adozona.hu
74/1982. (XI. 30.) PM rendelet
74/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
A 22/1980. (X. 27.) PM számú rendelettel, a 38/1981. (X. 27.) PM számú rendelettel, valamint a 20/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 39/1...
74/1982. (XI. 30.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet módosításáról
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
1. §A 22/1980. (X. 27.) PM számú rendelettel, a 38/1981. (X. 27.) PM számú rendelettel, valamint a 20/1982. (VI. 1.) PM számú rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet (a továbbiakban R.) 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jövedelemadó alapját csökkenteni kell az állami kölcsönként engedélyezett állami támogatás tárgyévben törlesztett, valamint az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség tárgyévben teljesített összegével.
(4) A jövedelemadó alapját növelni kell a számviteli előírások szerint bírságok, büntetések címen különféle ráfordításként elszámolt, a mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg a vízgazdálkodási társulatot terhelő - a kapott kötbérekkel csökkentett - összeggel. Nem növeli az adóalapot a nagyüzemi állattartó telepek után fizetett szennyvízbírság összege."
2. §
Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. § (1) A munkadíjszínvonal a 3. számú mellékletben felsorolt munkadíjak (munkabérek) és egyéb pénzbeni és természetbeni juttatások együttes összegének (a továbbiakban: munkadíj tömeg) és az átlagos állományi létszámnak a hányadosa.
(2) A viszonyítási alap az előző évi munkadíjszínvonal.
(3) A központi munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonalának a viszonyítási alaphoz mért növekedése után a következő adókulcstáblázat alkalmazásával fizet munkadíj adót:
(4) A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem munkadíjszínvonalát a viszonyítási alaphoz mérve az előző évi bruttó jövedelem színvonalától függően a következő táblázat szerinti mértékekkel növelheti adómentesen:
(5) A bruttó jövedelem-színvonal az MJR. 8. §-ának (2) bekezdése szerinti bruttó jövedelem és az átlagos állományi létszám hányadosa.
(6) A (4) bekezdésben foglaltak szerinti adómentes munkadíjszínvonalat meghaladó növekménynek a viszonyítási alaphoz mért első százaléka után 200 százalék, a második százaléknak megfelelő növekmény után 400 százalék, minden további növekmény után 600 százalék munkadíjadót kell fizetni.
(7) A veszteséges, vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat, ha a veszteségét vagy alaphiányát saját, illetve KTA forrásból nem tudja rendezni, a következő évben a viszonyítási alapba az adóköteles munkadíjnövekményt nem számíthatja be.
(8) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat, ha a munkadíjszínvonala a tárgyévben nem emelkedik az adóköteles mértékig, a tárgyévben fel nem használt adómentes munkadíjszínvonal-növekménnyel (a továbbiakban: munkadíjszínvonal-megtakarítás) a következő években adómentesen növelheti munkadíj-színvonalát.
(9) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem a külön jogszabály alapján költségvetésből folyósított, munkadíjköltségként elszámolt szakember-támogatás megszűnésének évében a viszonyítási alapot a támogatás megszűnése miatti munkadíjtömeg-növekedés összegével módosíthatja, ha a támogatás megszűnésének évében nincs saját, illetve KTA-forrásból nem rendezett vesztesége vagy alaphiánya.
(10) A mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaság munkadíjadóját tagjai fizetik."
3. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Adókedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet a "Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Üzemek Alaptevékenységének Osztályozása" szerinti "Zöldségtermelés" (21 ágazatfőcsoport) után.
(2) Az adókedvezmény igénybevételekor a munkadíj-színvonal megállapításánál a zöldségtermelési munkát végző nem nyugdíjas tagok, állandó és időszaki alkalmazottak, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére közvetlen munkadíjköltségként elszámolt munkadíjtömeggel és átlaglétszámmal a mezőgazdasági nagyüzem tárgyévi és előző évi adatait csökkenteni kell. Az adókedvezményt igénybe vevő mezőgazdasági nagyüzemnek nyilvántartását úgy kell kialakítania, hogy az ellenőrzéshez a szükséges adatok rendelkezésre álljanak. Ha a mezőgazdasági nagyüzem a tárgyévben megszünteti a zöldségtermelést és az előző évben adókedvezményt vett igénybe, az előző évben e címen levont munkadíj tömeget és létszámot nem számíthatja be a viszonyítási alapba.
(3) A (2) bekezdés szerinti átlaglétszámot úgy kell kiszámítani, hogy a zöldségtermelésben teljesített munkanapok számát a vasárnapokkal és a nem vasárnapra eső munkaszüneti napokkal csökkentett éves naptári napok számával kell osztani. Teljesített munkanapnak az a nap számolható el, amelyen a dolgozó a munkahelyen megjelent és részére munkadíjat számoltak el.
(4) Az adókedvezmény igénybevételekor az ágazat főcsoportba tartozó valamennyi ágazat létszám- és munkadíjadatait számításba kell venni.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az alkalmilag foglalkoztatottak (állami gazdaság esetében az egyéb foglalkoztatottak) nélkül számított átlagos állományi létszám csökkenésekor a létszámcsökkenés és az előző évi munkadíj-színvonal szorzatának megfelelő munkadíjtömeg 30 százalékával csökkentheti a munkadíjadó kiszámítása előtt a tárgyévi munkadíj tömeget. Az így adómentesen elszámolt összeg a következő évben a viszonyítási alapba beszámítható.
(6) Az átlagos állományi létszámnak a rendelet hatályba lépése után bekövetkező növekedése esetén a létszámcsökkenést az 1982. évhez, illetve, az azt követő évek közül annak az évnek az adatához kell mérni, amelyikben az átlagos állományi létszám a legkisebb volt.
(7) A bruttó jövedelem-színvonaltól függő munkadíj-szabályozást alkalmazó mezőgazdasági nagyüzem adókedvezményt csak az (5) és (6) bekezdésben foglaltak alapján vehet igénybe."
4. §
(1) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a (3) bekezdésében a 13. § (8) és (9) bekezdésére való hivatkozás (5) és (6) bekezdésre változik.
"(1) Mezőgazdasági nagyüzem megalakulása (alapítása), egyesülése, beolvadása, összevonása, szétválása esetén a pénzügyminiszter - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben, az illetékes érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével - állapítja meg a viszonyítási alapot, és a nagyüzem javaslata alapján dönt az alkalmazható munkadíj-szabályozási formáról."
(2) Az R. 14. §-a az alábbi (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat köteles a viszonyítási alapot módosítani valamely részlegének megszüntetésekor, ha a részleg által folytatott tevékenységet - a nagyüzemen vagy a vízgazdálkodási társulaton belül, illetőleg az átadó-átvevő megállapodása alapján más gazdálkodó szervezet keretében - ipari szolgáltató szakcsoport, leányvállalat tovább folytatja. A viszonyítási alap módosításánál figyelembe vehető munkadíj tömeget és átlagos állományi létszámot a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell számításba venni. A 13. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kedvezmény igénybevételénél ez esetben is a módosított adatokat lehet előző évi munkadíjtömegként, illetve átlagos állományi létszámként figyelembe venni.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat valamely részlegének szerződéses üzemeltetésre való áttérésekor (megszüntetésekor) a részlegben foglalkoztatottak (beleértve a vezetőt is) előző évi, a 3. számú melléklet szerinti munkadíja alapján köteles az áttérést megelőző év munkadíj-színvonalát és átlagos állományi létszámát módosítani. Évközi áttéréskor az előző évi és tárgyévi adatokat időarányosan kell módosítani."
5. §
(1) Az R. 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Mentes az adókötelezettség alól:]
"b) a 12. § (8) bekezdésében meghatározott munkadíjszínvonal-megtakarítás és az átlagos állományi létszámnak a szorzata;"
(2) Az R. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A részesedési adó megállapításakor nyereségből képzett részesedési alapnak számít a meglevő alapokból bevont összeg is."
6. §
Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) A termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat a PM Ellenőrzési Főigazgatósága által megállapított 1978. évi részesedési alap-különbözetből az 1981. december 31-én nyilvántartott összeggel köteles a viszonyítási alapot növelni.
(2) Az 1983. évi munkadíjadó megállapításakor a viszonyítási alapot a bogyósgyümölcsök termelése, a gyümölcstelepítés, a szőlőtelepítés, a kézi szedésű korai burgonya termelése, valamint a háztáji gazdaságba kihelyezett közös tulajdonú állatállomány gondozásáért elszámolt munkadíjak után 1982. évben igénybe vett adókedvezmény miatt a levont munkadíj tömegnek és átlaglétszámnak az 1982. évi adatokhoz való hozzáadásával, továbbá az e rendelet mellékletében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően módosítani kell.
(3) A 12. § (8) bekezdésében foglaltak szerinti munkadíjszínvonal-megtakarításból 1983. évben legfeljebb 0,5 százalékos adómentes munkadíjszínvonal-növelés valósítható meg.
(4) Az a mezőgazdasági nagyüzem, amelyik 1983. évtől az MJR. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti munkadíj-szabályozási formát választja, döntését 1983. március 31-ig köteles írásban bejelenteni a PM Ellenőrzési Főigazgatóság székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) igazgatóságánál. A megjelölt időpontig bejelentést nem tett üzemekre az MJR. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkadíj-szabályozás vonatkozik."
7. §
(1) Az R. 23. §-a (1) bekezdése h) és j) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő p) ponttal egészül ki:
[(1) A mezőgazdasági nagyüzem mentes a termelési adókötelezettség alól a következő tevékenységek után:]
"h) a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett meliorációs munka, talajvizsgálat, takarmányvizsgálat és egyéb mezőgazdasági jellegű laboratóriumi vizsgálat, valamint a rekultiváció és az agrokémiai szolgáltatás;"
"j) a vásárolt termék bontásából nyert anyag, alkatrész, ha azt a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalatnak, vagy a bontásból nyert vas- és acélhulladékok esetében a Kohászati Anyagelőkészítő Közös Vállalatnak értékesítik;"
"p) a konzervipari vállalatok által termelt fémcsomagolóeszköz és a baromfifeldolgozó vállalatok által előállított műanyag csomagolóeszköz, valamint a boripari vállalatok által gyártott parafadugó szakágazaton belüli és a mezőgazdasági nagyüzemnek történő értékesítése."
(2) Az R. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Mentes a termelési adókötelezettség alól a rendelet hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnak a tagja részére, illetőleg a rendelet hatálya alá tartozó tagjának a jogi személyiségű gazdasági társulás részére végzett termékelőállító és egyéb tevékenysége. Ugyanez vonatkozik az agráripari egyesülésre és a résztvevőire is."
8. §
Az R. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Átalányelszámolásos rendszerben üzemeltetett részleg tevékenysége után a termelési adót havonta a nagyüzem fizeti, amelynek alapja a könyvelt tényleges árbevétel, illetőleg szolgáltató tevékenység - a szállítás, rakodás, takarítás, lomtalanítás kivételével - esetén ennek a tényleges anyagköltséggel csökkentett összege."
9. §
Az R. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"29. § (1) Az MJR. 21. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a mezőgazdasági nagyüzemet azután a tevékenysége után illeti meg, amelyet - a fuvarozási tevékenység kivételével - a mezőgazdasági nagyüzem nem Budapesten és nem a 27. § (2) bekezdés szerinti vonzáskörzetben folytat. A kedvezményt a mezőgazdasági nagyüzem eredménye javára vagy közvetlenül a fejlesztési alapja növelésére számolhatja el.
(2) Az MJR. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezmény a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzemet a gazdásági társaságnak azután a tevékenysége után illeti meg, amelyet -a fuvarozási tevékenység kivételével - a gazdasági társaság nem Budapesten és nem a 27. § (2) bekezdése szerinti vonzáskörzetben folytat. A kedvezményt a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az MJR. 21. §-a (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezményre jogosultak vagyoni részaránya (ennek hiányában a vagyoni hozzájáruláson kívüli egyéb értékelhető, szerződésben rögzített közreműködés részaránya) és termelési adóvisszatartási kedvezmény jogosultságuk mértéke alapján veheti igénybe. Ezt az összeget a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az év végi mérleg összeállítása előtt átadja a kedvezményre jogosultaknak, amit azok az eredményük javára vagy közvetlenül a fejlesztési alapjuk növelésére használhatnak fel."
10. §
Az R. mellékletei e rendelet melléklete szerint módosulnak.
(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az R. 15. §-ának (2) bekezdése és a (3) bekezdésben a (2) bekezdésre való hivatkozás, továbbá a (4) bekezdése hatályát veszti; rendelkezéseiket az 1982. évi eredmény felosztásánál nem kell alkalmazni. Ugyancsak hatályát veszti az R. 4. számú melléklete, amelyet azonban az 1982. évi eredményfelosztásnál még alkalmazni kell.
(2) Az R. e rendelet 1. §-ával módosított 9. §-ának (3) és (4) bekezdésében, a 6. §-sal módosított 16. §-a (1) bekezdésében, valamint a 8. §-sal módosított 24. §-a (7) bekezdésében foglaltakat már az 1982. évi eredmény felosztásánál alkalmazni kell.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 74/1982. (XI. 30.) PM számú rendelethez
1. Az R. 1. számú melléklete 4. pontjának ötödik francia bekezdése a következőre változik:"- a nem nyugdíjas tagoknak fizetett tagsági pótlékot."
2. Az R. 2. számú mellékletének I/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. Alkalmilag foglalkoztatott: az a tag, akinek a tagsági viszonya egész évben fennállott, de nem teljesítette a II/1/a pontban meghatározott munkaidőt, továbbá a nyugdíjas és járadékos tag, valamint az a munkavállaló, akinek nincs a 2-4. pontokban meghatározott folyamatos munkaviszonya a termelőszövetkezettel, de munkát végez és részére munkadíjat vagy bért fizettek. Alkalmilag foglalkoztatottnak kell tekinteni minden esetben a tagsági viszonyban nem levő bedolgozót, a részmunkaidőben, az adott üzemben kizárólag mellékfoglalkozásban, a másodállásban és a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottat. Itt kell számításba venni a szerződéses rendszerben üzemeltetett kiskereskedelmi és vendéglátóipari részleg vezetőjét és dolgozóit is."
3. Az R. 2. számú mellékletének I. fejezete a következő C) ponttal egészül ki:
"C) Az alkalmilag, illetve az egyéb foglalkoztatottak részére elszámolt munkadíjak között kell számításba venni a termelőszövetkezet nem nyugdíjas tagja, állandó alkalmazottja és az állami gazdaság teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozója (a továbbiakban: dolgozó) részére a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő feltételek mellett külön megállapodás alapján, munkaidőn túl végzett, a dolgozó munkaköri feladatába nem tartozó, teljesítmény alapján díjazott, az alábbi növénytermelési és állattenyésztési termékek termelésére felmerült fizikai munkára elszámolt munkadíjat:
A felsorolt növénytermelési termékek előállítására fordított munkadíjnak a talajelőkészítéstől a tárolóhelyre történő beszállításáig, valamint a tárolóhelyen végzett műveletekre felmerült összeget lehet tekinteni. A tárolóhelyen végzett műveletek közül azok vehetők számításba, amelyek elvégzése a termék minőségében változást okoz, illetve, amelyek a megóváshoz szükségesek. A tábláról történő közvetlen értékesítés esetén az elszállításig felmerült munkadíjat lehet számításba venni.
Állattartásnál csak az adott ágazatban főfoglalkozásban munkát nem végzők munkadíja (munkabére) számolható el ilyen címen.
Nem vehető azonban figyelembe a fenntartó-, energiaszolgáltató üzemben és a főágazatban felmerült munkadíj."
4. Az R. 3. számú mellékletének 1. pontja a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a melléklet 2. pontja hatályát veszti; a 3. és 4. pont számozása 2. és 3. pontra módosul.
(1. Az 1. számú mellékletben meghatározott munkadíjat, munkabért, kivéve a)
"e) vasúti árufuvarozással kapcsolatban az év folyamán a ki- és berakodás miatt felmerült bérpótlékok (éjszakai, túlmunka, valamint a heti pihenőnapra és munkaszüneti napra fizetendő pótlék) összegét."
5. Az R. 5. számú mellékletének egyes rendelkezései a következők szerint módosulnak:
* Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke 101-71, illetve 202-71 főcsoporthoz tartozó tevékenység.
** Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke 202-72 főcsoporthoz tartozó tevékenység.
*** E tevékenységeknél a termelési adó alapja az alvállalkozói teljesítménnyel csökkentett nettó árbevétel.