adozona.hu
26/1981. (IX. 5.) MT rendelet
26/1981. (IX. 5.) MT rendelet
az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetről szóló 1971. évi III. törvény 116. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
Az ipari (építőipari) termelő, illetőleg szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: szakcsoport) az állampolgároknak szövetkezet keretében működő, meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezete. A szakcsoport nem jogi személy.
A szakcsoport gazdasági tevékenysége elsősorban a lakosság részére...
26/1981. (IX. 5.) MT rendelet
az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportról
A szövetkezetről szóló 1971. évi III. törvény 116. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §(1) Az ipari (építőipari) termelő, illetőleg szolgáltató szövetkezeti szakcsoport (a továbbiakban: szakcsoport) az állampolgároknak szövetkezet keretében működő, meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezete. A szakcsoport nem jogi személy.
(2) A szakcsoport gazdasági tevékenysége elsősorban a lakosság részére végzett szolgáltatásra és árutermelésre, továbbá a szövetkezet és más gazdálkodó szervezet tevékenységéhez szükséges termékek előállítására és részükre történő szolgáltatásra irányul. Tevékenységi körének meghatározására és a tevékenység feltételeire egyebekben a kisszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) A szövetkezet és a szakcsoport kapcsolatait - a jogszabályok és belső szabályzataik keretei között - megállapodással rendezi.
2. §
(1) Szakcsoportot legalább öt belépésre jelentkező személy alakíthat.
(2) A szakcsoport megalakításához az alakuló tagértekezlet megtartása és a zavartalan működés megkezdéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása, továbbá a szövetkezet közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének a jóváhagyása szükséges.
(3) Az alakuló tagértekezlet elfogadja a szakcsoport működési szabályzatát, megválasztja a szakcsoport elnökét és elnökhelyettesét, illetőleg a működési szabályzatban meghatározott más testületi szerveket.
3. §
(1) A szakcsoport működési szabályzatában a jogszabályi rendelkezések ismétlése nélkül meg kell határozni:
a) a szakcsoport nevét, célját és tevékenységi körét,
b) annak a szövetkezetnek a nevét és székhelyét, amelynek keretében a szakcsoport működik,
c) a szakcsoport szervezetére és működésére vonatkozó főbb szabályokat, az elnök és más vezetők feladatait és hatáskörét,
d) a szakcsoport és a szövetkezet kapcsolatára vonatkozó főbb helyi szabályokat,
e) a gazdasági tevékenység kialakításának és fejlesztésének, valamint a gazdálkodás eredménye felhasználásának a főbb elveit,
f) azt az értékhatárt, amelyen felül a szövetkezet nevében a szakcsoport részére csak a szövetkezet vezetőségének (igazgatóságának, a továbbiakban: vezetőség) előzetes hozzájárulásával lehet kötelezettséget vállalni,
g) a tagok alapvető jogait és kötelességeit, így különösen a személyes és a vagyoni közreműködés módját és mértékét,
h) a szakcsoport ügyeiben a képviselet módját, továbbá
i) azokat a szabályokat, amelyeket e rendelet, illetőleg a tagértekezlet a működési szabályzatba rendel felvenni.
(2) A működési szabályzat határozza meg, hogy a szakcsoportban működik-e intéző bizottság.
(3) A működési szabályzat a szövetkezet vezetőségének jóváhagyásával válik érvényessé, és azt a vezetőség tájékoztatásul megküldi a szövetkezet felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
4. §
(1) A szakcsoport ügyeiben a tagértekezlet dönt, kivéve a működési szabályzatban az intéző bizottság, az elnök vagy más vezető hatáskörébe utalt ügyeket.
(2) A tagértekezlet kizárólagos hatásköbébe tartozik:
a) a működési szabályzat elfogadása és módosítása,
b) az intéző bizottság tagjainak, az elnöknek (elnökhelyettesnek) a megválasztása, felmentése és felelősségre vonása,
c) a függetlenített elnök személyes közreműködésért járó jövedelmének megállapítása,
d) a szövetkezettel kötött megállapodás, illetőleg a szövetkezet által a 7. § keretei között más gazdálkodó szervezettel kötött megállapodás jóváhagyása,
e) az éves terv megállapítása és a gazdálkodás eredményének felhasználására vonatkozó döntés,
f) a tagsági viszony megszüntetése,
g) a szakcsoport megszűnésének az elhatározása, továbbá
h) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a működési szabályzat a tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe utal.
5. §
(1) A tagértekezletet a működési szabályzatban meghatározott időközönként, de legalább évente két alkalommal kell összehívni. Ha a tagok legalább tíz százaléka javasolja, illetőleg a szövetkezet vezetősége, vagy a szövetkezet felett az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv írásban kezdeményezi, továbbá ha a szakcsoport használatába átengedett vagyoni eszközök (7. §) az azokat terhelő fizetési kötelezettségeket tartósan nem fedezik, a tagértekezletet soron kívül össze kell hívni.
(2) A tagértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; döntéseit - a szakcsoport megszüntetését kivéve - a jelenlevő tagok több mint a felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
6. §
(1) Az intéző bizottság, továbbá a szakcsoport elnöke (elnökhelyettese) megválasztásának időtartamát - legfeljebb öt évben - a működési szabályzat határozza meg.
(2) A működési szabályzat határozza meg, hogy az elnök függetlenítve vagy a szakcsoportban végzett egyéb tevékenysége mellett látja el feladatait.
(3) Az elnökhelyettes az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
7. §
(1) A szakcsoport gazdasági tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket a tagok vagyoni hozzájárulása, továbbá a szövetkezet vagy más gazdálkodó szervezet által a szakcsoport használatába átengedett pénz- vagy más vagyoni eszköz (épület és más építmény, műhely, gépek, anyagok stb.) biztosítja.
(2) A vagyoni eszközöket határozott vagy határozatlan időre, használati díj, egyéb térítés, meghatározott szolgáltatás, vagy a szakcsoport tevékenységéből származó nyereség meghatározott része ellenében is át lehet engedni.
(3) A szövetkezet és a szakcsoport a vagyoni eszközök átengedéséről és ennek feltételeiről megállapodást köt. Ha a vagyoni eszközöket más gazdálkodó szervezet engedi át. a tagértekezlet jóváhagyása után az átengedésről és annak feltételeiről szóló megállapodást a szövetkezet köti meg a gazdálkodó szervezettel.
8. §
(1) A tagok vagyoni hozzájárulásából és a gazdálkodás eredményéből származó, a szakcsoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyont, továbbá a szövetkezet vagy más gazdálkodó szervezet részéről a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközöket külön-külön és a szövetkezet egyéb vagyonától elkülönítve kell nyilvántartani.
(2) A szakcsoport bevételeiből fedezi a termelési költségeket és teljesíti az egyéb kiadásokat.
(3) A szakcsoport tevékenységével kapcsolatos adózás szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.
9. §
(1) A szakcsoportnál a számvitel és nyilvántartás vezetéséért felelős szakember működése kötelező. E feladatokat - ha összeférhetetlenség nem áll fenn - elláthatja a szövetkezetnél dolgozó vagy más kívülálló szakember is.
(2) Ha jogszabály valamely tevékenység folytatását külön képesítéshez köti, e tevékenységet a szakcsoport csak akkor folytathatja, ha tagjai vagy alkalmazottjai között van olyan személy, aki a képesítési követelményeknek megfelel.
10. §
(1) A szakcsoport tevékenységét a szövetkezet vezetősége folyamatosan figyelemmel kiséri és segíti. Ennek keretében - a vagyoni eszközök átengedésén kívül - kedvezményes szolgáltatásokat, valamint más, a szakcsoport célját elősegítő támogatást nyújthat.
(2) A vezetőség a felügyelő (ellenőrző) bizottsággal együttműködve évente egy alkalommal felülvizsgálja a szakcsoport egész gazdálkodását.
(3) A szövetkezet testületi szerveinek határozatai a szakcsoportra csak akkor és olyan keretben kötelezőek, amennyiben a szakcsoport működése a szövetkezettől átengedett vagyoni eszközök sérelmével jár, vagy zavarja a szövetkezet rendes gazdálkodását és a határozat ennek elhárítására irányul.
11. §
(1) A szakcsoport tagjai csak vagyoni hozzájárulásukkal felelnek a szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért.
(2) A szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért a szövetkezet elsősorban a szakcsoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyonnal, továbbá a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközökkel, az ezt meghaladó tartozásokért egész vagyonával felel.
12. §
(1) A szövetkezet nevében a szakcsoport képviseletére a szakcsoport elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettese vagy más - a szövetkezet vezetőségének a hozzájárulásával a tagértekezlet által kijelölt - tag jogosult. A képviseletre jogosult személyeket a szövetkezet képviseleti könyvében elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A szövetkezet által meghatározott értékhatáron felüli kötelezettséggel járó megállapodás csak a szövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli hozzájárulásával és annak értelmében köthető.
(3) Írásbeli, illetve pénzügyi kötelezettség vállalásához az (1) bekezdésben feljogosított két személy együttes aláírása és a szövetkezet főkönyvelőjének vagy helyettesének ellenjegyzése szükséges.
13. §
(1) A szakcsoport megszűnik, ha
a) a tagértekezlet kétharmados szótöbbséggel, titkos szavazással azt elhatározza.
b) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik,
c) a szövetkezet közgyűlése vagy küldöttgyűlése a szakcsoport működéséhez adott jóváhagyását visszavonja.
(2) A szakcsoport működéséhez adott jóváhagyást akkor lehet visszavonni, ha a szakcsoport a szövetkezet illetékes szervének határozata [10. § (3) bekezdés] ellenére olyan tevékenységet folytat, amely a részére átengedett vagyoni eszközök sérelmével jár, vagy zavarja a szövetkezet rendes gazdálkodását, illetőleg ha a szakcsoport működése a szövetkezet felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megállapítása szerint felhívás ellenére törvénysértő.
(3) A szakcsoport megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése és a szövetkezet vagy más gazdálkodó szervezet által átengedett vagyoni eszközök (7. §) levonása után fennmaradó, a szakcsoport céljára elkülönítve nyilvántartott vagyon a tagok között személyes közreműködésük és vagyoni hozzájárulásuk arányában osztható fel.
14. §
(1) Szakcsoport tagja lehet minden tizenötödik életévét betöltött személy; a tizenhatodik életévét még be nem töltött személy felvételéhez törvényes képviselőjének - tanuló esetében az oktatási intézménynek is - az írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) Szakcsoport tagja lehet a munkarend szerinti munkaidőn kívüli munkavégzésre annak a mezőgazdasági, ipari vagy fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetnek a tagja is, amelynek keretében a szakcsoport működik.
(3) A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban álló személy szakcsoportba tagként való belépésének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre, valamint munkavégzésének időtartamára a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A tagfelvételről - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - a tagértekezlet dönt.
15. §
(1) A belépő tag - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - vagyoni hozzájárulásra köteles. Ennek mértékét, formáját és határidejét - a működési szabályzat keretei között - a tagértekezlet határozza meg.
(2) A tagértekezlet felmentést adhat a vagyoni hozzájárulás alól, ha a szakcsoport céljának megvalósításához a tag különleges szakismeretére van szükség.
(3) A tagsági viszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulást vissza kell fizetni, kivéve ha azt a veszteség rendezésére felhasználták.
16. §
(1) A tag a szakcsoport gazdálkodásának eredményéből személyes közreműködése és vagyoni hozzájárulása alapján részesedik.
(2) A személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás alapján járó részesedés arányát - a jogszabályok és a működési szabályzat keretei között - a tagértekezlet évente határozza meg.
17. §
(1) Megszűnik a, tagsági viszony, ha a tag a szakcsoportból kilép, a szakcsoport a tagsági viszonyt megszünteti vagy a szakcsoport megszűnik. A kilépési szándékot az elnöknek írásban kell bejelenteni.
(2) A tagértekezlet a tagsági viszonyt akkor szüntetheti meg, ha a tag
a) a szakcsoportnak szándékosan kárt okoz,
b) a szakcsoport érdekét egyébként súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít,
c) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének felróható okból tartósan nem tesz eleget.
(3) A tagsági viszony megszüntetéséről - a tag meghallgatása után - írásbeli határozatot kell hozni.
(4) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni. A volt tag (örököse) és a szakcsoport kölcsönös követelései - az év végi részesedés kivételével - a tagsági viszony megszűnésének időpontjában válnak esedékessé
18. §
(1) A szakcsoport a tevékenységével összefüggésben felmerülő munkák végzésére saját nevében alkalmazottat foglalkoztathat; az alkalmazottak száma azonban nem haladhatja meg a taglétszám tíz százalékát.
(2) Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört - ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik - az elnök gyakorolja.
(3) A szakcsoport alkalmazottainak munkaviszonyára és munkadíjára egyebekben az általános munkajogi rendelkezéseket kell alkalmazni, a szövetkezetre vonatkozó eltérésekkel.
19. §
(1) A szakcsoport tagjának a tagsági viszonnyal összefüggésben jogellenesen okozott kárért a szakcsoport mellett a szövetkezet is felel, a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A szakcsoport tagja a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével a szakcsoportnak, illetőleg a szövetkezetnek vétkesen okozott kárért a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint felel.
(3) A szakcsoport tagjának tagsági vitájában, illetőleg mezőgazdasági vagy ipari szövetkezet keretében működő szakcsoport alkalmazottjának munkaügyi vitájában a szövetkezeti döntőbizottság jár el. a szövetkezeti tag tagsági vitájára vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával. A tagsági vitát tagértekezleten vagy a működési szabályzatban meghatározott más testületi szerv előtt előzetesen egyeztetni kell.
20. §
A tagsági viszonyból származó igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűncselekmény.
21. §
(1) A szakcsoport érdekképviseletét annak a szövetkezetnek az érdekképviseleti szerve látja el, amelynek keretében a szakcsoport működik.
(2) A szakcsoport állami törvényességi felügyeletét a szövetkezet törvényességi felügyeletének keretében kell ellátni.
22. §
Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke