Az MJR 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adót az elszámo..." />

49/1981. (X. 27.) MT rendelet

a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló, a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bruttó jövedelem az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény, valamint a munkadíjak és munkabérek együttes összege."
Az MJR 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adót az elszámo...

49/1981. (X. 27.) MT rendelet
a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet módosításáról
1. §
A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló, a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bruttó jövedelem az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény, valamint a munkadíjak és munkabérek együttes összege."
2. §
Az MJR 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adót az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége városi és községi hozzájárulással csökkentett összegének 70 százaléka mértékéig köteles megfizetni."
3. §
Az MJR 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § A munkadíjszínvonal 2,5 százalékos növekedése mentes a munkadíjadó alól."
4. §
Az MJR 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az egy főre jutó adó összege a 11. § alapján meghatározott munkadíjszínvonalat meghaladó növekmény után emelkedő mértékben száz-ötszáz százalékig terjedhet."
5. §
Az MJR 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § Budapesten és vonzáskörzetében a mezőgazdasági nagyüzem egyes, külön meghatározott tevékenységet terhelő termelési adóját tíz százalékkal növelt összegben köteles fizetni (többlettermelési adó)."
6. §
Az MJR 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § (1) A kedvezőtlen termőhelyű és az átmenetileg támogatható mezőgazdasági nagyüzemet az MJR 19. §-a szerint fizetendő termelési adójából hetven százalékos kedvezmény illeti meg.
(2) A kedvezőtlen termőhelyű és az átmenetileg támogatható nagyüzemek közé be nem sorolt, 19,10 aranykorona alatti átlagos kataszteri tisztajövedelmű szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemet az MJR 19. §-a szerint fizetendő termelési adójából harminc százalékos kedvezmény illeti meg."
7. §
(1) Az MJR 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat évenként az adózott nyeresége tizenöt százalékát tartalékalapba helyezi. Az alapképzés mindaddig kötelező, amíg a tartalékalap összege el nem éri a tárgyévi munkadíj, munkabér és az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség együttes összegének huszonöt százalékát, a Kölcsönös Támogatási Alap tagjainál és a vízgazdálkodási társulatnál a húsz százalékát."
(2) Az MJR 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem (MJR 47. §) a férőhelybővítő beruházás nélkül megvalósult szarvasmarha- és juhállomány növekedése miatti forgóalap feltöltési kötelezettségére tartalékalapját visszapótlási kötelezettség nélkül felhasználhatja."
8. §
Az MJR 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat magasabb vezetőállású dolgozói - külön jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött - prémiumának és jutalmának forrása a városi és községi hozzájárulással, a jövedelemadóval, a munkadíj- és részesedési adóval és a tartalékalap-képzésre felhasznált összeggel csökkentett, valamint a biztonsági alapból növelt nyereség."
9. §
Az MJR 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemnek, a vízgazdálkodási társulatnak, valamint szőlőtelepítéssel kapcsolatban a borgazdasági vállalatnak a meliorációs munkák bekerülési költségeihez harminc-hetven százalékos mértékű támogatás adható. A támogatást igénylő részére okiratot kell kiállítani.
(2) A 3. § (5) bekezdésében meghatározott tevékenység után a földhasználó nagyüzemet a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által együttesen megállapított támogatás illeti meg."
10. §
Az MJR 37. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a mezőgazdasági nagyüzemet a tulajdonában levő - termelési ellenőrzésben tartott - nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése után, a húshasznú tehenek élve született borja-szaporulata után, valamint a saját termelésű vágómarha-értékesítés után árkiegészítés illeti meg."
"(3) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervezetet a tulajdonában levő nem húshasznú tehénállomány által termelt tej értékesítésének növekedése esetén százalékonként nyolc fillér/liter tejértékesítési prémium illeti meg a tárgyévben értékesített összes tejmennyiség után. A tejértékesítési prémium legfeljebb harminc százalékos mértékű növekedés után számolható el."
11. §
Az MJR a következő 39/A §-sal egészül ki:
"Zöldségtermelés támogatása
39/A. § A zöldségtermelés fejlesztéséhez a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott feltételekkel támogatás adható."
12. §
Az MJR 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § (1) Alap- és külön árkiegészítésben részesül, továbbá fejlesztési hozzájárulást, illetve termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást kaphat az a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az a mezőgazdasági szakszövetkezet és az a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat, amelyet:
a) 1981. december 31-ig kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemnek, vagy átmenetileg támogatható nagyüzemnek kijelöltek;
b) egyesülés, beolvadás, összevonás esetén 1982. január 1-ét követően a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttesen - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének kikérésével - kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemmé kijelöl.
(2) Külön árkiegészítésben részesül és termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást kaphat az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok közül az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó állami gazdaság, amelyben a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tisztajövedelme az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal 1981. május 31-i kimutatása szerint 17,10 aranykorona alatt volt (a továbbiakban: egyéb okból támogatott nagyüzem). (Az (1) és (2) a továbbiakban együtt: kedvezőtlen adottságú nagyüzem.)
(3) Az átmenetileg támogatható nagyüzem a kijelölés lejárta után - a feltételek megléte esetén - a (2) bekezdés alapján részesülhet támogatásban."
13. §
(1) Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az 1002/1976. (I. 20.) Mt. h. határozat hatályát veszti.
(2) A rendelet 1., 2. §-ának, 7. §-a (1) bekezdésének és 8. §-ának rendelkezéseit első alkalommal az 1981. évi eredmény felosztásakor kell alkalmazni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.