adozona.hu
30/1981. (IX. 14.) MT rendelet
30/1981. (IX. 14.) MT rendelet
a vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, a szövetkezeti vállalatra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (a továbbiakban együtt: vállalat).
A vállalat a legfeljebb 15 főt foglalkoztató, ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben is...
30/1981. (IX. 14.) MT rendelet
a vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetéséről
1. §A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, a szövetkezeti vállalatra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (a továbbiakban együtt: vállalat).
2. §
(1) A vállalat a legfeljebb 15 főt foglalkoztató, ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben is üzemeltetheti (a továbbiakban: szerződéses üzemeltetés).
(2) Nem üzemeltethető szerződéses rendszerben az a részleg, amely olyan tevékenységet folytat, amit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe utal, valamint a közüzemi vállalatnak a 4/1978. (I. 18.) MT rendelet 31. §-ában felsorolt tevékenységeket folytató részlege.
(3) A kiskereskedelmi és a vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésére a külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
3. §
A vállalat a szerződéses üzemeltetésre a részleg vezetésére vállalkozó magánszeméllyel (a továbbiakban: vezető) a polgári jog szabályai szerint köt szerződést. A szerződést legfeljebb öt évre írásban kell megkötni.
4. §
(1) A vállalat a szerződést azzal köteles megkötni, aki a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot teszi.
(2) A versenytárgyaláson csak az vehet részt, aki a meghirdetett díjnak a vállalat által meghatározott részét előlegként legkésőbb a versenytárgyalás megkezdése előtt a vállalatnál letétbe helyezi.
(3) A szerződés megkötésekor a fizetendő díjba vagy óvadékba (13. §) az előleget be kell számítani, vagy vissza kell fizetni. A többi résztvevőnek az előleget a versenytárgyalás befejezésével viszsza kell fizetni.
(4) Ha a versenytárgyaláson legkedvezőbb ajánlatot tevő a szerződést 15 napon belül nem köti meg, az előleget elveszti.
(5) Ha a versenytárgyaláson legkedvezőbb ajánlatot tevő a szerződést nem köti meg, akkor -újabb versenytárgyalás nélkül - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel is megköthető a szerződés.
5. §
(1) Szerződés csak azzal köthető, aki
a) a vállalattal munkaviszonyban áll,
b) megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik, és
c) nem esik a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztatási tilalom alá.
(2) Nem köthető szerződés azzal,
a) akit gazdasági bűncselekmény, vagyon elleni bűncselekmény vagy bármely egyéb szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek;
b) akitől az iparjogosítványát az a) pontban meghatározottól eltérő egyéb okból a hatóság visszavonta, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;
c) akinek szerződéses üzemeltetésre korábban kötött szerződését a vállalat felmondással szüntette meg, a szerződés megszűnésétől számított három évig.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeik alól.
(4) A szerződés legfeljebb öt - egymással polgári jogi társaságot létesítő - személlyel is megköthető. Ebben az esetben elegendő, ha csak az egyik személy rendelkezik szakmai képzettséggel. A vezetői jogok gyakorlásának módjáról a társasági szerződésben kell megállapodni. A polgári jogi társaság tagjaira ugyanazok a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok irányadók, mint a vezetőre.
(5) A vezető a részleg üzemeltetési jogát másra nem ruházhatja át.
6. §
A vezető a vállalat nevében, de saját felelősségére és kockázatára önállóan szervezi és irányítja (végzi) a termelést, illetve szolgáltatást. A vállalat költségeinek és nyereségének fedezetére a vezető a szerződésben meghatározott összegű díjat köteles fizetni. A díj a szerződés időtartama alatt nem csökkenthető.
7. §
(1) A vezető a részleg működését a szerződésben meghatározott időn belül köteles megkezdeni.
(2) A vállalat a szerződésben kezességet vállal a részleg által - működése körében - okozott kár megtérítéséért.
(3) A szerződésben meg kell határozni a részleg tevékenységi körét; azt csak a szerződés módosítása útján lehet megváltoztatni.
8. §
(1) A vállalat a részleg működéséhez szükséges állóeszközöket a szerződés időtartamára a vezető használatába adja.
(2) A vezető köteles az állóeszközök megóvásáról, karbantartásáról és szükséges javításáról gondoskodni.
(3) A rendeltetésszerű használat eredményeként elhasználódott állóeszközök selejtezése, pótlása, valamint az építőipari szolgáltatás keretébe tartozó felújítása a vállalat kötelessége. A vállalat a szerződésben megállapodhat a vezetővel az állóeszközök nagy összegű - általában fődarab cserével járó - javítási költségének átvállalásában is.
9. §
(1) A vállalat a szerződésben meghatározott készleteket a vezető rendelkezésére bocsátja. A vezető a készleteket a vállalattól megvásárolhatja; a meg nem vásárolt készletek használatáért használati díjat fizet.
(2) A vezető a szerződés időtartama alatt a meg nem vásárolt készletekkel is szabadon rendelkezik. Az elhasználódott vagy felhasznált készletek pótlásáról, illetve bővítéséről saját költségére gondoskodik.
10. §
(1) A vezető munkaviszonya a szerződés időtartama alatt szünetel. A szünetelés időtartama a munkajogi szabályok szempontjából munkaviszonyban töltött időnek számít.
(2) A vezető társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező keresetének tekinthető összeget az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresete alapján kell a szerződésben megállapítani.
11. §
(1) A részlegben foglalkoztatott dolgozók a vállalattal állnak munkaviszonyban.
(2) A részlegben foglalkoztatható dolgozók létszámát, továbbá a részlegben felhasználható éves, illetve havi munkabér összegének felső határát a szerződésben kell meghatározni.
(3) A munkáltatói jogokat a vállalat által meghatározott körben a vezető gyakorolja. A vállalat a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének, valamint a fegyelmi és anyagi felelősségre vonásnak a jogát nem ruházhatja át. Ha a vezető az alkalmazottat nem kívánja a részlegben foglalkoztatni, indokolt kérelmére a vállalat köteles a részlegben történő foglalkoztatást - a munkajogi szabályok keretei között, a munkaviszony felmondására irányadó határidőn belül -megszüntetni.
12. §
A vezető a részleg működéséből keletkező -a jogszabályok, valamint a szerződés alapján őt terhelő kötelezettségek teljesítése után fennmaradó - jövedelemmel szabadon rendelkezik, abból a részleg dolgozóinak a munkaszerződésben meghatározott béren felül is juttathat. Ez nem tekinthető bérjellegű juttatásnak.
13. §
A vállalat a szerződésben a vezetővel szemben fennálló követelésének biztosítására óvadékot vagy a szerződést biztosító egyéb mellékkötelezettséget (Ptk. XXIII. fejezet) köthet ki.
14. §
A vezető a külön jogszabályban megállapított mértékű adót - a polgári jogi társaság társasági adót is - köteles fizetni.
15. §
A szerződés megszűnik:
a) a szerződésben meghatározott idő elteltével;
b) felmondással;
c) a vezető halálával.
16. §
(1) A vezető a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha egészségének romlása folytán a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére nem képes.
(2) A vezető a szerződést háromhónapi felmondási idővel felmondhatja, ha a vállalat a szerződésben vállalt kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, vagy életkörülményei tartósan és oly mértékben megváltoztak, hogy vállalt kötelezettségeit nem tudja teljesíteni.
(3) A vállalat köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha olyan körülmény merül fel, ami a szerződés létrejöttét kizárná [5. § (2)-(3) bekezdés].
(4) A vállalat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a vezető
a) a részleg üzemeltetését - neki felróható okból - a szerződésben meghatározott időben nem kezdte meg;
b) súlyosan megszegi a részleg működésére vonatkozó jogszabályokat és hatósági előírásokat;
c) a vállalattal szemben fennálló fizetési, illetve az adófizetési kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget.
(5) A vállalat a szerződést háromhónapi felmondási idővel felmondhatja, ha a vezető a szerződésben vállalt - a (4) bekezdésben nem említett - kötelezettségét felhívás ellenére nem teljesíti.
17. §
(1) A szerződés megszűnésekor a felek kötelesek elszámolni.
(2) A vállalat köteles a rendeltetésszerűen használható, illetve értékesíthető készleteket visszavásárolni.
18. §
Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter gondoskodik.
Aczél György s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese