízellátást, a csatornázást, a fürdőszolgáltatást,
- a helyi, személyszállítást szolgáló tömegközlekedést,
- a köztisztasági szolgáltatást,
- a településtisztasági szolgáltatást,
- a parkosítást és a városi kertészetet,
- a kéményseprést és a tüzeléstechnikai szolgáltatást,
- a temetkezést,
- az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelését és fenntartását,
- egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatást,
- a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást, továbbá
- az egészségügyi és kulturális szolgáltatást ellátó vállalatok.
(A Vt. 46. §-ához)
32. §(1) A közüzemi vállalat eszközeinek átcsoportosítását külön jogszabály feltételekhez kötheti.
(2) A jelentősebb közüzemi vállalat középtávú fejlesztési tervének jóváhagyásához előzetesen be kell szerezni az illetékes ágazati miniszter véleményét is.
(A Vt. 48. §-ához)
33. §(1) A tröszt vezérigazgatója a tröszti vállalat igazgatójának kinevezését és felmentését a felügyeleti szervvel előzetesen egyeztetni köteles.
(2) A vezérigazgató mellett működő igazgatótanács tagjainak megbízatását és felmentését be kell jelenteni a felügyeleti szervnek.
(A Vt. 50. §-ához)
34. §Tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona nem elegendő a hitelező teljes kielégítésére - a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.
(A Vt. 53. §-ához)
35. §(1) Az Állami Gazdaságok Országos Központja, valamint az Állami Fagazdasági Vállalatok Országos Központja az alapító határozatban foglaltak szerint folytatja tevékenységét.
(2) Országos központot csak a Minisztertanács hozhat létre.
(3) A jelenleg kombinát, vagy más elnevezéssel működő állami vállalatokra is az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény rendelkezései az irányadók.
36. §
Az állam gazdálkodási feladatainak ellátásában közreműködő állami pénzintézetekre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
37. §
Miniszter külön törvényben vagy törvényerejű rendeletben meghatározott kereskedelmi társaság formájában is alapíthat vállalatot.
38. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1978. január hó 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg a 11/1967.(V. 13.) Korm. rendelet - a felügyelő bizottságra vonatkozó 25-27. §-ok, továbbá az egyesüléseket szabályozó 34-37. §-ok kivételével - hatályát veszti.
(2) A vállalat igazgatója köteles a vállalat szervezeti és működési szabályzatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvény és az e rendeletben foglalt követelmények szerint 1978. évi szeptember hó 1. napjáig módosítani, illetőleg kiegészíteni.
(3) A tröszt vezérigazgatója az előző bekezdésben foglalt feladatokat 1979. január hó 1. napjáig úgy köteles végrehajtani, hogy a tröszti vállalatok is e határidőig módosítsák, illetőleg kiegészítsék szervezeti és működési szabályzatukat.
Aczél György s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese