adozona.hu
81/1982. (XI. 30.) PM rendelet
81/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek, a műszaki és agrár fejlesztő vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről, valamint a vállalati kutatóhelyek és a kis műszaki fejlesztő szervezetek anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya az ...
81/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek, a műszaki és agrár fejlesztő vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről, valamint a vállalati kutatóhelyek és a kis műszaki fejlesztő szervezetek anyagi érdekeltségi rendszeréről
A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem:
1. §(1) A rendelet hatálya az 1-7. népgazdasági ágak kutatási-fejlesztési szakágazataiba sorolt, vállalati formában működő kutatóintézetre; a 3131 mezőgazdasági kutatás- fejlesztési szakágazatba sorolt vállalatra; a 7417 szakágazatba tartozó műszaki fejlesztő vállalatra, szövetkezeti vállalatra, szövetkezeti közös vállalatra, kis vállalatra, szövetkezetre és kis szövetkezetre (továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) terjed ki.
(2) E rendelet előírásait:
a) a 3131 mezőgazdasági kutatás-fejlesztési szakágazatba sorolt vállalat (a továbbiakban: agrár fejlesztő vállalat) a 11. §-ban foglalt eltérésekkel,
b) a vállalaton (trösztön) belül működő kutató-fejlesztő és műszaki-fejlesztő hely (továbbiakban együtt: vállalati kutatóhely) a rendelet 8., 9. és 10. §-aiban foglalt rendelkezéseket a 12. §-ban meghatározott eltérésekkel,
c) a kisvállalatként vagy kisszövetkezetként működő műszaki fejlesztő vállalat vagy szövetkezet (továbbiakban együtt: kis műszaki fejlesztő szervezet) az e rendeletben foglalt jövedelemszabályozási szabályokat a 13. §-ban foglalt eltérésekkel
köteles alkalmazni.
2. §
A gazdálkodó szerv jövedelem-, bér- és keresetszabályozásánál az e rendeletben foglalt eltérésekkel a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról, az egyéb befizetésekről (városi és községi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék), valamint a bérszabályozásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. §
(1) A gazdálkodó szerv nyereségéből - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - nyereségadót köteles fizetni. A nyereségadó alapját a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásától szóló 68/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet (továbbiakban: R.) 3. §-ának (1)-(3), (5) és (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint kell számítani.
(2) A kutatóintézetnek az (1) bekezdés szerint számított nyereségadó alapja után a kutatóintézeti összes tevékenység nettó árbevételéhez viszonyított 9 százalékos mértékig 0 százalék, az ezen felüli részből pedig 45 százalék általános nyereségadót kell fizetni.
(3) A kutatóintézet felügyeleti szerve és a Pénzügyminisztérium - minősítve az intézet kutatási-fejlesztési és gazdálkodási tevékenységét, elsősorban az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Tervben szereplő kutatási feladatok teljesítését - a 0 százalékkal adózó mértéket legfeljebb 3 százalékponttal felemelheti, illetve csökkentheti.
(4) A műszaki fejlesztő vállalat általános nyereségadóként az (1) bekezdés szerint számított nyereségadó alap 15 százalékát fizeti.
4. §
A tartalékalap kötelező szintje a nettó eszközérték 5 százalékának és a bérköltség 5 százalékának együttes összege.
5. §
(1) Az állóeszközök értékcsökkenési leírásánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKÉ-ben foglalt kulcsokat kell alkalmazni.
(2) A gazdálkodó szerv vezetője (igazgató, elnök) egyes - különösen gyors avulás alá eső - kutatási célú állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelheti, illetve - ha arról a megrendelővel szerződésben megállapodtak - az állóeszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatja el.
(3) Az ingatlan jellegű állóeszközállomány után elszámolt éves értékcsökkenési leírásként a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 61/1932. (XI. 30.) MT számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mérték szerinti összeget kell befizetni.
(4) Mentes a befizetési kötelezettség alól a gazdálkodó szerv nem ingatlan jellegű állóeszközei után elszámolt értékcsökkenési leírás. Ezen értékcsökkenési leírást, valamint az állóeszközök hasznosításából vagy selejtezéséből származó bevétel összegét teljes egészében a fejlesztési alapba kell helyezni.
6. §
(1) A gazdálkodó szerv a saját termelésű ipari termékek és ipari szolgáltatások ár-, illetve díjbevétele után eredménye terhére 5 százalékos termelési adót köteles fizetni.
(2) Mentes a termelési adó alól:
a) prototípus,
b) "0"-szériából származó, dokumentációban előre rögzített mennyiségű termék,
c) új technológia kísérleti alkalmazása során előállított termék,
d) a központosított műszaki fejlesztési alap terhére az alappal rendelkező szervek konkrét megbízása alapján előállított termék
e) új technológiai eljárás bevezetéséhez, vagy már meglevő eljárás továbbfejlesztéséhez közvetlenül felhasználásra kerülő, dokumentációban előre rögzített mennyiségű termék
értékesítéséből származó árbevétel.
7. §
Hosszabb átfutású kutatási-fejlesztési megbízások esetében a gazdálkodó szerv teljesítményével arányos részszámlát jogosult a megbízónak benyújtani, amennyiben a teljesítés osztható és annak formáját, az egyes részmunkák határidejét, illetve ellenértékét a szerződés rögzíti.
8. §
(1) A megbízó és a gazdálkodó szerv által kötött szerződésben úgy is meg lehet állapodni, hogy a szerződés szerinti ellenértéken felül a gazdálkodó szerv tevékenységének eredményeként a megbízónál keletkezett gazdálkodási haszonból meghatározott mértékben részesedik (a továbbiakban: haszonrészesedés). A szerződésnek tartalmaznia kell azokat a műszaki, gazdasági paramétereket, mutatókat, amelyek elérése, teljesítése esetén a gazdálkodó szervet haszonrészesedés illeti meg.
(2) A gazdálkodó szerv a haszonrészesedésből - amelyet az egyéb bevételek között kell kimutatni és elszámolni - a 9. § szerinti kockázati alapot és a 10. § szerinti eredményérdekeltségi fedezetet köteles képezni.
9. §
(1) A gazdálkodó szerv a haszonrészesedés legalább 20 százalékát haszonrészesedési kockázati alapba (továbbiakban: kockázati alap) köteles helyezni. A gazdálkodó szerv igazgatója ezt a mértéket legfeljebb 50 százalékra felemelheti.
(2) A kockázati alap az alábbi jogcímeken használható fel:
a) A kutatási-fejlesztési szerződésekben a rögzített paraméterek, mutatók el nem érése miatt keletkező kötelezettségek fedezetére;
b) az egy évnél hosszabb átfutási idejű feladatok elvégzéséhez felhasznált anyagok árának emelkedéséből származó többletköltségek fedezetére;
c) a műszaki fejlesztő tevékenységgel kapcsolatos feladatok átmeneti forgóeszköz igényeinek fedezetére;
d) mindazon célra, amelyre a R. 16. §-a lehetőséget ad és amennyiben a felhasznált összeg után a gazdálkodó szerv e rendelet 3. §-a (2), illetőleg (4) bekezdésében meghatározott mértékű általános nyereségadót befizeti.
(3) Ha a kockázati alap nem nyújt fedezetet a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt felhasználási jogcímekre, a gazdálkodó szerv, alapító szervének javaslatára, a Pénzügyminisztérium engedélye alapján az éves eredményelszámolás során visszapótlási kötelezettség nélkül igénybe veheti kötelező tartalékalapját
10. §
(1) A haszonrészesedés és a kockázati alapba helyezett összeg különbözetének a városi és községi hozzájárulással, valamint a 3. § (2), illetve (4) bekezdésében meghatározott mértékű általános nyereségadóval csökkentett részéből eredményérdekeltségi fedezetet kell képezni.
(2) Az eredményérdekeltségi fedezetből elsősorban azok a dolgozók díjazhatók, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek a gazdálkodó szerv számára eredményérdekeltségi fedezetet biztosító feladatok megvalósításában, az eredmények létrehozásában, és ennek során kiemelkedő munkát végeztek. Az eredményérdekeltségi fedezetből történő kifizetésre csak a gazdálkodó szerv és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor.
(3) Az eredményérdekeltségi fedezetből a kifizetések nem bérjellegűek és azokat jövedelemadó terheli. Ezek a kifizetések az átlagkeresetbe, a táppénzalapba, a nyugdíjalapba nem számítnak bele.
(4) A fel nem használt eredményérdekeltségi fedezetet az éves eredményelszámolás során a részesedési alapba, a fejlesztési alapba, a kötelező vagy elkülönített tartalékalapba (biztonsági alapba) és a kockázati alapba kell helyezni. Ha a gazdálkodó szerv a eredményérdekeltségi fedezetből részesedési alapot képez, akkor azt az összeget a progresszív adó számításánál figyelembe kell venni. A kockázati alapba helyezett összeg után a befizetett általános nyereségadó visszaigényelhető.
11. §
Az agrár fejlesztő vállalat e rendelet 2., 3., 5. és 9. §-aiban foglaltakat a következő eltérésekkel köteles alkalmazni:
(1) A 2. §-ban foglalt előírásoknál a mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló minisztertanácsi rendelet [39/1979. (XI. 1.) MT], valamint a végrehajtására kiadott, a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről, alapjainak képzéséről és felhasználásáról, valamint támogatásáról szóló pénzügyminiszteri rendeletekben foglaltakat kell alkalmazni. A társadalombiztosítási járulékot a mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.
(2) A 3. § (1) bekezdés szerinti jövedelemadó alap kiszámítása az (1) bekezdésben meghatározott előírások szerint történik. Az így kiszámított adó 33%-át kell befizetni jövedelemadó címén.
(3) Az 5. § (1) és (3) bekezdése alkalmazása esetén a mezőgazdasági nagyüzemek amortizációs normáiról szóló PM-MÉM együttes rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(4) A 9. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szempontjából a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről, felhasználásáról szóló jogszabályban, a fejlesztési alap felhasználására vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
12. §
(1) A vállalati kutatóhelynek a külső megbízó részére végzett kutatások és fejlesztések esetén az e rendelet 8., a 9. és a 10. §-aiban foglalt előírásokat a következő eltérésekkel kell alkalmaznia:
a) A 9. § (2) bekezdésének d) pontjában, valamint a 10. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben általános nyereségadóként a R. 3. §-ának (6) bekezdésében szereplő mértéket kell elszámolni.
b) A 10. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a fel nem használt eredményérdekeltségi fedezetet a részesedési alapba helyezik, akkor ezt az összeget a R. 19. §-a szerinti progresszív adó számításánál figyelembe kell venni.
(2) Amennyiben a sikeresen befejezett műszaki fejlesztés hasznosítására a vállalati kutatóhely saját vállalatánál került sor, az eredmény létrehozásában közreműködőknek a részesedési alapból kifizetést lehet folyósítani. E kifizetések jövedelemadókötelesek, az átlagkeresetbe, a táppénzalapba és a nyugdíjalapba nem számítanak bele, ugyanakkor a fedezetéül szolgáló részesedési alapképzés mentes a progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség alól.
13. §
A kis műszaki fejlesztő szervezet e rendelet előírásait a kisvállalatokra és kisszövetkezetekre vonatkozó nyereségadózásról, vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról, valamint bérszabályozásáról szóló rendeletekben, illetve rendelkezésben foglaltakat köteles alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) Az e rendelet 3. § (1) bekezdése alkalmazásánál az általános nyereségadó, illetve a jövedelemadó alapjának számítása:
- a kisvállalatoknál a kisvállalatok jövedelemszabályozására vonatkozó 72/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet 3. §-ának (1)-(3), (5) és (7)-(8) bekezdései;
- a kisszövetkezeteknél a kisszövetkezetek és fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról szóló minisztertanácsi rendelet [50/1981. (X. 27.) MT], illetve a végrehajtására vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet alapján történik.
b) Az általános nyereségadó, illetve jövedelemadó kulcsa:
- a kisvállalatnál 30 százalék;
- a kisszövetkezetnél 18 százalék.
c) A 4. §-ban foglaltak a kis műszaki fejlesztő szervezetekre nem vonatkoznak.
d) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok helyett a kisvállalatok-kisszövetkezetek számlakerete szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni.
14. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek, műszaki fejlesztő vállalatok pénzgazdálkodási, jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 67/1981. (XII. 30.) PM számú rendelet hatályát veszti; rendelkezéseit azonban az 1982. évi eredmény után esedékes nyereségadó és az érdekeltségi alapok kiszámításánál még alkalmazni kell.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter