adozona.hu
15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelet
15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelet
a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ Elnökségével egyetértésben - a következőket rendeljük:
E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a mellékletekben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra terjed ki.
Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a dolgozókra, akiknek az 52/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás szerint b...
15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelet
a belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megállapításáról
A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V) 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ Elnökségével egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a mellékletekben felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a dolgozókra, akiknek az 52/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás szerint biztosított bérük nincs.
2. §
(1) A hálózati dolgozókat
- a kiskereskedelemben az 1. számú,
- a vendéglátásban a 2. számú,
- a nagykereskedelemben, a termelőeszközkereskedelemben, valamint a kiskereskedelem és vendéglátás raktáraiban pedig a 3. számú melléklet munkaköri megnevezései és bértételei alapján, továbbá a 4. és 5. számú mellékletek figyelembevételével kell besorolni.
(2) A szakképzettekre vonatkozó bértételek alkalmazásának képesítési feltételeit a belkereskedelmi miniszter - az érdekelt szervek vezetőivel és a KPVDSZ Elnökségével egyetértésben - szabályozza.
(3) Ha a legfeljebb 1 napra alkalmazott dolgozó foglalkoztatására a vállalat részéről felmerült okból nem kerül sor, az eredetileg meghatározott napi munkaidőre járó alapbér 50%-ára jogosult.
(4) Ha a bérarányok indokolják, a kollektív szerződés az egyes munkaköri bértételek alsó és felső határa között további feltételekhez kötött bérfokozatokat állapíthat meg.
3. §
(1) A hálózati egységeket - a (2) bekezdésben említettek kivételével - az egységvezetők és helyetteseik alapbérének megállapítása szempontjából kategóriákba kell sorolni.
(2) Azoknak az egységeknek körét, amelyek vezetőinek, vezetőhelyetteseinek bértételei kategóriától függetlenek, a kollektív szerződésben kell meghatározni.
4. §
(1) A kiskereskedelmi és vendéglátó egységek "kiemelt" és "a" kategóriákba sorolásának feltételeit az 5. számú melléklet tartalmazza. A nagykereskedelem és a termelőeszköz-kereskedelem körében a "raktárház" és "kiemelt" kategóriákba sorolás feltételeit a felügyeleti szerv határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb kategóriákba sorolás forgalmi és esetleges egyéb követelményeit (pl. a vendéglátásban az ételforgalom részaránya) a kollektív szerződésben kell előírni.
(3) Áruházakban és áruház jellegű egységekben az elkülönített jutalékelszámolási rendszerben működő osztályok vezetőit és vezetőhelyetteseit az esetben kell az 1. számú melléklet 1-16. jelzőszámú munkaköri elnevezései és bértételei alapján besorolni, ha az osztály forgalma a kiskereskedelmi egységekre az 5. számú mellékletben, illetőleg a kollektív szerződésben előírt kategórizálási feltételeknek megfelel.
(4) Egységvezetőnek - az üzemelés idejétől függetlenül - egységenként csak egy fő sorolható be.
(5) A "kiemelt", az "a" és a többműszakos "b" kategóriájú egységek vezetői boltigazgatói, étterem igazgatói, fiókigazgatói stb. címmel, a "kiemelt" kategóriába sorolt egységek vezetőhelyettesei pedig igazgató-helyettesi címmel ruházhatók fel.
(6) Egységenként legalább annyi vezetőhelyettest kell foglalkoztatni, hogy a nyitvatartás, valamint a nyitvatartási időn kívüli rendszeres munkavégzés időtartama a vezető és vezetőhelyettes (vezetőhelyettesek) törvényes munkaidejének együttes idejét ne haladja meg.
5. §
A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozókat a magasabb bértételre jogosító gyakorlati idő betöltését követő hó 1. napjával kell átsorolni. A kollektív szerződés az átsorolásra korábbi időpontot, de legfeljebb a tárgyév első napját is előírhatja.
6. §
A jelen rendelettel a kollektív szerződés szabályozására utalt kérdéseket a kisipari szövetkezetek boltjaiban foglalkoztatott dolgozók vonatkozásában a szövetkezeti munkaügyi szabályzat rendezi.
7. §
(1) Ez a rendelet 1971. évi július hó 1. napjával lép hatályba. Az új bértételek alsó határának alkalmazása azonban csak 1973. január hó 1.-től kötelező.
(2) Ha a korábbi rendelkezések alapján megállapított alapbér a jelen rendelet mellékletében foglalt megfelelő bértétel felső határát meghaladja, a felső határt meghaladó összeget személyi pótlékként továbbra is fizetni kell.
(3) Az érintett dolgozókat a munkaköri elnevezésük és alapbérük esetleges változásáról írásban értesíteni kell. Nem tekinthető a munkaköri elnevezés változásának a szakmunkásbizonyítvánnyal nem rendelkező dolgozónál a munkaköri elnevezésben az eddigi "képesítés nélkül" meghatározás helyett "betanított" jelző alkalmazása, továbbá változatlan munkaköri elnevezés mellett csupán a jelzőszám változása.
(4) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
- az alsó bérhatárokra vonatkozó rendelkezés kivételével a kereskedelem hálózati dolgozóinak alapbérét szabályozó 48/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás.
- a személyi fizetésről és kiemelt alapbérről szóló 50/1967. (KÉ 30) BkM számú utasítás
- a kisipari szövetkezetek tagjainak munkaügyi szabályzatáról szóló 6/1969. (OÉ 10.) OV számú határozat 63. §-a és 5. számú függeléke, valamint
- a földművesszövetkezeti szőlő, gyümölcs, szaporító telepek, elárusító helyek dolgozóinak munkafeltételeiről és bérezéséről szóló 36/1965 (SZÉ IX. 20.) SZÖVOSZ elnöki utasítás
hatályát veszti. A 48/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasításnak az alsó bérhatárokra vonatkozó rendelkezése 1973. január hó 1-ével veszti hatályát.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter
1. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez
A kiskereskedelem hálózati dolgozóinak bértáblázata2. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez A vendéglátás hálózati dolgozóinak bértáblázata
3. számú melléklet a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez A nagykereskedelem és a termelőeszközkereskedelem hálózati dolgozóinak bértáblázata
4. számú melléklet a 14/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez A gyakorlati időtől függően bérezett dolgozók gyakorlati idejének megállapítása 1. Teljes mértékben gyakorlati időnek kell tekinteni
- az adott szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,
- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközép iskolát végzett dolgozóknál 4 évet,
- a vendéglátásban a vendéglátóipari technikumot és a vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- a műszaki képzettséget igénylő szakmákban a szakbavágó technikumot, szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- az eladóknál és raktári beosztottaknál az adott szakmában egységvezetői, egységvezető-helyettesi, eladói, raktárvezetői, raktárosi, raktári beosztott munkakörben töltött időt,
- ügyintézői vagy ennél magasabb áruforgalmi, üzemeltetési munkakörben bármely szakmában eltöltött időt,
- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok működési idejét az adott szakmában,
- a szakácsoknál és cukrászoknál az e munkakörben, továbbá a kézilegény, kézilány munkakörben eltöltött gyakorlat idejét.
2. A kollektív szerződés részben vagy teljes mértékben gyakorlati időnek minősítheti
- a kiskereskedelemben és nagykereskedelemben a vendéglátóipari technikumot és vendéglátóipari szakközépiskolát végzetteknél 4 évet,
- a vendéglátásban a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatát és a kereskedelmi szakközépiskolát végzett dolgozóknál 4 évet,
- más kereskedelmi, illetőleg vendéglátó szakmára képesítést nyújtó tanulóképzés idejét,
- a kereskedelmi hálózatban bármely szakmában, bármely munkakörben és az ipari rokonszakmákban töltött gyakorlat idejét, továbbá
- a volt önálló kereskedők és vendéglátóiparosok bármely kereskedelmi szakmában eltöltött működési idejét.
3. Az esti és levelezőiskolák, továbbá tanfolyamok képzési ideje gyakorlati időnek nem minősíthető. Ha a dolgozó a gyakorlati idő alapján bérezett munkakörből katonai szolgálatra vonul be és annak letelte után ugyanilyen munkakörbe tér vissza, katonai szolgálata gyakorlati időnek minősül.
4. A besorolásnál csak az igazolt gyakorlat vehető figyelembe.
5. A jelen rendelet hatálybalépésekor jogszabály alapján már korábban elismert gyakorlati időt az adott vállalatnál fennálló munkaviszony megszűnéséig csökkenteni nem szabad. A korábban elismert gyakorlati idő beszámítása szempontjából az áthelyezett dolgozót úgy kell tekinteni, mintha munkaviszonya nem szűnt volna meg.
5. számú melléklet a 14/1971. (VI. 12.) MüM-BkM együttes rendelethez I. A boltok (üzletek), áruházi osztályok kategórizálásának alapját képező forgalmi követelmények (havi átlagos forgalom 1000 Ft-ban)
II. A vendéglátó egységek, üzemek kategorizálásának feltételei