adozona.hu
4/1971. (III. 1.) MüM rendelet
4/1971. (III. 1.) MüM rendelet
a részesedési alap felhasználásáról szóló rendelkezések módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A részesedési alap felhasználásáról szóló 9/1969. (XII. 20.) MüM rendeletet - ideértve ennek a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendeletet módosító I. részét is - (a továbbiakban: R) a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következők szerint módosítom:
Az R. I. része 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A n...
4/1971. (III. 1.) MüM rendelet
a részesedési alap felhasználásáról szóló rendelkezések módosításáról
A részesedési alap felhasználásáról szóló 9/1969. (XII. 20.) MüM rendeletet - ideértve ennek a munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendeletet módosító I. részét is - (a továbbiakban: R) a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. §(1) Az R. I. része 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyereségprémiumot a vállalat felügyeleti szerve az R nyereségrész adóval és kötelező tartalékkal csökkentett - a bányászati alágazat kijelölt vállalatainál ezen felül az eredmény terhére közvetlenül a részesedési alapba helyezhető összeggel növelt - összegének a tárgyévi mérleg szerinti bérköltséghez való arányának (bruttó R/B) alapulvételével állapítja meg oly módon, hogy a nyereségprémium mértéke az arány minden egyes százaléka után a magasabb vezető állású dolgozó tárgyévi kifizetett alapbérének egy százalékánál kevesebb és
a) a "C" és ennél alacsonyabb kategóriájú vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében 1,5 százalékánál -,
b) a "B" és ennél magasabb kategóriájú vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében 2 százalékánál -, végül
c) az olyan vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében, amelyeknek kormányszinten elhatározott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű távlati feladatai vannak - ha a felügyeleti miniszter a távlati feladatokra való tekintettel nyereségprémiumuk egy részének visszatartását rendelte el - 2,5 százalékánál
(3) több nem lehet. A mérleg szerinti bérköltségbe ebből a szempontból nem számít be a bányászatban a hűségjutalom, a könyv- és lapkiadó vállalatoknál, valamint a film- és hanglemezgyáraknál és a Magyar Hirdető Vállalatnál a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 1. számú mellékletének 2. b) pontjában meghatározott szerzői tiszteletdíjak, illetőleg a filmprémium. A "C" és ennél alacsonyabb kategóriájú vállalatoknál a felügyeleti miniszter (szövetkezeti vállalatok esetében a SZÖVOSZ, illetve OKISZ elnöke); a tanácsi vállalatoknál pedig az ágazati miniszter a munkaügyi miniszterrel és az illetékes tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben, indokolt esetben legfeljebb 2 százalékos kulcs alkalmazását is engedélyezheti."
(2) Az R. I. részének 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és az eddigi (3) bekezdés számozása (4)-re változik:
"(3) A kifizethető nyereségprémiumot csökkenteni kell a fővárosban működő, s az előírt kitelepítést, illetve áttelepítést indokolatlanul elmulasztó vállalatokra és kisipari szövetkezetekre vonatkozó eljárásról szóló 30/1970. (VIII. 18.) Korm. rendelet alapján bírság fizetésére kötelezett vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében a bírság fizetési kötelezettség időpontjától kezdődően. A csökkentés ezen a címen legalább 25 százalékos, de legfeljebb 50 százalékos lehet."
(3) Az R. I. része a következő 28/A. §-sal és 28/B. §-sal egészül ki:
"28/A. §
(1) Az olyan vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében, amelyeknek kormányszinten elhatározott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű távlati feladatai vannak, a felügyeleti miniszter - kormányszintű feladatok esetében az ágazati miniszter javaslatára - elrendelheti, hogy a távlati feladatok értékelhető szakaszának lezárásáig, illetve a feladatok teljesítéséig, általában 3-5 éven keresztül minden évben a 27. § (2) bekezdésének szabályai szerint meghatározott éves nyereségprémium összeg legfeljebb 25 százalékát, a 28/B §-ban foglalt célokra, zárolt számlán visszatartsák.
(2) Az (1) bekezdésben említett távlati anyagi érdekeltség alkalmazásánál főleg az alábbi feladatok teljesítésére való ösztönzés mérlegelhető:
- kormányszinten elfogadott, illetve ehhez kapcsolódó, vagy hasonló jelentőségű kutatási célprogramok teljesítése,
- ugyanilyen szintű műszaki fejlesztési feladatok teljesítése,
- kiemelt, egyedi, nagy vagy jelentős állami támogatással finanszírozott beruházások programja teljesítési határidejének, költségkeretének stb. megtartása,
- ágazati szempontból jelentős vállalatok gazdasági eredményeire vonatkozó előirányzat, több éven át történő teljesítése,
- kiemelt export feladatok mennyiségi és minőségi követelményeinek több éven át történő teljesítése, illetve javítása,
- a IV. ötéves tervben elhatározott állami visszatérítések vagy egyéb állami támogatások mértékének több éven át történő betartása, illetőleg csökkentése,
- népgazdasági szintű, műszaki fejlesztési programokhoz kapcsolódó jelentős vállalati kutatási, fejlesztési, termelési feladatok teljesítése.
(3) A nyereségprémium visszatartását, az azzal összefüggő távlati feladatokat, a visszatartás mértékét és időtartamát a nyereségprámiumkulcs megállapításával egyidőben kell meghatározni.
28/B. §
(1) A távlati feladatok értékelhető szakaszának lezárása, illetve a feladatok teljesítése után a feladat teljesítésétől, annak színvonalától, eredményétől, a megvalósulás határidejének megtartásától függően a felügyeleti miniszter, kormányszintű programoknál az ágazati miniszterrel egyetértésben dönt a visszatartott nyereségprémium változatlan vagy csökkentett összegben történő kifizetése, illetőleg megvonása felől. Döntés előtt a vállalat felügyelő bizottságának véleményét meg kell hallgatni.
(2) Kiemelkedő eredmények esetén a visszatartott nyereségprémiumon felül jutalom is fizethető. A jutalmat a bérköltség terhére - a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba, illetőleg bértömegbe be nem számítóan - kell elszámolni. Ebben, valamint az előző bekezdésben megjelölt kifizetések az átlagkeresetbe nem számítanak be.
(3) Ha a munkaviszony a feladat teljesítését megelőzően megszűnik, a visszatartott nyereségprémium kifizetése felől az (1) bekezdés szabályai szerint dönteni kell."
2. §
Az R. IV. része 7/A. §-ként a következő rendelkezéssel egészül ki:
"7/A. §
(1) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a magasabb vezető állásúak nyereségprémiuma megállapítása szempontjából az R. I. része 27. §-a (2) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
(2) A belkereskedelmi miniszter az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben indokolt esetben legfeljebb 2 százalékos nyereségprémium-kulcs alkalmazását is engedélyezheti."
3. §
(1) Az R. V. része 11/A. §-ként a következő rendelkezéssel egészül ki:
"11/A. §
(1) A kisipari szövetkezeteknél a magasabb vezető állásúak nyereségprémiuma megállapítása szempontjából - a legmagasabb kategóriájú szövetkezetek kivételével - az R. I. része 27. §-a (2) bekezdésének a) pontját, a legmagasabb szövetkezeti kategóriába sorolt kisipari szövetkezeteknél pedig annak b) pontját kell alkalmazni.
(2) A közgyűlés javaslatára a nem a legmagasabb szövetkezeti kategóriába sorolt kisipari szövetkezeteknél az ágazati miniszter a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben indokolt esetben legfeljebb 2 százalékos nyereségprémium-kulcs alkalmazását is engedélyezheti."
(2) Az R. V. részének 12. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki és az eddigi (1)-(2) bekezdések számozása (2)-(3)-ra változik:
"(1) Az I. rész 28. §-ának (3) bekezdésében foglalt csökkentés mértékéről, a szövetkezetek magasabb vezető állású dolgozói esetében a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége véleményének meghallgatásával a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága dönt."
4. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1971. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Az 1970. évi feladatok teljesítéséért járó nyereségprémium elszámolására és kifizetésére még a korábbi szabályok az irányadók.
Buda István s. k.,
munkaügyi miniszterhelyettes