adozona.hu
77/1982. (XI. 30.) PM rendelet
77/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás álapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló, a 23/1980. (X. 27.) PM számú és a 39/1981. (X. 27.) PM számú, valamin...
77/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet módosításáról
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás álapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló, a 23/1980. (X. 27.) PM számú és a 39/1981. (X. 27.) PM számú, valamint a 19/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k) és l) pontok I) és m) pontra változnak:
[(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a mérleg szerinti nyereségét a következő sorrendben használhatja fel:]
"k) lakásépítési alapra,."
2. §
Az R. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tartalékalapba kell helyezni a (2) bekezdés szerint elhelyezett összeg után kapott kamatot akkor is, ha a tartalékalap a tartalékalap-képzés felső határát eléri."
3. §
(1) Az R. 5. §-a (1) bekezdése d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és egyidejűleg a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[(1) A tartalékalap az eredményfelosztás során - a biztonsági alap felhasználása után - a következő célokra és sorrendben használható fel:]
"d) a forgóalap kiegészítésére; ha az értékesítési árbevétel az előző évhez képest 15 százalékot meghaladó mértékben növekedett, a 15% feletti árbevétel-növekményhez szükséges forgóalaptöbblet összegéig. Ezt az összeget a tartalékalapból a fejlesztési alapba kell helyezni forgóalap-kiegészítés céljára. Az igénybe vehető összeg meghatározásának módját a rendelet mellékletének 3. pontja tartalmazza. Az igénybevételt a területileg illetékes első fokú adóhatóságnak kell bejelenteni."
"i) lakásépítési alapra; a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendelet 7. §-ának (3) bekezdése szerint;
j) a 68/1981. (XII. 30.) PM számú rendelettel módosított 25/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősíthető dolgozók foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra, a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30%-a erejéig, évenként visszapótlási kötelezettség nélkül, a fejlesztési alap kiegészítésére."
(2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg az R. 5. §-a az alábbi (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A tartalékalap - az MJR 23. §-ának (5)-(8) bekezdése szerinti felhasználás kivételével - csak az éves eredményelszámolás keretében használható fel. A felhasználás nem haladhatja meg a tárgyévi képzés és visszapótlás után rendelkezésre álló tartalékalap összegét. Az alap fel nem használt összegét a következő évre kell átvinni."
"(5) A rendelet melléklete szerinti átmeneti almatároló létesítéséhez, az MJR 23. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel a tartalékalap a fejlesztési alap növelésére felhasználható.
(6) A rendelet mellékletének 2. pontjában meghatározott új gépek és berendezések vásárlásakor a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat 1983. évben tartalékalapjából az értékesítő vállalat által közölt belföldi termelői, illetve import beszerzési ár 15%-os, illetőleg 40%-os mértékének megfelelő összeget használhat fel fejlesztési alapja növelésére.
(7) Egyes importgépek esetében a pénzügyminiszter a tartalékalap felhasználási lehetőséget korlátozhatja. A számlát kiállító szerv erről tájékoztatja a gépet vásárló mezőgazdasági nagyüzemet és vízgazdálkodási társulatot."
4. §
Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az 5. § (1) bekezdésének b) és e)-g), valamint i) pontjában meghatározott célokra felhasznált tartalékalapot a felhasználást követő két éven belül, évi egyenlő részletekben kell visszapótolni."
5. §
Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(4) Az egyesülés, valamint - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a fejlesztési alapjába köteles helyezni]
"i) az általa kibocsátott kötvényért kapott összeget."
6. §
Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § (1) A fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni:
a) beruházási és forgóalaphitel, továbbá állami kölcsön esedékes törlesztő részleteire;
b) a megváltás alá eső vagy felajánlott földek tárgyévre esedékes vételára törlesztésére;
c) a tartós forgóeszköz-állomány növelésének fedezésére;
d) állóeszközök (beleértve a jóléti állóeszközöket is) beszerzésére vagy létesítésére és az új jóléti létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzésére;
e) gazdasági társulásnak és agráripari egyesülésnek történő átadásra;
f) más gazdálkodó szervezetek és a tanácsok részére ideiglenes vagy végleges átadásra;
g) más jogszabályban meghatározott egyéb célra.
(2) A fejlesztési alapnak az (1) bekezdés f) pontja alapján történő ideiglenes átadása esetén az átadónak és átvevőnek meg kell állapodniuk az átadás időtartamáról és kamatfeltételeiről. A fejlesztési alapot ideiglenesen átvevő a fizetett kamatot költségként, a fejlesztési alapot átadó a kapott kamatot különféle bevételként számolja el.
(3) A fejlesztési alapnak az (1) bekezdés f) pontja alapján történő végleges átadása esetén az átadónak és átvevőnek az átadott fejlesztési alap hozamából származó részesedés mértékében meg kell állapodniok. Ha a megállapodás alapján a fejlesztési alapot átvevő előre meghatározott összegű, vagy az átadott alapokhoz viszonyítva rögzített arányú, hozamból származó részesedést fizet, akkor ezt költségként számolja el. Ha a hozamból származó részesedés a megállapodás szerint az évenkénti tényleges hozam függvényében változik, akkor ezt a fejlesztési alapot átvevő a különféle ráfordítások terhére fizeti ki, az átadó pedig a hozamból származó részesedést különféle bevétel címén számolja el.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat az általa kibocsátott kötvény kamatát költségként számolja el, a kötvény törlesztését (visszafizetését) pedig fejlesztési alapja pénzeszközeiből teljesíti.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat a fejlesztési alap pénzeszközeiből vagy jogszabályban meghatározott más forrásból kötvényt vásárolhat. A vásárolt kötvény után kapott kamatot különféle bevételként kell elszámolni.
(6) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat más gazdálkodó szervezettől fejlesztési alapja terhére állóeszközöket vásárolhat. Térítésmentesen állóeszközöket csak jogszabály által előírt esetekben lehet átvenni.
(7) Az előző évi eredményelszámolás keretében nem rendezhető, veszteséget vagy alaphiányt kimutató mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat a tárgyévben nem adhat át fejlesztési alapjából a tanácsnak pénzeszközöket."
7. §
Az R. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a fejlesztési és a részesedési alapképzése után az adózott nyereségéből a 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendeletben meghatározott módon lakásépítési alapot képezhet.
(2) A lakásépítési alap pénzügyi forrását az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a 48/1982. (X. 7.) PM- ÉVM számú együttes rendelet 6. §-ában meghatározott összegek képezik."
8. §
(1) Az R. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul:
[(1) A termelőszövetkezet, az egyesülés, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat -különféle ráfordításként - közvetlenül a szociális és a kulturális alapjába helyezheti, az állami gazdaságnak a szociális és a kulturális alapjába kell helyezni a következő összegeket:]
"d) a szociális, kulturális, sport célú és egészségügyi (a továbbiakban: jóléti) állóeszközök fenntartási költségei címén ténylegesen felmerült összegeket, az üzemi étkezés rezsiköltségeként ténylegesen elszámolt kiadásokat, valamint a továbbképzés számlázott étkezési díjának rezsihányadát."
(2) Az R. 13. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az érdekképviseleti szervek közösen fenntartott üdülőiben a szervezett hazai üdültetésben részt vevő termelőszövetkezeti tagok üdülési költségeinek a tagok által nem térített részét a termelőszövetkezet különféle ráfordításként számolhatja el és a szociális alapba helyezheti."
9. §
Az R. 16. §-a (1) bekezdésének h) pontja a következő mondattal egészül ki:
"A továbbképzés számlázott költségei közül a külön tételben feltüntetett étkezési díjnak a rezsihányada számolható el a szociális alap terhére, a további része a dolgozót, illetve a részesedési alapot terheli."
10. §
(1) Az R. 22. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MJR 30. §-a (1) és (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából"
(2) Az R. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás mértéke a nettó árbevétel alapulvételével
a) a mezőgazdasági nagyüzemek
- bányászati, energia- és építőanyagipari, valamint vegyipari termékelőállító tevékenységénél (ITJ 1. és 5. termékfőcsoport), továbbá építőipari tevékenységénél 0,8%.
- kohászati termékek, fémszerkezetek és fémtömegcikk-ipari termékek, gépek, közlekedési eszközök, villamosgépek, híradástechnikai, vákuumtechnikai és műszeripari termékek gyártásánál (ITJ 2-4. termékfőcsoport) 1,5%,
b) a baromfifeldolgozó és a konzervipari vállalatok élelmiszeripari tevékenységénél 0,1%."
11. §
Az R. 23. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A műszaki fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni:]
"n) műszaki kutatás-fejlesztési kísérletek eszközéül szolgáló, az Ipari Termékek Jegyzékében 46-5 és 46-6 termékcsoportba és a 47 termékfőcsoportba tartozó termékek beszerzésének, illetve előállításának költségei;"
(fedezésére.)
12. §
(1) Az R. 25. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az alaptevékenysége, valamint az ipari és építőipari tevékenysége után műszaki fejlesztési alapot képező mezőgazdasági nagyüzem a képzett és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott célokra fordított összeg különbözetét a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig elkülönített (zárolt) bankszámlára köteles átutalni.
(2) Az ipari és az építőipari tevékenység után a 22. § (3) bekezdésében meghatározott kulcsokkal tervezett éves központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegének 1/4 részét negyedévenként kell előlegként befizetni, a negyedévet követő hónap 20. napjáig a területileg illetékes adóelszámolási iroda által kezelt Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára."
(2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdésében a "műszaki fejlesztési alap" szövegezés "központi műszaki fejlesztési hozzájárulás"-ra módosul.
(3) Az R. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A mezőgazdasági nagyüzem az ipari és építőipari tevékenység után a 22. § (3) bekezdés alapján fizetendő központi műszáki fejlesztési hozzájárulás összegéből kizárólag a találmányi (szabadalmi) díj fizetésére fordított összeget - bruttó elszámolás mellett - visszatarthatja."
13. §
Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) Az állami gazdaság - kivéve a kedvezőtlen adottságút és a szövetkezetek részvételével is alapított, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást - köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának - csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1983. évi összegével - 7%-át az állami költségvetésbe befizetni.
(2) A termelőszövetkezet - kivéve a kedvezőtlen adottságút, valamint az állami vállalatok és szövetkezetek részvételével alapított, vegyes tulajdonú, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulást -, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983: évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának - csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1983. évi összegével - 7%-át zárolni és a zárolt összeggel azonos fejlesztési alapot is külön számlán kimutatni. A termelőszövetkezet, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat illetékes szerve dönthet úgy is, hogy ezen összegeket - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelvei álapján -az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba fizeti be. Ez az összeg további intézkedésig nem használható fel.
(3) A vegyes tulajdonú, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás köteles az 1982. évi eredményelszámolás keretében képzett fejlesztési alapjának, valamint az 1983. évben amortizációból képződő fejlesztési alapjának - csökkentve a konvertálható exportárualap bővítő hiteltörlesztés 1983. évi összegével - 7%-ából az állami vállalatok vagyoni részarányának megfelelő összeget az állami költségvetésbe befizetni, a szövetkezetek, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat vagyoni részarányának megfelelő összeget pedig a (2) bekezdés szerint zárolni vagy az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba befizetni.
(4) A kedvezőtlen termőhelyű és az 1983. évben még átmenetileg támogatott állami gazdaság és termelőszövetkezet mentesül az (1) és (2) bekezdés szerinti befizetés vagy zárolás alól.
(5) Az egyéb okból támogatott állami gazdaságnál és termelőszövetkezetnél az (1), illetőleg (2) bekezdés szerinti befizetés vagy zárolás mértéke 4%.
(6) Az 1982. évi nyereségből képzett fejlesztési alap (1), (2), (3) és (5) bekezdésekben meghatározott mértékét a 9. § (6) bekezdésében meghatározott számláról az éves jövedelemadó befizetéssel egyidőben kell befizetni, illetőleg zárolni. Az amortizációból képződő fejlesztési alap előbbiek szerinti befizetését, illetőleg zárolását a képzéssel egyidejűleg kell végrehajtani.
(7) A lakásépítési alapok 1982. december 31-i állományát a 6. §-ban meghatározott lakásépítési alapba kell helyezni. A kölcsön formájában támogatásban részesült dolgozók visszafizetései kizárólag a lakásépítési alapba helyezhetők."
14. §
Az R. e rendelet mellékletével egészül ki.
15. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az R. 22. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) E rendelet 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat már az 1982. évben is alkalmazni kell.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 77/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez
1. A tartalékalap felhasználás szempontjából átmeneti almatárolónak minősül minden olyan hűtőberendezés nélküli létesítmény, amely az alma termelés és forgalmazás összhangjának javítása érdekében az alma minőségének megőrzésére a betakarítást követő időszakban alkalmas.2. A mezőgazdasági termelést szolgáló - az állóeszköz fogalomkörbe tartozó - gépi beruházásokhoz az "Ipari Termékek Jegyzéke" alapján a következő körön belül használható fel tartalékalap:
Speciálisnak tekintendők: csak a kiemelt ágazat termelését szolgáló gépek valamint ugyanezen ágazatokban az általános hasznosítású gépekhez alkalmazott adapterek.
40 százalék tartalékalap vehető igénybe továbbá az alább felsorolt speciális erdészeti gépsorokba tartozó gépekre együttesen, illetve ezen gépsorok komplettírozására.
- Nyárfakitermeléshez alkalmazandó gépsorok:
Nyárfaállományok rövidfás munkarendszerének gépsora (rövidfás harvester vagy processor forwarder, kérgező, rakodó).
Nyárfaállományok hosszúfás munkarendszerének gépsora (hosszúfás harvester, skidder, csoportos daraboló kérgező, rakodó).
- Erdei apríték-kitermelő komplex gépsora:
Döntő, rakásoló, skidder, mobil aprítógép vagy kérgező és rakodógép.
Az MJR 23. §-ának (8) bekezdésében, illetőleg e rendelet 3. §-ával módosított R. 5. §-ának (5) és (6) bekezdésében említett tartalékalapot a felhasználás szempontjából mezőgazdasági termelésnek kell tekinteni a "Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységeinek osztályozása" szerint a (1) Növénytermesztés; (2) Kertészet; (3) Erdészet [(342) az Erdei melléktermékek termelése kivételével)]; (4) Állattenyésztés [(47) Vadászat kivételével)]; (5) Mezőgazdasági melléktevékenységet, valamint a (6) Mezőgazdasági és erdőgadálkodási szolgáltatások közül a (611) Talajerő gazdálkodási szolgáltatást és a (6121) Növényvédelmi tevékenységet; továbbá ide sorolandó a tejfeldolgozás, a tejtermék előállítás és a szőlőfeldolgozás is.
3. A dinamikus árbevétel növekedés miatti forgóalap szükséglet meghatározása;
Az igénybe vehető tartalékalap meghatározásánál az összes tevékenység 15 százalék feletti nettó árbevételének növekményére jutó forgóalap szükségletet kell alapul venni.
Az árbevétel növekedés miatti forgóalap szükségletet a 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet alapján kell kiszámítani úgy, hogy
- az előző év tartósan lekötött készletállományát viszonyítani kell az előző évi nettó árbevételhez és meg kell határozni a tartóskészletből a forgóalap arányát; majd
- a tárgyévi nettó árbevétel 15 százalék feletti növekményéből kiindulva - az előző évi viszonyszámok figyelembevételével - ki kell számítani a dinamikus termelésnövekedés forgóalap igényét;
- a fentiek szerinti forgóalap igény alapján a forgóalap tartalékalapból legfeljebb csak a tárgyévi tartós készlet növekedés összegéig egészíthető ki.
A dinamikus árbevétel növekedés címén a tartalékalap más feltételtől függetlenül igénybe vehető de az igénybevételt követő évben a 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 21. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.