adozona.hu
4/1973. (I. 14.) PM rendelet
4/1973. (I. 14.) PM rendelet
a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységét terhelő adókötelezettségről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéről szóló 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú határozat II. fejezetének 4. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján -a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, továbbá a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt tár...
4/1973. (I. 14.) PM rendelet
a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységét terhelő adókötelezettségről
A mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéről szóló 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú határozat II. fejezetének 4. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján -a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, továbbá a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt társulás (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet) az 1972. év végi mérlegadatai alapján köteles meghatározni a tárgyévben folytatott mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéből származó árbevételének arányát.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó árbevételnek a Mellékletben meghatározott termékek előállításából és mezőgazdasági ágazaton kívüli értékesítéséből származó áribevételt kell tekinteni. A fel nem sorolt tevékenységekből származó árbevételt mezőgazdasági, illetőleg ehhez kapcsolódó tevékenységből eredő árbevételként kell számításba venni.
(3) A rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági ágazaton kívüli értékesítésnek minősül mindaz, amit nem mezőgazdasági szövetkezetek vagy állami erdőgazdaságok, nem a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba, illetőleg a termény és takarmány-felvásárló nagykereskedelem szakágazatba sorolt állami vállalatok részére értékesítenek.
(4) Árbevételen a számlázott - fogyasztói árkiegészítéssel és állami visszatérítéssel növelt és forgalmi adóval csökkentett - árbevételt kell érteni. Árbevételnek kell tekinteni a besorolás szempontjából a saját kivitelezésű beruházásnak a számviteli elszámolások szerint aktivált teljesítményértékét, illetőleg a saját tenyésztésű tenyészállatok aktivált értékét is.
2. §
(1) Azok a mezőgazdasági szövetkezetek, amelyekben a nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel a 30%-ot nem éri el: mezőgazdasági szövetkezetnek; azok, amelyekben a nem mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel 30-50%-ig terjed: mezőgazdasági-ipari szövetkezetnek; azok pedig, amelyekben a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó árbevétel az 50%-ot eléri vagy meghaladja: ipari-mezőgazdasági szövetkezetnek tekintendők.
(2) Az 1. § szerint végzett számítás alapján a szövetkezetek kötelesek besorolásukat a megyei, fővárosi tanács (a továbbiakban: megyei tanács) végrehajtó bizottságától kérni. A szövetkezet besorolási kérelmét a megyei tanács pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv) kell előterjeszteni. A pénzügyi szakigazgatási szerv a kérelmet a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság megyei (fővárosi) hivatalától kért szakvéleménnyel kiegészítve terjeszti a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 30 napon belül határozattal állapítja meg a szövetkezet besorolását és ennek megfelelően a szövetkezet két évig azonos rendszerben köteles adózni.
(3) A besorolásnál nem kell figyelembe venni az 1972. december 31-ig a szövetkezet elhatározása alapján felszámolásra kerülő tevékenységekből származó árbevételt akkor sem, ha a felszámolás folyamatosan történik és korábbi szerződéses kötelezettségek teljesítése vagy kárelhárítás érdekében 1973. évre áthúzódik. Nem kell a besorolásnál figyelembe venni az 1972. évről szóló zárszámadási közgyűlési határozattal részben vagy egészben megszüntetett, továbbá a hatósági intézkedések miatt felszámolásra kerülő tevékenységek árbevételét.
(4) Az egyszerű társaság (1970. évi 19. tvr. 5-7. §-a), illetőleg az egyszerűbb gazdasági együttműködés (1967. évi III. tv. 54. §-a), valamint a mezőgazdasági szakcsoport árbevételét annak a mezőgazdasági szövetkezetnek az árbevételénél kell számításba venni, amelynek keretében a könyvelés történik.
3. §
A mezőgazdasági szövetkezetek és a mezőgazdasági-ipari szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység után továbbra is egységesen termelési adót kötelesek fizetni.
4. §
(1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységük után termelési adó mellett a költségként elszámolt közvetlen munkadíj után 8% illetményadót, a lekötött álló- és forgóeszközök értéke után 5% eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni.
(2) Az eszközlekötési járulék alapja a tárgyévet megelőző év végi mérlegben szereplő bruttó álló- és forgóeszközérték.
(3) A járulékot negyedévenként egyenlő részletekben kell befizetni.
(4) Az illetményadót az elszámolt munkadíjak után negyedévenként, a IV. negyedévit a zárszámadás benyújtásával egyidőben kell befizetni.
5. §
(1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezeteknek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységükből elért nyereségüket az ipari szövetkezetekre vonatkozó szabályok szerint kell R- és F-nyereségrészre osztani és az R-nyereségrész után az ipari szövetkezetekre megállapított nyereségadót megfizetni. Az F-nyereségrész adómentes. A jelen rendeletben foglaltak nem érintik a mezőgazdasági szövetkezetek adókötelezettségére és alapképzésére vonatkozó egyéb szabályokat.
(2) A nyereség megállapításánál a fel nem osztott költségeket az árbevétel arányában kell felosztani és a tevékenységeket terhelő termelési adót és jövedelemadót nyereségcsökkentő tételként kell figyelembe venni.
6. §
(1) Az ipari-mezőgazdasági szövetkezetek a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységük fejlesztésére fordított pénzeszközök 60%-ának megfelelő összeget - az 1972. december 31-én folyamatban levő épület- (építmény-) beruházások kivételével - a beruházás megkezdése előtt, illetve forgóalapnövelés esetén az év végi mérleg elkészítésekor adó címén kötelesek befizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adó alapja beruházás esetén a költségvetés (előirányzat) szerinti Összeg, amelyet a beruházás befejezése után az aktivált összegnek megfelelően módosítani kell; forgóalapnövelés esetén az előző évet meghaladó év végi tényleges forgóalapnövekedés.
7. §
Az adó bevallása, átutalása, elszámolása, valamint a mulasztások során hozandó intézkedések tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1973. január 1. napjától kell alkalmazni.
Faluvégi Lajos s. k,
pénzügyminiszter
Melléklet a 4/1973. (I. 14.) PM rendelethez
A rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott nem mezőgazdasági jellegű tevékenységnek az alábbi termékfőcsoportba tartozó termékek előállítását kell tekinteni: