adozona.hu
27/1981. (IX. 5.) MT rendelet
27/1981. (IX. 5.) MT rendelet
a mezőgazdasági szakcsoportokról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági kisüzemi termelés és a kisegítő tevékenységek továbbfejlesztése, a termelői és a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítésének elősegítése céljából a szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 1981. évi 14. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (a tov...
27/1981. (IX. 5.) MT rendelet
a mezőgazdasági szakcsoportokról
A mezőgazdasági kisüzemi termelés és a kisegítő tevékenységek továbbfejlesztése, a termelői és a fogyasztói igények magasabb színvonalú kielégítésének elősegítése céljából a szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 1981. évi 14. törvényerejű rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A mezőgazdasági szakcsoport szervezeti keretei
1. §(1) A mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet), valamint az állami gazdaság, az állami erdőgazdaság, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba sorolt, mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendszerbe tartozó gazdasági társulás (a továbbiakban: állami gazdaság) keretében mezőgazdasági szakcsoport alakulhat.
(2) A mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: szakcsoport) önkormányzattal és meghatározott gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezet.
(3) A szakcsoport nem jogi személy.
I. fejezet
A szövetkezeti szakcsoport
A szakcsoport megalakulása
2. §(1) A szakcsoport megalakulásához szükséges:
a) a szövetkezet igazgatóságának (vezetőségének) előzetes hozzájárulása a szakcsoport szervezéséhez;
b) az alakuló tagértekezlet megtartása;
c) a szövetkezet közgyűlésének (küldöttgyűlésének) az alakulást megerősítő határozata.
(2) Indokolt esetben a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) előzetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakcsoport - a közgyűlés (küldöttgyűlés) alakulást megerősítő határozatának meghozatala előtt - a szövetkezeten belül meghatározott tevékenységet folytasson.
3. §
(1) A szakcsoport megalakulását legalább öt belépésre jelentkező személy részvételével megtartott tagértekezlet (alakuló tagértekezlet) határozhatja el, feltéve hogy a szakcsoport működéséhez szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak, vagy a működés során azok biztosíthatók.
(2) Az alakuló tagértekezlet egyúttal dönt a belépésre jelentkezettek felvételéről, a működési szabályzat megállapításáról, valamint a tisztségviselők megválasztásáról.
(3) A közgyűlés (küldöttgyűlés) az alakulást megerősítő határozatával egyidejűleg meghatározza a szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatára vonatkozó alapvető szabályokat is.
(4) A szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatára vonatkozó megállapodás, továbbá a szakcsoport működési szabályzata a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
Működési szabályzat
4. §(1) A szakcsoport működési szabályzat alapján folytatja tevékenységét.
(2) A működési szabályzatban meg kell határozni:
a) a szakcsoport nevét, célját és tevékenységi körét;
b) annak a szövetkezetnek a nevét és székhelyét, amelynek keretében a szakcsoport működik;
c) a szakcsoport szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;
d) a szakcsoport testületi szervei tagjainak számát, hatáskörét, működésük időtartamát, a tisztségek betöltésének és megszűnésének módját;
e) a szakcsoport és a szövetkezet kapcsolatára vonatkozó alapvető szabályokat;
f) a gazdasági tevékenység kialakításának és fejlesztésének, valamint a gazdálkodás eredménye felhasználásának főbb elveit, az eredményből való részesedés fő formáit;
g) a szakcsoport ügyeiben a képviselet módját;
h) a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit, különösen a személyes és a vagyoni közreműködés módját és mértékét, végül
i) mindazt, amelynek rendezését jogszabály a működési szabályzatra utalja, vagy a tagértekezlet szükségesnek tartja.
(3) A szakcsoport elnevezésében utalni kell annak a szövetkezetnek a nevére, amelynek keretében működik.
5. §
(1) A szakcsoport működési szabályzatának megállapításához és módosításához a tagértekezlet kétharmados szótöbbsége szükséges. A működési szabályzat a szövetkezet igazgatóságának (vezetőségének) megerősítő határozatával válik érvényessé.
(2) Az igazgatóság (vezetőség) a működési szabályzatot, illetve annak módosítását - a megerősítő határozat meghozatalától számított 15 napon belül - tájékoztatás céljából megküldi az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
(3) A szakcsoportot - működési szabályzatának az igazgatóság (vezetőség) által történt megerősítése után - elkülönítve kell feltüntetni a szövetkezeti nyilvántartásban. A nyilvántartás részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
A szakcsoport szervei
6. §(1) A szakcsoport szervei: a tagok összességéből álló tagértekezlet, az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság.
(2) Az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság működtetése nem kötelező. Létrehozásukról a tagértekezlet a taglétszámtól és a tevékenységi körtől függően határoz. Amennyiben intéző bizottságot nem hoznak létre, hatáskörét a szakcsoport elnöke gyakorolja.
(3) A tagértekezlet és az intéző bizottság meghatározott feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű bizottságokat hozhat létre.
7. §
(1) A tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a működési szabályzat megállapítása és módosítása;
b) a tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;
c) a tervek, a mérleg és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;
d) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról;
e) a szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatára vonatkozó megállapodás megkötése;
f) a szakcsoport egyesülésének, szétválásának, kiválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;
g) a tagsági viszony megszüntetése;
h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, a szövetkezet közgyűlése vagy a működési szabályzat a tagértekezlet hatáskörébe utal.
(2) A tagértekezletet évenként legalább egy alkalommal kell összehívni.
(3) Össze kell hívni a tagértekezletet, ha a tagok tíz százaléka, a szakcsoport ellenőrző bizottsága, a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) vagy felügyelő (ellenőrző) bizottsága, továbbá az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza, valamint akkor is, ha a szakcsoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyon az azt terhelő fizetési kötelezettségeket tartósan nem fedezi.
(4) A szakcsoportnál rész-tagértekezlet is működhet. Működésének feltételeire, hatáskörére és határozatképességére a szövetkezet részközgyűlésére vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A tagértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van.
(6) A tagértekezlet határozatait - ha jogszabály vagy a működési szabályzat kivételt nem tesz - egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.
8. §
(1) A szakcsoport általános hatáskörű vezető testületi szerve a 3-7 tagból álló intéző bizottság, amelynek tagjait öt évi időtartamra a tagértekezlet titkos szavazással választja meg.
(2) A szakcsoport működésének és gazdálkodásának ellenőrzését a tagértekezlet által titkos szavazással öt évi időtartamra megválasztott 3-7 tagú ellenőrző bizottság végzi.
Tisztségviselők, szakemberek
9. §(1) A szakcsoport tisztségviselői az elnök, az intéző bizottság tagjai, továbbá az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az elnököt a tagértekezlet titkos szavazással öt évi időtartamra választja. Az elnök egyúttal az intéző bizottság elnöke is.
(3) A szakcsoportnál a számvitel és nyilvántartás vezetéséért felelős szakember működése kötelező. E feladatokat - ha összeférhetetlenség nem áll fenn - elláthatja a szövetkezetnél dolgozó vagy más, kívülálló szakember is. A működési szabályzat vagy a tagértekezlet más szakemberek működését is elhatározhatja.
10. §
(1) Nem lehet tisztségviselő az, aki
a) nem tagja a szakcsoportnak;
b) korlátozottan cselekvőképes;
c) tisztségből elmozdítást kimondó fegyelmi határozat vagy közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll;
d) az állami törvényességi felügyeleti ellenőrzés vagy hatósági feladat gyakorlása során a szakcsoport ügyeiben eljár;
e) a szövetkezet elnöke, elnökhelyettese, valamint a felügyelő (ellenőrző) bizottság elnöke és tagja.
(2) A szakcsoportnál az összeférhetetlenség eseteit az 1971. évi III. törvény (továbbiakban: Szvt.) 33. §-a rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell a működési szabályzatban megállapítani.
A szakcsoport gazdálkodása
11. §(1) A szakcsoport a tagjai, valamint a szövetkezet által a szakcsoport használatába átengedett vagyontárgyakkal, pénzeszközökkel és földön gazdálkodik.
(2) A szakcsoport mezőgazdasági termelést (növénytermelést, gyümölcs-szőlő- és zöldségtermelést, állattenyésztést), erdőgazdálkodást és elsődleges fafeldolgozást, továbbá mezőgazdasági termények és termékek feldolgozását, értékesítését, a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők mezőgazdasági szükségleteit szolgáló anyagok, eszközök, berendezések beszerzését, előállítását, felújítását és karbantartását, valamint a mezőgazdasági termeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységet [7/1977. (III. 12.) MT sz. rendelet 63. § (2) bekezdés] végezhet.
(3) A szakcsoport termelő tevékenységét a tagok gazdaságában folytatja, de a közös tevékenység érdekében, a vonatkozó jogszabályok megtartásával, a (2) bekezdés körében közös gazdaságot és közös üzemet is létesíthet.
12. §
(1) A szakcsoport éves termelési és pénzügyi terv alapján gazdálkodik.
(2) A szakcsoport a használatába átengedett vagyonról, tevékenységéről és annak eredményéről az előírásoknak megfelelő nyilvántartást köteles vezetni; év végén mérleget, eredménykimutatást készít.
(3) A szakcsoport bevételeiből fedezi a termelési költségeket, teljesíti az egyéb kiadásokat, álló- és forgóalapot képez. Jogszabály vagy a működési szabályzat egyéb alapok képzését is előírhatja.
(4) A szakcsoport adófizetésének szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
13. §
(1) A szakcsoport gazdálkodását a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti. Ennek keretében:
a) biztosítja, hogy a szövetkezet megfelelő támogatást nyújtson a szakcsoport tevékenységéhez;
b) a szövetkezet a tulajdonában, kezelésében vagy használatúban levő földet, gazdasági épületet, egyéb vagyontárgyait (ültetvényeit, gépeit, felszereléseit, berendezéseit, stb.) és pénzeszközeit a szakcsoport használatába átengedheti;
c) kedvezményes szolgáltatást, valamint más, a szakcsoport célját elősegítő támogatást nyújthat;
d) felülvizsgálja a szakcsoport tervét és zárszámadását;
e) meghatározza azt az értékhatárt, amelyen felül a szövetkezet nevében a szakcsoport részére csak az igazgatóság (vezetőség) előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet kötelezettséget vállalni.
(2) A szövetkezet igazgatósága (vezetősége) évenként egy alkalommal a szakcsoport egész gazdálkodását köteles felülvizsgálni. A szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottsága a szakcsoport működését rendszeresen ellenőrzi.
(3) A szövetkezet termelési, beszerzési, értékesítési és jövedelemfelhasználási kötelezettséget a szakcsoport számára nem írhat elő.
14. §
(1) A szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatára vonatkozó megállapodásban kell rendezni:
a) a szakcsoport megalakulásakor a szövetkezet, illetőleg a tagok által a szakcsoport használatába átengedett vagyontárgyak, pénzeszközök, valamint föld és épületek használati viszonyait, továbbá az elszámolás módját;
b) a szakcsoport tevékenységének eredményeként létrejött vagyonnövekmény elszámolásának módját.
(2) A szakcsoport használatában álló vagyont a szövetkezet egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelni, és az csak a szakcsoport működési szabályzatában meghatározott célra használható fel.
(3) A szakcsoport céljára átengedett állóeszköz a szakcsoportok közös használatába is adható, ha a szövetkezet keretében több szakcsoport működik.
15. §
(1) A szakcsoport tagjai csak vagyoni hozzájárulásukkal felelnek a szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért.
(2) A szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért a szövetkezet elsősorban a szakcsoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyonnal, továbbá a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközökkel, az ezt meghaladó tartozásokért egész vagyonával felel.
Képviselet
16. §(1) A szövetkezet nevében a szakcsoport képviseletére az elnök vagy az intéző bizottság által a szakcsoport tagjai sorából kijelölt személyek jogosultak, feltéve hogy a szövetkezettel tagsági viszonyban állnak. A képviseletre jogosult személyeket a szövetkezet képviseleti könyvében elkülönítve kell nyilvántartani; aláírásukat a szövetkezet elnöke hitelesíti.
(2) A szövetkezet által meghatározott értékhatáron felüli kötelezettséggel járó megállapodás csak a szövetkezet igazgatóságának (vezetőségének) előzetes írásbeli hozzájárulásával és annak értelmében köthető.
(3) Írásbeli, illetve pénzügyi kötelezettség vállalásához az (1) bekezdés szerint képviseletre jogosult két személy együttes aláírása és a szövetkezet számviteli rendjének irányításáért felelős személy ellenjegyzése szükséges.
Egyesülés (beolvadás), szétválás, kiválás, megszűnés
17. §(1) Az egy szövetkezeten belül működő szakcsoportok - a közgyűlés hozzájárulásával - külön-külön tartott tagértekezleten az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával elhatározhatják, hogy új szakcsoportba egyesülnek, vagy az egyik szakcsoport a másikba beolvad. A szakcsoport hasonló módon elhatározhatja, hogy két vagy több szakcsoportra válik szét.
(2) A szakcsoport tagjainak új szakcsoport létrehozására jogosult része, az érintett tagok egyhangú határozatával és a tagértekezlet hozzájárulásával, a szövetkezet keretén belül működő másik szakcsoportba való beolvadás, illetve új szakcsoport alakítása céljából a szakcsoportból kiválhat.
(3) Az egyesülés vagy beolvadás esetén a szakcsoportok használatára átengedett vagyont az új, illetve a befogadó szakcsoport részére kell átadni. Szétválás vagy kiválás esetén ezt a vagyont a tagok számának és vagyoni hozzájárulásának arányában kell a szakcsoportok között szétosztani.
18. §
(1) A szakcsoport megszűnik, ha
a) az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával azt elhatározza;
b) a szövetkezet megszűnik;
c) a szövetkezet közgyűlése (küldöttgyűlése) a szakcsoport megalakulásához adott hozzájárulást visszavonja.
(2) A szövetkezet közgyűlése (küldöttgyűlése) a szakcsoport megalakulásához adott hozzájárulását köteles visszavonni, ha a szakcsoport gazdálkodása a szövetkezetnek veszteséget okoz.
(3) A szakcsoport megalakulásához adott hozzájárulás visszavonható, ha a szakcsoport működése az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megállapítása szerint törvénysértő, vagy ha a szakcsoport olyan tevékenységet folytat, amely a szövetkezet által átengedett vagyon sérelmével jár.
(4) A szakcsoport megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon megosztásánál a szakcsoport és a szövetkezet kapcsolatára vonatkozó megállapodás szerint kell eljárni. A szövetkezet tulajdonában, kezelésében, használatában álló vagyoni eszközök a vagyonmegosztásba nem vonhatók be.
(5) A szakcsoportot megszűnése esetén törölni kell a szövetkezeti nyilvántartásból.
Tagsági viszony
19. §(1) A szakcsoport tagja lehet minden tizenötödik életévét betöltött állampolgár.
(2) A szakcsoportba tizenhat éven aluli kiskorút csak a törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagként felvenni.
(3) A tag írásban benyújtott felvételi kérelméről az intéző bizottság dönt, és határozatáról az érdekeltet értesíti, illetve a tagértekezletet tájékoztatja. A tagfelvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő a tagértekezlethez fordulhat.
(4) A tagsági viszony a felvételről döntő határozat meghozatalának időpontjában jön létre.
(5) A szakcsoport tagjának alapvető jogait és kötelezettségeit, vagyoni hozzájárulásának módját és mértékét a működési szabályzatban kell meghatározni. A működési szabályzat a tagfelvételt belépési díj megfizetéséhez is kötheti.
20. §
(1) Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag meghal, a szakcsoportból kilép, a szakcsoport a tagsági viszonyt megszünteti, a szakcsoport megszűnik, illetve ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul; a kilépési szándékot az intéző bizottsághoz kell írásban bejelenteni. A működési szabályzat a kilépés előzetes bejelentésére meghatározott időt írhat elő.
(3) A tagértekezlet - a tag meghallgatása után - írásbeli határozattal megszüntetheti annak a tagsági viszonyát, aki
a) a szakcsoport érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
b) a szakcsoportnak szándékosan kárt okoz;
c) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felróható okból tartósan nem tesz eleget.
(4) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örököseivel) a szövetkezet és a szakcsoport megállapodásának, valamint a működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.
Munkaviszonyok
21. §(1) A szakcsoport a tevékenységével összefüggésben felmerülő munkák elvégzésére saját nevében alkalmazottakat foglalkoztathat. A szakcsoporttal fennálló tagsági viszony - kivéve az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait - nem zárja ki a szakcsoporttal való munkaviszony létesítését.
(2) A szakcsoport munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat - ha jogszabály vagy a működési szabályzat másként nem rendelkezik - a szakcsoport intéző bizottsága gyakorolja. Az elnök tekintetében ez a jog a tagértekezletet illeti meg.
(3) A szakcsoport alkalmazottainak foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései a szakcsoportot működtető szövetkezetre megállapított eltérésekkel irányadók, és alkalmazni kell rájuk a szövetkezet munkaügyi szabályzatának (kollektív szerződésének), valamint munkavédelmi szabályzatának a szövetkezet alkalmazottaira vonatkozó rendelkezéseit.
(4) A szakcsoport alkalmazottainak munkabérét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szakcsoportot működtető szövetkezet dolgozóinak bérezésére vonatkozó rendeleteknek az ügyintézőkre, ügyvitelt ellátókra és a fizikai dolgozókra irányadó bértételei alapján kell megállapítani.
Felelősség
22. §(1) A szakcsoport tisztségviselője a tisztségéből folyó kötelezettsége vétkes megszegésével fegyelmi vétséget követ el.
(2) Fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) tisztségből elmozdítás.
(3) A fegyelmi eljárás a tagértekezlet hatáskörébe tartozik; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A tisztségviselő a tisztségének gyakorlásával összefüggésben vétkesen okozott kárért kártérítéssel tartozik. Szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel, gondatlan károkozás esetén felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazás ereiéig áll fenn.
(5) A kártérítési eljárás a tagértekezlet hatáskörébe tartozik; határozata ellen a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni.
23. §
(1) A szakcsoport tagjának a tagsági viszonynyal összefüggésben jogellenesen okozott kárért a szövetkezet felel, a tagjaival szemben fennálló felelősség szabályai szerint.
(2) A szakcsoport tagja tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével a szakcsoportnak, illetőleg a szövetkezetnek vétkesen okozott kárért a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint felel.
24. §
A szakcsoport tagjának tagsági vitájában, illetőleg alkalmazottjának munkaügyi vitájában a szövetkezeti döntőbizottság jár el.
Elévülés
25. §A tagsági viszonyból származó igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűncselekmény.
Érdekképviselet
26. §A szakcsoport érdekképviseletét annak a szövetkezetnek az érdekképviseleti szerve látja el, amelynek keretében a szakcsoport működik.
Állami törvényességi felügyetet
27. §A szakcsoport állami törvényességi felügyeletét - a szövetkezet törvényességi felügyeletének keretében - ugyanaz a szerv gyakorolja, amely ellátja annak a szövetkezetnek a törvényességi felügyeletét, amelynek keretében a szakcsoport működik.
II. fejezet
Állami gazdasági szakcsoport
28. §(1) Állami gazdasági szakcsoport megalakulásához az állami gazdaság igazgatójának előzetes hozzájárulása és az alakuló tagértekezlet megtartása szükséges.
(2) Az állami gazdasági szakcsoportban nem lehet tisztségviselő a 10. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyeken kívül az állami gazdaság magasabb vezető állást betöltő dolgozója és belső ellenőre, továbbá az állami gazdaság felett felügyeletet gyakorló szerv dolgozója.
(3) Az állami gazdasági szakcsoportnál az összeférhetetlenség eseteit a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 32. §-ának megfelelő alkalmazásával kell a működési szabályzatban megállapítani.
(4) Az állami gazdasági szakcsoport felügyeletét az állami gazdaság felügyelete keretében kell ellátni.
29. §
Az állami gazdaság nevében a szakcsoport képviseletére az elnök vagy az intéző bizottság által a tagok sorából kijelölt és az állami gazdasággal munkaviszonyban álló személy jogosult. A képviseletre jogosult személyeket az állami gazdaság képviseleti könyvében elkülönítve kell nyilvántartani. Aláírásukat az állami gazdaság igazgatója hitelesíti.
30. §
(1) Az állami gazdaság a kezelésében levő földekből meghatározott időre földet engedhet át termelési célra a szakcsoport tagjainak használatába. A használat átengedése a föld kezelői jogát nem érinti.
(2) A föld átengedéséről írásban megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a föld hasznosításának módját is. A megállapodás érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges.
(3) A megállapodást az állami gazdaság azonnali hatállyal felmondhatja, ha a tag a megállapodásban foglalt kötelezettségeinek felhívás ellenére, időben nem tesz eleget.
(4) A használat megszűnése esetén az állami gazdaság köteles megtéríteni a tagnak a földhasználat időtartama alatti hasznos ráfordításainak értékét.
31. §
(1) Az állami gazdaság és a vele munkaviszonyban nem álló szakcsoport tag. valamint a szakcsoport tagjainak egymás közötti vitájában a polgári jog szabályainak alkalmazásával a bíróság jár el.
(2) Az állami gazdaság és a vele munkaviszonyban álló szakcsoport tag közötti vitában - a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával, az állami gazdaság és a szakcsoport közötti megállapodásra figyelemmel - az állami gazdaság munkaügyi döntőbizottsága jár el.
32. §
(1) Az állami gazdaság keretében működő szakcsoport megalakulására és működésére - a 10. § (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 17. §-ban, a 23. §-ban és a 26-27. §-ban foglaltak kivételével - az I. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az I. fejezetben foglalt rendelkezéseknek az állami gazdasági szakcsoportra való alkalmazásánál a szövetkezeten az állami gazdaságot, az igazgatóságon (vezetőségen) és a közgyűlésen (küldöttgyűlésen) az állami gazdaság igazgatóját, a szövetkezet ellenőrző bizottságán az állami gazdaság belső ellenőrét, a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatán az állami gazdaság ennek megfelelő szabályzatát, a szövetkezeti vagyonon az állami gazdaság kezelésében, használatában levő vagyont kell érteni.
33. §
A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba sorolt, mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendszerbe tartozó gazdasági társulások e fejezetben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával szervezhetnek szakcsoportot.
Hatálybalépés
34. §Ez a rendelet 1982. január 1. napán lép hatályba. Egyidejűleg a 28/1972. (IX. 27.) MT és az azt módosító 32/1977. (VIII. 17.) MT rendelet hatályát veszti.
Aczél György s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese