adozona.hu
4850/1945. ME rendelet
4850/1945. ME rendelet
az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ideiglenes Nemzetgyülés által Debrecenben 1944. évi december hó 22-én adott felhatalmazás alapján a minisztérium az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában a következőket rendeli;
Az általános kereseti adó és a társulati adó alapja a folyó jövedelem.
Folyó jövedelem alatt az egy-egy hónapban elért bevételnek (nyers forgalomnak) az annak megszerzésére forditott kiadások levonása után fennmaradó részét kell érteni. Azokat a számszerüen előre...
4850/1945. ME rendelet
az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatásáról
Az Ideiglenes Nemzetgyülés által Debrecenben 1944. évi december hó 22-én adott felhatalmazás alapján a minisztérium az általános kereseti adó és a társulati adó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában a következőket rendeli;
1. §Az általános kereseti adó és a társulati adó alapja a folyó jövedelem.
2. §
(1) Folyó jövedelem alatt az egy-egy hónapban elért bevételnek (nyers forgalomnak) az annak megszerzésére forditott kiadások levonása után fennmaradó részét kell érteni. Azokat a számszerüen előre tudott kiadásokat, amelyek nem egy-egy hónapot, hanem az egész üzleti évet terhelik, 1/12 részében szintén a bevétel megszerzésére forditott kiadások közé lehet számítani.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított folyó jövedelem 12 hónapnak megfelelő összege után járó általános kereseti adó és állami pótadója 1/12 részét, illetőleg a társulati adó és állami pótadója 1/12 részét a következő hónap 15. napjáig kell előzetes kivetés nélkül befizetni. A kiszámítás helyességét minden év julius hó 15. napjáig, illetőleg a második félévről a következő év január hó 15. napjáig bemutatott próbamérleggel kell igazolni.
(3) Ha a (2) bekezdés rendelkezései szerint befizetett évi adóösszeg legalább 10%-kal kisebb, vagy nagyobb annál az adóösszegnél, amely az üzleti évről készített végleges mérleg-és eredményszámla alapulvételével a fennálló törvényes rendelkezések szerint megállapitott tiszta jövedelem után járna, az adózó köteles a következő év február hó végéig az általános szabályoknak megfelelő bevallást adni. Az adóbevallás elmulasztása abban az esetben, ha a kincstárnak pótkivetésre nyílnék meg a joga, az államkincstár megkárosítására irányuló szándékkal elkövetett cselekménynek minősül és a fennálló törvényes rendelkezések szerint büntetendő; abban az esetben pedig, ha a bevallás alapján az adózónak a befizetett adó helyesbítésére volna igénye, a határidőn tul beadott bevallást csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha annak beadására az adózó halasztást kapott.
3. §
(1) A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy a 2. § szerint teljesítendő adófizetés céljából megállapítsa azt a nyersbevételre alkalmazandó ideiglenes arányszámot, amelynek alapulvételével kiszámított adóösszeg megfelel a 2. § szerint kiszámított folyó jövedelem után járó adónak és járulékainak. Joga van a pénzügyminiszternek arra is, hogy az arányszámot az adózók egyes csoportjaira általánosságban, vagy egyes nagyobb jövedelmü adózóra egyénileg állapítsa meg. Ilyen egyéni kulcs megállapítását az adózó is kérheti.
(2) Az 1) bekezdésben említett arányszámok alapulvételével kell a folyó jövedelem után az ideiglenes adókivetést elvégezni és a kivetett adóról az adózót értesíteni. Az ideiglenes arányszámokkal kivetett adóról szóló fizetési meghagyás ellen csak abban az esetben lehet fellebbezéssel élni, ha az adózó hiteltérdemlően igazolja, hogy a 2. § (2) bekezdése szerint készített számadásai a tényleges viszonyoknak megfelelnek és ennek alapján kevesebb adót kell fizetnie, mint amennyit a fizetési meghagyás tartalmaz; ellenkező esetben fellebbezésnek csak az ellen a határozat ellen van helye, amelyet az állami adóhivatal az adóhelyesbítés iránti kérelem tárgyában a 2. § (3) bekezdése alapján hozott.
(3) Abban az esetben, ha az adózó kevesebb összeget fizet be annál az összegnél, amelyet a saját számításai, avagy az ideiglenes arányszámok alapján fizetnie kellene, a késedelem minden hónapjára 4%-os késedelmi pótlék felszámításának van helye.
(4) A késedelmi pótlékot kivételesen méltányos esetben a pénzügyminiszter mérsékelheti, avagy el is engedheti. Ilyen esetekben azonban a rendes késedelmi kamatokat annak a hónapnak első napjától kezdve, amelyben az adó legkésőbb befizetendő lett volna, annak a hónapnak utolsó napjáig, amelyben a hátralékot befizették, szabályszerűen fel kell számítani.
4. §
(1) A 3. § (1) bekezdésében említett ideiglenes arányszámok helyes megállapítása céljából a pénzügyminiszter könyvvizsgálatokat, az adólerovás ellenőrzése céljából pedig helyszini szemléket tarthat. Ha az adózó ideiglenes arányszám egyéni megállapítását kéri, a pénzügyminiszter megengedheti, hogy az elsőfoku kivetésre illetékes pénzügyi hatóság a havonta teljesítendő befizetés mértékét abban az arányban állapítsa meg, ahogyan a legutóbb kivetett kereseti, illetőleg társulati adó járulékaival együtt annak az üzleti évnek nyersbevételéhez aránylott, amelyiknek alapján az adót kivetették.
(2) Egyebekben az eljárás részletes szabályait a pénzügyminiszter külön rendelettel állapitja meg.
5. §
(1) Ez a rendelet az 1945. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kihirdetésének napján lép életbe; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) Azokat a részleteket, amelyeket a rendelet hatálybalépéséig eltelt időben elért nyersbevétel alapján a 2. § rendelkezései szerint fizetni kellett volna, 30 nap alatt pótlólag be kell fizetni.
Budapest, 1945. évi julius hó 7-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök