adozona.hu
10/1981. (VIII. 10.) BkM rendelet
10/1981. (VIII. 10.) BkM rendelet
a normalizált veszteség elszámolásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az érdekelt miniszterekkel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem.
Normalizált veszteséget kell elszámolni azokban a gyümölcsöt, zöldséget és burgonyát árusító üzletekben, amelyekben a minőségi értékcsökkenés és áruromlás tételes elszámolásának feltételei nem biztosítottak.
A normalizált veszteség, illetve a minőségi értékcsökkenés és áruromlás elszámoltatásának módjáról...
10/1981. (VIII. 10.) BkM rendelet
a normalizált veszteség elszámolásáról
Az érdekelt miniszterekkel, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem.
1. §(1) Normalizált veszteséget kell elszámolni azokban a gyümölcsöt, zöldséget és burgonyát árusító üzletekben, amelyekben a minőségi értékcsökkenés és áruromlás tételes elszámolásának feltételei nem biztosítottak.
(2) A normalizált veszteség, illetve a minőségi értékcsökkenés és áruromlás elszámoltatásának módjáról, illetőleg mértékéről a gazdálkodó szervezet (Ptk 685 § c) pont) vezetője, a szövetkezet igazgatósága (vezetősége), illetve a gazdasági társulás igazgatótanácsa (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet vezetője) dönt.
2. §
(1) A normalizált veszteség mértéke a gyümölcs, a zöldség és a burgonya forgalom forint értékének 0,6-1,3%-a. A normalizált veszteség a zöldség, gyümölcs üzletekre megállapított normalizált hiánnyal együttesen is elszámolható. Ebben az esetben az összevont normalizált veszteség mértéke 1,5-3,3%, amelyet úgy kell megállapítani, hogy egy-egy üzlet tekintetében az éves szinten számított mérték legalább 2% legyen.
(2) A normalizált veszteség mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:
a) a megelőző három év azonos időszakának átlagos forgalmát és összetételét,
b) a megelőző három évben felmerült minőségi értékcsökkenés és áruromlás, valamint az elszámolt normalizált veszteség mértékét,
c) az üzlet területi elhelyezését,
d) az üzlet raktározási helyzetét és technikai adottságát,
e) a tervezett forgalmat és annak összetételét,
f) a nagybani eladásra kijelölt üzleteknél (egységeknél) a nagyfogyasztók felé történő értékesítés várható arányát.
(3) A normalizált veszteség negyedévenként, illetve havonta változó mértékben is megállapítható. A normalizált veszteséget a normalizált hiánnyal egyidőben külön vagy összevontan kell meghatározni és az üzletvezetővel a negyedévet, illetve a hónapot megelőzően írásban kell közölni.
3. §
(1) A normalizált veszteség elszámolásánál az áruromlásról és a minőségi értékcsökkenésről az üzletvezetőnek nem kell bizonylatot készíteni. A normalizált veszteséget és a normalizált hiányt az elszámolás szempontjából együtt kell figyelembe venni.
(2) A normalizált veszteség nem foglalja magában:
a) a hatósági és a gazdálkodó szervezetek által központilag elrendelt árváltozásokat,
b) az elháríthatatlan külső okból bekövetkező áruromlást és értékcsökkenést,
c) az üzlet rendelése nélkül, illetve az üzlet kapacitásán felül kapott árukban bekövetkezett romlást és selejteződést,
d) a késedelmes szállításból eredő romlást és selejteződést,
e) az eladatlan lékelt görögdinnye mennyiségét,
f) a kiválogatás után visszamaradt, csak takarmányozásra alkalmas csöves tengeri mennyiségét,
g) a burgonya kimérése után visszamaradt földhulladék mennyiségét,
h) a körültekintően megrendelt és tárolt citrusfélékben (citrom, narancs, mandarin, grapefruit stb.) bekövetkezett tényleges romlást.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott áruromlást és értékcsökkenést bizonylatolni kell. A bizonylatot a gazdálkodó szervezet vezetője által kijelölt személynek felül kell bírálni és alá kell írnia. Az áruromlást és értékcsökkenést a bizonylat alapján az üzlet részére jóvá kell írni és azok a normalizált veszteségen felül számolandók el.
4. §
A gazdálkodó szervezet vezetője az üzlet részére a normalizált veszteség mellett árváltozási átalányt állapíthat meg. Ez az átalány fedezetet nyújt a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve az üzletvezető által elhatározott napi árcsökkentésekre. Az átalány mértékét több év átlagában a 2. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani és az üzletvezetővel az ott meghatározott időben és módon kell közölni. Az árváltozásról az üzletvezetőnek nem kell bizonylatot készíteni.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg a normalizált veszteség elszámolásáról szóló 6/1976. (III. 16.) BkM rendelet és a kereskedelmi tevékenységet folytató szövetkezetekre vonatkozó egyes rendelkezések hatályáról szóló 18/1969. (XII. 11.) BkM rendelettel hatályban tartott 20/1962. (SzÉ. VI. 25.) SZÖVOSZ Eln. utasítás hatályát veszti.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2/1968. (I. 16.) Korm. és a 4/1968. (III. 11.) BkM rendelet rendelkezései az irányadók.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
belkereskedelmi miniszter
