adozona.hu
50/1981. (X. 27.) MT rendelet
50/1981. (X. 27.) MT rendelet
a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.
A rendelet hatálya kiterjed:
a kisszövetkezetre [25/1981. (IX. 5.) MT rendelet], valamint
arra a kisvállalatra, amelyet mint fogyasztási szolgáltató kisvállalatot nyilvántartásba vettek (a továbbiakban: fogyasztási szolgáltató kisvállalat; az a) és b) pont együtt: vállalat).
A kisszövetkezet köteles az állóeszköz-állománya után elszámolt ért...
50/1981. (X. 27.) MT rendelet
a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.
1. §A rendelet hatálya kiterjed:
a) a kisszövetkezetre [25/1981. (IX. 5.) MT rendelet], valamint
b) arra a kisvállalatra, amelyet mint fogyasztási szolgáltató kisvállalatot nyilvántartásba vettek (a továbbiakban: fogyasztási szolgáltató kisvállalat; az a) és b) pont együtt: vállalat).
2. §
(1) A kisszövetkezet köteles az állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírást az amortizációs alapba helyezni.
(2) A fogyasztási szolgáltató kisvállalat az állóeszköz-állomány után elszámolt értékcsökkenési leírás befizetésénél a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: JR) 2. § (1) bekezdése szerint jár el, a nála maradó összeget pedig az amortizációs alapba helyezi.
3. §
(1) A vállalat bruttó jövedelméből jövedelemadót fizet. A jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem.
(2) A jövedelemadó bevallása és befizetése ön-adóztatás formájában történik.
4. §
(1) A bruttó jövedelem jövedelemadóval - kisszövetkezetnél ezen kívül az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulással - csökkentett összegét a rendelkezési alapba kell helyezni.
(2) A kisszövetkezetnél a társadalombiztosítási járulék összegével csökkentett rendelkezési alap felhasználható
a) személyi jövedelem kifizetésére;
b) tartalékolásra, fejlesztésre, a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint;
c) más, jogszabályban meghatározott kifizetésre, továbbá az esetleges veszteség rendezésére.
(3) A fogyasztási szolgáltató kisvállalat a rendelkezési alapját fejlesztésre - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint -, valamint más, jogszabályban meghatározott kifizetésre, alap képzésére, továbbá veszteség rendezésére használhatja fel.
(4) A kisszövetkezet a rendelkezési alapból kifizetett személyi jövedelem 27%-ának megfelelő társadalombiztosítási járulékot fizet.
(5) A kisszövetkezetnél a rendelkezési alap felhasználásáról a közgyűlés dönt.
5. §
(1) A kisszövetkezetnél a JR 2. § (2) bekezdését, és 3-8. §-át - a 3. § (1) bekezdésében és a 4. §-ban foglaltak kivételével - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisszövetkezet részére csak a mérleg szerinti eredménybe beszámítható támogatás állapítható meg, és a kisszövetkezet nem köteles jóléti és kulturális alapot képezni.
(2) A fogyasztási szolgáltató kisvállalatnál a JR 3-7. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére csak a mérleg szerinti eredménybe beszámítható támogatás állapítható meg, és a fogyasztási szolgáltató kisvállalat nem köteles jóléti és kulturális alapot képezni.
6. §
(1) A vállalat rendelkezési alapját nem adhatja át más gazdálkodó szervezetnek.
(2) A rendelkezési alap fejlesztési célú felhasználása esetén az összeget az amortizációs alapba kell helyezni; ennek felhasználására a JR 14. § (1) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
7. §
(1) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet végrehajtásának szabályait az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag-és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke