adozona.hu
2/1981. (II. 7.) EüM rendelet
2/1981. (II. 7.) EüM rendelet
a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, továbbá a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szöve...
2/1981. (II. 7.) EüM rendelet
a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, továbbá a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §(1) E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a gazdálkodó szervezet által létesített munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói viszony, valamint a kisipari, a magánkereskedői jogosítvány alapján, továbbá a szervezett társadalmi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett valamennyi munkával összefüggő tevékenységre.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (állami tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség), tényleges állományú tagjai által a szolgálati viszony keretében kifejtett tevékenységre az illetékes miniszter által az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kiadott külön jogszabály az irányadó.
(3) Az e rendeletben foglaltakat a bányászat területén a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.
(4) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre külön jogszabály az irányadó.
A MUNKÁBA ÁLLÍTÁS ÉS FOGLALKOZTATÁS EGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEI
2. §A dolgozót csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, és foglalkoztatása sem saját, sem mások egészségére, testi épségére nem jelent veszélyt. A dolgozók munkába állításának és foglalkoztatásának egészségügyi feltételeit külön jogszabályok* határozzák meg.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3. §(1) A dolgozók egészségének, testi épségének és munkaképességének megóvását műszaki és egészségügyi intézkedésekkel kell biztosítani. Az egészséget károsító hatások megelőzéséről a termelőberendezések rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával is gondoskodni kell.
(2) Ha a megelőzésnek az (1) bekezdésben leírt lehetőségei nem biztosíthatók, az egészségi ártalom csökkentését szervezési intézkedésekkel kell elérni.
(3) Az egészségi ártalmak csökkentésére irányuló tervezésbe és a szervezési intézkedések kidolgozásába be kell vonni az üzemegészségügyi szolgálatot, és ki kell kérni az illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: közegészségügyi-járványügyi felügyelőség) véleményét.
(4) Az egészséget károsító hatások megelőzéséről a vonatkozó előírásoknak* megfelelően védőeszközök, illetőleg védőital biztosításával is gondoskodni kell.
(5) A megfelelő munkahelyi mikroklímáról, valamint a munkahelyek megfelelő fűtéséről és szellőztetéséről az állami szabvány* előírásai szerint kell gondoskodni.
AZ EGÉSZSÉGRE VESZÉLYES ÉS ÁRTALMAS TERMELÉSI TÉNYEZŐK HATÁSA ELLENI VÉDELEM
Egészségre ártalmas anyagok elleni védelem
4. §(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó egészségkárosító (mérgező, ingerlő, teratogén, mutagén, rákkeltő) anyagokkal, illetőleg ilyen anyagok gázaival, gőzeivel, aerosoljával, porával a szabályos üzemmenet vagy üzemzavar esetén közvetlen érintkezésbe kerül vagy kerülhet,* bármely tevékenység csak olyan munkakörülmények között és időtartamban folytatható, amely a dolgozó egészségét nem veszélyezteti.
(2) Egészségre ártalmas anyagok technológiai célokra történő megválasztásakor a technológia által megengedett legkevésbé ártalmas, mérgező, illetőleg veszélyes anyagot kell választani.
5. §
(1) Közös légtérben csak technológiailag indokolt esetben és az ártalmak műszaki megelőzése mellett, a közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélyével alkalmazhatók az olyan technológiai eljárások és berendezések, amelyek működése során az emberi szervezetet különböző helyen és módon veszélyeztető, különböző hatásmechanizmusú és mérgező hatású anyagok kerülnek vagy kerülhetnek a munkakörnyezetbe.
(2) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeket úgy kell kialakítani és berendezni, hogy szennyeződésük lehetősége kizárható legyen, illetőleg tisztántartásuk, a vegyi anyagok eltávolítása és közömbösítése elvégezhető legyen.
(3) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeken elsősorban műszaki eljárásokkal (teljesen zárt, automatizált technológia stb.) kell elérni, hogy az egészségre ártalmas anyagok a munkakörnyezetet (pl. a helyiség levegőjét), a berendezési tárgyakat ne szennyezhessék, továbbá, hogy a velük való érintkezés kizárható legyen.
6. §
(1) Ha szükséges, légtechnikai megoldásokkal kell biztosítani, hogy a munkahely légterében a megengedettnél magasabb koncentrációban egészségre ártalmas anyagok ne legyenek.
(2) A légtechnikai megoldás alkalmazása más üzemek dolgozóit és a környezetet nem veszélyeztetheti.
(3) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeken a levegőszennyeződés mértékének a szabványban meghatározott, ennek hiányában az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott mérőmódszerekkel történő megállapításáról a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia.
(4) Azokon a munkahelyeken, ahol állami szabvány* által különösen mérgezőnek, fokozottan egészségkárosítónak minősített ("*" jelzéssel ellátott) anyagok kerülhetnek a légtérbe, a légszennyezést olyan folyamatosan mérő berendezéssel kell mérni, amely a veszélyes koncentráció elérése előtt jelzést ad, és beavatkozik annak elhárítására. A közegészségügyi-járványügyi felügyelőség más anyagok ellenőrzésére is elrendelheti folyamatosan működő mérő-berendezés alkalmazását.
7. §
(1) Kiegészítő védelemként időszakos használatra (zárt technológiai rendszer megnyitása, karbantartás stb. tartalmára) a munka és az egészségre ártalmas anyag jellegének megfelelő egyéni védőfelszereléssel és védőeszközökkel kell a dolgozót ellátni.
(2) Üzemzavar és az állami szabványban* megengedett csúcskoncentrációt meghaladó légszenynyeződés esetére mentés, illetőleg menekülés céljaira szolgáló egyéni védőeszközt kell könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban, készenlétben tartani.
8. §
(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó egészségre ártalmas anyaggal érintkezésbe kerülhet, a munkahelyen étkezni és dohányozni nem szabad. Ezeken a munkahelyeken biztosítani kell a munkahelyen kívüli étkezés és dohányzás feltételeit, valamint a munkaidő alatti tisztálkodás lehetőségét.
(2) Az a dolgozó, aki a munkahelyén egészségre ártalmas anyagokkal érintkezésbe kerülhet, a munka megkezdése előtt hat órával szeszesitalt nem fogyaszthat.
(3) Az egészségre ártalmas, mérgező vegyi anyagok, mérgek, oldószerek, oldószertartalmú készítmények előállításának, felhasználásának, forgalmazásának, kiszolgáltatásának, vásárlásának részletes szabályait külön jogszabály* tartalmazza.
Sugárhatás elleni védelem
9. §(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozót ionizáló vagy ionizációt nem okozó (ultraibolya-, infravörös-, mikrohullám-, lézer- stb.) sugárterhelés éri, a dolgozó védelmét olyan mértékben kell biztosítani, hogy akut vagy idült sugárkárosodás ne érhesse. Az ionizáló sugárzásra vonatkozó részletes szabályokat külön előírások* állapítják meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sugárkárosodás veszélyével járó eljárásokat, berendezéseket, létesítményeket, munkahelyeket úgy kell telepíteni, kialakítani, méretezni és berendezni, hogy a dolgozók és a környezet védelme biztosított legyen. Sugárzást kibocsátó berendezés üzemeltetése során a munkahelyek sugárterhelése a megengedett szintet nem haladhatja meg.
10. §
(1) A sugárhatás megengedett szintre csökkentését a sugárforrás jellegének megfelelő védőfal és védőtávolság alkalmazásával, valamint a dolgozó sugárzásban eltöltött idejének (expozíciós idő) korlátozásával kell biztosítani.
(2) Azokon a munkahelyeken, ahol a sugárszint a megengedett értéket meghaladhatja, olyan mérő-berendezést kell alkalmazni, amely a megengedett érték elérésekor jelzést ad.
(3) Üzemzavar vagy egyéb veszélyhelyzet esetére üzemképes állapotban, könnyen hozzáférhető helyen egyéni és kollektív védőeszközöket* kell készenlétben tartani.
Zaj elleni védelem
11. §(1) A munkahelyeken a zajhatások, illetőleg a zajesemények zajszintje az állami szabványban* meghatározott értéket nem haladhatja meg.
(2) A fokozott figyelmet igénylő munkahelyen a dolgozót érő zajhatások* nem csökkenthetik a figyelemösszpontosítási készséget.
(3) A munkahelyről a környezetbe jutó zajok annak nyugalmát nem veszélyeztethetik és zajszintjét a vonatkozó állami szabványban* megengedett értékek fölé nem emelhetik.
12. §
(1) Annak érdekében, hogy a munkahely és a környezet zajszintje a megengedett értéket ne haladja meg, az épületet az akusztikai követelményeknek megfelelően kell kialakítani, valamint biztosítani kell a gépek, technológiák helyes megválasztását.
(2) A zajos gépeket, technológiákat úgy kell csoportosítani, elhatárolni, burkolni, hogy a zajos munkahelyek a kisebb zajt okozó munkahelyek zajszintjét ne növeljék.
(3) A napi zajhatás időtartamát korlátozni kell, ha a dolgozókat érő zaj műszaki megoldások és egyéni védőeszköz együttes alkalmazásával sem csökkenthető a megengedett érték alá, illetőleg ha az egyéni védőeszköz alkalmazására technológiai okból nincs lehetőség.
Rezgés elleni védelem
13. §(1) A munkahelyeken a dolgozó testére áttevődő - az egész testre, illetőleg helyileg ható - mechanikai rezgések és ütések értéke az állami szabványban meghatározott értéket nem haladhatja meg.
(2) A gépek, berendezések által keltett rezgések nem veszélyeztethetik a környezetben levő építmények és berendezések biztonságos használatát.
14. §
(1) A káros rezgésektől mentes munkahelyeket a nagyobb rezgésszintű munkahelyektől el kell különíteni.
(2) A rezgést megfelelő technológia kialakításával (automatizálással, a gép és kezelője közötti közvetlen kapcsolat megszüntetésével, kiegyensúlyozással, megfelelő felfüggesztéssel, rugózással, rezgésszigetelő gépalapozással, rezgésszigetelt fogantyúk, gépülések alkalmazásával stb.) kell a megengedett szint alá csökkenteni.
15. §
Amennyiben a helyi, illetőleg az egész test rezgéshatás szintje a vonatkozó előírásban megadott értékeket meghaladja, a káros rezgés hatása alatt naponta eltölthető munkaórák számát korlátozni kell és rezgésmentes munkák közbeiktatásával szakaszossá kell tenni.
Biológiai ártalom elleni védelem
16. §(1) Azt a munkahelyet, ahol a dolgozó fertőző emberrel, állattal, tetemmel, azoknak váladékaival, fertőzött tárgyakkal, eszközökkel kerülhet rendszeresen érintkezésbe, úgy kell telepíteni és a munkafolyamatot úgy kell kialakítani, hogy a fertőző anyaggal a dolgozó ne kerüljön közvetlen érintkezésbe, és a munkavégzés a dolgozóra, a környezetére és az ott tartózkodókra fertőzésveszélyt ne jelentsen.
(2) A fertőzés veszélyével járó munkahelyet úgy kell kialakítani és berendezni, hogy a fertőző anyag tulajdonságait figyelembe véve a tisztítás és fertőtlenítés biztosítható legyen.
(3) Gondoskodni kell a helyiségek hatásos szellőztetéséről olyan módon, hogy más munkahely, valamint a környezet levegője ne fertőződhessen.
17. §
(1) Fertőzött ruhában, tisztálkodás nélkül, nem fertőzött létesítménybe átmenni nem szabad.
(2) Biztosítani kell. hogy illetéktelen személy a fertőzés veszélyének kitett munkahelyre ne léphessen be.
(3) A fertőzés veszélyének kitett munkahelyekről való távozáskor a dolgozó köteles védőruháját az erre kijelölt helyen elhelyezni, és csak megfelelő tisztálkodás és fertőtlenítés után veheti fel munkaruháját vagy utcai öltözékét.
18. §
(1) Azokat a helyiségeket, ahol fertőzés veszélyével járó munkát végeznék, továbbá az itt levő berendezéseket naponta takarítani kell az adott munkahelyre előírt fertőtlenítőszerek használatával.
(2) A fertőző személyek, állatok gondozására, vizsgálatára, gyógykezelésére használt eszközöket a használat után, valamint a fertőző betegek, állatok, anyagok szállítására szolgáló szállítóeszközöket a szállítás után megfelelően fertőtleníteni kell.
(3) A dolgozók mindazon munkahelyeken, ahol fertőzött személyekkel, állatokkal vagy anyagokkal érintkeznek, kötelesek a fertőtlenítés szabályainak magukat alávetni.
EGYÉB ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
Munkahelyi megvilágítás
19. §(1) A munkahelyi világításnak ki kell elégítenie a munka jellegének megfelelő fényerősség, árnyékosság, káprázatmentesség, egyenletesség, színhatás, üzembiztonság, karbantarthatóság követelményét és egészségi ártalmat nem okozhat.*
(2) A színdinamikai megoldásokat a munka biztonságának fokozására a munkahelyi világítással összhangban kell alkalmazni.
(3) A világító berendezés üzembe helyezésekor és azt követően szükség szerint méréssel kell megállapítani, hogy a berendezés kielégíti-e az előírt követelményeket.*
(4) Az ablakok, a világító berendezések, szerelvények tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell, biztosítva, hogy a megvilágítási érték a megengedett szint alá ne csökkenjen.
Ivóvíz biztosítása
20. §(1) A munkahelyen minden dolgozó részére megfelelő mennyiségű, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet kell biztosítani.
(2) Az ivóvízcsap, ivókút felszereléséről, illetőleg az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztántartásáról és megfelelő karbantartásáról gondoskodni kell. Ha az üzemben ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat szembetűnően "nem ivóvíz" illetőleg "ivóvíz" felírással kell ellátni.
(3) Ahol vízvezeték nincs, ott megfelelően zárt, tisztán tartott ivóvíz-tartályról kell gondoskodni. A tartálycsapok kifolyója olyan legyen, hogy a tartályból közvetlenül szájjal inni ne lehessen.
A munkahelyen keletkező hulladék kezelése
21. §(1) A munkahelyen keletkező termelési hulladék és a szemét gyűjtését, tárolását, szállítását és ártalmatlanítását (a továbbiakban együtt: kezelés) úgy kell megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét és a környezetet ne veszélyeztethesse.
(2) A termelési hulladékot és a szemetet elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.
(3) A veszélyes (mérgező, radioaktív, fertőző, tűz- és robbanásveszély stb.) termelési hulladékkezelése az erre vonatkozó külön előírások szerint történik.
(4) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó és a bűzös termelési hulladékot, valamint a szemetet (a továbbiakban együtt: hulladék) a munkahelyen fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. A tartályokat naponta, a tárolási helyeket és azok közvetlen környezetét szükség szerint, de legalább hetente meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.
(5) A hulladékot a munkahelyről naponta el kell távolítani, a gazdálkodó szervezet területéről pedig szükség szerint, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. Az elszállításig a hulladékot az (1) bekezdésben meghatározott módon kell kezelni.
(6) A hulladékkezelésre vonatkozó részletes előírásokat a technológiai, kezelési utasításban* kell meghatározni.
A munkahelyen keletkező szennyvíz kezelése
22. §(1) Az ipari és a mezőgazdasági (a továbbiakban együtt: ipari), valamint a kommunális jellegű szennyvizet az erre vonatkozó külön előírások szerint kell gyűjteni, tisztítani, ártalmatlanítani, fertőtleníteni, eltávolítani és elhelyezni (a továbbiakban együtt: kezelni).
(2) A szennyvíz kezelésével kapcsolatos munkavégzés feltételeit úgy kell kialakítani, hogy a tevékenység a dolgozók egészségét és a környezetet ne veszélyeztethesse.
(3) Az ipari szennyvizek kezelésére vonatkozó részletes előírásokat a technológiai, kezelési utasításban* kell meghatározni.
Szociális helyiségek létesítése
23. §(1) A dolgozók részére a vonatkozó előírások* figyelembevételével kialakított és felszerelt öltözőt, mosdót, zuhanyozót, W. C.-t, illetőleg ilyen célokra megfelelő lehetőséget kell biztosítani.
(2) Gondoskodni kell a dolgozók létszámának megfelelő, a munkahelytől az előírások szerint elkülönített és a közegészségügyi követelményeket kielégítő étkezési lehetőségről.
(3) Ha a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka elkerülhetetlen, megfelelő méretű, fűthető, szellőztethető tartózkodó-, illetőleg melegedő-helyiséget kell biztosítani a dolgozóknak.
(4) Minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozók a gazdálkodó szervezetnél eltöltendő pihenőidőre jogosultak, annak eltöltésére megfelelő méretű, fűthető, szellőztethető pihenőhelyiséget kell fenntartani.
(5) Az étkező-, melegedő- és pihenőhelyiségek részletes követelményeit (könnyen tisztítható asztal, háttámlás szék, ruhafogas, hulladékgyűjtő stb.) az ágazati, kisipari, illetőleg kiskereskedelmi sajátosságok figyelembevételével állami, ágazati szabványok határozzák meg.
(6) Azokon a munkahelyeken, ahol nem szabad dohányozni, külön dohányzó helyet kell kijelölni.
Munkahelyi rend és tisztaság
24. §(1) Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaterületekről minden olyan tárgyat és anyagot, amely a dolgozó testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, el kell távolítani vagy úgy kell elhelyezni, hogy az veszélyt ne okozzon.
(2) A munkahelyiséget - az ott végzett munka jellegétől függően - rendszeresen, de naponta legalább egyszer, a 23. §-ban megjelölt helyiséget pedig műszakonként legalább egyszer takarítani és szükség szerint fertőtleníteni kell.
(3) A munkahelyeken a takarítást pormentesen, illetőleg olyan módon kell elvégezni, hogy az sem a takarítást végző dolgozóra, sem pedig a helyiségben tartózkodókra egészségkárosodás veszélyével ne járhasson.
(4) A takarításhoz szükséges eszközöket, tisztító-és fertőtlenítőszereket kellő mennyiségben a takarítók rendelkezésére kell bocsátani és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell.
Tisztálkodó szerek biztosítása
25. §(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó bőrét szappanos, vizes mosással el nem távolítható szennyeződés éri, biztosítani kell a szennyeződés eltávolítására alkalmas ipari kézmosószert, valamint a kézmosószerrel történő tisztítás után a bőr utánzsírozásához szükséges bőrápoló kenőcs használatát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkahelyeken, továbbá ott, ahol a munka megkezdése előtt és alatt védőkenőcs* használata szükséges, biztosítani kell a szennyeződés és a védőkenőcs (bevonat) lemosására elegendő meleg vizet, mosdószappant, valamint a kéztörlési, szárítási lehetőséget.
(3) A munkahelyen csak egészségügyileg jóváhagyott ipari kézmosószer, védőkenőcs (bevonat) és bőrápoló kenőcs használható.
Az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelmények
26. §A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelöléséről, képzéséről, az elsősegélynyújtó felszerelés biztosításáról és az elsősegélynyújtással kapcsolatos egyéb kérdésekről külön jogszabály* rendelkezik.
Záró rendelkezések
27. §E rendelet alkalmazásában a dolgozó, a munkahely, a termelőeszköz, a karbantartás, és a szervezett társadalmi munka fogalma azonos az R. 45. §-ának (1) bekezdésében foglalt meghatározással, a gazdálkodó szervezet fogalmi körébe pedig - az R. 45. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölteken kívül - az állami szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület is beletartozik.
28. §
(1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére, hiányosságok észlelése esetén pedig a szükséges intézkedések megtételére az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet* illetékes. Ez nem érinti a munkavédelmi felügyelő [R. 11. § (1) bek.], az állami biztonságtechnikai felügyelet és a munkavédelmi feladatot ellátó más szervek jogszabályban meghatározott jogkörét.
(2) A közegészségügyi követelmények érvényesítésének előmozdítása érdekében a munkakörülményeket az üzemi egészségügyi szolgálat is rendszeresen vizsgálja.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter
Lábjegyzet
* 4/1962. (IV. 5.) MüM rend., 4/1966. (X. 21.) MüM rend., 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM e rend., 12/1972. (VII. 11.) EüM rend., 11/1978. (XII. 16.) EüM rend.
* 3/1979. (V. 29.) EüM rend., 15/1980. (XII. 29.) EüM rend.
* MSZ 21875.
* MSZ 21461.
* MSZ 21461.
* MSZ 21461.
* 12/1970. (X. 21.) EüM rend., 4/1957. (XI. 5.) EüM rend.
* 1980. évi I. törvény, 12/1980. (IV. 5.) MT sz. rend., 1/1964. (V. 7.) EüM rend., 4/1965. (XII. 7.) EüM rend., 8/1965. (Eü. K. 5.) EüM ut.
* MSZ KGST 1084.
* MSZ 18152.
* MSZ 19151.
* MSZ 18151.
* MSZ 04-61.
* MSZ 04-61/2
* MSZ 14399.
* MSZ 14399.
* MSZ 04205/1.
* 179/1955. (Eü. K. 20.) EüM ut. 131/1961. (Mü. K. 22.) MüM-EüM együttes ut.
* 15/1972. (VIII. 5.) EüM rend.
* 13/1972. (IV. 12.) Korm. sz. rend., 61972. (V. 16.) EüM rend.
